A nyílt társadalom filozófiájára alapozott neoliberális nagyhatalmi politika és az Európába tartó muszlim migráció

Prof. em. dr. Prug­ber­ger Tamás DSc, az MTA dok­to­ra, egye­te­mi tanár, Mis­kol­ci Egye­tem, Deb­re­ce­ni Egye­tem (prugberger.​tamas@​t-online.​hu).

Össze­fog­la­lás

A ta­nul­mány a je­len­le­gi mig­ráns­vál­ság­gal fog­lal­ko­zik, amely az észak-af­ri­kai és a kö­zel-ke­le­ti arab ál­la­mok­ból in­dult el, az ot­ta­ni két tér­ség­nek az USA, Fran­cia­or­szág és Né­met­or­szág által „arab ta­vasz­nak” el­ne­ve­zett for­ra­dal­mi lán­co­lat ki­pro­vo­ká­lá­sa kö­vet­kez­té­ben. A ta­nul­mány be­mu­tat­ja minden­nek ókori nép­ván­dor­lá­si előz­mé­nye­it, annak ak­ko­ri és mos­ta­ni mig­rá­ci­ós okait. Eu­ró­pa az ókor­hoz ha­son­ló de­mog­rá­fi­ai össze­rop­pa­nás szé­lén áll, és a neo­li­be­rá­lis irány­zat meg­fe­le­lő csa­lád­po­li­ti­ka he­lyett a mig­rán­sok­ból akar­ja a mun­ka­erő­pót­lást meg­ol­da­ni. A ma­gyar kor­mány és a kö­zép-eu­ró­pai ál­la­mok lát­ják ennek a ve­szé­lyét, vagy­is azt, hogy ez a ten­den­cia, ha foly­ta­tó­dik, az eu­ró­pai kul­tú­ra és gaz­da­ság, az Eu­ró­pai Unió és az eu­ró­pai nem­zet­ál­la­mok, va­la­mint nem­ze­ti-né­pi kul­tú­rák meg­sem­mi­sü­lé­sé­hez vezet. Ugyan­ak­kor az USA a saját nagy­ha­tal­mi gaz­da­sá­gi ér­de­ké­ből tá­mo­gat­ja e fo­lya­ma­tot, re­mél­ve, hogy így lét­re­jö­het a saját ál­lam­for­má­já­hoz és gaz­da­sá­gi rend­sze­ré­hez ha­son­ló Eu­ró­pai Egye­sült Ál­la­mok, ame­lyet majd ural­ni tud.

Open So­ci­al Phi­lo­sophy of the Glo­bal Neo­li­be­ral Conf­lict-of-Po­wer Po­li­tics Be­hind the Mus­lim Mig­ra­ti­on into Euro­pe

Sum­ma­ry

The study dis­cus­ses with the cur­rent mig­ra­ti­on cris­is star­ted in Nor­th-Afri­ca and in the Arab count­ri­es of the Midd­le-Ea­st as re­sult of the chain re­vo­lu­tions pro­vo­ked by the USA, France and Ger­many. A com­pa­ri­son is made bet­ween mig­ra­tions to Euro­pe in the An­ti­qu­ity and at pre­sent. Euro­pe was, and is now again, on the edge of a de­mo­gra­phic bre­ak­down, and ins­tead of an app­rop­ria­te fa­mily po­li­cy, the Neo­li­be­r­als think to solve la­bour shor­tage by im­port­ing people. The govern­ments of Hun­gary and other Cent­ral Euro­pe­an count­ri­es see the dang­er of it: this leads to the de­struc­ti­on of the Euro­pe­an cul­tu­re and eco­nomy, the Euro­pe­an Union, as well as Euro­pe­an na­ti­on sta­tes and their cul­tu­res. Howe­ver, out of eco­no­mic in­te­rests, the US sup­ports the pro­cess, hop­ing to set up the Uni­ted Sta­tes of Euro­pe si­mil­ar to itself, with the aim to rule it.


Előz­mény­tör­té­ne­ti és el­mé­le­ti meg­kö­ze­lí­tés

Im­ma­nu­el Wal­lers­te­in ame­ri­kai gaz­da­ság­szo­cio­ló­gus pro­fesszor el­mé­le­te sze­rint, ha a mai glo­bá­lis mé­re­tű neo­li­be­rá­lis ke­gyet­len ver­seny­el­vű tár­sa­da­lom­gaz­da­sá­gi rend­szert nem vált­ja fel egy olyan meg­re­for­mált szo­ci­á­lis pi­ac­gaz­da­sá­gi rend­szer, amely ki­kü­szö­bö­li a ko­ráb­bi jó­lé­ti tár­sa­da­lom (wel­fa­re so­ci­ety) hi­bá­it, be­kö­vet­ke­zik elő­ször Eu­ró­pá­ban, majd pedig az egész ci­vi­li­zált gaz­da­sá­gi ré­gi­ó­ban az, ami az 5. szá­zad­ban a Római Bi­ro­da­lom szét­hul­lá­sá­hoz ve­ze­tett.1 A Római Bi­ro­da­lom és annak a szo­ci­á­lis ollót szé­les­re nyitó vi­rág­zó ka­pi­ta­liz­mu­sa a nép­ván­dor­lás vi­ha­ra­i­ban ál­lam­szer­ve­ze­té­vel együtt fel­bom­lott, és anar­chi­á­ba süllyedt. Kul­tú­rá­ja, ci­vi­li­zá­ci­ó­ja, jog­rend­je és ál­lam­szer­ve­ze­te szét­esett. Gaz­da­sá­gi, szo­ci­á­lis, eg­zisz­ten­ci­á­lis és fi­zi­kai bi­zony­ta­lan­ság lett úrrá a volt Római Bi­ro­da­lom te­rü­le­tén, ahol kis bar­bár ál­la­mok ala­kul­tak ki. Va­la­mennyit meg­men­tett a klasszi­kus kul­tú­rá­ból az újon­nan ki­ala­kult óke­resz­tény val­lás, amely­nek glo­bá­lis egy­há­zi szer­ve­ze­te a volt bi­ro­da­lom nyu­ga­ti és ke­le­ti te­rü­le­te­in a klasszi­kus ál­lam­szer­ve­zet­hez vi­szo­nyít­va jóval ala­cso­nyabb fokon, de meg­szer­vez­te az új ál­lam­ala­ku­la­to­kat nyu­ga­ton,2 ke­le­ten pedig va­la­mennyi­re sta­bi­li­zál­ta a Ke­let­ró­mai (Görög) Bi­ro­dal­mat. Így az Ale­xand­ri­ai Könyv­tár­ban a 7. szá­zad kö­ze­pé­ig a Római Bi­ro­da­lom ke­le­ti része meg tudta őriz­ni a klasszi­kus gö­rög-ró­mai fi­lo­zó­fi­ai és iro­dal­mi mű­ve­ket, míg­nem az Ale­xand­ri­át 640 és 642 kö­zött el­fog­la­ló ara­bok a könyv­tár fel­gyúj­tá­sá­val meg­sem­mi­sí­tet­ték az ott őr­zött gö­rög-ró­mai szel­le­mi kul­tú­ra egé­szét.3

Úgy tűnik, vész­jós­ló­an meg­is­mét­lő­dik ko­runk­ban, vagy­is a leg­újabb, poszt­mo­dern kor­ban mind­az, ami az ókor végén tör­tént. A Római Bi­ro­da­lom vi­rág­zó szá­za­da­i­nak gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi jó­lé­té­ben élő felső és kö­zép­pol­gá­ri réteg, a mai sze­ku­la­ri­zált tár­sa­da­lom­hoz ha­son­ló­an, ké­nyel­mi okok­ból a csá­szá­rok­tól le­fe­lé szét­zi­lál­ta a gyer­mek­vál­la­lás alap­ját je­len­tő csa­lá­di kö­te­lé­ke­ket. Emi­att nem, vagy csak alig szü­let­tek utó­dok. A pro­vin­ci­ák gyor­san ki­ürül­tek, és az üres te­rü­le­tek­re maguk a római csá­szá­rok hív­ták be a ván­dor­ló bar­bár tör­zse­ket, ame­lyek ki­sza­kí­tot­ták a bi­ro­da­lom tes­té­ből az ál­ta­luk la­kott te­rü­le­te­ket, végül pedig meg­dön­töt­ték a köz­pon­ti ha­tal­mat is. A Római Bi­ro­da­lom­ban is be­ve­zet­ték, a mai Né­met­or­szág­hoz ha­son­ló­an, a gyer­mek­te­len­sé­gi adót, amely alól azon­ban vi­szony­lag könnyen men­te­sül­ni le­he­tett, mivel a római csá­szá­rok és köz­vet­len kör­nye­ze­tük túl­nyo­mó része is gyer­mek­te­len volt. Elég, ha fel­idéz­zük a római „ezüst­kor” má­so­dik szá­za­dá­nak csá­szá­ra­it, az An­to­ni­nu­so­kat, akik saját gyer­mek hi­á­nyá­ban adop­tál­ták utó­da­i­kat.4 Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban ma ha­son­ló a hely­zet; ott, de a ke­let-eu­ró­pai ál­la­mok­ban is, egy sze­ku­la­ri­zált csa­lád­el­le­nes fi­lo­zó­fia ural­ko­dik, ame­lyet az Eu­ró­pai Unió és par­la­men­ti párt­jai kö­ve­ten­dő és hi­va­ta­lo­san el­is­mert eti­kai rang­ra emel­nek.5

