Az iszlám bankrendszer működése

Pol­gá­ri Szem­le, 13. évf. 1–3. szám, 2017, 295–306., DOI: 10.24307/psz.2017.0925

Dr. habil. Varga Jó­zsef egye­te­mi do­cens, tu­do­má­nyos dé­kán­he­lyet­tes, Ka­pos­vá­ri Egye­tem, egye­te­mi do­cens, Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­tem (varga.​jozsef@​ke.​hu).

Össze­fog­la­lás

A ta­nul­mány az isz­lám bank­rend­szer mű­kö­dé­si me­cha­niz­mu­sát elem­zi. A téma fon­tos­sá­gát egy­részt az isz­lám pénz­ügyek ro­ha­mos tér­hó­dí­tá­sa, más­részt az isz­lám bank­rend­szer ha­gyo­má­nyos bank­rend­szert fe­lül­mú­ló sta­bi­li­tá­sa adja. Az írás első része az isz­lám né­pes­ség és val­lás el­ter­jedt­sé­gé­nek be­mu­ta­tá­sá­val fog­lal­ko­zik, ezt kö­ve­tő­en az isz­lám val­lás gaz­da­ság­fi­lo­zó­fi­ai alap­ja­it elem­zi. Az isz­lám pénz­ügyek alap­el­ve­i­nek be­mu­ta­tá­sa során öt alap­el­vet mutat be, külön ki­emel­ve az isz­lám ban­kok­ra jel­lem­ző koc­ká­zat­ke­ze­lé­si és -meg­osz­tá­si gya­kor­la­tot, va­la­mint a meg­ta­ka­rí­tó-bank-hi­tel­fel­ve­vő kap­cso­la­tot. Végül né­hány alap­ve­tő ügy­let is­mer­te­té­sén ke­resz­tül meg­kü­lön­böz­te­ti a pro­fit- és vesz­te­ség­ré­sze­se­dé­si (PLS) mó­do­kat a pro­fit- és vesz­te­ség­ré­sze­se­dést nem hasz­ná­ló (Non-PLS) mó­dok­tól, előb­bi ügy­le­tek kö­zött a mu­da­ra­ba és a mus­ha­ra­ka fi­nan­szí­ro­zá­si for­má­kat elem­zi.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) kódok: G01, G15, G21
Kulcs­sza­vak: al­ter­na­tív fi­nan­szí­ro­zá­si tech­ni­kák, isz­lám bank­rend­szer, isz­lám pénz­ügyek, PLS-fi­nan­szí­ro­zás

The Func­tion­ing of the Is­la­mic Bank­ing Sys­tem

Sum­ma­ry

This study analy­ses the ope­rat­ing me­chan­ism of the Is­la­mic bank­ing sys­tem. The im­por­tance of this topic lies pri­ma­rily in the fact that Is­la­mic fi­nance is a fast gro­wing sec­tor, and se­condly in the sta­bi­lity of the Is­la­mic bank­ing sec­tor, which ex­ce­eds that of the con­vent­io­nal bank­ing sys­tem. The first part of the study is a pre­s­en­ta­ti­on of the Is­la­mic re­li­gi­on and po­pu­la­ti­on. This is fol­lo­wed by the pre­s­en­ta­ti­on of the prin­cip­les of Is­la­mic eco­no­mic phi­lo­sophy, fo­cus­ing on five main prin­cip­les. Is­la­mic risk-sha­ring and risk ma­nag­ement is descri­bed in de­ta­il, then the in­ter­re­la­ti­onship bet­ween the de­po­si­tor, the bank and the bor­ro­wer is analy­sed. Fi­n­ally, a few basic tran­sac­tions are dis­cus­sed. Pro­fit- and Loss Sha­ring (PLS) met­hods are dif­fe­ren­tiated from Non Pro­fit- and Loss Sha­ring (Non-PLS). Wit­hin the scope of PLS, the Mu­da­ra­ba and Mus­ha­ka­ra tran­sac­tions are analy­sed.

Jour­nal of Eco­no­mic Li­te­ra­tu­re (JEL) codes: G01, G15, G21
Key­words: al­ter­na­tive fi­nan­cial tech­ni­ques, Is­la­mic banksys­tem, Is­la­mic fi­nance, PLS


Az isz­lám bank­rend­szer je­len­tő­sé­ge

A 2008. évi vi­lág­gaz­da­sá­gi vál­ság meg­in­gat­ta a pénz­ügyi pi­a­cok mű­kö­dé­sé­be ve­tett hitet, és fel­ér­té­kel­te a glo­bá­lis meg­ol­dá­sok­kal szem­ben a helyi kez­de­mé­nye­zé­se­ket. A 2008. évi gaz­da­sá­gi vál­ság­ra adott pénz­ügyi vá­la­szok közül fi­gye­lem­re mél­tó­ak azok a kez­de­mé­nye­zé­sek, me­lyek a ha­gyo­má­nyos fi­nan­szí­ro­zá­si stra­té­gi­ák mel­lett al­ter­na­tív meg­ol­dá­si ja­vas­la­to­kat tár­nak elénk. E meg­ol­dá­si kí­sér­le­tek közül három al­ter­na­tív stra­té­gia emel­he­tő ki: a helyi pénz1, a sze­gé­nyek bank­ja2 és az isz­lám bank­rend­szer mű­kö­dé­se.

Az isz­lám ban­ko­kat sem kí­mél­te a glo­bá­lis gaz­da­sá­gi és pénz­ügyi vál­ság, ami arra kész­tet­te a G20-ak ve­ze­tő­it, hogy a sza­bá­lyo­zást a banki tőke mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sá­ra irá­nyít­sák. Mér­sé­kelt ki­tett­ség jel­le­mez­te azo­kat az isz­lám ban­ko­kat, ame­lyek ha­gyo­má­nyo­san kis, kor­lá­to­zott ha­tá­ro­kon át­nyú­ló ex­po­zí­ci­ót foly­tat­tak. E ban­kok, a szi­lárd ala­pok­nak kö­szön­he­tő­en, nem vol­tak a magas koc­ká­za­tú be­fek­te­té­sek gyen­gü­lé­sé­nek ki­té­ve, mint a ha­gyo­má­nyos ban­kok. A leg­több sa­ria­kom­pa­ti­bi­lis in­téz­mény lé­nye­ge­sen ma­ga­sabb tő­ke­meg­fe­le­lé­si mu­ta­tó­val ren­del­ke­zik, mint a ha­gyo­má­nyos ban­kok (Szé­les, 2015).

Az al­ter­na­tív fi­nan­szí­ro­zá­si le­he­tő­ség jelen pub­li­ká­ci­ó­ban elem­zett te­rü­le­te az isz­lám bank­rend­szer. E bank­rend­szer rend­szer­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­ge ket­tős pil­lé­ren nyug­szik: egy­részt az isz­lám a 20. szá­zad egyik leg­di­na­mi­ku­sab­ban nö­vek­vő vi­lág­val­lá­sa. Az el­múlt né­hány év­ti­zed­ben a ha­gyo­má­nyos bank­rend­szer mel­lett meg­je­lent és ro­ha­mo­san teret hó­dí­tott egy, a ha­gyo­má­nyos mo­ne­ta­ri­zált­sá­gú or­szá­gok bank­rend­sze­ré­től alap­ve­tő el­ve­i­ben el­té­rő bank­rend­szer. Ez a más struk­tú­rá­jú bank­szek­tor az isz­lám val­lás elvei sze­rint szer­ve­ző­dött bank­rend­szer. Az isz­lám bank­rend­szer ro­ha­mos nö­ve­ke­dé­sé­nek oka egy­részt a val­lás dog­má­i­nak való meg­fe­le­lés­re tö­rek­vés, más­részt a kb. 1,6 mil­li­árd főre te­he­tő isz­lám­hí­vők tá­bo­ra. A gyors nö­ve­ke­dés mel­lett je­len­tő­sé­gé­nek másik eleme, hogy az el­múlt évek vál­sá­gá­ban az isz­lám bank­rend­szer ese­té­ben sta­bil mű­kö­dés volt meg­fi­gyel­he­tő.

