Biztonságos nyugdíj: béremelés és bérlakásprogram – Egy szakmunkásbarát nyugdíjkassza körvonalai

Dr. Giday And­rás kan­di­dá­tus, a Pénz­ügyi Szem­le ro­vat­ve­ze­tő­je (andras.​giday@​gmail.​com), dr. Szegő Szil­via kan­di­dá­tus, CSc, ok­ta­tó, Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Dok­to­ri Is­ko­la (szego@​eco.​u-szeged.​hu).

Össze­fog­la­lás

Cik­künk­ben azt a kér­dést tet­tük fel, hogy mi­lyen esz­köz­zel fé­kez­he­tő a szak­mun­ká­sok nagy­ará­nyú kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­sá­nak üteme. Sze­rin­tünk két pon­ton ér­de­mes be­avat­koz­ni. Egy­részt adó­könnyí­tés által fi­nan­szí­ro­zott bér­eme­lés­sel, más­részt a fi­a­tal szak­mun­ká­sok ré­szé­re biz­to­sí­tott ked­vez­mé­nyes bér­la­ká­sok­kal. Mind­ket­tő­ben a kulcs­sze­re­pet a nyug­díj­kassza vál­lal­hat­ná fel, hi­szen ha így 200 ezer­rel nö­vel­he­tő az itt­hon fog­lal­koz­ta­tot­tak lét­szá­ma, az több száz­mil­li­árd fo­rint­tal emel­he­ti éven­te a kassza be­vé­te­le­it.

Se­cu­re Pen­si­on: Wage Hike and Home Ren­tal Prog­ramme

Link What Be­long To­get­her, or the Out­li­nes of a Pen­si­on Fund in Fa­vo­ur of Qu­a­li­fi­ed Wor­kers

Sum­ma­ry

How can we pre­vent the mas­ses of qu­a­li­fi­ed wor­kers from leav­ing the count­ry and seek emp­loy­ment ab­road? In our opin­ion, there are two opt­ions for in­ter­vent­ion: wage hike fi­nan­ced th­ro­ugh tax re­duc­ti­on and by of­fe­ring pre­fe­ren­ti­al home ren­tal for young qu­a­li­fi­ed wor­kers. In both cases the key role could be un­der­ta­ken by the pen­si­on fund, since if the num­ber of emp­loye­es re­main­ing in Hun­gary can be inc­re­as­ed by 200 thou­sand, the state bud­get would be­ne­fit hund­reds of bil­lions of fo­rints a year.


Be­ve­ze­tés

Köz­is­mert, hogy nap­ja­ink­ban egyre sú­lyo­sabb szak­mun­kás­hi­ány lép fel a ma­gya­rok kül­föl­di mun­ka­vál­la­lá­sa miatt. Ezért ér­de­mes át­te­kin­te­ni, adó­dik-e le­he­tő­ség ennek a fo­lya­mat­nak a mér­sék­lé­sé­re a mun­ka­adók je­len­tős ter­he­lé­se nél­kül. Elem­zé­sün­ket az ál­la­mi el­vo­ná­sok­ra és a la­kás­rend­szer­re kon­cent­rál­juk.

Az el­múlt 10 évben a kül­föld­re tá­vo­zot­tak miatt csak­nem 200 ezer­rel ki­sebb a fog­lal­koz­ta­tot­tak száma ma Ma­gyar­or­szá­gon. Ez az ál­lam­kasszá­nak mint­egy évi 300-350 mil­li­árd fo­rin­tos ki­esést okoz. Kü­lö­nö­sen az okoz gon­dot, hogy 2011 óta fel­gyor­sult a szak­mun­ká­sok kül­föld­re tá­vo­zá­sa. Az emi­att vissza­fo­gott te­vé­keny­ség (vagy meg nem va­ló­sí­tott fej­lesz­té­sek) ugyan­is azt ered­mé­nye­zi, hogy szel­le­mi dol­go­zók­ra vagy se­géd­mun­ká­sok­ra sem lesz szük­ség.

A vál­to­zá­sok nagy kár­val­lott­ja hosszú távon az idő­sebb kor­osz­tály lesz, hi­szen az ő nyug­el­lá­tá­suk­hoz nem lesz kellő be­fi­ze­tés a nyug­díj­alap­ba. A fen­ti­ek okán ér­de­mes új­ra­gon­dol­ni az állam és azon belül ki­emel­ten a nyug­díj­kassza által nyúj­tott le­he­tő­sé­ge­ket, két vo­nat­ko­zás­ban is: az egyik a bé­re­ket ter­he­lő el­vo­ná­sok mai, egy­sé­ges kul­cso­kat al­kal­ma­zó rend­sze­re, a másik a kassza eset­le­ges több­le­te­i­nek be­fek­te­té­si le­he­tő­sé­gei.

Mód­szer

A KSH 2011-es nép­szám­lá­lá­si fog­lal­koz­ta­tá­si ki­ad­vá­nyá­ból, a nor­ma­tív-funk­ci­o­na­lis­ta mo­dell­ből vet­tük át az ada­to­kat. A B4 Szak­mun­ká­sok és B5 Se­géd­mun­ká­sok cso­port­ja­it vet­tük szám­ba szak­mun­kás­ként, akkor is, ha csak 8 ál­ta­lá­nos is­ko­lát vé­gez­tek.1 Az adó­zás­ban fel­vá­zolt ja­vas­lat szám­sze­rű ha­tá­sa­i­nak be­mu­ta­tá­sá­hoz az ada­to­kat a KSH ki­ad­vá­nya­in, il­let­ve hon­lap­ján ta­lál­ha­tó in­for­má­ci­ók­ból nyer­tük. Meg kell je­gyez­ni, hogy amíg az 5 fő fe­let­ti cé­gek­re a ha­tá­sok pon­to­sab­ban be­csül­he­tők a bér­sta­tisz­ti­ka alap­ján, addig a 2–4 fős cégek ese­té­ben – ennek híján – csak el­na­gyolt becs­lés ad­ha­tó.

Cik­künk­ben csak a bér­la­ká­sok­nál em­lít­jük a re­gi­o­ná­lis jel­lem­zők fi­gye­lem­be­vé­te­lét, a bér­eme­lés­nél nem fo­gal­ma­zunk meg ja­vas­la­tot te­rü­le­ti dif­fe­ren­ci­á­lás­ra. A jelen hely­zet ugyan­is or­szá­go­san is annyi­ra prob­lé­más, hogy egy ál­ta­lá­nos eme­lés most fon­to­sabb, mint pl. a nyu­gat-du­nán­tú­li gon­dok ke­ze­lé­se.2 Amennyi­ben a piac nem or­vo­sol­ja ér­dem­ben a nyu­gat-ma­gyar­or­szá­gi szak­em­ber­hi­ányt, akkor 2-3 év múlva itt is szük­ség lesz e kon­cent­rált lé­pés­re.

Nem fog­lal­koz­tunk azzal, hogy a kon­ti­nen­tá­lis eu­ró­pai or­szá­gok­ban al­kal­ma­zott szak­mai bér­ta­ri­fa rend­sze­ré­nek az adap­tá­lá­sa mennyi­ben se­gí­te­né a szak­mun­kás­bé­rek emel­ke­dé­sét. Va­ló­szí­nű­leg igen, rá­adá­sul egy ilyen rend­szer­ben jól fi­gye­lem­be lehet venni azt, hogy mi­lyen szak­mák­ban kell bér­eme­lés­sel erő­sí­te­ni a ma­gyar­or­szá­gi cégek po­zí­ci­ó­ját a nyu­ga­ti bé­rek­kel folyó ver­sen­gés­ben.

El­vo­ná­si oldal

Bis­marck úgy konst­ru­ál­ta meg a nyug­díj-fi­nan­szí­ro­zást az 1800-as évek vége tá­jé­kán, hogy a be­fi­ze­té­se­ket min­den­ki­re azo­nos mér­té­kű szá­za­lék­kal kel­lett tel­je­sí­te­ni. Ez akkor ala­csony volt, hi­szen ak­kor­tájt ke­ve­sen élték meg a 60 éves kort, és utána még ke­ve­seb­ben a 70. vagy a 75. élet­évü­ket. A fel­osz­tó-ki­ro­vó rend­sze­rek in­du­lá­sa­kor al­kal­ma­zott 8-12% kö­rü­li ke­re­set­ará­nyos el­vo­nás még nem tor­zí­tot­ta nagy­mér­ték­ben a mun­ka­erő­pi­a­cot, és a rend­szer ki­ját­szá­sá­ra sem­igen sar­kall­ta a részt­ve­vő­ket. A nyug­díj­rend­szer „be­já­ra­tá­sá­val” ez az arány ért­he­tő­en 25% fe­let­ti­re kel­lett hogy emel­ked­jen (ha va­la­ki 35 évig be­fi­zet, és 10 évig vesz fel nyug­dí­jat, annak ez az arány felel meg).

A tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si el­vo­ná­sok ked­vez­mé­nye­i­vel a fej­let­tebb OECD-or­szá­gok­ban ál­ta­lá­ban a mun­ka­nél­kü­li­e­ket, fi­a­ta­lo­kat és az idő­seb­be­ket pre­fe­rál­ják.3 Az is igaz, hogy az ő szak­mun­ká­sa­i­kat nem csá­bít­ják el más or­szá­gok mun­ka­adói. Te­rü­le­ti dif­fe­ren­ci­á­lás­ra azon­ban akad példa az észa­ki or­szá­gok­ban. Nor­vé­gi­á­ban a mun­ka­adók által fi­ze­ten­dő tb-já­ru­lék te­rü­le­ti­leg dif­fe­ren­ci­ált (a fő­vá­ros kör­ze­té­ben 14%, az észa­ki te­rü­le­te­ken 0%), Svéd­or­szág­ban, egyes ré­gi­ók­ban a mun­ka­adói tb-já­ru­lé­kot 10%-kal csök­ken­tett já­ru­lék­alap után kell fi­zet­ni.4 Ma­gyar­or­szá­gon Mé­szá­ros Jó­zsef5 ja­va­sol­ta, hogy a gye­re­ket ne­ve­lők ese­té­ben a tb-el­vo­nás kul­csa ked­vez­mé­nyes le­gyen. Szegő Szil­via,6 il­let­ve Giday And­rás7 pedig ja­vas­la­tot fo­gal­ma­zott meg arra, hogy a tb-já­ru­lék egy ré­szé­ből a gyer­me­kek any­já­nak nyug­dí­ját fi­nan­szí­roz­zák.

Ki­in­du­ló hely­zet

A szak­mun­kás­cso­por­tok ke­re­se­te ná­lunk az át­la­gos ér­ték­től job­ban el­ma­rad, mint az EU egé­szé­ben, a szel­le­mi­ek ke­re­se­te pedig az át­la­got job­ban meg­ha­lad­ja ná­lunk (lásd 1. táb­lá­zat). In­do­kolt lenne a szak­mun­ká­sok bé­ré­nek fel­zár­kóz­ta­tá­sa. Emel­lett szól az is, hogy ma­nap­ság a ter­me­lés bő­ví­té­sé­nek kor­lát­ja ál­ta­lá­ban a szak­mun­kás­hi­ány, nem pedig a szel­le­mi­ek vagy a se­géd­mun­ká­sok hi­á­nya.

A mun­ka­adók és a mun­ka­vál­la­lók kö­zöt­ti bér­po­li­ti­kai vita fó­ku­szá­ban az el­múlt 3-4 évben ugyan­úgy a mi­ni­mál­bér nagy­sá­ga állt, mint ko­ráb­ban. Mint­ha nem is vet­ték volna észre, hogy a tö­me­ges nyu­ga­ti mun­ka­vál­la­lás miatt mást is kel­le­ne tenni. A hely­zet emi­att ugyan­úgy ál­la­mi be­avat­ko­zá­sért kiált, mint ami­kor a vál­ság ide­jén be­ve­zet­ték a mun­ka­hely­vé­del­mi ak­ció­ter­vet. El kell gon­dol­kod­ni azon, hogy cél­sze­rű-e ugyan­ak­ko­ra mér­té­kű (kul­csú) ál­la­mi el­vo­nást al­kal­maz­ni min­den fog­lal­koz­ta­tott­ra. Ha ala­cso­nyabb lenne az el­vo­nás mér­té­ke a szak­mun­ká­sok ese­té­ben, fog­lal­koz­ta­tá­suk (a ma­i­nál) von­zóbb lenne a mun­ka­adók szá­má­ra.

A szak­mun­ká­sok pre­fe­rá­lá­sá­nak leg­cél­ra­ve­ze­tőbb módja az le­het­ne, ha egy szá­muk­ra ked­vez­mé­nyes bér­eme­lés­re ke­rí­te­né­nek sort. Mond­juk úgy, hogy azt ne ter­hel­jék a nyug­díj­kassza el­vo­ná­sai. Az adó­könnyí­té­sért cse­ré­be az alap­bér eme­lé­sét kel­le­ne el­vár­ni. Az alap­bér ugyan­is vi­szony­lag sta­bil elem a bé­re­zés­ben, leg­több­ször a bér­al­kuk el­sőd­le­ges tár­gya. Ja­va­sol­ha­tó, hogy az alap­bé­rek emel­ke­dé­se az át­lag­bér kö­rü­li szin­ten le­gyen a leg­na­gyobb mér­té­kű, hogy kor­ri­gál­ja­nak az alul­ról túl­sá­go­san össze­nyo­mó­dott bér­táb­lán.9 A leg­fel­ső ka­te­gó­ri­á­jú ke­re­se­tek­nél pedig azért lenne ala­cso­nyabb alap­bér­eme­lés, mert a 240 ezer fo­rint/hó fe­lett újra be­lé­pő szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adó miatt ott re­la­tí­ve ki­sebb lenne a nyúj­tott adó­ked­vez­mény.

1. táb­lá­zat: Ke­re­se­tek fog­lal­ko­zá­si cso­por­ton­ként az EU-28-ban és Ma­gyar­or­szá­gon (2010)

 1. táblázat: Keresetek foglalkozási csoportonként az EU-28-ban és Magyarországon (2010)

Ja­va­sol­ha­tó, hogy az adó­könnyí­tés rend­sze­re havi el­szá­mo­lá­sú le­gyen, azaz az adott hónap ke­re­se­té­ből a szak­mun­ká­sok­nál ki kel­le­ne emel­ni a 120 ezer fo­rint és 240 ezer fo­rint kö­zöt­ti há­nya­dot azért, hogy ez után ne fi­zes­se­nek szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adót és szak­kép­zé­si hoz­zá­já­ru­lást. A havi el­szá­mo­lás­ból adó­dó­an elő­for­dul­hat, hogy sok túl­óra vagy je­len­tő­sebb ju­ta­lom ese­tén egy hó­nap­ban egyes dol­go­zók­nál a ke­re­set egy része már át­csú­szik a ma­ga­sabb adó­kulcs alá. Ezt azon­ban fel kell vál­lal­ni, mert a rend­szer éves el­szá­mo­lás ese­tén sok­kal bo­nyo­lul­tab­bá válna.10

2. táb­lá­zat: Ja­va­solt alap­bér­eme­lés

 2. táblázat: Javasolt alapbéremelés

Ja­vas­la­tunk egy 18% kö­rü­li adó­men­tes bér­eme­lés­ről szól, amely nagy­ság­ren­di­leg ha­son­ló lenne ahhoz, mint az el­várt bér­eme­lés volt 2012-ben. Azzal a nagy el­té­rés­sel, hogy most az eme­lést a kor­mány­zat nyug­díj­kasszá­ja fi­zet­né (mert le­mond az adó­be­vé­te­lek­ről), 2012-ben vi­szont a mun­ka­adók fi­nan­szí­roz­ták az eme­lést (az állam csak át­me­ne­ti­leg könnyí­tett a be­fi­ze­ten­dő adó­kon).

3. táb­lá­zat: A szak­mun­kás­bér­eme­lés be­csült ha­tá­sai

 3. táblázat: A szakmunkásbéremelés becsült hatásai

A fenti ja­vas­lat elő­nye, hogy a szak­mun­ká­sok túl­nyo­mó több­sé­ge szá­má­ra mint­egy a ma­i­nak a két­har­ma­dá­ra csök­ken­te­né a mar­gi­ná­lis adó­el­vo­nás mér­té­két (48,2%-ról 33,5%-ra), ezzel ha­tá­ro­zot­tan ösz­tö­nöz­ve a fe­hé­re­dést. A szak­mun­ká­sok ese­té­ben az át­la­gos adóék is csök­ken­ne, 48,2%-ról 46,6%-ra.

