Mit kell tennünk egy versenyképesebb magyar gazdaságért?

Gon­do­la­tok a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank Ver­seny­ké­pes­ség és nö­ve­ke­dés című mo­nog­rá­fi­á­já­val kap­cso­lat­ban1

Sza­lai Ákos fő­osz­tály­ve­ze­tő, MNB Ver­seny­ké­pes­sé­gi és struk­tu­rá­lis elem­zé­sek fő­osz­tály (szalaia@​mnb.​hu), dr. Ko­lo­zsi Pál Péter PhD, fő­osz­tály­ve­ze­tő, MNB Pénz­pi­a­ci esz­köz­tár és tar­ta­lék­stra­té­gi­ai fő­osz­tály, do­cens, Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem (kolozsip@​mnb.​hu).

Össze­fog­la­lás

Ma­gyar­or­szág 2010-et kö­ve­tő­en fis­ká­lis, majd 2013-tól kez­dő­dő­en mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai és nö­ve­ke­dé­si for­du­la­tot haj­tott végre. Ezek a for­du­la­tok meg­ala­poz­ták az egyen­súllyal pá­ro­su­ló gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést. A nem­zet­gaz­da­ság főleg mennyi­sé­gi ver­seny­ké­pes­sé­gi fel­té­te­le­it te­kint­ve, Ma­gyar­or­szág hely­ze­te sokat ja­vult az el­múlt hat évben, amely­nek ered­mé­nye­it a pénz- és tő­ke­pi­ac mel­lett már a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek és a nagy hi­tel­mi­nő­sí­tők is el­is­me­rik. A gyor­sabb és tar­tós fel­zár­kó­zás­hoz azon­ban az erő­for­rá­sok mi­nő­sé­gi jel­lem­ző­in is ja­ví­ta­ni kell. A kö­ze­pe­sen fej­lett gaz­da­sá­gi stá­tusz­ból való ki­tö­rés­hez nél­kü­löz­he­tet­len a fel­zár­kó­zás fel­gyor­sí­tá­sa, ami­hez to­váb­bi ver­seny­ké­pes­sé­gi re­form­in­téz­ke­dé­sek szük­sé­ge­sek. A re­le­váns nem­zet­kö­zi gya­kor­lat és a kap­cso­ló­dó el­mé­le­ti hát­tér mel­lett a ver­seny­ké­pes­sé­gi for­du­lat­hoz szük­sé­ges konk­rét in­téz­ke­dé­se­ket is be­mu­tat­ja az MNB könyv­so­ro­za­tá­nak leg­újabb da­rab­ja, a Ver­seny­ké­pes­ség és nö­ve­ke­dés című mo­nog­rá­fia.

What Shall We Do for a More Com­pe­ti­tive Hun­ga­ri­an Eco­nomy?

Tho­ughts About the Mo­no­gra­ph Com­pe­ti­ti­ve­ness and Growth of the Ma­gyar Nem­ze­ti Bank

Sum­ma­ry

Since 2010 Hun­gary has imp­le­men­ted a major turn in its fis­cal po­li­cy which was fol­lo­wed by a fun­da­men­tal chan­ge in its mo­ne­tary po­li­cy re­sult­ing a new era con­cer­ning the growth of the Hun­ga­ri­an eco­nomy. These changes form the basis of an eco­nomy being si­mul­ta­ne­o­usly cha­rac­te­ri­sed by ba­lance and growth. Over the last six years the po­sit­i­on of the Hun­ga­ri­an eco­nomy has been imp­ro­ving sig­ni­fi­cantly espe­ci­ally con­cer­ning the qu­an­ti­ta­tive as­pects of com­pe­ti­ti­ve­ness, the re­sults of which have been re­cog­ni­zed by fi­nan­cial and ca­p­ital mar­kets in ad­di­ti­on to in­ter­na­ti­o­nal or­ga­ni­za­tions and the major cre­dit-rat­ing agen­ci­es. Howe­ver, a fa­ster and more sus­ta­in­ab­le con­ver­gen­ce re­qu­i­res an imp­ro­ve­ment con­cer­ning the qu­a­li­ta­tive cha­rac­te­r­is­tics of the eco­no­mic re­sour­ces as well. For an outbreak from the mo­de­ra­tely de­vel­oped eco­no­mic sta­tus it is es­sen­ti­al to speed up to the catch-up pro­cess with ad­di­ti­o­nal re­forms fo­cu­s­ed on com­pe­ti­ti­ve­ness. Along with the re­le­vant in­ter­na­ti­o­nal prac­ti­ce and the the­o­re­ti­cal backg­round, the new vo­lu­me of the book se­ri­es of the Ma­gyar Nem­ze­ti Bank en­tit­led Com­pe­ti­ti­ve­ness and Growth pre­sents also the ne­ces­sary me­a­sures for that com­pe­ti­ti­ve­ness re­vo­lu­ti­on”.


Mi a gaz­da­sá­gi fej­lő­dés és tel­je­sít­mény zá­lo­ga, mi kü­lön­böz­te­ti meg a si­ke­res gaz­da­sá­go­kat a le­ma­ra­dók­tól, mit kell ten­nünk a gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi fej­lő­dés ér­de­ké­ben? Az ön­ál­ló tu­do­mány­ként is jegy­zett köz­gaz­da­ság­tan gya­kor­la­ti­lag lét­re­jöt­te óta fog­lal­ko­zik ezzel a kér­dés­sel. Be­szé­des, hogy a köz­gaz­da­ság­tan aty­ja­ként szá­mon tar­tott Adam Smith 1776-ban meg­je­lent fő műve is már arra fó­kusz­ált, mi áll­hat egyes nem­ze­tek gaz­dag­sá­ga mö­gött, mi ma­gya­ráz­hat­ja, ha egy nem­zet „szük­ség­le­ti és ké­nyel­mi cik­kek­kel bő­veb­ben vagy szű­kö­seb­ben” van el­lát­va.2 Az utób­bi bő két­száz évben mind a ma­inst­ream, mind az al­ter­na­tív köz­gaz­da­sá­gi is­ko­lák fi­gyel­mé­nek cent­ru­má­ban ma­radt a mik­ro­gaz­da­sá­gi és a mak­ro­gaz­da­sá­gi szin­tű ver­seny­ké­pes­ség kér­dé­se.