Az isz­lám bank­rend­szer mű­kö­dé­sé­nek meg­ér­té­sé­hez el­en­ged­he­tet­len az isz­lám val­lás gaz­da­ság­fi­lo­zó­fi­ai alap­ja­i­nak is­me­re­te (Botos–Botos, 2008; Varga, 2013). E pub­li­ká­ci­ó­ban az isz­lám val­lás tel­jes­ség­re tö­rek­vő be­mu­ta­tá­sá­ra nem vál­lal­ko­zom (erről lásd Ba­lázs, 2008; 2011), csu­pán a pénz­ügyi te­rü­let­tel köz­vet­le­nül kap­cso­la­tos ele­me­ket mu­ta­tom be.

Az isz­lám val­lás el­ter­jedt­sé­ge

A ke­resz­tény­ség­hez ha­son­ló­an mo­no­te­is­ta, hisz a halál utáni élet­ben és el­szá­mol­tat­ha­tó­ság­ban. Ugyan­ak­kor a min­den­na­pi élet egé­szét le­fe­di, erő­sen dog­ma­ti­kus, és a ke­resz­tény­ség­nél a min­den­na­pi élet­re sok­kal na­gyobb ha­tás­sal bíró és szi­go­rúbb sza­bá­lyok be­tar­tá­sá­ra kö­te­lez, a min­den­na­pi éle­tet tel­je­sen és kö­te­le­ző­en sza­bá­lyoz­za.

Arab nyelv­ben az isz­lám szó je­len­té­se „ön­alá­ve­tés” vagy „meg­adás” Al­lah­nak, il­let­ve „meg­bé­ké­lés” Allah aka­ra­tá­val. Az isz­lám val­lás gya­kor­lói, ugyan­csak ara­bul, a musz­li­mok, akik alá­ve­tik ma­gu­kat Al­lah­nak, akik meg­bé­kél­nek Allah aka­ra­tá­val.3

Az isz­lám a leg­fi­a­ta­labb vi­lág­val­lás: Mo­ha­med 610-ben, a Mek­ká­hoz kö­ze­li Hi­ra-hegy egyik bar­lang­já­ban el­mél­ked­ve ka­pott ki­nyi­lat­koz­ta­tá­so­kat Gzsib­ríl (Gáb­ri­el) ark­an­gyal­tól. A Korán ké­sőbb leírt szö­ve­gét Mo­ha­med­nek adta Isten, ré­szen­ként, 23 éven át. A tör­vényt Mó­zes­nek, az evan­gé­li­u­mot Jé­zus­nak, a zsol­tá­ro­kat Dá­vid­nak, más köny­ve­ket más pró­fé­ták­nak nyi­lat­koz­ta­tott ki, me­lyek száma 104. A leg­na­gyobb köz­tük a Korán, mely a töb­bit ér­vény­te­len­né tette, a Korán soha ér­vé­nyét nem vesz­ti. A Korán Isten igéje, és mint ilyen, nem te­rem­te­tett, hanem örök­től fogva lé­te­zik. 622­ben Mo­ha­med a hí­ve­i­vel át­köl­tö­zött Jasz­rib­ba, a ké­sőb­bi Me­di­ná­ba. A Korán tehát a Gáb­ri­el ark­an­gyal ki­nyi­lat­koz­ta­tá­sá­ból szár­ma­zó tanok összes­sé­ge, míg a Szun­na a Mo­ha­med cse­le­ke­de­te­i­re és ta­ní­tá­sa­i­ra vo­nat­ko­zó ha­gyo­má­nyok, a ha­di­szok gyűj­te­mé­nye.

Az isz­lám arany­ko­ra a 8. szá­zad­tól a 13. szá­za­dig tart, ekkor a világ ve­ze­tő gaz­da­sá­gi, ka­to­nai, kul­tu­rá­lis ha­tal­ma volt. Az isz­lám kul­tú­ra nél­kül az antik kul­tu­rá­lis örök­ség egy je­len­tős része el­ve­szett volna Eu­ró­pa szá­má­ra. Az arab ter­mé­szet­tu­do­má­nyok, or­vos­tu­do­mány és fi­lo­zó­fia igen magas szín­vo­na­lon állt. Ekkor a val­lás és az állam még sem az isz­lám, sem a ke­resz­tény vi­lág­ban nem kü­lö­nült el; az isz­lám ebben az idő­szak­ban állam és val­lás is egy­szer­re: „az isz­lám nem­csak val­lást, hanem egy élet­for­mát is je­lent. […] A mu­zul­mán hit nem válik szét vi­lá­gi és val­lá­si szfé­rá­ra, és fő­ként nem kor­lá­to­zó­dik a hit­bé­li dol­gok­ra, hanem az élet min­den te­rü­le­té­re egy­aránt ér­vé­nyes és kö­te­le­ző ma­ga­tar­tá­si sza­bály­rend­szert fog­lal ma­gá­ba” (Ba­lázs, 2011). 4

Az isz­lám sza­bá­lyo­zás három rész­re oszt­ha­tó: aqi­dah (hit), saria (szo­ká­sok), va­la­mint akh­laq (er­kölcs). A saria to­vább bont­ha­tó mu­a­ma­lat­ra, amely az em­be­rek kö­zöt­ti cse­le­ke­de­tet sza­bá­lyoz­za, va­la­mint iba­dat­ra, amely je­len­té­se is­ten­imá­dat. A mu­a­ma­lat, azaz az em­be­rek kö­zöt­ti cse­le­ke­det sza­bá­lya­i­ban fog­lal he­lyet a min­den­na­pi, a tár­sa­dal­mi, va­la­mint a gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gek sza­bá­lyo­zá­sa. Ez utób­bi tar­tal­maz­za magát a pénz­ügyi és banki te­vé­keny­sé­ge­ket is (Gá­lo­si, 2010).

Az 1. ábra az isz­lám bank­rend­szer je­len­tő­sé­gé­nek első ele­mét, az isz­lám la­kos­ság ab­szo­lút és a világ né­pes­sé­gé­hez vi­szo­nyí­tott re­la­tív nö­ve­ke­dé­sét szem­lél­te­ti. 2020-ra becs­lé­sek sze­rint a Föld né­pes­sé­gé­nek közel ne­gye­de isz­lám val­lá­sú lesz. Ezen belül az isz­lám né­pes­ség Eu­ró­pá­ban több mint két­sze­re­sé­re emel­ke­dik, eléri majd a 8%-ot.5

A világ isz­lám hitű né­pes­sé­gé­nek zöme, az összes musz­lim közel két­har­ma­da Ázsia déli ré­szén lakik. In­di­á­ban és Pa­kisz­tán­ban több musz­lim él (344 mil­lió fő), mint Észak-Af­ri­ká­ban és a Kö­zel-Ke­le­ten (317 mil­lió fő). A Föl­dön a leg­több musz­lim In­do­né­zi­á­ban él (209 mil­lió fő), ahol a né­pes­ség 87%-a isz­lám val­lá­sú (De­sil­ver–Masci, 2017).6

2009-ben a Föld közel 6,8 mil­li­ár­dos né­pes­sé­gé­ből kb. 1,6 mil­li­árd volt musz­lim, ez 23%-os arányt je­len­tett (Pew Re­se­arch Cen­ter, 2009). A ku­ta­tó­cent­rum fel­mé­ré­se 2050-re 2,76 mil­li­árd isz­lám val­lá­sú la­kost prog­nosz­ti­zál, amely az ak­ko­ri Föld la­kos­sá­gá­nak 29,7%-át teszi ki.