A mai hely­zet tehát na­gyon ha­son­lít a késő római csá­szár­kor de­ka­den­ci­á­já­hoz, ami könnyen az Eu­ró­pai Unió és az Eu­ró­pai Gaz­da­sá­gi Tér­ség kö­ze­li bu­ká­sá­hoz ve­zet­het. Ugyan­ak­kor az USA-ban még min­dig a ha­gyo­má­nyos eti­kai és csa­lád­ba­rát szem­lé­let dívik, és onnan ered ugyan a neo­li­be­rá­lis eti­kai-er­köl­csi szem­lé­let, amit azon­ban csak Eu­ró­pa irá­nyá­ban ex­por­tál az USA azért, hogy ha de jure eset­leg nem is, de facto azon­ban gaz­da­sá­gi­lag és po­li­ti­ka­i­lag egy­aránt gyar­ma­tá­vá tegye. Erre irá­nyul az USA által szor­gal­ma­zott tran­szat­lan­ti sza­bad­ke­res­ke­del­mi és be­fek­te­té­si (be­ru­há­zá­si) meg­ál­la­po­dás minél előb­bi tető alá ho­zá­sa az Eu­ró­pai Uni­ó­val, ami­nek az USA által meg­fo­gal­ma­zott szin­te va­la­mennyi pont­ja az EU-ra és tag­ál­la­mai vál­la­la­ta­i­ra nézve hát­rá­nyos, de az USA-ra és vál­la­la­ta­i­ra min­den vo­nat­ko­zás­ban elő­nyös. Mint­hogy egy ilyen előny­te­len meg­ál­la­po­dást az EU tag­ál­la­mai nem fo­gad­ná­nak el, ezért Eu­ró­pa nem­ze­ti ál­la­mi szer­ke­ze­tét kí­ván­ja az USA és a mö­göt­te álló lát­ha­tat­lan nagy­tő­ke fel­szá­mol­ni. Erre ka­pó­ra jött a japán–oszt­rák ve­gyes há­zas­ság­ból szár­ma­zó Ri­chard von Co­u­den­ho­ve-Ka­ler­gi 1925-ben pub­li­kált el­mé­le­te. Eme el­mé­let sze­rint a nagy há­bo­rú ki­rob­ba­ná­sá­hoz a kis eu­ró­pai nem­ze­ti ál­la­mok egy­más­sal szem­be­ni el­len­té­tei ve­zet­tek. Hogy többé ilyen­re ne ke­rül­hes­sen sor, Eu­ró­pa nem­ze­ti ál­la­ma­it szét kell zi­lál­ni arab tö­me­gek Eu­ró­pá­ba en­ge­dé­sé­vel. Az így lét­re­jö­vő nép­ke­ve­re­dés kö­vet­kez­té­ben a ha­gyo­má­nyos na­ci­o­na­lis­ta eu­ró­pai gon­dol­ko­dás­tól el­té­rő koz­mo­po­li­ta szem­lé­let ala­kul­na ki egy olyan em­ber­tí­pus­sal, amely bőr­szí­né­ben is az óegyip­to­mi­a­ké­hoz ha­son­lí­ta­na.6 Co­u­den­ho­ve-Ka­ler­gi­nek ezt a né­ze­tét vélte alá­tá­masz­ta­ni Os­wald Speng­ler­nek A Nyu­gat al­ko­nya című, szin­tén ez idő­ben meg­je­lent két­kö­te­tes mun­ká­ja, ahol Mo­ha­med mű­kö­dé­sét és a Ko­ránt po­zi­tív szín­ben tün­te­ti fel, és azt ál­lít­ja, hogy míg a római ka­to­li­kus és a gö­rög­ke­le­ti or­to­dox egy­ház kö­zött az el­len­tét ki­bé­kít­he­tet­len, addig a római ka­to­li­kus és az isz­lám val­lás kö­zött a vi­szony ko­ránt­sem ennyi­re el­mér­ge­se­dett.7 Ezt a fi­lo­zó­fi­át lo­va­gol­ta meg köz­vet­le­nül a 2. vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő­en a nyílt tár­sa­da­lom fi­lo­zó­fi­á­já­nak irány­za­ta, amely­hez a fel­nőt­té vá­lá­sát kö­ve­tő­en a ma­gyar szár­ma­zá­sú ame­ri­kai tőzs­de­gu­ru, Soros György is csat­la­ko­zott.8 Ez a fi­lo­zó­fi­ai irány­zat sze­ret­né el­ér­ni a nem­zet­ál­la­mok le­bon­tá­sát Eu­ró­pá­ban annak ér­de­ké­ben, hogy az USA-hoz ha­son­ló egy­sé­ges eu­ró­pai állam ala­kul­jon ki.

A 2015 ta­va­szán Eu­ró­pa irá­nyá­ba el­in­dult tö­me­ges mig­rá­ci­ót el­in­dí­tó gaz­da­ság­po­li­ti­kai kö­rül­mé­nyek

Át­tér­ve ezek után a je­len­le­gi hely­zet­re, mára már egy­ér­tel­mű­vé vált, hogy a me­ne­kült­ára­dat el­in­dí­tó­ja nem­csak köz­ve­tett módon az USA, hanem köz­vet­le­nül is. A me­ne­kült­ára­dat elő­idé­zé­sé­nek oka ugyan­is az, hogy az USA az „arab ta­vasszal” nem de­mok­rá­ci­át, hanem anar­chi­át ho­zott létre, és a ci­vi­li­zált pol­gá­ri de­mok­rá­cia he­lyett, a ko­ráb­bi ki­szá­mít­ha­tó dik­ta­tú­rák meg­dön­té­sét elő­se­gít­ve, ha­ta­lom­ra se­gí­tet­te a szél­ső­sé­ges musz­lim val­lá­si fa­na­ti­ku­so­kat. Ezek ter­ro­ris­ta­dik­ta­tú­rá­kat hoz­tak létre, ame­lyek Allah és Mo­ha­med ne­vé­ben gyil­kol­ják az ot­ta­ni ke­resz­té­nye­ket és a nem az ál­ta­luk val­lott musz­lim irány­za­tot kö­ve­tő ara­bo­kat, me­ne­kü­lés­re kény­sze­rít­ve őket. Ezek azok a po­li­ti­kai me­ne­kül­tek, aki­ket az ENSZ Em­be­ri Jogok Egye­te­mes Nyi­lat­ko­za­ta ér­tel­mé­ben a ci­vi­li­zált ál­la­mok­nak be kell fo­gad­ni­uk. E nyi­lat­ko­zat azon­ban nem kö­te­le­zi eme ál­la­mo­kat az ún. gaz­da­sá­gi me­ne­kül­tek be­fo­ga­dá­sá­ra, akik a jobb élet re­mé­nyé­ben in­dul­nak útnak. Már­pe­dig Lí­bi­á­ból a Föld­kö­zi-ten­ge­ren Olasz­or­szág­ba, Irak­ból, Af­ga­nisz­tán­ból, Pa­kisz­tán­ból és Szí­ri­á­nak a kor­mány­erők által el­len­őr­zött te­rü­le­te­i­ről Gö­rög­or­szág­ba ér­ke­ző mig­rán­sok je­len­tős része nem po­li­ti­kai me­ne­kült. Ugyan­is a nö­vek­vő mun­ka­nél­kü­li­ség­ből fa­ka­dó és ter­je­dő sze­gény­ség­ből kí­ván­nak a jobb élet re­mé­nyé­ben Eu­ró­pa leg­gaz­da­gabb, leg­na­gyobb élet­szín­vo­na­lat biz­to­sí­tó ál­la­ma­i­ban le­te­le­ped­ni. A mig­rá­ci­ó­val érin­tett egyes eu­ró­pai ál­la­mok, kü­lö­nö­sen az oszt­rák tit­kos­szol­gá­lat fel­de­rí­té­sei és a mig­rán­sok egy ré­szé­nek el­mon­dá­sa nyo­mán egyre nyil­ván­va­lób­bá vált, hogy az USA – rész­ben Soros György köz­re­mű­kö­dé­sé­vel lé­te­sí­tett li­be­rá­lis ala­pít­vá­nyo­kon ke­resz­tül – pén­ze­li az em­ber­csem­pé­sze­ket és a mig­rán­so­kat, mo­bil­te­le­fo­nok­kal is fel­sze­rel­ve őket. Erről nyíl­tan szó esett 2013 októbe­ rében a Hír TV Civil Ka­szi­nó című mű­so­rá­ban. A You­Tu­be arról is tett közzé a vi­lág­há­lón tu­dó­sí­tást, hogy az em­ber­csem­pész-há­ló­zat meg­szer­ve­zé­se, va­la­mint a ha­jók­nak ne­ve­zett óri­ás­csó­na­kok ren­del­ke­zés­re bo­csá­tá­sa mö­gött is az USA áll.

Az USA e köz­re­mű­kö­dé­se mö­gött a leg­egy­sze­rűbb ma­gya­rá­zat­ként az áll­hat, hogy min­dent meg­tesz azért, hogy a me­ne­kült­ára­dat ne Ame­ri­ká­ba, hanem a kö­ze­leb­bi Eu­ró­pá­ba vegye az irányt. Azon­ban ennél bo­nyo­lul­tabb a hely­zet. Az USA így kí­ván­ja Eu­ró­pa nem­ze­ti, nem­zet­ál­la­mi gyö­ke­re­it szét­zi­lál­ni annak ér­de­ké­ben, hogy minél előbb a je­len­le­gi, több­sé­gé­ben koz­mo­po­li­ta neo­li­be­rá­lis EU-bi­zott­ság, és kü­lö­nö­sen a ko­ráb­bi lu­xem­bur­gi mi­nisz­ter­el­nök­ként kor­rup­ci­ós bot­rány­ba ke­ve­re­dett el­nö­ke,9 Je­an-Cla­ude Jun­c­ker se­gít­sé­gé­vel, élet­re hív­has­sa az USA ad­mi­niszt­rá­ci­ó­já­hoz ha­son­ló „Egye­sült Eu­ró­pai Ál­la­mo­kat”. Az Eu­ró­pai Egye­sült Ál­la­mok élére az USA pre­zi­den­ci­á­lis el­nök­ként Junc­kert ül­tet­né, aki mi­nisz­ter­el­nö­ki­vel össze­kap­csolt ál­lam­fői jog­kör­rel be­ve­zet­né a transz­na­ci­o­ná­lis sza­bad­ke­res­ke­del­mi és be­fek­te­té­si/ be­ru­há­zá­si, va­la­mint szol­gál­ta­tá­si egyez­ményt, amellyel – mint már erről szó esett – gaz­da­sá­gi ha­tal­mát tel­jes­sé tenné Eu­ró­pa fe­lett, mint­egy gyar­ma­tá­vá le­süllyeszt­ve azt. Ehhez a kör­höz tar­to­zik még Ver­hofs­tadt belga mi­nisz­ter­el­nök is, aki­nek mi­nisz­ter­el­nök­sé­ge is köz­re­ját­szik abban, hogy egy egész arab ne­gyed ala­kult ki a belga fő­vá­ros­ban, Brüsszel­ben, ahon­nan a múlt év no­vem­be­ri pá­ri­zsi me­rény­let­so­ro­za­tot és va­ló­szí­nű­leg azt a han­no­ve­ri me­rény­let­kí­sér­le­tet is szer­vez­ték, ame­lyet a biz­ton­sá­gi szol­gá­lat­nak si­ke­rült fel­de­rí­te­ni és meg­hi­ú­sí­ta­ni. Mind a ket­tő­re a ké­sőb­bi­ek­ben még vissza­té­rek.