Az utób­bi év­ti­ze­dek gaz­da­ság­po­li­ti­kai gya­kor­la­tá­ban ugyan­ak­kor – ha nem is egyed­ural­ko­dó­vá, de – do­mi­náns­sá vált az a szem­lé­let, hogy maga a ver­seny és a piac meg­te­rem­ti a fej­lő­dést, és nincs szük­ség ál­la­mi be­avat­ko­zás­ra, a ver­seny­ké­pes­ség tu­da­tos épí­té­sé­re. A 2008-ban ki­tört gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság vál­to­zást ho­zott ebből a szem­pont­ból is, hi­szen újra rá­irá­nyí­tot­ta a fi­gyel­met az állam je­len­tő­sé­gé­re és fe­le­lős­sé­gé­re, il­let­ve arra, hogy ön­ma­gá­ban a nö­ve­ke­dés nem elég, a nem egyen­sú­lyi, struk­tu­rá­li­san nem meg­ala­po­zott, azaz fenn­tart­ha­tat­lan fo­lya­ma­tok előbb-utóbb össze­om­lás­hoz ve­zet­nek. Va­ló­di meg­ol­dást ezért csak az a gaz­da­ság­po­li­ti­ka je­lent­het, amely sta­bil ala­po­kat nyújt a gaz­da­ság egé­sze szá­má­ra, és biz­to­sít­ja a nem­zet­kö­zi ver­seny­ben való helyt­ál­lást, azaz ver­seny­ké­pes­sé­get te­remt. Kü­lö­nö­sen igaz és re­le­váns ta­pasz­ta­lat volt ez azok­ban az or­szá­gok­ban, ame­lye­ket ala­po­san „meg­té­pá­zott” a vál­ság – azaz töb­bek kö­zött Ma­gyar­or­szá­gon is, amely­nek 2010 után több gaz­da­ság­po­li­ti­kai for­du­la­tot is végre kel­lett haj­ta­nia a sta­bi­li­zá­ció, az egyen­súly hely­re­ál­lí­tá­sa, il­let­ve a fenn­tart­ha­tó nö­ve­ke­dés, va­la­mint a ha­té­kony és ered­mé­nyes fel­zár­kó­zá­si fo­lya­mat be­in­dí­tá­sa ér­de­ké­ben.

A Ma­gyar­or­szág előtt álló ki­hí­vá­sok ke­ze­lé­sé­hez el­en­ged­he­tet­len a hazai köz­gaz­da­sá­gi gon­dol­ko­dás fej­lesz­té­se, a vál­ság­ta­pasz­ta­la­to­kat is be­épí­tő, fel­hasz­ná­ló, mo­dern köz­gaz­da­sá­gi meg­kö­ze­lí­té­sek in­teg­rá­lá­sa, azok­nak a hazai hely­zet­hez il­lesz­té­se. Ezt a célt tűzte ki a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank (MNB), amely könyv­so­ro­za­tot in­dí­tott út­já­ra 2015-ben az Egyen­súly és nö­ve­ke­dés3 című kö­tet­tel, majd e so­ro­zat má­so­dik ele­me­ként 2016-ban meg­je­len­tet­te a Ver­seny­ké­pes­ség és nö­ve­ke­dés című mo­nog­rá­fi­át. A kötet – amely a kor­mány gaz­da­ság­po­li­ti­ká­já­nak tá­mo­ga­tá­sa ér­de­ké­ben, a fenn­tart­ha­tó gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­ről és a ver­seny­ké­pes­ség­ről szóló közös gon­dol­ko­dás­hoz kíván hoz­zá­já­rul­ni4 – hi­ány­pót­ló­nak te­kint­he­tő, ki­emel­ten azért, mert nem­csak el­mé­le­ti ta­nul­má­nyok­kal és a nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok szám­ba­vé­te­lé­vel se­gí­ti a jelen ki­hí­vá­sa­i­nak meg­ér­té­sét, hanem – sza­kít­va az el­mé­le­ti szak­em­be­rek­re sok­szor jel­lem­ző ele­fánt­csont­to­rony-szem­lé­let­tel – 50 konk­rét in­téz­ke­dés­ja­vas­la­tot is meg­fo­gal­maz. A ja­vas­la­tok re­le­van­ci­á­ját, il­let­ve a kötet meg­ala­po­zott­sá­gát, idő­sze­rű­sé­gét mi sem mu­tat­ja job­ban, mint hogy a kor­mány­zat és a jegy­bank a ja­vas­la­tok több mint 40 szá­za­lé­kát már leg­alább rész­ben meg is va­ló­sí­tot­ta.

A ver­seny­ké­pes­ség to­váb­bi ja­ví­tá­sa, mint a 2010 utáni ma­gyar re­for­mok szer­ves foly­ta­tá­sa

A kötet elem­zé­se­i­nek és kü­lö­nö­sen ja­vas­la­ta­i­nak meg­ér­té­se ér­de­ké­ben ér­de­mes vissza­te­kin­te­ni a ma­gyar gaz­da­ság és gaz­da­ság­po­li­ti­ka kö­zel­múlt­já­ra. A 2000-es évek ele­jén a ré­gi­ó­ban még él­lo­vas­nak szá­mí­tó Ma­gyar­or­szág re­la­tív ver­seny­elő­nye – a fe­le­lőt­len gaz­da­ság­po­li­ti­ka és a rossz szer­ke­ze­tű gaz­da­sá­gi mo­dell kö­vet­kez­té­ben – a 2000-es évek vé­gé­re tel­je­sen el­tűnt, és a glo­bá­lis pénz­ügyi vál­ság­gal egy fun­da­men­tu­ma­i­ban le­gyen­gült, a ré­gi­ó­tól le­sza­kadt gaz­da­ság­nak kel­lett szem­be­néz­nie. A rend­szer­vál­tás utáni transz­for­má­ci­ós vál­sá­got kö­ve­tő­en, a 2000-es évek ele­jé­ig Ma­gyar­or­szág vi­szony­lag di­na­mi­kus fel­zár­kó­zást tu­dott fel­mu­tat­ni, ami­nek kö­vet­kez­té­ben elő­ke­lő he­lyen sze­re­pelt a ré­gi­ón belül (1. ábra). Ezt kö­ve­tő­en azon­ban a ma­gyar nem­zet­gaz­da­ság – az akkor glo­bá­li­san is na­gyon ked­ve­ző re­ál­gaz­da­sá­gi kon­junk­tú­ra el­le­né­re – fo­ko­za­tos le­sza­ka­dást mu­ta­tott a ré­gi­ós ver­seny­tár­sak­kal szem­ben, ami az al­kal­ma­zott, alap­ja­i­ban rossz szer­ke­ze­tű, a külső el­adó­so­dás­ra építő, fenn­tart­ha­tat­lan gaz­da­sá­gi mo­dell­re ve­zet­he­tő vissza.

A fenn­tart­ha­tat­lan mo­dell köz­vet­len kö­vet­kez­mé­nye lett a mes­ter­sé­ge­sen – dön­tő­en külső for­rá­sok­ból – fű­tött re­ál­gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés ki­ful­la­dá­sa már 2007-ben, az ala­csony szin­ten ra­gadt fog­lal­koz­ta­tá­si ráta, a tar­tó­san magas de­fi­ci­tet mu­ta­tó folyó fi­ze­té­si mér­leg és költ­ség­ve­té­si egyen­leg, va­la­mint az ál­lam­adós­ság je­len­tős nö­ve­ke­dé­se, ami a ma­gán­szek­tor drasz­ti­kus de­vi­za­ala­pú el­adó­so­dá­sá­val pá­ro­sult, mind­ez ki­ma­gas­ló rend­szer­koc­ká­za­tot hor­doz­va ma­gá­ban.5 A fe­le­lőt­len és in­ko­he­rens gaz­da­ság­po­li­ti­ka kö­vet­kez­té­ben ki­ala­kult sú­lyos mak­ro­szer­ke­ze­ti prob­lé­má­kat csak te­téz­te a 2008 őszén ki­rob­bant, vi­lág­mé­re­tű pénz- és tő­ke­pi­a­ci vál­ság, amellyel egy olyan nem­zet­gaz­da­ság­nak kel­lett szem­be­sül­nie, amely ad­dig­ra a gaz­da­sá­gi fun­da­men­tu­ma­i­ban le­gyen­gült és ver­seny­kép­te­len­né vált.