A musz­lim né­pes­ség eu­ró­pai hely­ze­tét is a gyor­san emel­ke­dő szám­so­rok jel­lem­zik.7 Az 1. táb­lá­zat ada­tai az egyes eu­ró­pai or­szá­gok ab­szo­lút szá­mok­ban mért musz­lim né­pes­sé­gét mu­tat­ják. A 2. táb­lá­zat a re­la­tív né­pes­ség ará­nyá­ról ad in­for­má­ci­ót.

Ha a musz­lim la­kos­ság Eu­ró­pán be­lü­li el­he­lyez­ke­dé­sét ta­nul­má­nyoz­zuk, a musz­lim la­kos­ság magas ará­nyát 2020-ra el­ső­sor­ban Fran­cia­or­szág­ban, Bel­gi­um­ban, Auszt­ri­á­ban és Svéd­or­szág­ban vár­juk. A táb­lá­zat nem tar­tal­maz­za, de je­len­tős musz­lim ki­sebb­ség él Orosz­or­szág­ban és a Bal­kán-fél­szi­ge­ten, Bosz­nia-Her­ce­go­vi­ná­ban.

Az isz­lám gaz­dag­ság­fi­lo­zó­fi­ai alap­jai

Ami­kor az isz­lám bank­rend­szer lé­nye­gét és banki ügy­le­te­it vizs­gál­juk, szem előtt kell tar­ta­nunk, hogy ahogy az isz­lám val­lás­nak is van­nak kü­lön­bö­ző ága­za­tai, úgy az egyes ál­la­mok­ban mű­kö­dő pénz­in­té­ze­tek is el­té­rő elvek sze­rint mű­köd­het­nek. Mivel a Korán és a saria sza­bá­lyo­zá­sa olyan kor­ban szü­le­tett, ami­kor a mai ér­te­lem­ben vett bank­rend­szer­nek csak kez­de­ti csí­rái ta­lál­ha­tók, így meg­le­he­tő­sen nehéz az ér­tel­me­zé­sük és a mo­dern bank­rend­szer­rel tör­té­nő össze­ve­té­sük.

Az ér­tel­me­zést meg­ne­he­zí­ti, hogy éppen az el­té­rő val­lá­si meg­kö­ze­lí­tés­mó­dok miatt, az isz­lám banki ter­mé­kek ér­tel­me­zé­sé­ben több el­té­rő irány­zat is lét­re­jött. Ezek leg­in­kább a kamat meg­en­ged­he­tő­sé­gé­ben ér­he­tők tet­ten. Míg van, ahol csak az uzso­rát te­kin­tik til­tott­nak, más­hol magát a ka­ma­tot is til­tott ter­mék­nek tart­ják. Köz­tes meg­ol­dás­ként az is elő­for­dul, hogy meg­elé­ged­nek, és sa­ria­kom­pa­ti­bi­lis­nek tart­ják a kamat he­lyett más néven ne­ve­zett költ­ség meg­fi­zet­te­té­sét (Ros­to­vá­nyi, 1983).

Az isz­lám­nak a gaz­da­ság­hoz, va­gyon­hoz fű­ző­dő vi­szo­nya ket­tős ter­mé­sze­tű. Egy­részt a val­lá­si szö­ve­gek ki­eme­lik Isten min­den­ha­tó­sá­gát, mely gaz­da­sá­gi téren is ér­vé­nye­sül. Az isz­lám sze­rint „a vi­lá­gon min­den Is­te­né, aki ki­oszt­ja tu­laj­do­nát szol­gái kö­zött, és rájuk bízza azt, vagy­is min­den va­gyon Al­la­hé” (Ba­lázs, 2008). „Oh ti, akik hívők let­te­tek! Le­gye­tek is­ten­fé­lők, és hagy­já­tok el a fenn­ma­radt ka­ma­tot, amennyi­ben hívők vagy­tok!” (Korán, Tehén szúra 278. vers).

A 279. vers is egy­ér­tel­mű­en fo­gal­maz: „Ha nem te­szi­tek, akkor tud­já­tok meg, hogy há­bo­rú­ba száll­tok Allah és a Kül­döt­te ellen. Ám ha meg­bá­nást ta­nú­sí­to­tok (le­mond­tok a ka­mat­ról), akkor meg­il­let ben­ne­te­ket a tő­ké­tek, nem kö­vet­tek el jog­ta­lan­sá­got és ti­te­ket sem ér jog­ta­lan­ság” (Korán, Tehén szúra 279. vers).

Míg egy­rész­ről min­den Al­la­hé, addig az isz­lám az ember gaz­da­sá­gi ön­ál­ló­sá­gát hang­sú­lyoz­za. „Az ember éle­té­nek fenn­tar­tá­sá­ra mun­ká­val ke­re­si meg a szük­sé­ges anya­gi ala­pot, és nem­csak kö­te­les­ség, hanem egy nagy­sze­rű erény is ugyan­ak­kor. Egy mun­ka­ké­pes sze­mély bűnt követ el, ha va­la­ki más­tól függ anya­gi­lag, ez egy szo­ci­á­lis meg­bé­lyeg­zés és há­lát­lan­ság az em­be­ri­ség iránt” (Ba­lázs, 2008). Az isz­lám val­lá­sú sze­mély­nek tehát gaz­da­sá­gi­lag ön­fenn­tar­tó­nak kell len­nie. Aki ugyan­ak­kor nem képes az ön­fenn­tar­tás­ra, az ak­tí­vak­tól za­ká­tot, a sze­gé­nyek szá­má­ra fi­ze­ten­dő adót vár­hat el.

Az isz­lám, nemes célok ér­de­ké­ben, meg­en­ge­di a va­gyon­fel­hal­mo­zást. Aki­nek tehát több ju­tott, mint a töb­bi­ek­nek, kö­te­les­sé­ge ezt meg­osz­ta­ni azok­kal, akik nél­kü­löz­nek. Minél na­gyobb va­la­ki­nek a va­gyo­na, annál na­gyobb a rá ne­he­ze­dő szo­ci­á­lis kö­te­le­zett­ség is. Az isz­lám gaz­da­ság jó­lé­ti jel­le­gű, ahol a cél a kö­zös­ség jó­lé­té­nek a biz­to­sí­tá­sa (Falus, 2014).