Fel­ve­tőd­het ben­nünk a „New Age” irány­zat­nak rész­ben a „Bil­der­berg-cso­port­hoz” fű­ző­dő kap­cso­la­ta, amely erő­sen rit­kí­ta­ni akar­ja a Föld la­kos­sá­gát. El­kép­zel­he­tő, hogy Af­ri­ka és Elő-, va­la­mint Kis-Ázsia élet­re­va­lóbb mobil la­kos­sá­gát át akar­ja te­le­pí­te­ni e né­pes­ség­rit­kí­tó irány­zat Eu­ró­pá­ba, hogy az Af­ri­ká­ban vissza­ma­ra­dó ke­vés­bé élet­ké­pes és tel­je­sen kép­zet­len, pri­mi­tív la­kos­sá­got, bio­ló­gi­ai esz­kö­zök­kel mes­ter­sé­ges jár­vá­nyo­kat elő­idéz­ve, ki­irt­sák vagy ismét gyar­ma­ti rab­szol­ga­ság­ba süly­esszék. Afri­ kát ilyen módon ki­ürít­ve, vagy la­kos­sá­gát erő­sen meg­ti­ze­del­ve, ás­vá­nyi kin­cse­i­hez, kü­lö­nös­kép­pen olaj­kút­ja­i­hoz egé­szen ol­csón, szin­te in­gyen hoz­zá­jut­has­sa­nak. Lehet, hogy e nagy me­ne­kü­lő tö­meg­nek Eu­ró­pá­ra eresz­té­sét is jár­vány­ki­rob­ban­tá­si szán­dék ve­zér­li, hogy a la­kos­ság Eu­ró­pá­ban is je­len­tő­sen le­csök­ken­jen. A hol­land Bern­hard her­ceg, a Bil­der­berg-cso­port meg­ala­pí­tó­ja ro­kon­szen­ve­zett a hit­le­ri náci esz­mék­kel. Így a Bil­der­berg-cso­port­tól nem lehet ide­gen a Föld la­kos­sá­gá­nak je­len­tős meg­rit­kí­tá­sa azzal, hogy akik ezt túl­élik, eljön ré­szük­re a Ká­na­án.10 Nyil­ván ez a meg­fon­to­lás moz­gat­ta a tran­szat­lan­ti po­li­ti­kát abban, hogy ami­kor az isz­lám hit­val­lás egy­más­sal szem­ben álló síita és szun­ni­ta irány­za­tá­ból fa­ka­dó­an az af­ri­kai Ru­an­dá­ban élő hutuk és tuszik kö­zött ki­tört a há­bo­rú, az 1994 áp­ri­li­sa és jú­li­u­sa kö­zött be­kö­vet­ke­zett közel fél­mil­lió tuszi ál­do­za­tá­val járó vér­on­tást tét­le­nül szem­lél­te az ENSZ mö­gött álló USA, és csak jóval ké­sőbb avat­ko­zott közbe.11 A be­avat­ko­zás­sal azon­ban tar­tós nyu­ga­lom nem ala­kult ki, mivel az el­len­té­tek újból fel­erő­söd­tek, és könnyen lehet, hogy a har­cok ismét ki­újul­nak. Ha­son­ló volt a hely­zet a dél­szláv há­bo­rú­ban. Az USA itt is csak azt kö­ve­tő­en lé­pett, ami­kor már több éven ke­resz­tül egy­mást ir­tot­ták a hor­vá­tok és a szer­bek, va­la­mint a bos­nyá­kok, az ENSZ bé­ke­fenn­tar­tó ka­to­nai egy­sé­gei pedig Sreb­re­ni­cá­nál köz­be­avat­ko­zás nél­kül néz­ték végig a szer­bek által a hor­vát la­kos­ság­gal szem­ben el­kö­ve­tett tö­meg­mé­szár­lást. El­kép­zel­he­tő, hogy Ame­ri­ka, a „New Age” és a Bil­der­berg-irány­vo­nal­lal12 össz­hang­ban, majd csak akkor akar be­avat­koz­ni a je­len­le­gi hely­zet­be, ami­kor az Isz­lám Állam és az ag­resszív szun­ni­ta szél­ső­sé­ge­sek a Kö­zel-Ke­le­ten ter­ror­juk­kal és az Eu­ró­pá­ban el­kö­ve­tett egyre sű­rűbb me­rény­le­te­ik­kel is je­len­tős ha­tás­sal lesz­nek a Föld la­kos­sá­gá­ra nézve. A „New Age” irány­zat és a Bil­der­berg-cso­port tag­jai kö­zött, mi­ként ezt a cso­port kons­tan­zi ülé­sé­ről szóló tu­dó­sí­tá­sok je­lez­ték, olyan nagy­ne­vű, No­bel-díj­jal ki­tün­te­tett köz­gaz­dá­szok vol­tak ak­tí­van jelen a meg­be­szé­lé­se­ken, akik zse­ni­á­lis szak­mai és po­li­ti­ka-szo­cio­ló­gi­ai tu­dá­suk és fel­ké­szült­sé­gük mel­lett pszi­cho- vagy el­me­pa­to­ló­gi­ai el­fer­dü­lés­ben szen­ved­nek.13

Az itt leírt fel­té­te­le­zé­sek után rá­tér­ve a szi­kár té­nyek­re, az USA, rész­ben a német szö­vet­sé­gi kor­mány köz­re­mű­kö­dé­sé­vel, meg tudta buk­tat­ni Af­ri­ká­ban és Kis-Ázsi­á­ban azo­kat a dik­ta­tó­ri­kus re­zsi­me­ket, ame­lyek to­vább nem vol­tak haj­lan­dók az USA-nak, Né­met­or­szág­nak és Fran­cia­or­szág­nak a tény­le­ges ér­té­ké­nél jóval ala­cso­nyabb áron el­ad­ni az ola­jat. A dik­tá­to­rok el­tá­vo­lí­tá­sa Egyip­tom­ban csak fél­si­ker­rel járt, Szí­ri­á­ban vi­szont eddig ered­mény­te­len ma­radt. Ami­kor Bas­sár el-Asz­ad apja ha­lá­la után át­vet­te a ha­tal­mat Szí­ri­á­ban, ural­ko­dá­sát az USA irá­nyá­ba tör­té­nő kö­ze­le­dés­sel kezd­te. Szí­ri­á­ból Ma­gyar­or­szág­ra és Né­met­or­szág­ba el­szár­ma­zott ér­tel­mi­sé­gi­ek el­mon­dá­sa sze­rint Aszad de­mok­ra­ti­ku­san kez­dett kor­má­nyoz­ni, és szá­mos re­for­mot is vég­re­haj­tott. Ennek el­le­né­re Aszad kö­ze­le­dé­sét az USA, rész­ben re­tor­zi­ó­ként az arab világ irá­nyá­ba el­in­dí­tott „de­mok­rá­cia­ex­port-lán­co­la­tá­nak” meg­sza­kí­tá­sa miatt, rész­ben pedig Iz­ra­el kí­ván­sá­gá­ra el­há­rí­tot­ta. Ugyan­is Iz­ra­el és Szí­ria hosszú idő óta el­len­sé­ges vi­szony­ban áll egy­más­sal. Itt azon­ban mind az USA, mind Iz­ra­el po­li­ti­ká­ja rö­vid­lá­tás­ról tesz ta­nú­sá­got. Az USA annak ér­de­ké­ben, hogy Asz­adot meg­buk­tas­sa, a ha­ta­lom­ra ke­rü­lé­sét kö­ve­tő né­hány hó­na­pon belül a kor­mány ellen tün­te­tést pro­vo­kált, az akkor ott szol­gá­la­tot tel­je­sí­tő és e kül­de­té­sét kö­ve­tő­en Ma­gyar­or­szág­ra is ha­son­ló cél­ból ki­kül­dött André Goodfri­end hat­ha­tós se­gít­sé­gé­vel. Végül is si­ke­rült az USA-nak a je­len­le­gi Isz­lám Ál­lam­hoz tar­to­zó, al-Ka­i­da ve­ze­té­sű szun­ni­ta el­len­zék­kel pol­gár­há­bo­rút ki­rob­ban­tat­nia. Ennek ered­mé­nye­kép­pen, Szí­ria és az USA által ko­ráb­ban Szad­dám Hu­sze­in meg­buk­ta­tá­sá­val szin­tén anar­chi­kus­sá tett Irak ha­tár­mezs­gyé­jét fe­le­ző­vo­nal­ként fel­fog­va, ha­zánk­nál két és fél­szer na­gyobb te­rü­le­ten ka­li­fá­tus­ként meg­ala­kult az Isz­lám Állam, amely Iz­ra­elt, Bosz­ni­át, Szer­bi­át és Hor­vát­or­szá­got is ok­ku­pál­ni akar­ja, és újra fel kí­ván­ja osz­ta­ni a Kö­zel-Ke­le­tet. Sőt, mi­ként ez az Isz­lám Állam (ISIS) írás­ban le­fek­te­tett tit­kos, de ki­szi­vár­gott prog­ram­já­ból ki­tű­nik, mind­azo­kat a te­rü­le­te­ket meg akar­ja hó­dí­ta­ni – mint írja, vissza­fog­lal­ni –, ame­lyek a tör­té­ne­lem során isz­lám fenn­ha­tó­ság alá tar­toz­tak. Így a va­la­ha török hó­dolt­ság alatt álló te­rü­le­te­ket, ide­ért­ve a Kár­pát-me­den­ce nagy ki­ter­je­dé­sű kö­zép­ső ré­szét, ami Ma­gyar­or­szá­got és Ro­má­ni­át egy­aránt érin­te­né, de az Ibé­ri­ai-fél­szi­get déli ré­szét is, ame­lyet a kö­zép­kor­ban a mórok bir­to­kol­tak.