A 2010-et kö­ve­tő fis­ká­lis és a 2013 utáni mo­ne­tá­ris po­li­ti­kai for­du­la­tok egy egész­sé­ges gaz­da­sá­gi szer­ke­zet ki­épí­té­sé­vel meg­ala­poz­ták az egyen­súllyal pá­ro­su­ló gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést, ami a tar­tós fel­zár­kó­zás egyik leg­főbb alap­pil­lé­re. 2010-et kö­ve­tő­en éles gaz­da­sá­gi pa­ra­dig­ma­vál­tás tör­tént. Meg­kö­ze­lí­té­sé­ben és alap­ja­i­ban is egy olyan új gaz­da­ság­po­li­ti­ka vette kez­de­tét, ami a hazai ter­me­lé­si té­nye­zők – struk­tu­rá­lis re­for­mo­kon ke­resz­tül tör­tént – fo­ko­za­tos erő­sí­té­sé­vel olyan gaz­da­sá­gi mo­dellt ala­kí­tott ki, amely a nö­ve­ke­dés tá­mo­ga­tá­sa mel­lett a nem­zet­gaz­da­ság külső és belső mak­ropénz­ügyi sta­bi­li­tá­sát egy­aránt biz­to­sít­ja. A költ­ség­ve­té­si kon­szo­li­dá­ció meg­va­ló­sí­tá­sa után, 2013-tól a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ká­ban is je­len­tős for­du­lat kö­vet­ke­zett. A jegy­bank ugyan­is – el­sőd­le­ges man­dá­tu­má­val össz­hang­ban – a tar­tós ka­mat­csök­ken­té­si cik­lus mel­lett szá­mos in­no­va­tív prog­ra­mot in­dí­tott a nö­ve­ke­dés ösz­tön­zé­se és az egész­sé­ges szer­ke­ze­tű, alap­ve­tő­en a bel­föl­di be­fek­te­tői bá­zis­ra tá­masz­ko­dó fi­nan­szí­ro­zás meg­va­ló­sí­tá­sa cél­já­ból.

A je­len­tős szer­ke­ze­ti vál­tá­sok ered­mé­nye­ként a gaz­da­ság­po­li­ti­ka két fő ága (a fis­ká­lis és a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka) ko­ráb­ban nem ta­pasz­talt módon össz­hang­ba ke­rült, ami a gaz­da­sá­gi egyen­súly és a nö­ve­ke­dés egy­ide­jű biz­to­sí­tá­sá­val meg­te­rem­tet­te a tar­tós fel­zár­kó­zás alap­ja­it. E si­ke­res gaz­da­sá­gi mo­dell ered­mé­nyei már évek óta lát­ha­tó­ak. A már ne­gye­dik éve ta­pasz­tal­ha­tó re­ál­nö­ve­ke­dés mel­lett his­to­ri­ku­san ala­csony szint­re csök­kent a mun­ka­nél­kü­li­sé­gi ráta, sta­bi­lan több­le­tet mutat a folyó fi­ze­té­si mér­leg, jóval 3 szá­za­lék alat­ti a GDP-ará­nyos ál­lam­ház­tar­tá­si hiány, és tar­tó­san csök­ke­nő pá­lyá­ra állt az ál­lam­adós­ság-rá­ta, to­váb­bá a ház­tar­tá­sok mér­le­gé­ből ki­ve­ze­tés­re ke­rül­tek a – külső sé­rü­lé­keny­ség egyik alap­ját és a nö­ve­ke­dés gát­ját ké­pe­ző – de­vi­za­hi­te­lek. Az eddig elért mak­ro­gaz­da­sá­gi ered­mé­nye­ket ma már nem­csak a pénz- és tő­ke­pi­a­ci sze­rep­lők, hanem a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek és a hi­tel­mi­nő­sí­tők is egy­aránt el­is­me­rik. A kö­ze­pe­sen fej­lett gaz­da­sá­gi stá­tusz­ból való ki­tö­rés­hez nél­kü­löz­he­tet­len a fel­zár­kó­zás fel­gyor­sí­tá­sa, amely­hez to­váb­bi, a ver­seny­ké­pes­ség főleg mi­nő­sé­gi kri­té­ri­u­ma­i­ra fó­kusz­á­ló re­form­in­téz­ke­dé­sek szük­sé­ge­sek. A 2010 óta elért ered­mé­nyek meg­tar­tá­sa és a tar­tós fel­zár­kó­zás fel­gyor­sí­tá­sa ér­de­ké­ben nél­kü­löz­he­tet­len a ha­té­kony­sá­gunk és az ér­ték­te­rem­tő ka­pa­ci­tá­sunk nö­ve­lé­se. Ennek ér­de­ké­ben a ver­seny­ké­pes­sé­get to­vább ja­ví­tó, az erő­for­rá­sok eddig főleg mennyi­sé­gi nö­ve­lé­se után a jö­vő­ben már in­kább a mi­nő­sé­gi szem­pon­to­kat elő­tér­be he­lye­ző re­form­in­téz­ke­dé­sek szük­sé­ge­sek. A fel­zár­kó­zás fel­gyor­sí­tá­sát a nem­zet­gaz­da­sá­gok glo­bá­lis ver­se­nyé­ben el­ső­sor­ban az in­do­kol­ja, hogy Ma­gyar­or­szág vissza­sze­rez­ze ko­ráb­bi ve­ze­tő po­zí­ci­ó­ját a ré­gi­ón belül, va­la­mint az, hogy mi­előbb ki tud­jon törni a kö­ze­pes fej­lett­ség csap­dá­já­ból, ami eddig csak vi­szony­lag kevés or­szág­nak si­ke­rült a vi­lá­gon.

A ja­va­solt ver­seny­ké­pes­ség-ja­ví­tó in­téz­ke­dé­sek, il­let­ve azok ed­di­gi meg­va­ló­su­lá­sa

A Pa­lo­tai Dá­ni­el és Virág Bar­na­bás által szer­kesz­tett, az MNB szá­mos szak­ér­tő­jé­nek és elem­ző­jé­nek ta­nul­má­nyát tar­tal­ma­zó mo­nog­rá­fia hat te­rü­let­re ta­gol­ja a ver­seny­ké­pes­ség egyéb­ként sok­di­men­zi­ós és szá­mos pon­ton össze­fo­nó­dó szem­pont­rend­sze­rét annak hazai vizs­gá­la­ta­kor: a mun­ka­vál­la­lás, a vál­la­la­ti szfé­ra, az állam, az em­be­ri erő­for­rás és a bank­szek­tor ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek, va­la­mint az EU-tá­mo­ga­tá­sok ha­té­ko­nyabb fel­hasz­ná­lá­sá­nak te­rü­le­te­i­re. Az aláb­bi­ak­ban a kö­tet­ben meg­je­le­nő in­téz­ke­dés­ja­vas­la­to­kat a humán és a fi­zi­kai tőke mennyi­sé­gi és mi­nő­sé­gi di­men­zi­ó­in ke­resz­tül is­mer­tet­jük, külön ki­tér­ve azok­ra a konk­rét kor­mány­za­ti és jegy­ban­ki in­téz­ke­dé­sek­re, ame­lyek a mo­nog­rá­fia meg­je­le­né­se óta re­a­li­zá­lód­tak.