Az isz­lám jog­el­vek alap­ján a pénz egy­sze­rű­en egy esz­köz, ami­vel a dol­gok ér­té­két mér­jük, de ön­ma­gá­ban nincs ér­té­ke. Az isz­lám bank­rend­szer­ben ezért a pénz elő­ál­lí­tá­sa pénz­ből – ilyen pél­dá­ul a ka­mat­jó­vá­írás – til­tott­nak mi­nő­sül. A val­lá­si elő­írá­sok a pénz pénz­ből elő­ál­lí­tá­sá­nak ti­lal­ma alap­ján tilt­ják a ka­mat­sze­dést, ame­lyet ka­mat­összeg nagy­sá­gá­tól füg­get­le­nül, az isz­lám val­lá­si tör­vény­ke­zé­se uzso­rá­nak mi­nő­sít. A saria sze­rint csak a „halal”, vagy­is tisz­tes­sé­ges üzlet fo­gad­ha­tó el.

Ha­us­ener (2011) cik­ké­ben Ars­had Majid mar­kán­san fo­gal­maz­za meg az isz­lám fi­lo­zó­fi­á­ját: „Az isz­lám nem arról szól, hogy pénzt ta­ka­rít­sunk meg, hanem, hogy he­lye­sen cse­le­ked­jünk. Senki nem mond­ja azt, hogy az isz­lám val­lást könnyű kö­vet­ni, de hi­szünk benne, hogy mu­zul­mán­nak lenni ju­tal­mak­kal jár. A halal éte­lek drá­gáb­bak a nor­mál éte­lek­nél, de senki sem töp­reng azon, hogy meg­ve­gye-e őket, vagy sem. Miért töp­ren­ge­nénk hát az isz­lám ban­kok ese­té­ben.”

Az isz­lám ban­kok pénz­ke­ze­lés­ben be­töl­tött sze­re­pük és köz­vet­le­nebb bank-ügy­fél kap­cso­la­tuk miatt ügy­fe­le­ik sze­mé­ben kö­ze­lebb áll­nak a part­ne­ri sze­rep­hez, mint a kon­ven­ci­o­ná­lis ban­kok (Szé­les–Szé­les, 2011). A vál­ság alatt meg­tar­tott sta­bi­li­tá­suk pedig csak to­vább nö­vel­he­ti ügy­fe­le­ik bi­zal­mát. To­váb­bi fon­tos szem­pont, hogy egy arab ember szá­má­ra egy kon­ven­ci­o­ná­lis bank val­lá­si okok­ból nem je­lent­het valós al­ter­na­tí­vát (el­te­kint­ve az egyre ter­je­dő sa­ria­kom­pa­ti­bi­lis aján­la­ta­ik­tól), míg a más val­lá­sú em­be­rek szá­má­ra az isz­lám bank egy új le­he­tő­sé­get je­lent. Ezen ban­kok meg­íté­lé­sét to­vább ja­vít­ja az alap­el­vek kö­zött le­fek­te­tett val­lá­sos adó­fi­ze­té­si kö­te­le­zett­sé­gük.

Az isz­lám bank­rend­szer mű­kö­dé­sé­nek alap­el­vei

Az isz­lám bank­rend­szert tö­mö­ren jel­lem­zi az az öt alap­elv, ame­lyek­kel meg­ha­tá­roz­zák, me­lyek az alap­ve­tő kü­lönb­sé­gek a sa­ri­á­ra épülő és az ál­ta­lunk ha­gyo­má­nyos­nak tar­tott bank­rend­szer kö­zött az elvi ala­pok­ra ve­tít­ve. Ezek az elvek az aláb­bi­ak sze­rint sza­bá­lyoz­zák az isz­lám bank­rend­szer mű­kö­dé­sét:

  • tilos a ka­mat­fi­ze­tés;
  • az üzlet nem irá­nyul­hat az isz­lám ér­ték­rend­jé­vel szem­ben álló ter­mék vagy szol­gál­ta­tás elő­ál­lí­tá­sá­ra;
  • tilos az amúgy el­ke­rül­he­tő koc­ká­za­tok vál­la­lá­sa, ke­rü­len­dők a spe­ku­la­tív ügy­le­tek;
  • az üzlet tag­ja­i­nak köl­csö­nö­sen vál­lal­ni­uk kell, hogy biz­to­sít­ják egy­mást a vesz­te­sé­gek ellen;
  • az ügy­let­ben meg kell je­len­nie a jó­té­kony­sá­gi ada­ko­zás­nak, azaz a val­lá­sos adó­nak (zakát).8

 

A ka­mat­fi­ze­tés ti­lal­ma

 

A ka­mat­fi­ze­tés ti­lal­ma nem új je­len­ség, az isz­lám mel­lett a ke­resz­tény egy­ház is til­tot­ta bi­zo­nyos idő­sza­kok­ban. Egy olyan val­lás, mely az ember éle­té­nek fo­lyá­sát ko­moly er­köl­csi sza­bá­lyok által sza­bá­lyoz­za, szük­ség­sze­rű­en kény­te­len olyan fel­té­te­le­ket fel­ál­lí­ta­ni, ame­lyek­kel el­ke­rül­he­tő a túl­zott mér­té­kű el­adó­so­dás, az em­be­ri élet ilyen módon való tönk­re­me­ne­te­le. Emi­att el­ső­sor­ban az uzso­ra, majd maga a kamat sze­dé­se is til­tott lett. Az ügy­le­tek­ből ha­szon a közös koc­ká­zat­vál­la­lást kö­ve­tő nye­re­ség­ből, vagy ban­kok­nál pél­dá­ul az el­is­mert mű­kö­dé­si költ­sé­gek­ből ke­let­kez­het.

A ka­mat­sze­dés ti­lal­ma – mind a ke­resz­tény, mind az isz­lám val­lás te­kin­te­té­ben – azzal is össze­függ, hogy az ere­de­ti tő­ke­fel­hal­mo­zás idő­sza­ká­ig a hi­tel­fel­vé­te­lek zöme nem gaz­da­sá­gi, fej­lesz­té­si célú hi­tel­fel­vé­tel volt, hanem fo­gyasz­tá­si (túl­élé­si, eg­zisz­ten­ci­á­lis) jel­le­gű. A hi­tel­re tehát a rá­szo­ru­ló ré­te­gek élet­ben ma­ra­dá­sá­hoz és nem az üz­le­ti te­vé­keny­ség fi­nan­szí­ro­zá­sá­hoz volt szük­ség, ezért eti­kát­lan­nak tűnt a hitel össze­gét a ka­mat­tal nö­velt összeg­gel nö­vel­ve vissza­kér­ni.

 

Halal ter­mé­kek

 

Az isz­lám ban­kok szá­má­ra csak az egyik ki­kö­tés a ka­mat­sze­dés ti­lal­ma. A másik lé­nye­ges sza­bá­lyo­zás, hogy az üz­let­nek halal tí­pu­sú­nak kell len­nie, vagy­is a bank pén­zé­ből nem fi­nan­szí­roz­ha­tók a til­tott, tisz­tá­ta­lan te­vé­keny­sé­gek, az ún. haram te­vé­keny­sé­gek. E te­vé­keny­sé­gek meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz a ban­kok sa­ria­bi­zott­sá­go­kat ál­lí­ta­nak fel.