Mind­er­ről az írott és az elekt­ro­ni­kus saj­tón kívül Lo­ret­ta Na­po­le­o­ni Az isz­lam­is­ta főnix című köny­ve is tu­dó­sít, amely­ben a szer­ző le­ír­ja, hogy az Isz­lám Állam az ál­ta­la meg­hó­dí­tott és az ame­ri­kai be­avat­ko­zá­sok által tel­jes anar­chi­á­ba dön­tött te­rü­le­te­ken hely­re­hoz­ta az inf­ra­struk­tú­rát, és azon musz­li­mok ré­szé­re, akik alá­ve­tet­ték ma­gu­kat az isz­lám szun­ni­ta irány­za­tú tör­vé­nye­i­nek, szo­ci­á­lis biz­ton­sá­got kíván nyúj­ta­ni. Ugyan­ak­kor vi­szont el­vár­ja, hogy azok, akik el­is­me­rik az új ka­li­fá­tus fenn­ha­tó­sá­gát, az isz­lám tör­vé­nyei sze­rint él­je­nek. Akik vi­szont erre nem haj­lan­dók, és nem musz­li­mok, azo­kat a leg­ke­gyet­le­neb­bül ki­ül­dö­zi vagy ki­vég­zi.14 Tehát azok, akik emi­att me­ne­kül­nek e te­rü­le­tek­ről, va­ló­ban po­li­ti­kai és/vagy val­lá­si okok­ból ül­dö­zöt­tek. Igen sokan azon­ban olyan gaz­da­sá­gi me­ne­kü­lők, aki­ket az Isz­lám Állam által még meg nem hó­dí­tott te­rü­le­te­ken dúló, ame­ri­kai be­avat­ko­zá­sok­nak kö­szön­he­tő anar­chia, szét­esett ál­la­mi­sá­gi szer­ve­zet okoz­ta mun­ka­nél­kü­li­ség, lét­bi­zony­ta­lan­ság, el­sze­gé­nye­dés, vagy egy­sze­rű­en a már em­lí­tett nagy­ha­tal­mi po­li­ti­ka által fel­vá­zolt eu­ró­pai jólét indít útnak. Ugyan­ak­kor az sem ki­zárt, sőt tény, hogy az Isz­lám Állam által Eu­ró­pá­ba kül­dött „alvó ter­ro­ris­ták” és tit­kos szer­ve­ző ügy­nö­kök is a me­ne­kül­tek közé ve­gyül­nek, kik­nek fel­ada­ta az Eu­ró­pá­ban élő musz­lim la­kos­ság ra­di­ka­li­zá­lá­sa, va­la­mint az eu­ró­pai kul­tú­ra és ál­la­mi rend szét­ve­ré­se. Ér­de­mes e szem­pont­ból ko­mo­lyan venni Bayer Zsolt­nak a Ma­gyar Hír­lap au­gusz­tus 22-i szá­má­ban, Fo­lya­mat­ban címen meg­je­lent írá­sát, amely­ben a lon­do­ni isz­lám kö­zös­ség által szer­ve­zett „bé­ke­tün­te­tés­ről” szólt, amely­nek jel­mon­da­tai az isz­lám meg­sér­tő­i­nek meg­ölé­sé­re, le­mé­szár­lá­sá­ra, le­fe­je­zé­sé­re, Eu­ró­pa le­bon­tá­sá­ra, meg­hó­dí­tá­sá­ra és bosszú­ra buz­dí­tot­tak.

Mind­ez kí­sér­te­ti­e­sen ha­son­lít az Isz­lám Állam cél­ki­tű­zé­se­i­re. Könnyen lehet, hogy a me­ne­kült­ára­dat­tal olya­nok is ér­kez­nek, akik­nek fel­ada­tuk eu­ró­pai fi­a­ta­lok be­szer­ve­zé­se, akik majd me­rény­le­tek­kel mind­ezt Eu­ró­pa kü­lön­bö­ző ál­la­ma­i­ban vég­re­hajt­ják. Mi­ként az ed­di­gi­ek is mu­tat­ják, az USA-ból el­in­dult az a szél­ső­sé­ge­sen neo­li­be­rá­lis, glo­ba­li­zált gaz­da­ság­po­li­ti­ka, amely szét­ron­csol­ta az eu­ró­pai ál­la­mok szo­ci­á­lis pi­ac­gaz­da­sá­gi rend­sze­rét, ki­lá­tás­ta­lan mun­ka­nél­kü­li­ség­be so­dor­ta a fi­a­ta­lok tö­me­ge­it, ame­lyek ilyen célra könnyen mo­bi­li­zál­ha­tók. Ugyan­ak­kor az USA és nyil­ván a ha­tá­sá­ra a NATO sem haj­lan­dó szá­raz­föl­di har­cot in­dí­ta­ni a val­lá­si fa­na­tiz­mus­ból fel­be­csül­he­tet­len ókori kul­tu­rá­lis és mu­ze­á­lis örök­sé­ge­ket is meg­sem­mi­sí­tő Isz­lám Ál­lam­mal szem­ben, hanem csak bom­báz­za ál­lá­sa­it, mi­köz­ben azok ru­gal­ma­san át­he­lye­ződ­nek. A bom­bá­zás tehát eddig sok ered­ményt nem ho­zott, ugyan­ak­kor a szí­ri­ai kor­mány­csa­pa­tok a szá­raz­föl­di harc­hoz sem az USA, sem a NATO had­se­re­gé­től nem kap­nak tá­mo­ga­tást. Az USA ugyan­is nyil­ván azért, hogy Iz­ra­el mel­let­ti de­monst­rá­ci­ó­ját ki­nyil­vá­nít­sa, el­ha­tá­ro­ló­dik Asz­ad­tól.

Ezt Iz­ra­el az iz­ra­e­li–szír el­len­tét okán meg­elé­ge­dés­sel vette tu­do­má­sul. Ugyan­ak­kor mind az ame­ri­kai, mind az iz­ra­e­li po­li­ti­ka szűk­lá­tó­kö­rű­sé­gé­ről ta­nús­ko­dik annak fi­gyel­men kívül ha­gyá­sa, hogy az Isz­lám Állam Iz­ra­el te­rü­le­té­re is as­pi­rál, azo­kon a te­rü­le­te­ken pedig, ame­lye­ket meg­hó­dít, azon­nal meg­szün­tet min­den ál­la­mi szer­ve­ze­tet, és be­ve­ze­ti az isz­lám tör­vény­ho­zást és ál­la­mi szer­ve­zet­rend­szert.15 Az ál­ta­la meg­hó­dí­tott te­rü­le­te­ken pedig – mi­ként erről Lo­ret­ta Na­po­le­o­ni tu­dó­sít – nincs helye sem sí­i­tá­nak, sem zsi­dó­nak, sem ke­resz­tény­nek, sem ate­is­tá­nak, ki­zá­ró­lag szun­ni­tá­nak. Ebből ki­in­dul­va gyil­kol­ja az Isz­lám Állam az ál­ta­la meg­hó­dí­tott szí­ri­ai és iraki te­rü­le­te­ken a nem szun­ni­tá­kat, míg a szun­ni­tá­kat a maga cél­ja­i­ra mo­bi­li­zál­ni tudja.16 A szer­ve­zet si­ke­rét még az is elő­se­gí­ti, hogy Tö­rök­or­szág attól való fé­lel­mé­ben, hogy a te­rü­le­tén élő és az Isz­lám Állam ellen har­co­ló kur­dok te­rü­le­ti au­to­nó­mi­á­ra tö­re­ked­nek, velük szem­ben is har­col, Iz­ra­el pedig el van fog­lal­va az ismét ki­úju­ló Gázai öve­ze­ti konf­lik­tus­sal. Ugyan­ak­kor az sem meg­nyug­ta­tó ese­mény, hogy 2015. de­cem­ber végén a Hor­mu­zi-szo­ros­ban Irán, a nem­zet­kö­zi kö­te­le­zett­ség­vál­la­lá­sa­i­val szem­ben, ame­ri­kai és fran­cia ha­di­ha­jók kö­ze­lé­ben bal­lisz­ti­kus ra­ké­ták­kal rob­ban­tást haj­tott végre.17 Ez a tény vi­szont alá­tá­maszt­hat­ja és in­do­kolt­tá teszi az iz­ra­e­li mi­nisz­ter­el­nök, Ben­ja­min Ne­tan­ja­hu fenn­tar­tá­sa­it az USA-nak Irán­nal szem­be­ni konf­lik­tus­ke­rü­lő po­li­ti­ká­já­val szem­ben.