A humán tőke mennyi­sé­gé­nek nö­ve­lé­se

A kötet rá­mu­tat a ked­ve­zőt­len de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tok­ra, mint a po­ten­ci­á­lis nö­ve­ke­dés le­het­sé­ges kor­lát­já­ra, és e fo­lya­ma­tok tom­pí­tá­sát, meg­for­dí­tá­sát célzó in­téz­ke­dé­se­ket ja­va­sol. A hosszú távú nö­ve­ke­dé­si po­ten­ci­ál egyik alap­pil­lé­re az em­be­ri erő­for­rás mennyi­sé­gé­nek fo­lya­ma­tos és aktív ren­del­ke­zés­re ál­lá­sa. A humán tőke mennyi­sé­gét hosszú távon leg­in­kább meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző az adott nem­zet­gaz­da­ság­ra jel­lem­ző de­mog­rá­fi­ai fo­lya­mat. Ma­gyar­or­szá­gon – ha­son­ló­an az eu­ró­pai tren­dek­hez – már év­ti­ze­dek óta a tár­sa­da­lom lét­szá­má­nak fo­ko­za­tos és tar­tós csök­ke­né­se és el­öre­ge­dé­se lát­ha­tó, ami ter­me­lé­si kor­lá­tot ké­pez­ve, hosszabb távon ko­moly gátja lehet a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­nek. Ennek or­vos­lá­sa cél­já­ból a kötet szá­mos, a szü­le­té­sek szá­má­nak és a ter­mé­keny­sé­gi rá­tá­nak a nö­ve­ke­dé­sét ösz­tön­ző in­téz­ke­dés be­ve­ze­té­sét ja­va­sol­ja, pél­dá­ul a gyer­mek­gon­do­zá­si díj felső ha­tá­rá­nak nö­ve­lé­sét, a csa­lá­di adó­alap-ked­vez­mény mar­kán­sabb eme­lé­sét a két gyer­me­ket vál­la­ló csa­lá­dok­nál, a gyer­mek szü­le­té­se után járó egy­sze­ri ál­la­mi (anya­sá­gi) tá­mo­ga­tás nö­ve­lé­sét, a böl­cső­dei és óvo­dai fé­rő­he­lyek bő­ví­té­sét, to­váb­bá a csa­lád­ba­rát mun­ka­he­lyi kör­nye­zet lét­re­ho­zá­sát, el­ter­jesz­té­sét, vagy a nap­köz­be­ni gyer­mek­el­lá­tás fej­lesz­té­sét. A csa­lá­di adó­alap-ked­vez­mény to­váb­bi fo­ko­za­tos nö­ve­ke­dé­se, a csa­lá­dok ott­hon­te­rem­té­si ked­vez­mé­nye, to­váb­bá az első há­za­sok ked­vez­mé­nye és a dip­lo­más gyed be­ve­ze­té­se ösz­tön­zi a fi­a­ta­lok csa­lád­ala­pí­tá­sát, gyer­mek­vál­la­lá­si ked­vét.

A tel­jes né­pes­sé­gen be­lü­li mun­ka­erő­pi­a­ci ak­ti­vi­tás és a fog­lal­koz­ta­tot­tak lét­szá­má­nak nö­ve­lé­se az adó­rend­szer ösz­tön­ző­in, pél­dá­ul a mun­kát ter­he­lő adók csök­ken­té­sén ke­resz­tül is le­het­sé­ges. Bár a 2010 után meg­ho­zott re­form­in­téz­ke­dé­sek ered­mé­nye­kép­pen a ma­gyar mun­ka­erő­pi­a­ci ada­tok je­len­tős mér­ték­ben ja­vul­tak, ré­gi­ós össze­ve­tés­ben azon­ban to­vább­ra sem ki­emel­ke­dő­ek, így a kötet sze­rint to­váb­bi in­téz­ke­dé­sek le­het­nek in­do­kol­tak e téren. A mun­ka­erő­pi­ac ke­res­le­ti és kí­ná­la­ti ol­da­lát egy­aránt élén­kí­tő in­téz­ke­dés a mun­kát ter­he­lő adók csök­ken­té­se. A szak­iro­da­lom, va­la­mint a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek aján­lá­sai (Eu­ró­pai Bi­zott­ság, IMF, OECD, Vi­lág­bank) sze­rint a tőkét ter­he­lő adók mel­lett a mun­ká­ra ra­kó­dó adó­ter­hek a leg­in­kább ká­ro­sak és tor­zí­tó­ak a gaz­da­ság szá­má­ra. Éppen ezért szé­les körű egyet­ér­tés van a téren, hogy az adó­szer­ke­zet át­ala­kí­tá­sa ha­té­ko­nyabb, ha az adó­cent­ra­li­zá­ció súlya a mun­kát ter­he­lő adók­ról in­kább a fo­gyasz­tást ter­he­lő adók­ra he­lye­ző­dik. Az ilyen jel­le­gű struk­tú­ra­vál­tás csök­ken­ti az adóz­ta­tás gaz­da­ság­tor­zí­tó ha­tá­sa­it, elő­se­gí­ti a gaz­da­ság fe­hé­re­dé­sét, hosszú távon is nö­ve­li a fog­lal­koz­ta­tást, a re­ál­nö­ve­ke­dést, és ja­vít­ja a ver­seny­ké­pes­sé­get.6 A 2010 utáni fis­ká­lis po­li­ti­ka is ezt az irányt kö­vet­te (2. ábra), pél­dá­ul az egy­kul­csos, ará­nyos sze­mé­lyi jö­ve­de­lem­adó (szja) be­ve­ze­té­sé­vel és csök­ken­té­sé­vel, ami – a nettó bérek nö­ve­lé­sé­vel – a mun­ka­kí­ná­la­tot az ex­ten­zív mel­lett az in­ten­zív ha­tá­ron is ösz­tö­nöz­te, to­váb­bá mér­sé­kel­te a jö­ve­de­lem­el­tit­ko­lás­ra való haj­lan­dó­sá­got a mun­ka­vál­la­lói és a mun­kál­ta­tói ol­da­lon egy­aránt. Az szja to­váb­bi csök­ken­té­sét tá­mo­gat­ja az MNB kö­te­te is. Ezen­fe­lül a mun­ká­ra ra­kó­dó ter­he­ket csök­ken­tik a Mun­ka­hely­vé­del­mi Ak­ció­terv (MAT) ke­re­te­in belül ko­ráb­ban be­ve­ze­tett cél­zott – 850–900 ezer fog­lal­koz­ta­tot­tat tá­mo­ga­tó – mun­kál­ta­tói já­ru­lék­ked­vez­mé­nyek, ame­lyek nö­ve­lé­sé­re, va­la­mint a ked­vez­mé­nyek mun­ka­vál­la­lók­ra tör­té­nő ki­ter­jesz­té­sé­re szin­tén tesz ja­vas­la­tot a kötet. Ebbe a ver­seny­ké­pes­sé­get nö­ve­lő adó­po­li­ti­kai irány­ba il­lesz­ke­dik a kor­mány­zat 2016. no­vem­be­ri dön­té­se, mi­sze­rint 2017-ben a mun­kál­ta­tói já­ru­lék­kul­csok je­len­tős mér­ték­ben – 27 szá­za­lék­ról 22 szá­za­lék­ra – csök­ken­nek, va­la­mint 2018-ban to­váb­bi 2 vagy 2,5 szá­za­lék­kal mér­sék­lőd­nek, ami a bér­nö­ve­ke­dés függ­vé­nyé­ben 2019–2022-ben is foly­ta­tód­hat. Emel­lett 2017-ben a mi­ni­mál­bér 111 ezer fo­rint­ról 127 650 fo­rint­ra, a ga­ran­tált bér­mi­ni­mum pedig 129 ezer fo­rint­ról 161 250 fo­rint­ra emel­ke­dik (2018-ban to­váb­bi 8, il­let­ve 12 szá­za­lé­kos nö­ve­ke­dés vár­ha­tó). Ezen in­téz­ke­dé­sek egy­mást erő­sít­ve, ér­dem­ben ösz­tön­zik a mun­ka­vál­la­lást, és hoz­zá­já­rul­hat­nak az egyes te­le­pü­lé­se­ken és szek­to­rok­ban jel­lem­ző mun­ka­erő­hi­ány eny­hí­té­sé­hez.7