Szá­mí­tá­sa­ink sze­rint a szak­mun­ká­sok ese­té­ben a szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adó­nak (vele együtt a szak­kép­zé­si hoz­zá­já­ru­lás­nak) az adott ke­re­se­ti tar­to­mány­ban való el­en­ge­dé­se 260 mil­li­árd fo­rint­nyi adó­ki­esés­sel járna, vi­szont az át­la­go­san 18%-nyi szak­mun­kás­bér-eme­lés 160 mil­li­árd fo­rint több­let­be­vé­telt hozna. Az ál­lam­ház­tar­tás po­zí­ci­ó­ja ezek ere­dő­je­képp 100 mil­li­árd fo­rint­tal rom­la­na. A rom­lás azon­ban na­gyobb, ha ahhoz vi­szo­nyít­juk, hogy egy szo­ká­sos, át­la­go­san 4%-os ke­re­set­emel­ke­dés során a ver­seny­szek­tor­ból az állam 155 mil­li­árd fo­rin­tos be­vé­tel­re tesz szert. Ezt is fi­gye­lem­be véve, 255 mil­li­árd fo­rint­nyi az ál­la­mi po­zí­ció rom­lá­sa éves szin­ten. A ja­va­solt szak­mun­kás­bér-eme­lés és az adó­könnyí­té­sek ha­tá­sát a három szek­tor­ra (szak­mun­kás, vál­la­lat, állam) mu­tat­ja az első ábra.

A nettó ke­re­set át­la­gos 26 ezer fo­rin­tos emel­ke­dé­sé­nek el­osz­lá­sát bér­ka­te­gó­ri­ák sze­rint áb­rá­zol­ja a 2. ábra. A több­let havi össze­ge 16 ezer fo­rint­tal kez­dő­dik, és közel 35 ezer fo­rint a leg­na­gyobb emel­ke­dés. A ke­re­set­emel­ke­dés össze­ge 240 ezer fo­rint után csök­ken, hi­szen a bér­eme­lés ál­la­mi tá­mo­ga­tá­sá­nak ez a pla­fon­ja.

Vál­la­la­ti ha­tá­sok

A 3. áb­rá­ban egy­be­ve­tet­tük, hogy a ja­va­solt lépés, egy 4 szá­za­lé­kos és egy 8 szá­za­lé­kos bér­eme­lés­sel össze­ha­son­lít­va, mennyi­be kerül a cé­gek­nek. Az áb­rá­ból jól lát­ha­tó, hogy gya­kor­la­ti­lag ugyan­ak­ko­ra ter­het je­lent a ja­va­solt eme­lés, mint egy 8 szá­za­lé­kos (mos­tan­ság ál­ta­lá­ban 2 év alatt meg­adott) bér­emel­ke­dés. A kettő kö­zöt­ti kü­lönb­ség gya­kor­la­ti­lag nulla kö­rü­li ér­té­ken van, attól le- és fel­fe­lé csak kis­mér­ték­ben tér el. Egy 4%-os bér­eme­lés ma a vál­la­la­tok szá­má­ra dol­go­zón­ként havi 7–14 ezer fo­rint­ba kerül. Az ál­ta­lunk ja­va­solt in­téz­ke­dé­sek ezzel szem­ben dol­go­zón­ként 15–26 ezer fo­rint havi több­let­ki­adás­sal jár­nak. Azaz a ja­va­solt lé­pé­sünk két­szer ak­ko­ra ter­het je­lent.11

Ezek alap­ján a cégek a kö­vet­ke­ző­ket te­he­tik:

– egy­szer­re mo­bi­li­zál­ják azo­kat a for­rá­so­kat, ame­lye­ket a rá kö­vet­ke­ző 2 év alatt szán­ná­nak a szak­mun­ká­sok ke­re­se­té­nek az eme­lé­sé­re,

– vagy az első évben csak a szak­mun­ká­sok­nak eme­lik a ke­re­se­tét (mel­lőz­ve a szel­le­mi­ek és a se­géd­mun­ká­sok ke­re­se­té­nek eme­lé­sét).12

1.ábra: A szak­mun­kás-bér­eme­lés be­csült pénz­ügyi ha­tá­sa az érin­tett három szek­tor­ra, Mrd fo­rint

1.ábra: A szakmunkás-béremelés becsült pénzügyi hatása az érintett három szektorra, Mrd forint

2. ábra: Nettó ke­re­set be­csült emel­ke­dé­se havi ezer fo­rint­ban*

2. ábra: Nettó kereset becsült emelkedése havi ezer forintban<sup>*</sup>

3. ábra: A ja­va­solt bér­eme­lés bér­költ­ség­több­le­té­nek el­té­ré­se egy 4 és 8%-os bér­eme­lés költ­sé­gé­től, bér­szin­ten­ként, havi ezer fo­rint­ban

 3. ábra: A javasolt béremelés bérköltségtöbbletének eltérése egy 4 és 8%-os béremelés költségétől, bérszintenként, havi ezer forintban

Mivel az inf­lá­ció ala­csony, vé­le­mé­nyünk sze­rint 1-2 évig meg­en­ged­he­tik ma­guk­nak a cégek, hogy a szel­le­mi­ek ré­szé­re ki­sebb (vagy 0) bér­eme­lést adnak, hi­szen 5 éve ők vol­tak a nagy nyer­te­sei az egy­kul­csos adó be­ve­ze­té­sé­nek, és ez az elő­nyük nem ol­vadt el. És a se­géd­mun­ká­sok ese­té­ben sem dől össze a világ, ha mond­juk 2 évig nem emel­ke­dik a mi­ni­mál­bér. (Bár a po­li­ti­ku­sok ezt más­képp lát­ják.) Ugyan­ak­kor a se­géd­mun­ká­sok va­ló­szí­nű­leg job­ban örül­nek annak, ha a pár ezer fo­rint és az el­bo­csá­tá­sok he­lyett in­kább több dol­go­zót vesz­nek fel kö­zü­lük.13 Ők ugyan­is kény­szer­hely­zet­ben van­nak, nincs le­he­tő­sé­gük „ki­me­ne­kül­ni” a mun­ka­nél­kü­li­ség elől. Nyu­ga­ton csak el­vét­ve al­kal­maz­nak ma­gyar se­géd­mun­kást.

A szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adó ja­va­solt csök­ken­té­se ön­ma­gá­ban, a mai ke­re­se­tek mel­lett, mint­egy 260 mil­li­árd fo­rin­tos be­vé­tel­ről való egy­sze­ri le­mon­dást je­lent.14 A másik ol­da­lon azon­ban az elő­írt bér­eme­lés be­vé­te­li több­le­tet hoz, hi­szen a mun­ka­vál­la­lói ter­he­ket ez után be­fi­zet­nék. A fen­ti­ek (köz­vet­len) egyen­le­ge mint­egy 100 mil­li­árd fo­rint be­vé­tel­csök­ke­nést je­lent az ál­lam­nál (lásd 1. ábra).

A fenti ha­tá­so­kat az in­téz­ke­dés nél­kü­li eset­hez cél­sze­rű ha­son­lí­ta­ni. Egy 4%-os ál­ta­lá­nos ke­re­set­eme­lés ese­tén a mun­ka­adók bér­költ­sé­gei 330 mil­li­árd fo­rint­tal nö­ve­ked­nek, amely­ből 155 mil­li­árd fo­rint az ál­lam­nál lan­dol, 165 mil­li­árd fo­rint pedig a nettó ke­re­set emel­ke­dé­se­ként a dol­go­zók­nál. Ehhez vi­szo­nyít­va, a ja­va­solt in­téz­ke­dés ha­tá­sai rövid távon ront­ják az állam po­zí­ci­ó­it (összes­sé­gé­ben mint­egy 255 mil­li­árd fo­rint­tal, lásd az 1. ábrát), azon­ban a 2-3 éves táv­lat­ban be­kö­vet­ke­ző ha­tá­sok ezt je­len­tős rész­ben el­len­sú­lyoz­zák (fe­hé­re­dés, a ha­za­té­rő mun­ká­sok miatt ma­ga­sabb GDP-szint stb.).