A je­len­le­gi mig­rá­ci­ós fo­lya­mat, annak kö­vet­kez­mé­nyei és az erre irá­nyu­ló eu­ró­pai uniós, tag­ál­la­mi és hazai kor­mány­re­agá­lá­sok

Az ijesz­tő­en nagy mé­re­tű, nép­ván­dor­lás­sal fel­érő mig­rá­ció 2015 késő ta­va­szán, kora nya­rán in­dult el. Ma­gyar­or­szág a késő nyári, kora őszi idő­szak­ra Szer­bia felé déli ha­tá­rán fel­épí­tet­te a ke­rí­tést, és bűn­tet­té mi­nő­sí­tet­te a ke­rí­tés meg­ron­gá­lá­sát, va­la­mint a ha­tá­ron tör­té­nő il­le­gá­lis át­ke­lést. Ugyan­er­re ke­rült sor több hét­tel ké­sőbb a hor­vát–ma­gyar ha­tá­ron, a mig­rán­sára­dat­nak a hor­vá­tok ré­szé­ről a ko­ráb­bi szer­bi­a­i­hoz ha­son­ló tö­me­ges át­en­ge­dé­se miatt. Majd ezt kö­ve­tő­en Szlo­vé­nia is ke­rí­tést épí­tett ma­gyar se­gít­ség­gel, te­kin­tet­tel arra, hogy Hor­vát­or­szág re­giszt­rá­lás nél­kül Szlo­vé­ni­á­ba kezd­te irá­nyí­ta­ni a mig­rán­sok tö­me­gét. Mivel a ma­gyar kor­mány kez­de­mé­nye­zé­sé­re in­dult el a sc­hen­ge­ni ha­tá­rok meg­vé­dé­se, so­ro­za­tos nem­te­len kri­ti­kák zú­dul­tak a ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök­re az Eu­ró­pai Bi­zott­ság el­nö­ké­től és az EU azon tag­ál­la­ma­i­tól, ame­lye­ket li­be­rá­lis kor­má­nyok irá­nyí­ta­nak, kü­lö­nö­sen a fran­cia mi­nisz­ter­el­nök­től, az oszt­rák kan­cel­lár­tól, va­la­mint a hor­vát kor­mány­fő­től. Em­ber­te­len­nek mi­nő­sí­tet­ték, aki meg­sze­gi a me­ne­kül­tek be­fo­ga­dá­sá­val kap­cso­la­tos nem­zet­kö­zi egyez­mé­nye­ket és eu­ró­pai uniós elő­írá­so­kat. Az EU-nak és tag­ál­la­mai egy ré­szé­nek bal­li­be­rá­lis ve­ze­tői ugyan­is, rej­tet­ten össze­játsz­va az USA-ból irá­nyí­tott pénz­ügyi ha­ta­lom­mal, Junc­ker­ral és Ang­e­la Mer­kel­lel az élen, min­den mig­ránst, a gaz­da­sá­git is be kí­ván­ják en­ged­ni a skan­di­náv ál­la­mok szin­tén li­be­rá­lis kor­má­nya­i­hoz ha­son­ló­an, hogy kö­zü­lük a ne­ga­tív de­mog­rá­fi­ai mu­ta­tók­ból eredő szel­le­mi és szak­mun­ká­si mun­ka­erőt pó­tol­has­sák. Leg­alább­is ez a hi­va­ta­los ma­gya­rá­zat.

Mer­kel ki­je­len­tet­te, hogy azo­kat a mig­rán­so­kat, aki­ket erre al­kal­mas­nak ta­lál­nak, két­éves tan­fo­lyam­mal meg­ta­nít­ják né­me­tül, és szak­mát is el kell sa­já­tí­ta­ni­uk. Minden­nek el­lent­mond azon­ban az, hogy leg­több­jük anal­fa­bé­ta vagy alul­is­ko­lá­zott. Sem szak­mát el­sa­já­tí­ta­ni, sem né­me­tül meg­ta­nul­ni nem akar­nak, hanem a me­ne­kült­stá­tusz után járó szo­ci­á­lis se­gély­ből kí­ván­nak meg­él­ni. Nóg­rá­di György biz­ton­ság­po­li­ti­kai szak­ér­tő ada­tai sze­rint az eddig Né­met­or­szág­ba ér­ke­zett mig­rán­sok túl­nyo­mó része nem dol­go­zik, és nem is haj­lan­dó dol­goz­ni, hanem csak a se­gély­ala­pú élet­vi­tel­re kíván be­ren­dez­ked­ni. Ezt kö­zü­lük töb­ben egy­ér­tel­mű­en ki is je­len­tet­ték. Ugyan­ak­kor Nóg­rá­di ada­tai sze­rint 2015-ben és 2016 első ne­gyed­évé­ben a mig­rán­sok­kal szem­ben Né­met­or­szág­ban mint­egy 180 ezer bün­te­tő­el­já­rást in­dí­tot­tak meg, ami­ről azon­ban a német sajtó hall­ga­tott.18 A mer­ke­li el­kép­ze­lés el­le­né­re nem né­met­tel kí­ván­nak há­za­sod­ni, hanem a saját maguk faj­tá­já­val, és utó­da­i­kat a musz­lim elő­írá­sok sze­rint kí­ván­ják új ha­zá­juk­ban is fel­ne­vel­ni,19 sőt hozni akar­ják hát­ra­ma­radt hoz­zá­tar­to­zó­i­kat is.

Mind­ezt fi­gye­lem­be véve, igen helyt­ál­ló módon ve­zet­te be Svájc azt a meg­ol­dást, hogy a mig­rán­sok túl­nyo­mó­an Soros György ala­pít­vá­nya­i­tól szár­ma­zó va­gyo­nát és pén­zét már a ha­tá­ron el­ve­szik, és ebből fe­de­zik élel­me­zé­si és tar­tóz­ko­dá­si költ­sé­ge­i­ket. Ezt a meg­ol­dást Svájc­tól át­vet­te már Hol­lan­dia és Né­met­or­szág is. Mind­er­re te­kin­tet­tel Mer­kel és az Eu­ró­pai Bi­zott­ság, va­la­mint a többi de­mog­rá­fi­ai össze­rop­pa­nás előtt álló nyu­gat-eu­ró­pai tag­ál­lam20 bal­li­be­rá­lis kor­má­nya sze­lek­tá­lást kíván vég­re­haj­ta­ni, amit úgy kép­zel el, hogy a min­den évben nagy szám­ban ér­ke­ző és vá­lo­ga­tás nél­kül be­fo­ga­dás­ra ke­rü­lő mig­rán­sok közül a mun­ka­erő-után­pót­lás­nak meg­fe­le­lő­ket meg­tart­ják, a töb­bit pedig szét­oszt­ják kvó­ták sze­rint a tag­ál­la­mok kö­zött, mely kvó­tá­kat min­den évben újó­lag meg­ál­la­pí­ta­nak. Az Eu­ró­pai Bi­zott­ság ezzel lénye­ gében meg­va­ló­sí­ta­ná Co­u­den­ho­ve-Ka­ler­gi el­kép­ze­lé­sét, amin ke­resz­tül lét­re­jön­ne az USA gyar­ma­ta­ként az egy­sé­ges Eu­ró­pa.

Köz­tu­dott, hogy az Isz­lám Ál­lam­nak rész­ben már ko­ráb­ban Brüsszel isz­lám ne­gye­dé­ben meg­te­le­pe­dett, va­la­mint a nyár fo­lya­mán il­le­gá­li­san a szerb–ma­gyar ha­tárt át­lép­ve fran­ko­fón föld­re meg­ér­ke­zett „alvó ter­ro­ris­tái” szer­vez­ték meg és bo­nyo­lí­tot­ták le 2015. no­vem­ber kö­ze­pén a már em­lí­tett pá­ri­zsi vé­reng­zést, ame­lyet né­hány nap­pal ké­sőbb a han­no­ve­ri fut­ball­sta­di­on­ban akar­tak meg­is­mé­tel­ni.21 Mind­ez el­gon­dol­ko­dás­ra kész­tet­te az EU és bal­li­be­rá­lis tag­ál­la­ma­i­nak ve­ze­tő­it, és kezd­tek iga­zat adni a ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök­nek. Ez azon­ban csak rövid ideig tar­tott. Az el­múlt év de­cem­be­ri brüssze­li mi­nisz­ter­el­nö­ki csú­cson az egy­más­sal együtt­mű­kö­dő és a kvóta el­fo­ga­dá­sá­tól el­zár­kó­zó vi­seg­rá­di né­gye­ket akkor men­te­sí­tet­ték a mig­rán­sok tag­ál­la­mok kö­zöt­ti szét­osz­tá­sa alól, azon­ban ez a men­te­sí­tés nem biz­to­sí­tott a jö­vő­re vo­nat­ko­zó­an. Rá­adá­sul a V4-eket ki­zár­ták a kvó­ta­el­osz­tás­sal kap­cso­la­tos to­váb­bi tár­gya­lá­sok­ból. Így nem lehet tudni, hogy a töb­bi­ek a zárt ajtók mö­gött a jövőt il­le­tő­en mit ha­tá­roz­tak.

Ma­gyar­or­szág­gal az élen, a V4-ek ál­lás­pont­ja – he­lye­sen – a kvó­ták el­fo­ga­dá­sá­tól való el­zár­kó­zás, amely­hez, úgy tűnik, hogy Ro­má­nia és Bul­gá­ria is csat­la­ko­zik. He­lyén­va­ló­an járt el Szlo­vá­kia és Ma­gyar­or­szág, ami­kor meg­tá­mad­ta az EU Bi­zott­ság­nak a tag­ál­la­mok ré­szé­ről kö­te­le­ző­en el­vál­la­lan­dó kvó­ta­rend­sze­ré­ről meg­ho­zott, azon­ban a római és a lissza­bo­ni szer­ző­dés­be, vagy­is az Unió jogi nor­má­i­ba üt­kö­ző ha­tá­ro­za­tát az Eu­ró­pai Bí­ró­ság­nál. To­váb­bá az is helyt­ál­ló, hogy a ma­gyar kor­mány, a lissza­bo­ni szer­ző­dés­sel össz­hang­ban, til­ta­ko­zó alá­írás­gyűj­tés­sel is meg kí­ván­ja gá­tol­ni a kö­te­le­ző mig­rán­s­el­osz­tá­si rend­szer ha­tály­ba­lép­te­té­sét. Re­mél­he­tő­leg ezek a kö­rül­mé­nyek be­fo­lyá­sol­hat­ják az Eu­ró­pai Tör­vény­szé­ket, és talán az EU Bi­zott­sá­gát is ed­di­gi mig­ráns­po­li­ti­ká­já­nak át­ér­té­ke­lé­sé­re kész­te­ti. Múlt év de­cem­ber ele­jén lét­re­jött az úgy­ne­ve­zett Sc­hen­gen ba­rá­tai együtt­mű­kö­dés, amely­hez jó volna, ha minél több jó­za­nul gon­dol­ko­dó kor­mány által irá­nyí­tott tag­ál­lam csat­la­koz­na. Az együtt­mű­kö­dést a V4-ek arra re­a­gál­va hoz­ták létre, hogy a hol­lan­dok olyan ja­vas­lat­tal áll­tak elő, mi­sze­rint egy belső sc­hen­ge­ni öve­ze­tet kel­le­ne lét­re­hoz­ni azon tag­ál­la­mok külső ha­tá­ra­i­nál, ame­lyek a kvó­ta­el­osz­tás­sal egyet­ér­tet­tek. E belső sc­hen­ge­ni ha­tár­vé­de­lem kö­vet­kez­té­ben a külső sc­hen­ge­ni ha­tá­ro­kon aka­dály­ta­la­nul be­áram­ló mig­rán­sok ki­vá­lo­ga­tás nél­kül azok­ban a tag­ál­la­mok­ban ma­rad­ná­nak, ame­lyek a kvó­ta­rend­szer­rel szem­ben fog­lal­tak ál­lást.