Mivel az isz­lám az élet min­den te­rü­le­tén sza­bá­lyo­kat állít, így nem meg­le­pő, hogy ezek ki­hat­nak a ban­kok be­fek­te­té­si le­he­tő­sé­ge­i­re is. Az isz­lám ér­ték­rend­jé­vel szem­ben álló ter­mék vagy te­vé­keny­ség, mint pél­dá­ul az al­ko­hol, a sze­ren­cse­já­ték és a por­nog­rá­fia, épp­úgy til­tott, mint a disz­nó­hús fo­gyasz­tá­sa. E te­vé­keny­sé­gek mind a ma­gán­em­ber, mind a gaz­da­sá­gi szer­ve­zet (le­gyen akár egy bank, akár egy ter­me­lő­cég) szá­má­ra til­tott. Vagy­is a ban­kok nem ve­het­nek részt e til­tott te­vé­keny­sé­gek vég­zé­sé­ben, és nem is mű­köd­het­nek közre az ezek­kel fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zá­sok fi­nan­szí­ro­zá­sá­ban.

A banki ügy­le­tek sa­ria­kom­pa­ti­bi­lis lét­re­jöt­té­hez három fel­té­tel­nek kell tel­je­sül­nie:

  • A bank nem kér­het fe­de­ze­tet, a tel­jes pénz­ügyi koc­ká­zat őt ter­he­li. Ugyan­ak­kor kér­het biz­to­sí­té­kot az er­köl­csi koc­ká­zat csök­ken­té­sé­re, pl. a vál­lal­ko­zó el­tű­né­sé­nek meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ra.
  • A pro­fit­rá­tát szi­go­rú­an szá­za­lék­ban és nem egy összeg­ben kell meg­ha­tá­roz­ni (a hasz­non osz­toz­ni kell).
  • A fi­nan­szí­ro­zó fél nem szól­hat bele a vál­lal­ko­zó te­vé­keny­sé­gé­be, a vál­lal­ko­zót tel­jes sza­bad­ság il­le­ti meg az üzlet ve­ze­té­sé­ben.

 

A koc­ká­za­tok kor­lá­to­zá­sa

 

A koc­ká­zat­vál­la­lás kor­lá­to­zá­sa során a sze­ren­cse­já­ték ön­ma­gá­ban til­tott, ezen­kí­vül tilos a ha­tár­idős és a spe­ku­la­tív, il­let­ve a nagy koc­ká­zat­tal járó üzlet. Az ügy­le­te­ket a ban­kok­nak kü­lön-kü­lön kell el­bí­rál­ni­uk, nin­cse­nek szten­der­di­zált ügy­let­tí­pu­sok. Az isz­lám ban­kok koc­ká­zat­ke­ze­lé­se és a ha­gyo­má­nyos bank­rend­szer tár­sa­dal­mi fe­le­lős­ség­vál­la­lá­sa (Lent­ner, 2014) az utób­bi évek­ben kö­ze­le­dést mutat egy­más­hoz.

Az isz­lám ban­kok alap­el­ve­ik­nek, kü­lö­nö­sen ezen alap­elv­nek kö­szön­he­tő­en több­nyi­re sta­bi­lab­bak, pél­dá­ul a török bank­rend­szer tő­ke­meg­fe­le­lé­se a vál­ság évei alatt sem csök­kent (Tálos et al. 2016).

 

Az ered­mény meg­osz­tá­sa

 

A köl­csö­nö­sen vál­lalt ered­mény­meg­osz­tás szin­tén mar­káns lé­nye­ge az isz­lám bank­rend­szer­nek. Az isz­lám el­ve­i­nek csak az az ered­mény­meg­osz­tás felel meg, mely sze­rint a bank nye­re­sé­get csak a hi­tel­fel­ve­vő vál­lal­ko­zás által meg­ter­melt nye­re­ség­ből re­a­li­zál­hat. Az isz­lám bank­rend­szer­ben a bank és a vál­lal­ko­zók – a kü­lön­bö­ző ügy­le­tek során el­té­rő mér­ték­ben – kö­zö­sen vál­lal­nak koc­ká­za­tot. Mivel a sa­ria­ala­pú bank­mű­kö­dés nem teszi le­he­tő­vé a kamat sze­dé­sét, az isz­lám ban­kok mű­kö­dé­se a be­fek­te­té­si ala­pok te­vé­keny­sé­gé­hez ha­son­lít­ha­tó.

Az isz­lám ugyan­is csak a kamat sze­dé­sét tilt­ja – a pénz­ből pénzt csi­nál­ni til­tá­sa alap­ján –, de az egyé­ni ha­szon­szer­zést en­ge­dé­lye­zi, ha az nem ki­zá­ró­la­go­san pénz­ügyi, hanem – leg­alább rész­ben – re­ál­te­vé­keny­sé­gen ala­pul. Az isz­lám bank­rend­szer piaci szem­lé­le­tű bank­rend­szer; a be­fek­te­té­si banki te­vé­keny­sé­gi mód alap­ján az isz­lám ban­kok meg­oszt­ják a pro­fi­tot és a vesz­te­sé­get is (PLS-konst­ruk­ci­ók).

 

Val­lá­sos ada­ko­zás

 

A val­lá­sok lé­nye­gé­hez hoz­zá­tar­to­zik a jó­té­kony­ko­dás gya­kor­lá­sa (Falus, 2015). A ke­resz­tény­ség­hez ha­son­ló­an az ada­ko­zás az isz­lám­ban is el­ter­jedt fo­ga­lom, sőt, itt kö­te­le­ző jel­le­get öl­tött. A te­he­tő­sebb em­be­rek­nek kell és sok­szor ér­de­mes is ada­koz­ni­uk. A Korán ennek mód­ja­i­ról is fel­vi­lá­go­sít. „Ha nyil­vá­no­san ada­koz­tok, az egy nemes dolog. De ha ti­tok­ban ad­já­tok oda a rá­szo­ru­lók­nak, az a leg­jobb nek­tek. Mert akkor jó­vá­tesz­tek va­la­mennyit a rossz cse­le­ke­de­te­i­tek­ből” (Korán, Tehén szúra, 271. vers). A ban­kok, mint nagy jö­ve­de­lem­mel ren­del­ke­ző szer­ve­ze­tek, ter­mé­sze­te­sen nem ké­pez­het­nek ki­vé­telt, így ha nem is egy-egy konk­rét ügy­let­hez kö­tő­dő­en, de min­den­képp ele­get kell ten­ni­ük ada­ko­zá­si kö­te­le­zett­sé­gük­nek.

 

Az alap­ve­tő isz­lám banki ügy­le­tek mű­kö­dé­se

 

Az alap­ve­tő isz­lám banki ügy­le­te­ket két cso­port­ba so­rol­juk. A pro­fit- és vesz­te­ség­ré­sze­se­dé­si (PLS) módok tel­je­sen meg­fe­lel­nek a saria elő­írá­sa­i­nak, ka­mat­sze­dés és biz­to­sí­ték­ké­rés he­lyett a koc­ká­zat­kö­zös­sé­get és a part­ne­ri vi­szonyt he­lye­zik elő­tér­be (Li­ge­ti, 2007; Mahlk­necht, 2009). A nem pro­fit- és vesz­te­ség­ré­sze­se­dé­ses (Non-PLS) ügy­let­faj­ták je­len­tik a meg­ol­dást olyan ese­tek­ben, ami­kor a PLS-mód­szer­rel nem lehet cél­hoz érni, pél­dá­ul kis mé­re­tű hi­tel­fel­ve­vő gaz­da­sá­gi ala­nyok, il­let­ve a fo­gyasz­tá­si hi­te­lek ese­té­ben.