To­va­gyű­rű­ző ha­tá­sok

Az el­en­ge­dett adó­nak je­len­tős része vissza­cso­rog az ál­lam­hoz. A szak­mun­ká­sok által el­köl­tött 300 mil­li­árd fo­rint­nyi jö­ve­de­lem szá­mot­te­vő for­gal­mi­a­dó-be­vé­telt ered­mé­nyez. Emel­lett ke­res­le­tet je­lent a belső gaz­da­ság szá­má­ra, amely­nek leg­alább a fele a hazai gaz­da­ság tel­je­sít­mé­nyét nö­ve­li, emel­ve a GDP-t, a fog­lal­koz­ta­tott­sá­got. Eddig ez szo­ká­sos képet mutat: ahol adó­csök­ken­tés van, ott a ked­vez­mény szá­mot­te­vő há­nya­da vissza­cso­rog az ál­lam­hoz. Ezen túl azon­ban ma Ma­gyar­or­szá­gon két másik hatás is érez­he­tő lenne:

– Fe­hé­re­dés: 2008-ban ele­mez­ték az adó­sáv el­to­lá­sá­nak ha­tá­sát. Akkor a be­val­lott jö­ve­de­lem­tö­meg­re 50 mil­li­árd fo­rin­tos több­le­tet mu­tat­tak ki. Most a nem ál­la­mi dol­go­zók közel fe­lé­re ter­jed­ne ki az in­téz­ke­dés, és az el­vo­nás 28,5 szá­za­lék­pont­tal csök­ken­ne. Ezért leg­alább ha­son­ló mér­té­kű fe­hé­re­dés vár­ha­tó. Ha ez be­kö­vet­ke­zik, az a munka utáni el­vo­ná­sok­nál 18 mil­li­árd fo­rin­tot hoz az állam kony­há­já­ra.

– A ma Nyu­ga­ton dol­go­zók egy ré­szé­nek ha­za­té­ré­se: Ennek mér­té­két nehéz be­csül­ni. Ebben a te­kin­tet­ben a hatás azért te­kin­té­lyes, mert a nettó ke­re­set itt­hon 60– 90 eu­ró­val nö­vek­szik. Durva becs­lés­ként, a kint dol­go­zó szak­mun­ká­sok ötöde, azaz 40 ezer fő ha­za­jön. Ez vi­szont mul­tip­li­ká­lód­va hat: ha egy cég újabb szak­mun­ká­sok fel­vé­te­lé­vel bő­vül­ni tud, akkor szel­le­mi dol­go­zót és se­géd­mun­kást is al­kal­maz. Szá­mí­tá­sa­ink sze­rint a tel­jes fog­lal­koz­ta­tás te­kin­te­té­ben ezért mint­egy 80 ezer fős emel­ke­dés vár­ha­tó. Mivel egy át­la­gos dol­go­zó után az ál­lam­nak 1,8 mil­lió fo­rint be­vé­te­le van, ez együt­te­sen kb. 145 mil­li­árd fo­rint­tal ja­vít­ja az ál­la­mi po­zí­ci­ót.

A fi­ze­té­si mér­leg­re vár­ha­tó­an nem lenne erő­tel­jes ha­tá­sa a ja­va­solt lé­pés­so­ro­zat­nak. Ez ugyan­is egy olyan, ki­vé­te­les­nek te­kint­he­tő bér­eme­lés lenne, amely nem ront­ja a Ma­gyar­or­szá­gon ter­me­lők ver­seny­hely­ze­tét – mert a több­let­költ­sé­ge­ket végül is az állam állja – az adó­könnyí­té­se révén. A dol­go­zói több­let­ke­re­set el­köl­té­se az im­port nö­ve­ke­dé­sét vonná ugyan ma­gá­val, de az utób­bi 2-3 évben jel­lem­ző, prag­ma­ti­kus jel­le­gű ka­mat-és ár­fo­lyam-po­li­ti­ka képes ezt a ha­tást el­len­sú­lyoz­ni (pl. ka­mat­csök­ken­tés révén).

A kor­mány az ad­mi­niszt­rá­ci­ós ter­hek csök­ken­té­sén túl meg­hir­det­te az ál­la­mi ad­mi­niszt­rá­ci­ós lét­szám je­len­tős le­épí­té­sét is. Kér­dés, hol ta­lál­nak szá­muk­ra he­lyet a ver­seny­szek­tor­ban. Ha több szak­mun­kás ha­za­tér, akkor az őket al­kal­ma­zó vál­la­la­tok­nál emel­he­tő a szel­le­mi dol­go­zók lét­szá­ma is. A ter­me­lés­bő­vü­lés több bér­szám­fej­tőt, mar­ke­tin­gest, mű­sza­ki em­bert stb. igé­nyel még akkor is, ha egy­sze­rű­sö­dik az adó­zás, az egyéb elő­írá­sok.

Le­het­sé­ges el­len­ér­vek

1. Hát­rá­nyos a szel­le­mi­ek­re nézve. Két­ség­te­len tény, hogy most nem a szel­le­mi fog­lal­ko­zá­sú­ak ke­re­se­te emel­ked­ne. Ugyan­ak­kor a szel­le­mi­ek ennél na­gyobb össze­get kap­tak a leg­fel­ső szja-kulcs meg­szün­te­té­sé­vel 2011–2012-ben.

2. Nem eme­lik a mi­ni­mál­bé­re­sek ke­re­se­tét. Vé­le­mé­nyünk sze­rint a se­géd­mun­ká­sok ese­té­ben lé­nye­ge­sebb a mun­ká­hoz jut­ta­tás, mint a bér­eme­lés. Ész­sze­rű bér­po­li­ti­kát nem a mi­ni­mál­bér, hanem a ga­ran­tált bér­mi­ni­mum és a szak­mán­kén­ti aján­lott bérek sza­bá­lyo­zá­sá­val lehet foly­tat­ni. Ennek az elő­nyei a se­géd­mun­ká­sok­nál is je­lent­kez­nek az el­he­lyez­ke­dé­si le­he­tő­sé­ge­ik bő­vü­lé­sé­vel.

3. Túl bo­nyo­lult. Az ügy­vi­tel elekt­ro­ni­kus rend­sze­re mel­lett a ke­re­set egy ré­szé­nek el­kü­lö­ní­té­se és a já­ru­lék­fi­ze­tés­hez (új szem­pont­ként) való be­prog­ra­mo­zá­sa nem je­lent­het gon­dot a mun­ka­ügyi szoft­ver szál­lí­tó­ja szá­má­ra. Az egy­sze­rű­ség az el­len­őr­zés szá­má­ra is adott. A mun­ka­adó­nak ha­von­ta min­den dol­go­zó­já­ról egyéb­ként is mint­egy 150 ada­tot kell meg­ad­nia a NAV felé, köz­tük az el­lá­tott mun­ka­kör kód­ját is. Ezért bár­mi­kor, ki­szál­lás nél­kül el­len­őriz­he­tő, hogy jo­go­sult volt-e a meg­adott számú al­kal­ma­zott ese­té­ben a ked­vez­mény igény­be­vé­te­le.

4. Be­avat­ko­zik a mun­ka­erő­pi­a­ci fo­lya­ma­tok­ba. A mun­ka­erő­pi­ac­ba való leg­na­gyobb be­avat­ko­zás a fej­let­tebb EU-or­szá­gok felé tör­té­nő fél­ol­da­las nyi­tás volt. Fél­ol­da­las volt, mert olyan áru­pi­a­ci li­be­ra­li­zá­ci­ót kö­ve­tett, amely­nek ered­mé­nye­képp a bel­föl­di tu­laj­do­nú (irá­nyí­tá­sú) ter­me­lők je­len­tős része tönk­re­ment, a he­lyük­re be­lé­pő mű­kö­dő tőke pedig csak az ott­ho­ni­nál sok­kal ala­cso­nyabb bé­re­ket haj­lan­dó fi­zet­ni Ma­gyar­or­szá­gon.15 Ezt te­té­zi, hogy az EU ér­de­mi kont­roll nél­kül be­en­ge­di a nem pi­ac­gaz­da­sá­gú or­szá­gok (pl. a népi Kína) döm­ping­ízű tö­meg­ex­port­ját, még to­vább nyom­va le a ma­gyar bér­szin­tet. E két ok kö­vet­kez­té­ben az itt­ho­ni ter­me­lés jö­ve­de­lem­tar­tal­ma ala­csony, ami olyan nyo­mott bé­re­ket ered­mé­nyez, ame­lyek nem ver­seny­ké­pe­sek a nyu­ga­ti bé­rek­kel.