Eme ci­ni­kus hol­land ter­vet húzta ke­resz­tül az együtt­mű­kö­dés, amely a va­ló­di, azaz a „külső” sc­hen­ge­ni ha­tá­rok meg­vé­dé­sé­re irá­nyul. Ennek ér­de­ké­ben ja­va­sol­ja, sőt igény­li Bul­gá­ria fel­vé­te­lét a sc­hen­ge­ni rend­szer­be, va­la­mint a görög–ma­ce­dón ha­tárt sc­hen­ge­ni­ként meg­erő­sí­té­sét, és a ha­tá­ron tör­té­nő sze­lek­tá­lás el­vég­zé­sét, szük­ség ese­tén ke­rí­tés lé­te­sí­té­se mel­lett. Csak így le­het­ne rá­szo­rí­ta­ni az EU bi­zott­sá­gát arra, hogy jog­el­le­nes kvó­ta­el­osz­tá­si ha­tá­ro­zat­ho­za­tal he­lyett jog­sze­rű ha­tá­ro­zat­ho­za­tal­lal sze­rez­zen ér­vényt annak, hogy azok az or­szá­gok, ame­lyek sc­hen­ge­ni ha­tár­ral ren­del­kez­nek, csak re­giszt­rá­ció és annak ki­vizs­gá­lá­sa mel­lett en­ged­je­nek be olyan me­ne­kül­tet, akit val­lá­si okból vagy po­li­ti­kai né­ze­tei miatt va­ló­ban ül­döz­nek, a gaz­da­sá­gi mig­rán­so­kat pedig szi­go­rú­an vissza­irá­nyít­sák. Bár Gö­rög­or­szág­nak kel­le­ne a sc­hen­ge­ni ha­tá­ro­kat vé­del­mez­ni, ezt kö­vet­ke­ze­te­sen sza­bo­tál­ja. Mi­ként ezt görög szár­ma­zá­sú ér­tel­mi­sé­gi­ek­től meg­tud­tam, ennek oka, hogy 2015 nya­rán a troj­ka Ang­e­la Mer­kel hajt­ha­tat­lan­sá­ga kö­vet­kez­té­ben nem ka­pott olyan hosszú le­já­ra­tú, ked­vez­mé­nyes ka­mat­tal járó hi­telt, ami­vel gaz­da­sá­gát an­ti­szo­ci­á­lis in­téz­ke­dé­sek nél­kül hely­re­hoz­hat­ta volna. Ezért ál­lí­tó­lag az USA in­for­má­lis módon, anya­gi­lag se­gí­ti Gö­rög­or­szá­got, cse­ré­be vi­szont el­vár­ja, hogy a ha­tá­ra­it nyit­va tart­sa a mig­rán­sok előtt.

A mig­rá­ci­ó­val kap­cso­la­tos fej­le­mé­nyek tel­jes mér­ték­ben iga­zol­ják a V4-ek ag­go­dal­mát és Orbán Vik­tor elő­re­lá­tó po­li­ti­ká­ját. Szil­vesz­ter éj­je­lén arab mig­rán­sok szer­ve­zett cso­port­jai több nyu­gat-eu­ró­pai állam, így Né­met­or­szág, Auszt­ria, Finn­or­szág és Svájc nagy­vá­ro­sai köz­te­rü­le­te­in ün­nep­lő, sze­rin­tük hi­tet­len lá­nyok cso­port­ja­it tá­mad­ták meg, és sze­xu­á­li­san in­zul­tál­ták, sőt erő­sza­kol­tak meg vagy ver­tek össze egy­azon idő­ben. Ezek a musz­lim mig­ráns­cso­por­tok egy­más­sal or­szá­gok és te­le­pü­lé­sek kö­zöt­ti mo­bil­te­le­fon-össze­köt­te­tés­ben állva, min­den va­ló­szí­nű­ség sze­rint köz­pon­ti irá­nyí­tás és felső uta­sí­tás mel­lett jár­tak el. Ahogy ez az egyes val­lo­má­sok­ból ki­tű­nik, a cél a saría szel­le­mé­ben, az eu­ró­pai kul­tú­ra és divat sze­rint élő gyaur eu­ró­pai nők meg­bün­te­té­sé­nek örve alatt, az ifjú arab mig­rán­sok sze­xu­á­lis fe­szült­sé­gei in­téz­mé­nyes le­ve­ze­té­sé­nek a meg­szer­ve­zé­se le­he­tett egy vagy több ra­di­ká­lis isz­lám szer­ve­zet ré­szé­ről. Eme or­szá­gok ha­tó­sá­gai és rend­fenn­tar­tó szer­vei ahe­lyett, hogy azon­nal kör­be­ke­rí­tés­sel össze­fog­ták és le­tar­tóz­tat­ták, va­la­mint vég­le­ges ki­til­tás­sal egy­be­köt­ve, ha­zá­juk­ba tör­té­nő vissza­to­lon­co­lá­suk el­já­rá­sát el­in­dí­tot­ták volna, még fe­dez­ték őket, sza­bad fo­lyást adva az ese­mé­nyek­nek.

Mind a ve­ze­tő német po­li­ti­ku­sok, a rend­vé­del­mi ha­tó­sá­gok ve­ze­tői, a kölni pol­gár­mes­ter, mind pedig a sajtó igye­ke­zett el­tus­sol­ni az ügyet. Csak na­pok­kal ké­sőbb lép­tek a nyil­vá­nos­ság elé a hír­köz­lés­sel együtt, ami­kor a köz­fel­há­bo­ro­dás ezt ki­kény­sze­rí­tet­te. A kölni pol­gár­mes­ter asszony és a rend­őr­ka­pi­tány is csak azo­no­sít­ha­tat­lan észak-af­ri­kai ide­ge­nek­ről be­szélt, el­hall­gat­va, hogy ezek va­la­mennyi­en a tö­me­ges nép­ván­dor­lás során Né­met­or­szág­ba ér­ke­zett fi­a­tal musz­lim mig­rán­sok vol­tak. A tün­te­té­sek és a köz­fel­há­bo­ro­dás ha­tá­sá­ra kény­te­len volt a német kan­cel­lár a nyil­vá­nos­ság elé lépni. Mer­kel be­je­len­tet­te, hogy szi­go­rú ki­vizs­gá­lást in­dí­ta­nak, a tö­me­ges ga­ráz­da­ság­ban or­szág­szer­te részt vett mig­rán­so­kat ki­uta­sít­ják, il­let­ve kö­zöl­te, hogy a tör­vé­nye­ket meg­szi­go­rít­ják, a ha­son­ló ese­tek a jö­vő­ben szi­go­rú el­bí­rá­lás­ban ré­sze­sül­nek, és vég­le­ges ki­uta­sí­tás­sal jár­nak. A bel­ügy­mi­nisz­ter­rel kö­zö­sen tett azon ki­je­len­té­se vi­szont el­gon­dol­kod­ta­tó, hogy mind­ezt a német kor­mány „a német ál­lam­pol­gá­rok és a mig­rán­sok vé­del­me ér­de­ké­ben” teszi meg, ami­ből arra lehet kö­vet­kez­tet­ni, hogy a hi­va­ta­los ál­lás­pont nem­csak a mig­rán­so­kat okol­ja a tör­tén­tek miatt, hanem min­den alap nél­kül a saját ál­lam­pol­gá­ra­it is. Ezzel lé­nye­gé­ben az ügy­ben meg­nyi­lat­ko­zó kölni imám alá adott lovat, aki a tör­tén­te­kért a kölni pá­lya­ud­var­nál új­évet ün­nep­lő lá­nyo­kat okol­ta, mivel öl­tö­zé­kük nem ta­kar­ta elég­gé tes­tü­ket.

Mind­eb­ből arra lehet kö­vet­kez­tet­ni, hogy a német po­li­ti­ka még min­dig hin­ta­po­li­ti­kát foly­tat, ami könnyen a kan­cel­lár­nő el­le­he­tet­le­nü­lé­sé­hez ve­zet­het, annak el­le­né­re is, hogy bűn­bak­ként nyug­dí­jaz­ták a kölni rend­őr­ka­pi­tányt, aki csak a hi­va­ta­los köz­pon­ti po­li­ti­kai el­vá­rá­sok­nak tett ele­get a rend­őr­ség­gel és a saj­tó­val együtt. Az első re­ak­ció ugyan­is az volt, hogy a német nők tart­sák távol ma­gu­kat a mig­rán­sok­tól, és így véd­jék ma­gu­kat, ahe­lyett hogy az állam vé­de­né meg őket. E de­fen­zív po­li­ti­kai ma­ga­tar­tás­hoz vi­szo­nyít­va még gyá­vább és el­szo­mo­rí­tóbb a skan­di­náv ál­la­mok, kö­zöt­tük Finn­or­szág vi­szo­nyu­lá­sa az ot­ta­ni ha­son­ló tör­té­né­sek­hez: a mig­rán­sok­nak olyan tan­fo­lya­mok szer­ve­zé­sét és tar­tá­sát hang­sú­lyoz­za a po­li­ti­ka, amely meg­is­mer­te­ti velük a be­fo­ga­dó or­szá­gok­ban ér­vé­nyes kul­tu­rá­lis és ma­ga­tar­tá­si el­vá­rá­so­kat, ide­ért­ve a nők­höz való vi­szo­nyu­lást is. Ezt az elvet val­lot­ta és al­kal­maz­ta már jóval a szil­vesz­te­ri ese­mé­nyek előtt a német po­li­ti­ka is. És mire ment vele?