 

Pro­fit- és vesz­te­ség­ré­sze­se­dé­si (PLS) módok

 

Mu­da­ra­ba

 

Ebben az ügy­let­ben az isz­lám bank biz­to­sít­ja a szük­sé­ges tőke tel­jes fi­nan­szí­ro­zá­sát a pro­jekt során, míg a vál­lal­ko­zó a mun­ká­ját és a szak­ér­tel­mét adja. Az ered­mény, nye­re­ség a bank és a vál­lal­ko­zó kö­zött osz­lik meg egy előre meg­ha­tá­ro­zott fix arány­ban. A pénz­ügyi vesz­te­sé­get ki­zá­ró­lag a bank vi­se­li, de csak a biz­to­sí­tott tőke ere­jé­ig van fe­le­lős­sé­ge, il­let­ve az ügy­let le­zá­ru­lá­sá­ig az esz­köz, pro­jekt ki­zá­ró­la­gos tu­laj­do­no­sa a bank (Si­picz­ki, 2015). A vál­lal­ko­zó fe­le­lős­sé­ge kor­lá­to­zott, ő csak az ide­jét és ener­gi­á­ját teszi koc­ká­ra. Ha azon­ban a vál­lal­ko­zó gon­dat­lan­sá­ga vagy hűt­len ke­ze­lé­se okoz­za a vesz­te­sé­get, és ezt bi­zo­nyí­ta­ni is lehet, akkor a tel­jes fe­le­lős­sé­get neki kell vi­sel­nie.

 

Mus­ha­ra­ka

 

Ennél a tí­pus­nál az ügy­let fi­nan­szí­ro­zá­sa során nem a bank az egye­dü­li hi­tel­nyúj­tó, hanem a vál­lal­ko­zás biz­to­sít­ja a be­fek­te­tés­hez szük­sé­ges tőke egy ré­szét. Ugyan­ak­kor a bank és a hi­tel­fel­ve­vő együt­te­sen – a nyúj­tott tő­ké­jük ará­nyá­ban – vesz részt a me­nedzs­ment­ben. Itt tehát mind a fi­nan­szí­ro­zás, mind az irá­nyí­tás a bank és a vál­lal­ko­zás közös te­vé­keny­sé­ge. A mu­da­ra­ba ügye­let­tel szem­ben itt nem­csak a pro­fi­tot oszt­ják meg, hanem a nye­re­ség és vesz­te­ség meg­osz­tá­sa szi­go­rú­an a hoz­zá­já­ru­lá­sok ará­nyá­ban tör­té­nik, tehát a vesz­te­sé­get itt nem csak a bank vi­se­li. Ez a mód­szer ál­ta­lá­ban a hosszú távú be­ru­há­zá­sok fi­nan­szí­ro­zá­sá­ra szol­gál.

 

Nem pro­fit- és vesz­te­ség­ré­sze­se­dé­ses (Non-PLS) módok

 

Qard al-Ha­san­ah (jó­té­kony­sá­gi hi­te­lek)

 

Ezek vissza nem té­rí­ten­dő hi­te­lek „azok­nak, akik­nek szük­sé­gük van rá”, mely­re a Korán buz­dít­ja hí­ve­it. A bank szá­má­ra meg­en­ge­dett, hogy szol­gál­ta­tá­si díjat szá­mol­jon fel a hi­te­les­nek, ezzel fe­dez­ve a hi­tel­nyúj­tás ad­mi­niszt­ra­tív költ­sé­ge­it, fel­té­ve hogy ez az összeg füg­get­len a hitel nagy­sá­gá­tól és fu­tam­ide­jé­től.

 

Bai’Mua’jjal (ér­té­ke­sí­tés ha­lasz­tott fi­ze­tés­sel)

 

Az eladó el­ad­hat­ja a ter­mé­ket ha­lasz­tott egy­össze­gű vagy rész­let­fi­ze­tés­sel. Az árról az el­adás idő­pont­já­ban kell meg­egyez­ni. A ki­al­ku­dott ár ma­gá­ban fog­lal­hat bi­zo­nyos banki köz­ve­tí­té­si költ­sé­ge­ket, de nem tar­tal­maz­hat sem­mi­lyen, a ha­lasz­tott fi­ze­tés miatt fel­szá­mí­tott plusz­dí­jat.

 

Bai’Salam or Bai’ Salaf (vá­sár­lás ha­lasz­tott szál­lí­tás­sal)

 

A vevő előre ki­fi­ze­ti a tel­jes ki­al­ku­dott vé­tel­árat, az eladó pedig el­kö­te­le­zi magát a ter­mék egy ké­sőb­bi, de meg­ha­tá­ro­zott idő­pont­ban tör­té­nő szál­lí­tá­sá­ra. Ez az ügy­let el­ső­sor­ban azok­ra a ter­mé­kek­re vo­nat­ko­zik, me­lyek mennyi­sé­ge és mi­nő­sé­ge a fi­ze­tés­kor már egy­ér­tel­mű­en meg­ha­tá­ro­zott, jel­lem­ző­en me­ző­gaz­da­sá­gi és gyár­tott ter­mé­kek­re.

 

Ijara (ope­ra­tív lí­zing), Ijara wa iq­ti­na’ (pénz­ügyi lí­zing)

 

A pénz­ügyi lí­zing ha­gyo­má­nyos bank­rend­szer­ben egy hi­tel­konst­ruk­ció, mely­nek rész­le­te­it a hi­tel­in­té­ze­ti tör­vény sza­bá­lyoz­za. A pénz­ügyi lí­zing­nél meg­en­ge­dett a ka­mat­hoz ha­son­ló konst­ruk­ció, „mert a fi­ze­tés alap­ját nem a pénz köl­csön­zé­se, hanem re­ál­esz­kö­zök át­adá­sa je­len­ti” (Li­ge­ti, 2007).

 

Mu­ra­ba­ha (költ­ség­plusz)

 

Az eladó tá­jé­koz­tat­ja a vevőt a ter­mék be­szer­zé­sé­nek vagy gyár­tá­sá­nak költ­sé­gé­ről. Ez­után meg­egyez­nek a pro­fit­rés össze­gé­ben. A pro­fit­rés nem kamat, mert egy­részt nem függ a szer­ző­dés idő­tar­ta­má­tól, más­részt mert a szer­ző­dés nem pénz­köl­csön­zés­ről, hanem esz­kö­zök adás­vé­te­lé­ről szól. A tel­jes összeg ki­fi­ze­té­se ál­ta­lá­ban rész­le­tek­ben tör­té­nik.

 

Jo’alah (szol­gál­ta­tá­si díj)

 

Az egyik fél vál­lal­ja, hogy a másik ré­szé­re meg­fi­zet a szol­gál­ta­tás dí­ja­ként egy meg­ha­tá­ro­zott össze­get, me­lyet a szer­ző­dés­ben rög­zí­te­nek. Ez a mód olyan ügy­le­tek­re jel­lem­ző, mint a kon­zul­tá­ció vagy va­gyon­ke­ze­lés.