5. A hi­ány­szak­mák bér­eme­lé­sé­re kel­le­ne in­kább kon­cent­rál­ni. Fel­vet­he­tő, hogy ál­ta­lá­nos bér­eme­lés he­lyett a hi­ány­szak­mák­ban egy ki­egé­szí­tő bér­eme­lés­re ke­rül­jön sor. A fel­ve­tés jogos, mivel eze­ken a te­rü­le­te­ken „szo­rít job­ban a cipő”. Vi­szont ez az, ahol a piac mű­kö­dé­se ha­té­ko­nyabb, mint egy bum­for­di jel­le­gű sza­bá­lyo­kat al­ko­tó állam. Mind­emel­lett a szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adó ja­va­solt el­en­ge­dé­se azt je­len­te­né, hogy ha a cégek (szak­mák, ága­za­tok) a hi­ány­szak­mák­ban vissza akar­ják csá­bí­ta­ni a dol­go­zó­kat, akkor az erre for­dí­tott for­rá­sa­ik­ból sok­kal több jut az érin­tet­tek zse­bé­be.

Be­fek­te­té­si oldal: a nyug­díj­kassza bér­la­kás­épí­té­se szak­mun­ká­sok­nak

A ja­va­solt bér­eme­lés brut­tó 100 eu­ró­val nö­ve­li az itt­hon dol­go­zó szak­mun­ká­sok ke­re­se­tét, amit bi­zo­nyo­san mér­le­gel­nek, ami­kor el­dön­tik, hogy itt­hon ma­rad­nak, vagy kül­föld­re tá­voz­nak. Mivel a kül­föl­di mun­ka­vál­la­lás szán­dé­ka mö­gött sok­szor a hazai la­kás­hely­zet ja­ví­tá­sa áll, újabb ha­tá­sos esz­köz le­het­ne a fi­a­tal szak­mun­ká­sok bér­la­kás­hoz jut­ta­tá­sa, ked­vez­mé­nyes lak­bér fi­ze­té­se mel­lett. Ebben is se­gít­het­ne a nyug­díj­kassza. Egy­ál­ta­lán nem szent­írás ugyan­is, hogy egy fel­osz­tó-ki­ro­vó nyug­díj­alap­nak (ami­lyen ma a ma­gyar is) ne le­het­ne ki­egé­szí­tő va­gyo­na, pél­dá­ul né­hány pár tíz­ezer lakás tu­laj­don­jo­ga.

A szak­mun­kás­ke­re­se­tek át­la­ga ma havi brut­tó 190 ezer fo­rint, ami nettó 130 ezer fo­rin­tot je­lent. Ez nem elég­sé­ges la­kás­ta­ka­ré­kos­ság­ra akkor, ha csak mi­ni­mál­bér kö­rü­li a há­zas­társ ke­re­se­te. Ennél ma­ga­sabb, mint­egy 210–220 ezer fo­rin­tos ke­re­set (nettó 155– 160 ezer fo­rint) körül lehet az a szint, ahol már vál­lal­ha­tó ez a teher, kü­lö­nö­sen akkor, ha a fe­le­ség jö­ve­del­me is eléri a brut­tó 160 ezret. Ezt a szin­tet azon­ban, becs­lé­sünk sze­rint, a szak­mun­kás­csa­lá­dok leg­fel­jebb ne­gye­de-har­ma­da éri el. Azaz a szak­mun­ká­sok­nak közel a két­har­ma­dá­ról el­mond­ha­tó, hogy ha nem volt némi in­du­ló la­kás­va­gyo­na, akkor maga nem tudja meg­ol­da­ni a saját tu­laj­do­nú la­kás­szer­zés gond­ját. Ha emi­att kül­föl­dön vál­lal mun­kát né­hány évig, azzal vi­szont az or­szág­ban lesz ke­ve­sebb a mun­kás­ke­zek száma (rá­adá­sul gya­nít­ha­tó­an a szak­má­juk­ban rá­ter­met­teb­bek tá­voz­nak leg­in­kább).

Cél­sze­rű lenne, ha a nyug­díj­kassza la­ká­so­kat épí­te­ne abból a cél­ból, hogy azo­kat szak­mun­ká­sok ré­szé­re ki­ad­ja. Az el­ér­he­tőbb (ol­csóbb) lak­ha­tá­si le­he­tő­sé­gek von­zób­bá ten­nék a ma­gyar­or­szá­gi mun­ka­vál­la­lást az át­la­gos ke­re­se­tű szak­mun­ká­sok szá­má­ra. Sze­rin­tünk ehhez elég­sé­ges 70–110 ezer bér­la­kás akkor, ha a fi­a­ta­lok jut­hat­nak ilyen la­kás­bér­lé­si le­he­tő­ség­hez. A nyug­díj­ala­pok­nak régen az egyik ked­velt be­fek­te­té­se volt a bér­la­ká­sok épí­té­se.16

A nyug­díj­kassza szak­mun­ká­sok ré­szé­re bér­la­kást biz­to­sí­tó fenti rend­sze­re vé­le­mé­nyünk sze­rint in­kább az uni­ver­zá­lis la­kás­tá­mo­ga­tá­sok közé so­rol­ha­tó be, mint­sem a sze­lek­tív tá­mo­ga­tá­sok közé.17 Az Éves je­len­tés a lak­ha­tá­si sze­gény­ség­ről, 2013 ki­ad­vány18 hang­sú­lyoz­za, hogy sok fi­a­tal szá­má­ra egy tá­mo­ga­tott bér­la­kás­szek­tor ki­ala­kí­tá­sa nyúj­ta­na meg­ol­dást a meg­fe­le­lő la­kás­hoz ju­tás­ban.

2011 ja­nu­ár­já­ban az Új Szé­che­nyi Terv meg­va­ló­sí­tan­dó ki­emelt ál­la­mi pro­jekt­jei kö­zött sze­re­pelt a Bér­la­kás­épí­té­si prog­ram évi 5–10 ezer bér­la­kás épí­té­sé­vel.19

A po­ten­ci­á­lis igény­lők száma

A cél­cso­port a 25–39 éves szak­mun­ká­sok (szak- és be­ta­ní­tott mun­ká­sok) köre le­het­ne a ver­seny­szek­tor­ban. A lét­szá­muk 2017-re vár­ha­tó­an 594 ezer fő20 lesz, akik közül a nem ál­la­mi dol­go­zó fél­mil­lió főt tesz ki.21 Po­ten­ci­á­lis bér­la­kás­igény­lő­nek ezek­nek a fele te­kint­he­tő. Egy­részt nem sze­re­pel­né­nek kö­zöt­tük a 30 ezer főnél ki­sebb te­le­pü­lé­sen lakók (ki­vé­ve a nagy­vá­ro­si agg­lo­me­rá­ci­ók te­le­pü­lé­se­it),22 más­részt (a két­sze­res szám­ba­vé­tel el­ke­rü­lé­se miatt) fi­gyel­men kívül lehet hagy­ni a férj­ként vagy fe­le­ség­ként élő szak­mun­ká­sok­nak a felét (mert csak az egyi­kük ad­hat­na be ké­rel­met).23 Fen­ti­ek ered­mé­nye­képp 202 ezer­re be­csül­he­tő a po­ten­ci­á­lis la­kás­bér­lők száma. Vé­le­mé­nyünk sze­rint ezek­nek mint­egy a fele lenne olyan, aki va­ló­ban élne is egy ilyen le­he­tő­ség­gel. Szá­mot­te­vő lehet ugyan­is azok­nak az ará­nya, akik már ta­lál­tak va­la­mi­lyen meg­ol­dást (maguk, a tár­suk vagy a csa­lá­di se­gít­ség révén), és olyan saját tu­laj­do­nú la­kás­ban élnek, ame­lyet nem kí­ván­nak fel­ad­ni (kü­lö­nö­sen a 33–34 év fe­let­ti­ek).