Az ed­di­gi ese­mé­nyek azt mu­tat­ják, hogy mind­azo­kat az in­téz­ke­dé­se­ket, ame­lyek­ről eme szil­vesz­te­ri in­ci­dens le­írá­sát meg­elő­ző­en szó esett, a leg­sür­gő­seb­ben szük­sé­ges meg­va­ló­sí­ta­ni és vég­re­haj­ta­ni, mert most már lát­ha­tó, ahogy nö­vek­szik Eu­ró­pá­ban a mig­rán­sok száma, úgy vál­nak egyre ag­resszí­vab­bá és kö­ve­te­lő­zőb­bé. Egyre ki­erő­sza­kol­tab­ban a saját, sok szem­pont­ból az eu­ró­pai kul­tú­rá­val, élet­mód­dal és mo­rál­lal üt­kö­ző, a tár­sa­dal­mi kap­cso­la­tok terén de­vi­áns­nak mi­nő­sü­lő kö­zös­sé­gi ér­té­ke­ik el­is­me­ré­sét igény­lik, be­le­ért­ve a több­ne­jű­sé­gük el­fo­ga­dá­sát, a nőnek a fér­fi­hoz vi­szo­nyí­tott alá­ren­delt hely­ze­tét, amibe sokuk sze­rint be­le­fér az ős­la­kos nők sze­xu­á­lis zak­la­tá­sa is, amire a szil­vesz­te­ri ese­mé­nye­ket meg­elő­ző­en is több példa volt Né­met­or­szág­ban és a skan­di­náv ál­la­mok­ban egy­aránt. Kri­ti­zál­ják a szál­lás­he­lye­i­ket és az óvo­dai, va­la­mint az is­ko­lai élel­mi­szer-el­lá­tás­sal azo­nos mi­nő­sé­gű, in­gye­nes el­lá­tá­su­kat. Ezen­kí­vül pedig fel­há­bo­rod­tak ami­att, hogy szál­lá­sa­ik ta­ka­rí­tá­sát a helyi pol­gár­mes­te­ri hi­va­ta­lok nem vál­lal­ják szin­tén in­gye­ne­sen.

Nem vé­let­len, hogy egyre több ren­dé­sze­ti in­téz­ke­dés­re kerül sor cso­por­to­san és szer­ve­zett for­má­ban erő­sza­ko­san fel­lé­pő musz­lim mig­rán­sok­kal szem­ben. Ek­la­táns eset erre Hol­lan­di­á­ban az el­múlt évben, hogy nem sok­kal a ka­rá­cso­nyi ün­ne­pek előtt egy ag­resszí­ven fel­lé­pő musz­lim mig­ráns­cso­por­to­su­lás­sal szem­ben kel­lett a rend­őr­sé­get ki­ve­zé­nyel­ni, amely cso­por­to­san tá­madt a ki­ve­zé­nyelt rend­őrök­re, akik végül könny­gáz és víz­ágyú be­ve­té­sé­vel tud­ták csak a ren­det hely­re­ál­lí­ta­ni, mi­köz­ben több rend­őr is meg­sé­rült.22 Ezt sokan a szil­vesz­te­ri ese­mé­nyek fő­pró­bá­já­nak vélik. Mind­ezek miatt az Eu­ró­pai Unió léte és az eu­ró­pai ci­vi­li­zált kul­tú­ra, va­la­mint az eu­ró­pai nem­zet­ál­la­mok fenn­ma­ra­dá­sa szem­pont­já­ból alap­ve­tő szem­pont, hogy az EU és az ál­la­mok szám­sze­rű­sé­gé­ben is ké­pe­sek le­gye­nek ural­ni a me­ne­kül­tek cso­port­ja­it, más­kü­lön­ben át­me­ne­ti­leg pár­hu­za­mos tár­sa­da­lom ala­kul ki, amit rövid időn belül fel­vált egy eu­ró­pai musz­lim kul­tu­rá­lis és ha­tal­mi do­mi­nan­cia.

A szi­go­rú sze­lek­tá­lás tehát Eu­ró­pa szá­má­ra lét­kér­dés. Kér­dés azon­ban, mi­ként tör­tén­jen a sze­lek­tá­lás. Úgy tűnik, hogy mind­azok, akik az Isz­lám Állam te­rü­le­té­ről ér­kez­nek, po­li­ti­kai me­ne­kül­tek, ki­vé­ve a szun­ni­tá­kat, akik ese­té­ben ko­mo­lyan tar­ta­ni lehet attól, hogy ők az Isz­lám Állam Eu­ró­pá­ba kül­dött ügy­nö­kei. Mára úgy tűnik, hogy a már vá­zolt at­ro­ci­tá­sok és kö­ve­te­lé­sek ha­tá­sá­ra, az Eu­ró­pai Bi­zott­sá­gon és a tag­ál­la­mo­kon belül a nem fun­da­men­ta­lis­ta és/vagy az USA-nak nem el­kö­te­le­zett bal­li­be­rá­lis, hanem jó­za­nul gon­dol­ko­dó po­li­ti­ku­sok kez­dik ko­moly­nak át­érez­ni a prob­lé­mát. Azon­ban a szo­ci­a­lis­ták­kal ko­a­lí­ci­ó­ban kor­mány­zó ke­resz­tény­de­mok­ra­ta német kor­mány szem­pont­ja­it még min­dig az ve­zér­li, hogy szá­mos tag­or­szág ér­de­ke­i­vel el­len­tét­ben azo­kat a mig­rán­so­kat, aki­ket el­öre­ge­dő tár­sa­dal­má­ban aggok gon­do­zá­sá­ra és a né­me­tek által el­uta­sí­tott ala­cso­nyabb rendű mun­kák­ra már el­he­lyez­ni nem tud, ará­nyo­san ke­rül­je­nek el­osz­tás­ra a tag­ál­la­mok kö­zött.

A hi­va­ta­los po­li­ti­ká­ban a ma­gyar kor­mány és a többi eu­ró­pai poszt­kom­mu­nis­ta állam ve­ze­tői, a hor­vát ve­ze­tés­sel együtt, he­lye­sen lát­ják, hogy ez­ál­tal olyan al-Ka­i­da-és isz­lám ál­lam­be­li ügy­nö­kök ma­rad­ná­nak nagy szám­ban Eu­ró­pá­ban, amely magát Eu­ró­pát ko­mo­lyan ve­szé­lyez­tet­né. Ezt Né­met­or­szá­gon belül a bajor kor­mány és mi­nisz­ter­el­nö­ke is vall­ja. Erő­sen kri­ti­zál­ja is Mer­kelt, aki egé­szen a leg­utób­bi idő­kig a felső ha­tá­rok szám­sze­rű rög­zí­té­se nél­kül volt kész a mig­rán­sok be­fo­ga­dá­sá­ra. 2015. de­cem­ber vé­gé­től kezd­ve azon­ban már el­lent­mon­dá­so­san úgy nyi­lat­ko­zik, hogy a Szí­ri­á­ból ér­ke­ző me­ne­kül­te­ket meg kí­ván­ja szűr­ni, hogy va­ló­ban azok, nem pedig gaz­da­sá­gi be­ván­dor­lók. Arról azon­ban hall­gat, hogy mit kíván tenni azok­kal, akik már Né­met­or­szág­ban van­nak, vagy még oda tar­ta­nak, és a német mun­ka­erő­pi­ac szá­má­ra fe­les­le­ge­sek. Nyil­ván­va­ló­an eze­ket kí­ván­ja köz­pon­ti­lag meg­ál­la­pí­tott kvó­ták sze­rint to­vább­ra is fo­lya­ma­to­san el­osz­ta­ni az EU tag­ál­la­mai kö­zött. Még min­dig egy, bár már mér­sé­kel­tebb „Will­kom­mens­kul­tur” mel­lett száll síkra, ami abból is ki­tű­nik, hogy a hi­va­ta­los német kor­mány­po­li­ti­ka erő­tel­je­sen kri­ti­zál­ja Auszt­ri­át, ami­ért szin­tén ke­rí­tés­sel zárta el dél­nyu­ga­ti ha­tá­rát a mig­rán­sok elől, és hogy Olasz­or­szág­tól igény­li a föld­kö­zi-ten­ge­ri ha­tá­ra­i­nak mig­rán­sok­kal szem­be­ni vé­del­mét és a mig­rán­sok vissza­for­dí­tá­sát. Mer­kel a CDU-nak a már­ci­us 15-én meg­tar­tott három tar­to­má­nyi vá­lasz­tá­son be­kö­vet­ke­zett je­len­tős nép­sze­rű­ség­vesz­té­se el­le­né­re is ki­tart ed­di­gi mig­ráns­po­li­ti­ká­ja mel­lett. Kér­dés, hogy vál­toz­tat-e ezen azok után, hogy a már­ci­us 18-án el­fog­ták Salah Ab­des­la­mot, a múlt év ok­tó­be­ri pá­ri­zsi me­rény­let fő­szer­ve­ző­jét, aki a bi­zo­nyí­té­kok alap­ján tit­kos há­ló­za­tá­val újabb me­rény­le­tek­re ké­szült. Mer­kel, Ju­c­ker, Ver­hofs­tadt és a többi li­be­rá­lis eu­ró­pai uniós ve­ze­tő po­li­ti­kus ál­lás­pont­ja az­után sem vál­to­zott, hogy a brüssze­li re­pü­lő­té­ren, va­la­mint az Eu­ró­pai Par­la­ment­hez kö­ze­li met­ró­ál­lo­má­son már­ci­us 22-e reg­ge­lén az ISIS által fel­vál­lalt két me­rény­let­nek mint­egy 35 ha­lá­los ál­do­za­ta és 144 se­be­sült­je volt.23 E szűk lá­tó­kö­rű eu­ró­pai ve­ze­tő po­li­ti­ku­sok, de több­sé­gé­ben az EU régi tag­ál­la­ma­i­nak ve­ze­tői sem hisz­nek Orbán Vik­tor­nak, aki jóval ko­ráb­ban fel­hív­ta a fi­gyel­met a ter­ror­ve­szély­re a mig­rán­sok Uni­ó­ba tör­té­nő el­len­őri­zet­len be­en­ge­dé­se kap­csán. Vá­la­szolt azon­ban a brit nép­sza­va­zás­sal a Bre­xit, amellyel az Uni­ó­ból tör­té­nő ki­lé­pés mel­lett dön­tött.