E Non-PLS fi­nan­szí­ro­zá­si tí­pu­sok – Qu­ard-al Ha­san­ah ki­vé­te­lé­vel – közös jel­lem­ző­je, hogy a PLS-ügy­le­tek­kel el­len­tét­ben, a bér­be­adás és a lí­zing ese­té­ben is előre meg­ha­tá­ro­zott a hozam, és az ügy­let biz­to­sí­té­kot is tar­tal­maz. Va­ló­já­ban ezek­ben az ese­tek­ben a bank hoz­zá­ad a vé­tel­ár­hoz vagy a já­ru­lé­kos költ­sé­gek­hez egy bi­zo­nyos szá­za­lé­kot, mely tar­tal­má­ban a ha­szon­kulcs­nak felel meg, és a vá­sá­rolt esz­kö­zök biz­to­sí­ték­ként szol­gál­nak. Ezen­fe­lül a bank kér­he­ti ügy­fe­lé­től to­váb­bi fe­de­zet nyúj­tá­sát is. Vég­ered­mény­ben ezek az ügy­le­tek sok­kal in­kább koc­ká­zat­ke­rü­lő­nek te­kint­he­tők, és nem sok­ban kü­lön­böz­nek a kon­ven­ci­o­ná­lis ban­kok által hasz­nált konst­ruk­ci­ó­tól. A kü­lönb­ség csu­pán a ter­mi­no­ló­gi­á­ban és né­hány jogi for­ma­ság­ban rej­lik. Ezek az ügy­le­tek úgy fe­lel­nek meg az isz­lám alap­el­ve­i­nek, hogy a meg­té­rü­lé­si ráták sok­kal in­kább az egyes tranz­ak­ci­ók­hoz kö­tőd­nek, sem­mint az idő­tar­tam­hoz. Más­rész­ről nem sza­bad el­fe­lej­te­nünk, hogy a sa­i­ra­ala­pú isz­lám banko­lás sza­bá­lyai nem egy­sé­ge­sek, a sa­ria­ta­ná­csok or­szá­gon­ként el­té­rő mér­ték­ben kor­lá­toz­hat­ják a pénz­ügyi te­vé­keny­sé­ge­ket.