Mit je­lent a 10. évre vár­ha­tó fenti 70–110 ezer bér­la­kás? A vi­dé­ki na­gyobb vá­ro­sok adott la­kás­szeg­men­sé­ben (tár­sas­há­zak leg­alább 4 la­kás­sal) 8–11%-os rész­arányt. Ez nem ki­emel­ke­dő, de már szá­mot­te­vő­nek te­kint­he­tő arány. A vá­ro­sok­ban lakó fi­a­tal szak­mun­ká­sok ese­té­ben pedig azt, hogy akik párt vá­lasz­ta­nak, azok­nak a har­ma­da a nyug­díj­kassza la­ká­sa­it bérli ki in­du­lás­képp.

A la­ká­sok épí­té­se és bér­be­adá­sa

Évi 8 ezer lakás épí­té­se ja­va­sol­ha­tó, amely fel­té­te­zé­sünk sze­rint 120 mil­li­árd fo­rint­ba ke­rül­ne, egy la­kás­ra 15 mil­lió fo­rin­tot szán­va. Fel­vál­lal­ha­tó, hogy a költ­sé­gek har­ma­dát jel­zá­log­hi­tel­lel fe­dez­ze a kassza. Az évi 80 mil­li­árd fo­rin­tos kész­pénz­ki­adás pedig va­ló­szí­nű­leg 2-3 év alatt fo­ko­za­to­san elő­te­remt­he­tő azzal, hogy pon­to­sabb inf­lá­ci­ós in­de­xá­lás­ra tér­nek át24 a nyug­díj­ki­adá­sok­nál. Kér­dés, hogy a bér­la­ká­sok­ban való el­he­lye­zés­kor ér­de­mes-e bi­zo­nyos vá­ro­so­kat, ága­za­tot, vál­la­lat­tí­pust pre­fe­rál­ni. Sze­rin­tünk igen, el­ső­sor­ban az ipari nagy­vá­ro­sok­ban, me­gyei jogú vá­ro­sok­ban lenne in­do­kolt a bér­la­ká­sok épí­té­se. Külön ki­eme­len­dő a Nyu­gat-Du­nán­túl, ahon­nan re­la­tí­ve a leg­töb­ben men­nek Nyu­gat­ra dol­goz­ni. Meg­fon­to­lan­dó emel­lett az épí­tő­ipa­ri szak­ma­be­li­ek­nek és a kis­vál­lal­ko­zá­sok szak­mun­ká­sa­i­nak pre­fe­rá­lá­sa. Az előb­bi­ek­nek azért, mert akkor lesz, aki fel­épí­ti a la­ká­so­kat, az utób­bi­ak­nak azért, mert ők ma ver­seny­hát­rány­ban van­nak a na­gyobb cégek mun­ka­erő-el­szí­vó ha­tá­sa miatt.

Ja­va­sol­ha­tó, hogy a la­kás­épí­té­sek­nek ma­xi­mum a 10%-a va­ló­sul­jon meg bu­da­pes­ti agg­lo­me­rá­ci­ó­ban, a fő­vá­ros ará­nya pedig ezen belül leg­fel­jebb 4% le­gyen. Ma a ter­me­lő­szek­tor túl­nyo­mó része vi­dé­ken ta­lál­ha­tó, pél­dá­ul az ipar­ban dol­go­zók­nak ke­ve­sebb mint he­te­de van a fő­vá­ros­ban. Bu­da­pes­ten hiába kap­ná­nak bér­la­ká­so­kat a szak­mun­ká­sok, attól itt nem nö­ve­ked­ne a fog­lal­koz­ta­tot­tak száma. Ahogy 8-10 év után eny­hül a vi­dé­ki nagy­vá­ro­sok szak­mun­kás­hi­á­nya, és az ot­ta­ni bér­la­kás­épí­tés üteme csök­ken, úgy az épí­tő­ipa­ri dol­go­zók más­hol is fog­lal­koz­tat­ha­tók len­né­nek, és ekkor ér­de­mes nö­vel­ni a fő­vá­ros­ban épí­tett bér­la­ká­sok szá­mát.

4. táb­lá­zat: Bérbe adan­dó la­ká­sok, bér­lé­si jo­go­sult­ság stb.

 4. táblázat: Bérbe adandó lakások, bérlési jogosultság stb.

A rend­szer ész­sze­rű­en öt­vöz­he­tő a gye­rek­ne­ve­lés­sel: kellő pers­pek­tí­vát nyújt az, hogy a lakás bér­lé­se ki­szá­mít­ha­tó­an el­ér­he­tő abban az idő­szak­ban, ami­kor a gye­re­kek ne­ve­lé­se le­kö­ti a csa­lád anya­gi erő­for­rá­sa­it. Ezt kö­ve­tő­en vi­szont mű­köd­tet­he­tő lenne egy olyan rend­szer, ame­lyik ked­vez­mé­nyes fel­té­te­lek­kel le­he­tő­sé­get ad a lakás meg­vá­sár­lá­sá­ra. A szak­mun­ká­sok­nak bérbe adott la­ká­sok szá­mát li­mi­tál­ja az is, hogy a gye­re­kek óvo­dás-is­ko­lás ko­rá­nak el­éré­se­kor egyre na­gyobb a csa­lád igé­nye a ker­tes házba köl­tö­zés­re. Vi­szont jel­le­gé­nél fogva a csa­lá­di házak min­dig is ma­gán­tu­laj­don­ban vol­tak. Emi­att az a cél­sze­rű, ha a kassza in­kább maga is ösz­tön­zi az ilyen ki­lé­pést, akár ré­geb­bi csa­lá­di házat kí­ván­nak venni a gye­re­kes párok, akár új házat épí­te­né­nek.

Fog­lal­koz­ta­tá­si ha­tá­sok

A ma Nyu­ga­ton dol­go­zók egy ré­szé­nek ha­za­té­ré­se vár­ha­tó, amely­nek in­ten­zi­tá­sát igen nehéz meg­be­csül­ni. A bér­la­ká­sok rend­sze­ré­nek ha­tá­sa az adott cél­kö­zön­ség ese­té­ben lehet te­kin­té­lyes. Úgy be­csül­jük, hogy a tíz­éves fel­fu­tás vé­gé­re a bér­lők fele a lak­ha­tá­si le­he­tő­ség ered­mé­nye­kép­pen marad majd itt­hon, ami a 35 ezer csa­lád­fő mel­lett (a há­zas­tár­sa­ik­kal) 40 ezer szak­mun­kást je­len­te­ne. Az ő mun­ka­vég­zé­sük ebben az eset­ben is mul­tip­li­ká­lód­va hat, a szak­mun­ká­so­kat fel­ve­vő cégek több szel­le­mi dol­go­zót és se­géd­mun­kást al­kal­maz­nak. A tel­jes fog­lal­koz­ta­tás 80 ezer fővel tör­té­nő nö­ve­ke­dé­se tehát kb. 145 mil­li­árd fo­rint­tal ja­vít­ja éves szin­ten az ál­la­mi po­zí­ci­ót.

Együt­tes ha­tá­sok

A be­vé­te­li oldal adó­könnyí­té­se és a ja­va­solt bér­la­kás­prog­ram kü­lön-kü­lön is meg­va­ló­sít­ha­tó. Az együt­tes fel­vál­la­lá­suk elő­nye, hogy egy­mást je­len­tő­sen erő­sí­te­nék. Elég csak be­le­gon­dol­ni abba, hogy egy la­kást bérlő fi­a­tal pár ese­tén 300–350 euró lenne a po­zí­ci­ó­juk ja­vu­lá­sa az itt­ho­ni la­kás­bér­let­hez ké­pest (a kül­or­szá­gi la­kás­bér­lés­hez vi­szo­nyít­va ez a hatás pedig akár ennek a há­rom­szo­ro­sa is lehet). Ez va­ló­szí­nű­leg je­len­tős számú fi­a­talt arra sar­kall­na, hogy in­kább itt­hon he­lyez­ked­jen el.