A mun­kát ter­he­lő adók csök­ken­té­sén túl egyéb al­ter­na­tív in­téz­ke­dé­sek is tá­mo­gat­hat­ják a mun­ka­ké­pes korú né­pes­ség aktív, el­sőd­le­ges piaci mun­ka­vál­la­lá­sát. A kötet sze­rint ilyen lehet a köz­mun­ka­rend­szer kép­zé­si ré­szé­nek fej­lesz­té­se és a prog­ram ver­seny­szfé­rá­val való össze­kö­té­se (utób­bi át­me­ne­ti anya­gi tá­mo­ga­tá­sá­val), to­váb­bá a nyug­díj­rend­szer mun­ka­erő­pi­a­con ma­ra­dást ösz­tön­ző ele­me­i­nek erő­sí­té­se vagy az ati­pi­kus fog­lal­koz­ta­tá­si for­mák (táv­mun­ka, rész­mun­ka­idő) ösz­tön­zé­se. Ehhez kap­cso­ló­dik, hogy azon kkv-k, ame­lyek vál­lal­ják a rész­mun­ka­idős fog­lal­koz­ta­tás biz­to­sí­tá­sát, tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sül­nek. To­váb­bi ösz­tön­zőt je­lent, hogy 2016 jú­ni­u­sá­tól a köz­fog­lal­koz­ta­tás idő­tar­ta­ma be­szá­mít az ál­lás­ke­re­sés idő­sza­ká­ba, ezért ők jo­go­sult­tá vál­nak a MAT ked­vez­mé­nyé­re. Ezen­fe­lül a leg­ke­vés­bé fog­lal­koz­ta­tott fi­a­ta­lok (25 év alat­ti­ak) mun­ká­ra ösz­tön­zé­sé­nek fo­ko­zott tá­mo­ga­tá­sa cél­já­ból a kor­mány egy több­lép­csős, az úgy­ne­ve­zett If­jú­sá­gi Ga­ran­cia Rend­szer ki­épí­té­sét kez­de­mé­nyez­te.

A humán tőke mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sa

A si­ke­res gaz­da­sá­gi fel­zár­kó­zás másik fon­tos té­nye­ző­je a mun­ka­erő­pi­a­con aktív em­be­ri erő­for­rás magas mi­nő­sé­ge, amit az ok­ta­tás és az egész­ség­ügy meg­fe­le­lő szín­vo­na­la biz­to­sít­hat. A mun­ka­erő mi­nő­sé­gé­nek ja­vu­lá­sa az in­no­vá­ci­ós ké­pes­ség és ez­ál­tal a mun­ka­ter­me­lé­keny­ség nö­ve­ke­dé­sén ke­resz­tül képes hosszú távon nö­vel­ni a ver­seny­ké­pes­sé­get és a re­ál­gaz­da­ság nö­ve­ke­dé­si po­ten­ci­ál­ját. Ennek útja el­ső­sor­ban az ok­ta­tás és az egész­ség­ügyi el­lá­tás szín­vo­na­lá­nak fej­lesz­té­se. A mo­nog­rá­fia sze­rint mivel az ok­ta­tás­ra for­dí­tott ál­la­mi ki­adá­sok GDP-ará­nyos mér­té­ke Ma­gyar­or­szá­gon el­ma­rad az OECD-tag­ál­la­mok át­la­gá­tól, ezért in­do­kolt lenne az ok­ta­tás­ra for­dí­tott ál­la­mi és ma­gán­for­rá­sok nö­ve­lé­se. Ezt a célt tá­mo­gat­ja pél­dá­ul a pe­da­gó­gu­si élet­pá­lya­mo­dell be­ve­ze­té­se és az ezen ke­resz­tül több éven át meg­va­ló­su­ló, di­na­mi­kus bér- és tu­dás­fej­lesz­tés. Hosszú távon ez ön­ma­gá­ban tá­mo­gat­ja a köz­ok­ta­tás mi­nő­sé­gé­nek ja­vu­lá­sát, azon­ban az ok­ta­tá­si struk­tú­ra fej­lesz­té­se is szük­sé­ges. Bár a du­á­lis szak­kép­zés el­in­dí­tá­sa nagy elő­re­lé­pés­nek szá­mít, de ha­zánk­ban to­vább­ra is el­ma­ra­dá­sok ta­pasz­tal­ha­tó­ak az alap­kész­sé­gek (szá­mo­lás, írás, ol­va­sás, szö­veg­ér­tés) el­sa­já­tí­tá­sa terén. Ennek ja­ví­tá­sát cé­loz­ná pél­dá­ul a mun­ka­pi­a­ci igé­nyek­hez iga­zí­tott kom­pe­ten­cia- és kész­ség­ala­pú tan­anyag erő­sí­té­se, va­la­mint a 9 év­fo­lya­mos alap­fo­kú kép­zés be­ve­ze­té­se. To­váb­bi ja­vas­lat­ként je­le­nik meg a nyelv­tu­dás mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sa (már a kö­zép­is­ko­lá­ban), va­la­mint a fel­ső­fo­kú vég­zett­ség­gel, ki­vált­képp a mű­sza­ki és ter­mé­szet­tu­do­má­nyi vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők ará­nyá­nak nö­ve­lé­se, ami se­gít­het a mun­ka­erő­pi­a­ci igé­nyek­hez való könnyebb al­kal­maz­ko­dás­ban.