Jegy­ze­tek

  • 1. A helyi pénz (for­gat­ha­tó utal­vány) a helyi gaz­da­ság fel­len­dí­té­sé­nek rég­óta is­mert, ál­ta­lá­ban a vál­sá­gos idő­sza­kok alatt fel­buk­kant meg­ol­dá­si ja­vas­la­ta. A helyi pénz be­ve­ze­té­sé­nek leg­na­gyobb elő­nye­ként a helyi ke­res­ke­de­lem és gaz­da­ság fel­len­dü­lé­sét, az adott ré­gi­ók gaz­da­sá­gi tel­je­sít­mé­nyé­nek emel­ke­dé­sét te­kint­het­jük. Ehhez kap­cso­ló­dó­an meg kell még em­lí­te­nünk a nem el­ha­nya­gol­ha­tó tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai szem­pon­to­kat, hogy az adott régió ön­tu­da­tos­sá­gá­nak, po­li­ti­kai büsz­ke­sé­gé­nek erő­sö­dé­sét je­len­tik (Varga, 2012).
  • 2. Az al­ter­na­tív fi­nan­szí­ro­zá­si le­he­tő­sé­gek má­so­dik te­rü­le­te, a sze­gé­nyek bank­ja egy Bang­la­des­ből in­du­ló, vi­lág­szer­te el­ter­jedt kez­de­mé­nye­zés. Atyja Mu­ham­mad Yunus, aki egy rend­ha­gyó ja­vas­lat­tal állt elő. Meg­mu­tat­ta, hogy egy ember szo­ci­á­lis ér­zé­keny­sé­ge mi­lyen fo­lya­ma­to­kat in­dít­hat el. Mu­ham­mad Yunus, az ál­ta­la meg­al­ko­tott Gram­een Bank­kal (a gram­een szó je­len­té­se ben­gá­li nyel­ven: vi­dé­ki, fa­lu­si) kö­zö­sen, 2006-ban No­bel-bé­ke­dí­jat ka­pott a sze­gény­ség el­le­ni küz­de­lem­ben elért ered­mé­nyé­ért (Gál et al., 2013). A Gram­een Bank te­vé­keny­sé­ge során abból indul ki, hogy a sze­gé­nye­ket nem a ké­pes­sé­gek hi­á­nya, csu­pán azok ki­ak­ná­zat­lan­sá­ga teszi sze­gé­nyek­ké. Az alap­gon­do­lat sze­rint a sze­gény­ség oko­zói nem a sze­gé­nyek, hanem az őket kö­rül­ve­vő in­téz­mé­nyek, a rend­szer. Ennek meg­fe­le­lő­en a sze­gény­ség meg­szün­te­té­sé­nek ér­de­ké­ben az in­téz­mény­rend­szert kell át­ala­kí­ta­ni. A sze­gé­nyek bank­ja fi­lo­zó­fi­á­ja sze­rint a jó­té­kony­ság és a se­gé­lye­zés nem nyújt meg­ol­dást, csu­pán fo­koz­za a sze­gé­nyek füg­gő­sé­gét, és kép­te­len­né teszi az em­be­re­ket a sze­gény­ség­ből való ki­tö­rés­re (Varga, 2012).
  • 3. A mo­ha­me­dán meg­je­lö­lést a musz­li­mok el­uta­sít­ják, mivel azt su­gall­ja, hogy a val­lás köz­pon­ti sze­rep­lő­je Mo­ha­med pró­fé­ta lenne, nem pedig maga az Isten.
  • 4. A ci­vi­li­zá­ci­ók küz­del­mé­ben a Br­ze­zin­ski-fé­le sakk­táb­lán meg­je­le­nő „fe­ke­te ló” az isz­lám ci­vi­li­zá­ció. „Ez a »fe­ke­te ló« nem úgy vi­sel­ke­dik, mint az eddig is­mert nagy­ha­tal­mak. Nincs mag­ál­la­ma, mely­nek ér­dek­irá­nyai meg­ha­tá­roz­ha­tó­ak. Több ál­lam­ból áll, ame­lyek közül ne­he­zen meg­jó­sol­ha­tó, me­lyik válik mag­ál­lam­má. […] Az isz­lám is gyor­san vál­toz­tat­ja ar­cu­la­tát, al­kal­maz­ko­dó­ké­pes­sé­ge rend­kí­vü­li. Ér­de­mes ala­po­sab­ban meg­vizs­gál­ni a ter­mé­sze­tét, hogy a jövő ki­szá­mít­ha­tób­bá vál­jon” (Ber­ta­lan, 2007:12).
  • 5. A va­ló­ság­ban az eu­ró­pai szám­adat va­ló­szí­nű­leg ma­ga­sabb lesz, mert a 2011. évi becs­lés az idő­köz­ben be­kö­vet­ke­zett mig­ráns­hul­lá­mot nem tar­tal­maz­za.
  • 6. Ér­de­kes ku­ta­tá­si te­rü­let­ként adó­dik az isz­lám val­lá­sú né­pes­ség és az isz­lám ban­kok te­rü­le­ti el­he­lyez­ke­dé­sé­nek vizs­gá­la­ta li­ne­á­ris és nem li­ne­á­ris te­rü­le­ti reg­resszi­ós mo­del­le­zés se­gít­sé­gé­vel (Hor­váth­né, 2015), de erre e pub­li­ká­ci­ó­ban ter­je­del­mi okok­ból nem vál­lal­ko­zom.
  • 7. A né­met­or­szá­gi isz­lám kö­zös­sé­gek­ről lásd Ros­to­vá­nyi, 2011.
  • 8. Ba­lázs (2011) az öt alap­elv­hez hoz­zá­fűz egy ha­to­di­kat is, mely sze­rint az isz­lám nem tilt­ja a nye­re­ség egy ré­szé­nek át­en­ge­dé­sét, mert ez nem el­len­té­tes a Ko­rán­nal.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Ba­lázs Judit (2008): Gaz­da­ság – vál­lal­ko­zás – ver­seny­ké­pes­ség az isz­lám tár­sa­dal­mak­ban. Bu­da­pest–Sop­ron– Kairó.
Ba­lázs Judit (2009): Gaz­da­sá­gi biz­ton­ság az isz­lám tár­sa­dal­mak­ban. Szak­mai Szem­le, 5. évf., 1. sz., 81–99.
Ba­lázs Judit (2011): Az isz­lám bank­rend­szer: Ta­nul­sá­gok a neo­li­be­rá­lis pénz­ügy­po­li­ti­ka fi­gyel­mé­be. Va­ló­ság, 54. évf., 1. sz.
Ber­ta­lan Péter (2007): Nagy­ha­tal­mi moz­gá­sok a szá­zad­for­du­lón – glo­ba­li­zá­ció, in­teg­rá­ció, dez­in­teg­rá­ció. Acta Oe­co­no­mi­ca Ka­pos­vá­ri­en­sis, 1. évf., 1–2. sz., 1–16.
Botos Ka­ta­lin – Botos Jó­zsef (2008): A vi­lág­val­lá­sok gaz­da­sá­gi ta­ní­tá­sa, a glo­bá­lis pi­ac­gaz­da­ság és a ka­ri­tász. IAS IV. Ius­tum Ae­qu­um Sa­lu­ta­re, 4. évf., 1. sz., 43–52.
De­sil­ver, Drew – Masci, David (2017): World’s Mus­lim po­pu­la­ti­on more wi­des­pre­ad than you might think. Pew Re­se­arch Cen­ter, Ja­nu­ary 31, www.​pewresearch.​org/​fact-tank/​2017/​01/​31/​worlds-muslim-population-more-widespread-than-you-might-think/​ (Le­töl­tés: 2017. feb­ru­ár 11.).
Falus Or­so­lya (2015): Egy er­köl­csös adó­nem – a „zakat”. Tay­lor, 7. évf., 3–4.​sz., 64–70.
Falus Or­so­lya (2014): Az isz­lám ala­pít­vány – a „waqf”. Jog­tör­té­ne­ti Szem­le, 16. évf., 3. sz., 1–7.
Gál Ve­ro­ni­ka Ale­xand­ra et al. (2013): A Gram­een-mo­dell tár­sa­dal­mi hasz­no­su­lá­sá­nak mér­he­tő­sé­ge. E-Co­nom, 2. évf., 1. sz., 33–45.
Ha­us­ener, Kon­rad (2011): Ein al­ter­na­ti­ves Ban­kensys­tem ist welt­we­it im Vor­marsch. The In­tel­li­gen­ce, http://​theintelligence.​de/​index.​php/​wirtschaft/​fiim-vormarsch.​html.
Hor­váth­né Ko­vács Ber­na­dett – Nagy Mó­ni­ka Zita (2015): Al­kal­ma­zott re­gi­o­ná­lis elem­zé­sek: Al­kal­ma­zott te­rü­le­ti sta­tisz­ti­ka. Egye­te­mi jegy­zet a Ka­pos­vá­ri Egye­tem Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak hall­ga­tói szá­má­ra, Ka­pos­vá­ri Egye­tem, Ka­pos­vár.
Lent­ner Csaba et al. (2014): Tár­sa­dal­mi fe­le­lős­ség­vál­la­lás a bank­szek­tor­ban. In: „A tu­do­mány és a gya­kor­lat ta­lál­ko­zá­sa”. Kautz Gyula Em­lék­kon­fe­ren­cia. Szerk. Tom­pos Anikó, Ab­lon­czyné Mi­hály­ka Lívia, Szé­che­nyi Ist­ván Egye­tem, Győr.
Li­ge­ti Sán­dor (2007): Az isz­lám bank­rend­szer. In: Pénz­ügy­po­li­ti­kai stra­té­gi­ák a XXI. szá­zad ele­jén. Szerk. Lent­ner Csaba, Aka­dé­mi­ai Kiadó, Bu­da­pest, 487–501.
Mahlk­necht, Mi­cha­el (2009): Is­la­mic Fi­nance. Ein­füh­rung in The­orie und Pra­xis. Wi­ley-VCH Ver­lag GmbH & Co. KGaA.
Markó Tímea (2009): Az isz­lám. www.​biblia-tarsulat.​hu/​posta/​iszlam.​htm (Le­töl­tés: 2017. feb­ru­ár 12.)
Pew Re­se­arch Cen­ter (2009): Map­p­ing the Glo­bal Mus­lim Po­pu­la­ti­on. Pew Re­se­arch Cen­ter, www.​pewforum.​org/​2009/​10/​07/​mapping-the-global-muslim-population/​ .
Ros­to­vá­nyi Zsolt (1983): Mit kell tudni az isz­lám­ról? Kos­suth Kiadó, Bu­da­pest.
Ros­to­vá­nyi Zsolt (2011): A né­met­or­szá­gi isz­lám kö­zös­sé­gek. Gro­ti­us, 31. sz.
Si­picz­ki, Zol­tán(2015): Analy­sis of is­la­mic fi­nanc­ing met­hods. In: Ab­st­racts of the 5th In­ter­na­ti­o­nal Con­fe­ren­ce of Eco­no­mic Sci­en­ces. Ed. Ka­ta­lin Szend­rő, Vik­tó­ria Szen­te, Ró­bert Barna, Ka­pos­vár, Fa­culty of Eco­no­mic Sci­en­ce, 81.
Strün­ing, Felix (2011): Mus­li­mis­che Be­völ­ke­rung­sent­wicklung 1990–2030. Ci­ti­zen Times, www.​citizentimes.​eu/​2011/​02/​01/​muslimische-bevoelkerungsentwicklung-1990-2030/​ (Le­töl­tés: 2017. feb­ru­ár 12.).
Szé­les, Zsu­zsan­na (2015): Ac­count­ing di­rec­ti­ves in the Is­la­mic Bank­ing Sys­tem. Selye E-stu­di­es, 6. évf., 1. sz., 153–170.
Szé­les Zsu­zsan­na – Szé­les Zol­tán (2011): Eti­ku­sabb pénz­ügyek? Isz­lám banki tér­hó­dí­tás. In: „Hitel, Világ, Stá­di­um”. Nem­zet­kö­zi Tu­do­má­nyos Kon­fe­ren­cia ta­nul­mány­kö­te­te. Kon­fe­ren­cia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­ne­pe al­kal­má­ból, szerk. And­rássy Adél, NYME Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Kar, Sop­ron.
Tálos, Lívia – Bán­ku­ti, Gyön­gyi – Varga, Jó­zsef (2015): The Analy­sis of the Tur­kish Is­la­mic Bank­ing Sys­tem Bet­ween 2005 and 2014. In: In­ter­na­ti­o­nal Con­fe­ren­ce on Eu­ra­si­an Eco­no­mi­es 2016. Eds. Se­la­hat­tin Sarı, Alp H Gen­cer, İlyas Sözen, Ka­pos­vár, 116–127.
Varga Nor­bert (2013): A Bib­lia és a Korán gaz­da­ság - és tár­sa­da­lom­ké­pe – a két for­rás kom­pa­ra­tív elem­zé­se. PhD-ér­te­ke­zés, Nyu­gat-ma­gyar­or­szá­gi Egye­tem, Sop­ron.