Ebben az eset­ben a ha­za­té­rők szá­má­ra adott becs­lés­re az mond­ha­tó, hogy nem­csak össze­adó­dik, hanem annál na­gyobb lehet a várt hatás. Mond­juk a 2 x 40 = 80 ezer he­lyett akár 100 ezer fő lehet a kül­föl­di he­lyett a hazai mun­kát vá­lasz­tó szak­mun­ká­sok száma. Ennek ha­tá­sá­ra mun­ká­hoz jutó szel­le­mi­ek­kel és se­géd­mun­ká­sok­kal együt­te­sen 200 ezer­rel nőhet pár év alatt a fog­lal­koz­ta­tot­tak száma. Ez mint­egy 360 mil­li­árd fo­rint kö­rü­li éves be­vé­te­li több­le­tet ered­mé­nyez­ve, kellő biz­ton­sá­got adna a nyug­díj­kasszá­nak a nyug­díj­ki­adá­sok hosszabb távú fi­nan­szí­ro­zá­sá­hoz. E ha­tá­sok rész­le­tes szám­sze­rű egy­be­ve­té­sét mu­tat­ja be az 5. táb­lá­zat. Jól lát­ha­tó, hogy becs­lé­sünk sze­rint a bér­eme­lés a to­va­gyű­rű­ző ha­tá­sok­kal együt­te­sen kis­mér­ték­ben po­zi­tív ha­tá­sú (45 Mrd Ft), szint­úgy a bér­la­ká­sok révén el­ér­he­tő be­vé­te­li több­let (89 Mrd fo­rint). Az együt­tes meg­va­ló­sí­tás­kor azon­ban a két prog­ram kom­bi­nált ha­tá­sá­val is lehet szá­mol­ni, amely­nek kö­vet­kez­té­ben a végső egyen­leg ennél is ked­ve­zőbb lesz.

5. táb­lá­zat: Ál­lam­ház­tar­tá­si té­te­lek a két prog­ram egy­mást erő­sí­tő ha­tá­sát is szám­ba véve (éves hatás, Mrd Ft) (becs­lés)

 5. táblázat: Államháztartási tételek a két program egymást erősítő hatását is számba véve (éves hatás, Mrd Ft) (becslés)

4. ábra: A szak­mun­ká­sok bér­eme­lé­se és bér­la­kás épí­té­sé­nek el­sőd­le­ges és végső ál­lam­ház­tar­tá­si ha­tá­sai, Mrd fo­rint

4. ábra: A szakmunkások béremelése és bérlakás építésének elsődleges és végső államháztartási hatásai, Mrd forint

Ér­té­ke­lés, kö­vet­kez­te­té­sek

A két ja­vas­lat az adott rész­te­rü­le­ten ki­sebb kor­rek­ci­ók­ra he­lye­zi a hang­súlyt, a tel­jes rend­szer át­sza­bá­sa nél­kül. Meg­tart­ja a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si el­vo­ná­sok­nak azt a jel­leg­ze­tes­sé­gét, hogy ke­re­set­ará­nyo­san sze­dik a be­vé­te­le­ket. Köz­ben azon­ban egy ke­re­se­ti tar­to­mány­ban fel­men­tést ad a szak­mun­ká­so­kat fog­lal­koz­ta­tó mun­ka­adók­nak az el­vo­nás alól.

A nyug­díj­kasszá­nak a fel­osz­tó-ki­ro­vó jel­le­ge meg­ma­rad­na. Emel­lett azon­ban ki­egé­szí­tő va­gyon­ra tenne szert la­ká­sok vá­sár­lá­sá­val. Ezek­nek a bér­be­adá­sa a szak­mun­ká­sok ré­szé­re nem je­len­te­ne át­té­rést a tő­ke­fe­de­ze­ti rend­szer­re, hanem egy ki­egé­szí­tő ele­met arra, hogy mér­sék­lőd­jön a nyu­ga­ti mun­ka­erő-csá­bí­tás ha­tá­sa, akkor is, ha a mun­ka­adók (pl. köz­tük a mul­tik) nem haj­lan­dók ma­ga­sabb bé­re­ket fi­zet­ni.

Vég­ered­mény­ben arra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­tunk, hogy két te­kin­tet­ben is le­het­sé­ges el­len­erőt ta­lál­ni a szak­mun­ká­sok túl­zott mér­té­kű nyu­ga­ti mun­ka­vál­la­lá­sá­nak mér­sék­lé­sé­re. Az egyik egy olyan egy­sze­ri (15–20%-os) bér­eme­lés szá­muk­ra, ame­lyik­nek a ter­hét az nyug­díj­kassza állja az­ál­tal, hogy egy ke­re­se­ti tar­to­mány­ban le­mond a szo­ci­á­lis hoz­zá­já­ru­lá­si adó be­sze­dé­sé­ről. A másik el­len­erő olyan la­ká­sok épí­té­se lenne a na­gyobb vá­ro­sok­ban, ame­lye­ket ked­vez­mé­nyes fel­té­te­lek­kel a hely­be­li fi­a­tal szak­mun­ká­sok ve­het­nek bérbe. A kulcs­sze­rep­lő itt is a nyug­díj­kassza le­het­ne, mint épít­te­tő és bér­be­adó. A ked­ve­ző la­kás­bér­lé­si konst­ruk­ció va­ló­já­ban a szak­mun­kás­bé­rek eme­lé­sé­nek ha­té­kony­sá­gát nö­ve­li, mert a bér­fo­rin­tok­hoz ké­pest a bérük vá­sár­ló­ér­té­ke nőne. A lak­ha­tást tehát mint­egy bér­té­tel­ként vet­tük fi­gye­lem­be, tehát össze­hoz­tuk azt, ami össze­tar­to­zik: a bért a lak­ha­tás­sal.