Tud­va­le­vő­leg a ma­gyar egész­ség­ügyi rend­szer for­rás­hi­ánnyal küzd, így in­do­kolt lenne a több­let­for­rá­sok biz­to­sí­tá­sa, amit a kötet rész­ben a ma­gán­for­rá­sok be­vo­ná­sá­val kép­zel el. A ki­ad­vány rá­mu­tat, hogy a ma­gyar la­kos­ság egész­ség­ügyi ál­la­po­ta nem­zet­kö­zi össze­ha­son­lí­tás­ban ked­ve­zőt­len, a szü­le­tés­kor vár­ha­tó élet­tar­tam szig­ni­fi­kán­san el­ma­rad a gaz­da­sá­gi fej­lett­sé­günk által in­do­kolt­tól. Ennek ha­té­kony ke­ze­lé­se lehet az egész­ség­ügyi pre­ven­ció hazai erő­sí­té­se, pél­dá­ul a rend­sze­res szű­rő­vizs­gá­la­tok nö­ve­lé­sé­vel és kö­te­le­ző­vé té­te­lé­vel, az is­ko­lai és a mun­ka­he­lyi spor­to­lás ösz­tön­zé­sé­vel (pél­dá­ul a sport­esz­kö­zök áfa­tar­tal­má­nak csök­ken­té­sé­vel) vagy a nép­egész­ség­ügyi ter­mék­adó to­váb­bi eme­lé­sé­vel. Ezek mel­lett fon­tos ver­seny­ké­pes­sé­gi szem­pont a „men­tá­lis egész­ség” meg­lé­te, amit min­den olyan in­téz­ke­dés tá­mo­gat, ami a la­kos­ság lelki ál­la­po­tá­nak egész­sé­gét ja­vít­ja. Ilyen lehet pél­dá­ul a lelki egész­sé­get erő­sí­tő ele­mek ok­ta­tás­ba eme­lé­se (pél­dá­ul ön­is­me­ret, stressz­ke­ze­lés), a lelki egész­ség­gel fog­lal­ko­zó or­szá­gos há­ló­zat ki­ala­kí­tá­sa vagy a te­le­fo­nos lelki el­ső­se­gély-szol­gá­la­tok meg­erő­sí­té­se. Az egész­ség­ügyi pre­ven­ció erő­sí­té­sét szol­gál­ja az új Nem­ze­ti If­jú­sá­gi Stra­té­gia meg­al­ko­tá­sa és el­fo­ga­dá­sa, amely töb­bek közt cél­ként tűzte ki az is­ko­lás­ko­rú fi­a­ta­lok egész­ség­fej­lesz­té­sét az is­ko­lai szo­ci­á­lis se­gí­tés mód­sze­re­i­nek és esz­kö­ze­i­nek fel­hasz­ná­lá­sá­val.

A fi­zi­kai tőke mennyi­sé­gé­nek nö­ve­lé­se

A ver­seny­ké­pes­ség és a tar­tó­san di­na­mi­kus re­ál­gaz­da­sá­gi kon­ver­gen­cia meg­te­rem­té­sé­nek to­váb­bi zá­lo­ga a fi­zi­kai tőke ál­lan­dó és minél fej­let­tebb ren­del­ke­zés­re ál­lá­sa. A ver­seny­ké­pes­ség és a fej­lő­dé­si le­he­tő­ség szem­pont­já­ból fon­tos a vál­la­la­ti szek­tor tő­ke­fel­hal­mo­zá­sá­nak üteme, il­let­ve annak struk­tú­rá­ja is. A vál­la­la­ti hi­tel­ké­pes­ség­hez alap­ve­tő­en sta­bi­li­tás és pro­fi­ta­bi­li­tás szük­sé­ges, ami az adó­rend­szer ol­da­lá­ról szá­mos módon meg­tá­mo­gat­ha­tó. A kötet sze­rint ennek egyik esz­kö­ze lehet egy, a pro­duk­tív ma­gán­be­ru­há­zá­so­kat tá­mo­ga­tó adó­rend­szer meg­va­ló­sí­tá­sa. Emel­lett a vál­la­la­ti pro­fi­ta­bi­li­tást és tő­ke­ak­ku­mu­lá­ci­ót a tár­sa­sá­gi adó (mint jö­ve­de­lem­adó) fi­ze­té­sé­nek egy­sze­rű­sí­té­se8 vagy csök­ken­té­se, va­la­mint a tár­sa­sá­gi adó jel­le­gé­nek a „pénz­for­gal­mi” adó­zás felé kö­ze­lí­té­se is tá­mo­gat­hat­ja. Utób­bit nem, előb­bit azon­ban már be­je­len­tet­ték: az eddig prog­resszív – 10 és 19 szá­za­lé­kos adó­kulccsal ren­del­ke­ző – tár­sa­sá­gi nye­re­ség­adó (tao) 2017-től egy­kul­csos­sá és egy szám­je­gyű­vé válik (9 szá­za­lék, ami az Eu­ró­pai Unió egy­ben leg­ala­cso­nyabb ta­o­kul­csa lesz) (3. ábra). To­váb­bá az egy­sze­rű­sí­tett és ked­vez­mé­nyes kis­vál­la­la­ti adó­zá­si le­he­tő­sé­gek (kata, kiva) igény­be­vé­te­li fel­té­te­lei 2017-től eny­hül­nek, így azo­kat töb­ben ve­he­tik majd igény­be, va­la­mint a kiva adó­kul­csa 16-ról 14 szá­za­lék­ra mér­sék­lő­dik. Mind­emel­lett a kötet ja­vas­lat­ként meg­fo­gal­maz­za a ver­sen­gő ga­ran­cia­szer­ve­zet lét­re­ho­zá­sát és az eu­ró­pai uniós for­rá­sok ha­té­ko­nyabb fel­hasz­ná­lá­sát, ami a piac ke­res­le­ti és kí­ná­la­ti ol­da­lá­ról egy­aránt tá­mo­gat­hat­ja a kkv-k erő­sebb hi­tel­hez ju­tá­sát. Ez már rövid távon is nö­vel­he­ti a be­ru­há­zást, a fog­lal­koz­ta­tást és a gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gét. A kötet fel­ve­ti még a sza­bá­lyo­zott ener­gia­árak csök­ken­té­sét, ami eddig a la­kos­sá­gi szek­tor­ban ke­rült be­ve­ze­tés­re.

A vál­la­la­ti szfé­rá­ban fel­hal­mo­zott fi­zi­kai tőke mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sa

A fel­hal­mo­zott fi­zi­kai tőke mi­nő­sé­gét, így a vál­la­la­ti és mak­ro­gaz­da­sá­gi ha­té­kony­sá­got és ter­me­lé­keny­sé­get je­len­tős mér­ték­ben ja­vít­hat­ja a vál­la­la­tok ku­ta­tás-fej­lesz­tés­re (K+F) for­dí­tott ki­adá­sa­i­nak nö­ve­lé­se. E téren Ma­gyar­or­szág a ré­gi­ós ver­seny­tár­sak­kal össze­vet­ve vi­szony­lag jól tel­je­sít, az uniós át­lag­tól azon­ban így is el­ma­rad. Ennek nö­ve­lé­sé­re ha­té­kony ke­re­tet ad­hat­nak a vál­la­la­ti tré­nin­gek, va­la­mint az egye­te­mek és vál­la­la­tok közti ku­ta­tói együtt­mű­kö­dé­sek el­ter­je­dé­se.9 A kötet fel­ve­ti a ku­ta­tók és fej­lesz­tők lét­szá­ma nö­ve­lé­sé­nek le­he­tő­sé­gét is úgy, hogy a ku­ta­tók és fej­lesz­tők szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adó­ban el­ér­he­tő ked­vez­mé­nyét ki­ter­jesz­te­né a vál­la­la­ti szek­tor­ban ku­ta­tó­he­lye­ken al­kal­ma­zott egye­te­mi vég­zett­sé­gű ku­ta­tók­ra is. A szer­zők rá­mu­tat­nak, hogy mind­emel­lett szük­ség lenne a kkv-szek­tor in­no­vá­ci­ós ka­pa­ci­tá­sá­nak nö­ve­lé­sé­re is, ugyan­is a Ma­gyar­or­szá­gon si­ke­re­sen in­no­vá­ló cégek ará­nya ér­dem­ben el­ma­rad az uniós át­lag­tól. E ver­seny­hát­rány le­dol­go­zá­sá­ra a kötet ha­té­kony esz­köz­ként veti fel a non­pro­fit ta­nács­adó köz­pon­tok fel­ál­lí­tá­sát, angol példa alap­ján. A K+F-te­vé­keny­sé­gek na­gyobb mér­té­kű és jobb mi­nő­sé­gű el­lá­tá­sát tá­mo­gat­ná a mű­sza­ki és a ter­mé­szet­tu­do­má­nyos egye­te­mis­ták kép­zé­sé­nek na­gyobb ará­nyú ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sa. Ál­la­mi ol­dal­ról to­váb­bá di­rekt esz­kö­zök­kel is lehet tá­mo­gat­ni a vál­la­la­ti ku­ta­tás-fej­lesz­tést.

Az adó­el­ke­rü­lés mér­sék­lé­se is jó­té­kony ha­tás­sal lehet a vál­la­la­ti in­no­vá­ci­ó­ra, ami a ter­me­lé­keny­ség ja­vu­lá­sán ke­resz­tül po­zi­tí­van hat a po­ten­ci­á­lis nö­ve­ke­dés­re.10 Az adó­el­ke­rü­lés tor­zít­ja a ver­senyt és a ha­té­kony tő­ke­al­lo­ká­ci­ót, ront­ja a költ­ség­ve­tés po­zí­ci­ó­it, va­la­mint csök­ken­ti a mun­ka­vál­la­lók szo­ci­á­lis, jogi és anya­gi biz­ton­sá­gát. Az adó­el­ke­rü­lés GDP-ará­nyos be­csült mér­té­két il­le­tő­en Ma­gyar­or­szág (2015-ben 22 szá­za­lék) szin­tén nem lóg ki a ré­gi­ós ver­seny­tár­sak közül, azon­ban kissé meg­ha­lad­ja az uniós át­la­got (17 szá­za­lék)11 (4. ábra).13

A rej­tett gaz­da­ság vissza­szo­rí­tá­sá­ra több in­téz­ke­dés szü­le­tett az el­múlt évek­ben Ma­gyar­or­szá­gon, amely­nek kö­szön­he­tő­en 2010 és 2015 kö­zött a GDP több mint 1,5 szá­za­lé­ká­val mér­sék­lőd­he­tett a fe­ke­te­gaz­da­ság mé­re­te.12 Ezek közül a leg­is­mer­tebb és a leg­na­gyobb költ­ség­ve­té­si ha­tás­sal járó in­téz­ke­dés volt az on­line pénz­tár­gé­pek NAV-hoz kö­té­se. Ezek száma je­len­leg nagy­ság­ren­di­leg 200 ezer, 2017-től pedig to­váb­bi 25–30 ezer­rel bővül a ha­tó­ság által le­fe­det­tek köre. Emel­lett az Elekt­ro­ni­kus Köz­úti Áru­for­ga­lom El­len­őr­ző Rend­szer (EKÁER) be­ve­ze­té­se, a cél­zott áfa­csök­ken­té­sek és a for­dí­tott áfa al­kal­ma­zá­sa já­rult még ér­dem­ben hozzá a fo­gyasz­tást ter­he­lő adó­be­vé­te­lek el­múlt 2-3 évben ta­pasz­talt nö­ve­ke­dé­sé­hez úgy, hogy szá­mos eset­ben az adó­kul­csok mér­sék­lőd­tek. E fo­lya­ma­tok, to­váb­bá a be­csült imp­li­cit áfa­kulcs 2013 és 2015 kö­zöt­ti több mint 2 szá­za­lék­pon­tos nö­ve­ke­dé­se, va­la­mint az áfa­adó­rés 2014-es ki­emel­ke­dő csök­ke­né­se egy­ér­tel­mű­en a gaz­da­ság fe­hé­re­dé­sét jel­zik (5. ábra)14 . Az on­line pénz­tár­gé­pek kö­ré­nek 2017-es bő­ví­té­se mel­lett az EKÁ­ER-rend­szer is fej­lesz­tés­re ke­rült a kötet meg­je­le­né­se óta, to­váb­bá 2017-től az alap­ve­tő élel­mi­sze­rek kö­ré­ben to­váb­bi cél­zott áfa­csök­ken­tés vár­ha­tó.

Az állam át­lát­ha­tó, sta­bil és ha­té­kony mű­kö­dé­se el­en­ged­he­tet­len fel­té­te­le a be­ru­há­zá­sok­hoz szük­sé­ges vonzó és ki­szá­mít­ha­tó üz­le­ti klí­má­nak.15 Éppen ezért lét­fon­tos­sá­gú, hogy az állam ki­sebb mé­re­tű ad­mi­niszt­rá­ci­ót, il­let­ve ha­té­kony és át­lát­ha­tó in­téz­mény­rend­szert mű­köd­tes­sen. A mo­nog­rá­fia rá­vi­lá­gít arra is, hogy eu­ró­pai uniós össze­ha­son­lí­tás­ban a ma­gyar állam mé­re­te vi­szony­lag nagy, és az állam sokat költ ma­gá­ra. Éppen ezért ja­va­sol­ja az ál­la­mi in­téz­mé­nyek lét­szá­má­nak, bér­ki­adá­sa­i­nak és struk­tú­rá­já­nak fe­lül­vizs­gá­la­tát. Utób­bi­nál konk­ré­tum­ként fo­gal­ma­zó­dik meg a mi­nisz­té­ri­u­mi hát­tér­in­téz­mé­nyek szé­les kö­ré­nek át­vi­lá­gí­tá­sa és a pár­hu­za­mos­sá­gok meg­szün­te­té­se. A kötet pub­li­ká­lá­sát kö­ve­tő­en a kor­mány be­je­len­tet­te a köz­al­kal­ma­zot­ti lét­szám vár­ha­tó je­len­tő­sebb le­épí­té­sét, to­váb­bá 44 hát­tér­in­téz­ményt szün­tet­tek meg a ki­sebb bü­rok­rá­cia ér­de­ké­ben. Em­lí­tés­re méltó to­váb­bá, hogy az ál­la­mi in­téz­mény­rend­szer ha­té­kony­sá­gá­nak nö­ve­lé­se cél­já­ból ja­va­solt in­téz­ke­dés­ként sze­re­pel a kö­tet­ben a jog­kö­ve­tő ma­ga­tar­tás ösz­tön­zé­se. E te­rü­le­ten szin­tén vár­ha­tó elő­re­lé­pés, ugyan­is a kor­mány a bí­ró­sá­gok füg­get­len­sé­gé­nek erő­sí­té­se és a gyor­sabb ügy­in­té­zés ér­de­ké­ben új bün­te­tő­el­já­rá­si kódex el­fo­ga­dá­sát je­len­tet­te be.

Összeg­zés

Az el­múlt hat évben szá­mos struk­tu­rá­lis re­form­in­téz­ke­dés tör­tént annak ér­de­ké­ben, hogy a ma­gyar nem­zet­gaz­da­ság mak­ropénz­ügyi egyen­sú­lya – a 2000-es évek eleje után ismét – sta­bil­lá vál­jon, és a gaz­da­ság­po­li­ti­kai ágak össz­hang­ba ke­rü­lé­sé­vel meg­va­ló­sult nö­ve­ke­dé­si for­du­lat­tal együtt szi­lárd ala­pot te­remt­hes­se­nek egy tar­tós és si­ke­res fel­zár­kó­zás­hoz. A nem­zet­gaz­da­ság erő­for­rá­sa­i­nak főleg mennyi­sé­gi ver­seny­ké­pes­sé­gi fel­té­te­le­it te­kint­ve tehát Ma­gyar­or­szág sokat ja­vult az el­múlt hat évben, ami­nek ered­mé­nye­it a pénz- és tő­ke­pi­ac mel­lett már a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek és mind­há­rom nagy hi­tel­mi­nő­sí­tő is el­is­me­ri. A gyor­sabb és tar­tós fel­zár­kó­zás­hoz azon­ban az erő­for­rá­sok mi­nő­sé­gi jel­lem­ző­in is ja­ví­ta­ni kell még, ami­hez to­váb­bi ver­seny­ké­pes­sé­gi re­for­mok szük­sé­ge­sek (6. ábra).