Jegy­ze­tek

  • 1. Cé­lunk ugyan­is az ún. egy­sze­rű­sí­tett fog­lal­ko­zá­sú ka­te­gó­ria le­vá­lasz­tá­sa volt a fi­zi­kai dol­go­zók­ról. Egy­sze­rű­sí­tett fog­lal­ko­zá­sú­a­kat ön­ma­gá­ban szin­te egyik szak­ága­zat­ban vagy cég­nél sem fog­lal­koz­tat­nak; ők azok, akik a ki­se­gí­tő mun­ká­juk­kal se­gí­tik, hogy alap­ve­tő te­vé­keny­sé­get el­lá­tó szak­kép­zet­tek jól el­vé­gez­hes­sék a fel­ada­tu­kat. Egyéb­ként az el­lá­tott fel­adat és az ahhoz for­ma­i­lag elő­írt vég­zett­ség kö­zött je­len­tős el­té­ré­sek van­nak, amint azt a KSH kong­ru­en­ci­á­ról írott ki­ad­vá­nya rész­le­te­sen elem­zi. Lásd La­ka­tos Mik­lós: A kép­zett­ség és a fog­lal­koz­ta­tás meg­fe­le­lé­sé­nek (kong­ru­en­ci­á­já­nak) az elem­zé­se a 2011. évi nép­szám­lá­lás ada­ta­i­nak a fel­hasz­ná­lá­sá­val. KSH, 2015. www.​ksh.​hu/​docs/​hun/​xftp/​idoszaki/​pdf/​muhelytanulmanyok6.​pdf. (Le­töl­tés: 2016. áp­ri­lis 8.)
  • 2. Ugyan­ak­kor az el­vo­nás mér­sék­lé­se na­gyobb moz­gás­te­ret ad az ilyen prob­lé­mák or­vos­lá­sá­hoz is.
  • 3. Ezek­ről lásd Ta­xa­ti­on and Emp­loy­ment. OECD, 2011 c. ki­ad­vány 87., il­let­ve 119. ol­da­lá­nak táb­lá­za­ta­it. Idézi Giday And­rás: Élet­cik­lus-szem­lé­let és a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás be­vé­te­lei. Pol­gá­ri Szem­le, 2012/3–6.
  • 4. OECD Tax Da­ta­ba­se, Expla­na­to­ry ANNEX III. So­ci­al Se­cu­rity Cont­ri­bu­tions. 2014, 31., 33. o.
  • 5. Mé­szá­ros Jó­zsef: Van meg­ol­dás! Nyug­díj­re­form. Ba­ran­ko­vics Ala­pít­vány, Bu­da­pest, 2007.
  • 6. Szegő Szil­via: Gyer­mek­fe­de­ze­tű jut­ta­tás a nyug­dí­jak­ban. Pénz­ügyi Szem­le, 2011/4., 419–434. o. www.​asz.​hu/​penzugyi-szemle/​gyermekfedezetu-juttatast-a-nyugdijakban. (Le­töl­tés: 2016. áp­ri­lis 8.)
  • 7. Giday And­rás: Gyer­mek­fe­de­ze­tű nyug­díj­elem be­ik­ta­tá­sa. Pol­gá­ri Szem­le, 2011/4. www.​polgariszemle.​hu/​index.​php?​view=v_​article&​ID=454
  • 9. Ennek oka egyéb­ként az, hogy a ko­ráb­bi mi­ni­mál­bér-eme­lé­se­ket nem kö­vet­te a ma­ga­sabb szak­mun­kás­bé­rek ará­nyos mér­té­kű emel­ke­dé­se.
  • 10. Mun­ka­hely­vál­tás­kor pl. min­dig kel­le­ne vinni az előző mun­ka­hely­ről ho­zott ke­re­se­ti ada­to­kat, ame­lyek­hez egyéb­ként az új mun­ka­adó­nak semmi köze sincs.
  • 11. Ez egy­ál­ta­lán nem meg­le­pő annak fé­nyé­ben, hogy az át­la­gos nettó ke­re­se­tek a szo­ká­sos 6 ezer Ft he­lyett ekkor 26 ezer Ft-tal emel­ked­nek.
  • 12. A cégek, szak­ága­za­tok zöme ese­té­ben a dol­go­zók 50–60%-a szak­mun­kás, akik az összes ke­re­set­nek kb. a felét vi­szik haza. Az át­lag­ke­re­se­tük ugyan­is jóval ala­cso­nyabb, mint a ki­sebb lét­szá­mú szel­le­mi­e­ké. A se­géd­mun­ká­sok pedig jel­lem­ző­en 10–18%-nál na­gyobb arányt nem tesz­nek ki a fog­lal­koz­ta­tot­tak közül, a ke­re­se­tek­ben pedig a 10%-ot alig éri el a sú­lyuk.
  • 13. Or­szá­go­san vagy 8-10 ezer­rel töb­bet, ami pl. egy Ceg­léd nagy­sá­gú vá­ros­ra le­for­dít­va mint­egy 30-cal több mun­ka­he­lyet je­lent.
  • 14. A becs­lés során fel­té­te­lez­tük, hogy az alap­bér fe­let­ti ke­re­se­tek ha­son­ló mér­té­kű emel­ke­dé­sét is ma­gá­val hozza. Az alap­bé­re­ket ná­lunk a ke­re­se­tek ál­ta­lá­ban 12–20%-kal ha­lad­ják meg.
  • 15. Ál­ta­lá­nos, hogy a tel­jes ter­me­lé­sük­nek csak egy há­nya­dát, egy-egy ter­me­lé­si fá­zist hoz­nak ide a vál­la­la­ta­ik.
  • 16. Elég csak meg­néz­ni a ré­geb­bi nagy bér­há­zak rész­ben még lát­ha­tó fel­ira­ta­it. Ezek a 30-as évek­ben meg­épí­tett házak most is áll­nak, mi több, egész­sé­ge­sebb lak­ha­tást biz­to­sí­ta­nak, mint akár az el­múlt szá­zad­for­du­lón épí­tett házak sötét belső ud­va­rai (pl. Nagy­kör­út), akár a le­ve­gőt át nem en­ge­dő fa­la­za­tú pa­nel- (il­let­ve la­kó­park-) la­ká­sok.
  • 17. Míg az uni­ver­zá­lis tá­mo­ga­tás min­den­ki szá­má­ra el­ér­he­tő, addig a sze­lek­tív tá­mo­ga­tá­sok jö­ve­de­lem-szint­hez kötik a jo­go­sult­sá­got, és a leg­el­eset­tebb ré­te­gek szá­má­ra biz­to­sí­ta­nak bér­la­kást vagy la­kás­tá­mo­ga­tást. Dá­ni­el Zsu­zsa: Állam és piac – la­kás­tá­mo­ga­tás, la­kás­fi­nan­szí­ro­zás, re­for­mok. Nem­zet­kö­zi ta­pasz­ta­la­tok. Köz­gaz­da­sá­gi Szem­le, 2004. feb­ru­ár, 141. o.
  • 18. Éves je­len­tés a lak­ha­tá­si sze­gény­ség­ről 2013. Hab­itat for Hu­ma­nity Ma­gyar­or­szág, 2014, 36. o. www.​habi-tat.​hu/​files/​Lakhatasi_​Jelentes_​2013_​hosszu.​pdf. (Le­töl­tés: 2016. áp­ri­lis 7.)
  • 19. Cser­mák Ká­roly: Quo vadis, ma­gyar la­kás­po­li­ti­ka? Pol­gá­ri Szem­le, 2011/1.
  • 20. 2011-ben még 689 ezer fő volt. A csök­ke­nés oka, hogy 6 év alatt a 40–46 éves kort el­érők száma jóval na­gyobb, mint a „he­lyük­re lé­pő­ké” (akik 2011-ben még csak 19–24 éve­sek vol­tak).
  • 21. Az összes 14%-át az állam fog­lal­koz­tat­ja, ame­lyek­re nem ter­jed­ne ki a prog­ram.
  • 22. A na­gyobb vá­ro­sok bér­la­kás­épí­té­si si­ke­re után a 8–10. évtől a prog­ra­mot cél­sze­rű ki­ter­jesz­te­ni a 10– 30 ezer lé­lek­szá­mú vá­ro­sok­ra is.
  • 23. Ezt azok­nál a csa­lá­dok­nál lehet meg­ten­ni, ahol mind­ket­ten szak­mun­kás­ként dol­goz­nak. Az összes szak­mun­kás 59%-a volt férj vagy fe­le­ség stá­tus­ban, és a pár­vá­lasz­tás­kor a kö­zép­fo­kú vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők két­har­ma­da ha­son­ló vég­zett­sé­gűt vett el. Azaz az 59%-nak a két­har­ma­da ese­té­ben a há­zas­társ nem fog je­lent­kez­ni la­kás­bér­lé­si igénnyel.
  • 24. Pél­dá­ul arra, hogy nem ja­nu­ár­ban, hanem csak az év má­so­dik fe­lé­ben in­de­xál­ják fel a nyug­dí­ja­kat, ter­mé­sze­te­sen ja­nu­á­rig vissza­me­nő­en. 2011–2015-ben volt olyan év, ahol 2 szá­za­lék­pon­tot is té­ved­tek ná­lunk azzal, hogy túl korai becs­lést al­kal­maz­tak.

To­váb­bi fel­hasz­nált iro­da­lom

2011. évi nép­szám­lá­lás – 8. Fog­lal­koz­ta­tás, mun­ka­nél­kü­li­ség, in­gá­zás. KSH, Bu­da­pest, 2014. www.​ksh.​hu/​nepszamlalas/​foglalkoztatas_​sb. (Le­töl­tés: 2016. áp­ri­lis 8.)
2011. évi nép­szám­lá­lás – 15. A tár­sa­da­lom ré­teg­ző­dé­se. KSH, Bu­da­pest, 2015. www.​ksh.​hu/​nepszamlalas/​tarsadalom_​retegzodese. (Le­töl­tés: 2016. áp­ri­lis 8.)
Árva Lász­ló – Mádi Lász­ló: A tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás re­form­ja felé. Pénz­ügyi Szem­le, 2016, meg­je­le­nés alatt. Blas­kó Zsu­zsa – Gödri Irén: Ki­ván­dor­lás Ma­gyar­or­szág­ról: sze­lek­ció és cél­or­szág­vá­lasz­tás az „új mig­rán­sok” kö­ré­ben. De­mog­rá­fia, 2014/1., 271–304. o.
Gödri Irén: Nem­zet­kö­zi ván­dor­lás. De­mog­rá­fi­ai port­ré, NKI, 2015, 187–212. o. demografia.​hu/​kiadvanyokonline/​index.​php/​demografiaiportre/​issue/​view/​532
Hely­zet­kép a la­kás­vi­szo­nyok­ról, 1999–2005. KSH, Bu­da­pest, 2006. www.​ksh.​hu/​docs/​hun/​xftp/​idoszaki/​pdf/​lakashelyzet9905.​pdf. (Le­töl­tés: 2016. áp­ri­lis 8.)