Ezt fel­is­mer­ve szü­le­tett a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank hi­ány­pót­ló mo­nog­rá­fi­á­ja, amely több szem­pont­ból és szé­les­kö­rű­en vizs­gál­ja a ver­seny­ké­pes­ség és fel­zár­kó­zás té­ma­kö­rét, és így meg­fe­le­lő ala­pot nyújt a ma­gyar gaz­da­sá­gi kör­nye­zet és ver­seny­ké­pes­ség rész­le­tes elem­zé­sé­hez. A kö­tet­ben meg­fo­gal­ma­zott konk­rét in­téz­ke­dés­ja­vas­la­tok csak­nem fele meg­va­ló­sí­tá­si fá­zis­ba ke­rült, ami jól mu­tat­ja a ja­vas­la­tok meg­ala­po­zott­sá­gát, re­le­van­ci­á­ját.

A Pa­lo­tai Dá­ni­el és Virág Bar­na­bás által szer­kesz­tett Ver­seny­ké­pes­ség és nö­ve­ke­dés című ta­nul­mány­kö­tet jó szív­vel ajánl­ha­tó mind a köz­gaz­da­sá­gi pá­lyá­ra ké­szü­lők­nek, mind a gya­kor­ló köz­gaz­dá­szok­nak, az ál­la­mi pénz­ügyek te­rü­le­tén dol­go­zó szak­em­be­rek­nek és a mak­ro­gaz­da­ság iránt ér­dek­lő­dők­nek, va­la­mint a hazai gaz­da­sá­gi fo­lya­ma­tok el­mé­le­ti alap­ja­it és meg­ala­po­zott­sá­gát meg­ér­te­ni kí­vá­nó nem szak­ma­be­li­ek­nek egy­aránt. A kötet a ma­gyar mel­lett angol for­dí­tás­ban is el­ér­he­tő, így a Ma­gyar­or­szág­hoz ha­son­ló prob­lé­mák­kal szem­be­sü­lő egyéb or­szág­be­li szak­ér­tők és ér­dek­lő­dők szá­má­ra is hasz­nos ol­vas­mány lehet.

(Ver­seny­ké­pes­ség és nö­ve­ke­dés. Szerk.: Pa­lo­tai Dá­ni­el, Virág Bar­na­bás, Ma­gyar Nem­ze­ti Bank, Bu­da­pest, 2016, 832 oldal.)

Jegy­ze­tek

  • 1. A ta­nul­mány dr. Ko­lo­zsi Pál Péter révén rész­ben a KÖ­FOP-2.1.2-VE­KOP-15-2016-00001 azo­no­sí­tó számú A jó kor­mány­zást meg­ala­po­zó köz­szol­gá­lat-fej­lesz­tés” – „A jó kor­mány­zás köz­pénz­ügyi és ál­lam­ház­tar­tá­si el­len­őr­zé­si to­vább­fej­lesz­té­se – tör­té­ne­ti és nem­zet­kö­zi di­na­mi­ká­ban című pro­jekt ke­re­té­ben ké­szült. We­ker­le Sán­dor Köz­pénz­ügyi Tu­do­má­nyos Mű­hely, Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem Köz­pénz­ügyi és Ál­lam­ház­tar­tá­si In­té­zet.
  • 2. Adam Smith: A nem­ze­tek gaz­dag­sá­ga. E gaz­dag­ság ter­mé­sze­té­nek és oka­i­nak vizs­gá­la­ta. 1776.
  • 3. Ma­tolcsy György: Egyen­súly és nö­ve­ke­dés. Kon­szo­li­dá­ció és sta­bi­li­zá­ció Ma­gyar­or­szá­gon 2010–2014. Ka­i­rosz Kiadó, Bu­da­pest, 2015.
  • 4. Ma­tolcsy György: A ver­seny­ké­pes­ség nö­ve­lé­sén ala­pu­ló gaz­da­ság­po­li­ti­kát kell foly­tat­ni. Ma­gyar Idők, 2016. feb­ru­ár 22. http://​magyaridok.​hu/​gazdasag/​matolcsy-gyorgy-a-versenykepesseg-novelesen-alapulo-gazdasagpolitikat-kell-folytatni-403033/​
  • 5. Ma­tolcsy György – Pa­lo­tai Dá­ni­el: A fis­ká­lis és a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka köl­csön­ha­tá­sa Ma­gyar­or­szá­gon az el­múlt más­fél év­ti­zed­ben. Hi­tel­in­té­ze­ti Szem­le, 2016. jú­ni­us.
  • 6. Tax Po­li­cy re­form and Eco­no­mic Growth. OECD Tax Po­li­cy Stu­di­es 20. OECD Pub­lish­ing, 2010.
  • 7. Ma­tolcsy–Pa­lo­tai: A fis­ká­lis és a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka köl­csön­ha­tá­sa…, i. m.
  • 8. Fis­cal Mo­ni­tor April 2016. IMF, 2016, 2. fe­je­zet: Fis­cal po­li­ci­es for in­no­va­ti­on and growth.
  • 9. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság 2016. évi or­szág­je­len­té­se.
  • 10. Em­ma­nu­e­le Bob­bio: The growth gains from figh­ting tax evas­ion: Si­mu­lat­ing a comp­li­ant Italy. Vox, 05 No­vem­ber 2016. http://​voxeu.​org/​article/​growth-gains-fighting-tax-evasion
  • 11. Fried­rich Sch­ne­i­der: Size and De­ve­lop­ment of the Sha­dow Eco­nomy of 31 Euro­pe­an and 5 other OECD Count­ri­es from 2003 to 2015: Dif­fe­rent De­ve­lop­ments. Ja­nu­ary 20, 2015. http://​www.​econ.​jku.​at/​members/​Schneider/​files/​publications/​2015/​ShadEcEurope31.​pdf
  • 12. Sch­ne­i­der, i. m.
  • 13. Cso­mós Ba­lázs – Kre­isz­né Hudák Emese: A rej­tett gaz­da­ság mér­té­ké­nek csök­ken­té­se Ma­gyar­or­szá­gon. Szak­mai cikk, MNB, 2015. ok­tó­ber 29. http://​www.​mnb.​hu/​letoltes/​csomos-balazs-kreiszne-hudak-emese-a-rejtett-gazdasag-mertekenek-csokkentese-magyarorszagon.​pdf
  • 14. Babos Dá­ni­el – Ki­csák Ger­gely: His­to­ri­ku­san ala­csony lehet a hiány 2016-ban. Szak­mai cikk, MNB, 2016. ok­tó­ber 22. http://​www.​mnb.​hu/​letoltes/​babos-daniel-kicsak-gergely-historikusan-alacsony-lehet-a-2016-os-hiany.​pdf
  • 15. EBRD Strategy for Hun­gary, 2016. már­ci­us.