A meg­ol­dás kör­vo­na­la­zó­dá­sa

Mer­kel­lel szem­ben ma már egyre több uniós és tag­ál­la­mi ve­ze­tő po­li­ti­kus a be­fo­ga­dás felső ha­tá­ra­i­nak rög­zí­té­sét igény­li. Ha ezt si­ke­rül el­ér­ni, a kvóta sze­rin­ti el­osz­tást el­len­ző ál­la­mok és Ma­gyar­or­szág szem­pont­já­ból már az is bi­zo­nyos fokú ered­mény­nek szá­mít. Ez ugyan­is ma­xi­mál­ná a be­fo­ga­dá­so­kat azok­ban a tag­ál­la­mok­ban is, ame­lyek a kvó­ták sze­rin­ti el­osz­tást meg­sza­vaz­ták, és az el­osz­tás sze­rin­ti be­fo­ga­dás­ra el­kö­te­lez­ték ma­gu­kat. Ha vi­szont a Bi­zott­ság azok­ra az ál­la­mok­ra is, egy eset­le­ges eu­ró­pai tör­vény­szé­ki íté­let bir­to­ká­ban, rá­kény­sze­rí­te­né bi­zo­nyos me­ne­kült­kon­tin­gens kvóta sze­rin­ti el­osz­tás alap­ján tör­té­nő be­fo­ga­dást, ame­lyek ezzel nem ér­tet­tek egyet, ki kel­le­ne vá­lo­gat­ni kö­zü­lük a gaz­da­sá­gi mig­rán­so­kat, a re­giszt­rá­ci­ós el­já­rás meg­ke­rü­lé­sé-vel, azo­no­sí­tó ira­tok nél­kül vagy más ha­tár­sér­tő módon az EU te­rü­le­té­re ér­ke­zet­te­ket, és azon­nal szük­sé­ges lenne őket vissza­to­lon­col­ni Gö­rög­or­szág­ba. Ugyan­is Gö­rög­or-szág az a sc­hen­ge­ni ha­tár­bir­to­kos, amely­nek kö­te­les­sé­ge lett volna sze­lek­tá­lás alap-ján meg­aka­dá­lyoz­ni a gaz­da­sá­gi mig­rán­sok­nak az EU te­rü­le­té­re tör­té­nő be­lé­pé­sét, amely kö­te­le­zett­sé­gét vi­szont dur­ván meg­szeg­te. Úgy kel­le­ne velük szem­ben el­jár­ni, mi­ként ezt Ma­ce­dó­nia teszi, amely­nek kor­má­nya a gaz­da­sá­gi mig­rán­so­kat nem en­ge-di to­vább, hanem vissza­irá­nyít­ja őket Gö­rög­or­szág­ba. Eme el­já­rás si­ke­re ér­de­ké­ben a kvó­ták sze­rin­ti el­osz­tást meg nem sza­va­zó EU-tag­ál­la­mok­nak még a saját ha­tá­ra­i­kon kel­le­ne ezt a sze­lek­ci­ót meg­ten­ni, és a fenti kri­té­ri­u­mok sze­rint ki­uta­sí­tan­dó­kat azon-nal Gö­rög­or­szág­ba vissza­irá­nyí­ta­ni. Gö­rög­or­szág az Eu­ró­pai Unió és Tö­rök­or­szág kö­zött Brüsszel­ben ez év már­ci­us 18-án meg­kö­tött mig­rá­ci­ós meg­ál­la­po­dás­sal vissza tudja irá­nyí­ta­ni Tö­rök­or­szág­ba a hozzá vissza­szál­lí­tás­ra ke­rü­lő mig­rán­so­kat. Ba­kon­di György mig­rán­s­üggyel fog­lal­ko­zó bel­biz­ton­sá­gi fő­ta­nács­adó sze­rint azon­ban kér­dé­ses, hogy mi­ként tud Gö­rög­or­szág úrrá lenni az egyre nö­vek­vő és Nyu­gat-Eu­ró­pá­ba tartó mig­ráns­tö­me­gen, in­do­kolt to­vább­ra is fenn­tar­ta­ni a ke­rí­tés­sel vé­dett ma­ce­dón– görög ha­tár­zá­rat, amely eddig is jól mű­kö­dött. A szak­ér­tők sze­rint ugyan­is a bal­ká­ni út­vo­nal her­me­ti­kus le­zá­rá­sa miatt vár­ha­tó, hogy a mig­rán­sok és az em­ber­csem­pé­szek Ke­let-Eu­ró­pa felől kí­sér­lik meg a Nyu­gat-Eu­ró­pá­ba tör­té­nő be­nyo­mu­lást.

Eme, még bi­zony­ta­lan ki­me­ne­te­lű ered­mény mel­lett az vi­szont ko­moly po­zi­tí­vum, hogy a német kor­mány kri­ti­ká­ja el­le­né­re, az Orbán Vik­tort al­pá­ri módon és té­ve­sen a ke­rí­tés­épí­tés miatt bí­rá­ló oszt­rák kan­cel­lár Szlo­vé­ni­á­val, Hor­vát­or­szág­gal és Szer­bi­á­val együtt, Ma­ce­dó­ni­á­hoz ha­son­ló­an, szin­tén ke­rí­tés lé­te­sí­té­sé­vel le­zár­ta nyu­ga­ti irány­ból az Eu­ró­pa bel­se­jé­be ve­ze­tő utat a gaz­da­sá­gi mig­rán­sok elől. Azon­ban a nyu­ga­ti mig­rá­ci­ós út­vo­nal her­me­ti­kus le­zá­rá­sa kö­vet­kez­té­ben miatt fel kell ké­szül­ni az EU és a sc­hen­ge­ni, va­la­mint Ma­gyar­or­szág, Szlo­vá­kia és Len­gyel­or­szág ke­le­ti ha­tá­ra­i­nak si­ke­res meg­vé­dé­sé­re.

Ennek meg­va­ló­sí­tá­sa ér­de­ké­ben, to­váb­bá abból a cél­ból, hogy újabb mig­ráns­tö­me­gek Ke­let-Eu­ró­pa felől se ér­kez­hes­se­nek, aján­la­tos volna, ha Bul­gá­ria és Ro­má­nia, a Sc­hen­ge­ni ba­rá­tok ál­la­ma­i­nak köz­re­mű­kö­dő se­gít­sé­gé­vel, ke­rí­tést és el­len­őr­ző ka­pu­kat lé­te­sít­ve, le­zár­ná déli és ke­le­ti ha­tá­ra­it Szlo­vé­ni­á­hoz ha­son­ló­an, és annak szi­go­ra sze­rint járna el az eset­leg ott meg­je­le­nő mig­rán­sára­dat­tal szem­ben. Ha pedig erre Ro­má­ni­át, va­la­mint Bul­gá­ri­át nem le­het­ne rá­ven­ni, mi­u­tán határaik­ nem sc­hen­ge­ni­ek, akkor Ma­gyar­or­szág­nak, Szlo­vá­ki­á­nak és Len­gyel­or­szág­nak kell mind­ezt meg­ten­nie, mivel Ro­má­ni­á­val és Uk­raj­ná­val szom­szé­dos ke­le­ti ha­tá­rai sc­hen­ge­ni­ek. Egy ilyen kö­vet­ke­ze­tes el­já­rás pél­dá­val szol­gál­na ama ál­la­mok pol­gá­rai szá­má­ra is, ame­lyek­nek fi­lant­róp, bal­li­be­rá­lis és/vagy tran­szat­lan­ti ér­zel­mű kor­má­nyai meg­sza­vaz­ták a be­fo­ga­dást és a be­fo­ga­dot­tak kvóta sze­rin­ti el­osz­tá­sát. Ez a pél­da­mu­ta­tás könnyen alul­ról el­in­du­ló nyo­más­gya­kor­lás­sá vál­hat, ami ért­he­tő módon el­in­dít­hat egy le­vál­tá­si-le­cse­ré­lé­si vagy tisz­tu­lá­si fo­lya­ma­tot az EU és az érin­tett tag­ál­la­mok ve­ze­té­sé­ben.

A pá­ri­zsi me­rény­let­so­ro­za­tot és han­no­ve­ri me­rény­let­kí­sér­le­tet kö­ve­tő de­cem­be­ri EU-csú­cson ha­tá­ro­zat szü­le­tett, hogy az EU meg­te­szi a szük­sé­ges in­téz­ke­dé­se­ket a sc­hen­ge­ni ha­tá­rok vé­del­mé­re a fo­ko­zó­dó mig­rá­ci­ós nyo­más­sal szem­ben. Ezen a téren azon­ban az EU és Tö­rök­or­szág kö­zött már­ci­us­ban meg­kö­tött meg­ál­la­po­dá­son kívül eddig ér­de­mi in­téz­ke­dés nem tör­tént. Fo­lya­ma­tos az ér­ke­zés to­vább­ra is a Föld­kö­zi-ten­ge­ren ke­resz­tül Olasz­or­szág­ba és Gö­rög­or­szág­ba. Ha­té­kony meg­ol­dás az le­het­ne, ha a parti őrség mind a két ál­lam­ban meg­ha­tá­ro­zott ki­kö­tők­be irá­nyí­ta­ná a mig­rán­so­kat szál­lí­tó ha­jó­kat és csó­na­ko­kat, és ott tör­tén­ne meg a már em­lí­tet­tek sze­rin­ti szű­rés, be­en­ge­dés, il­let­ve a vissza­szál­lí­tás Af­ri­ká­ba vagy a Kö­zel-Ke­let­re.

Hogy ezt el le­hes­sen érni, va­la­mennyi eu­ró­pai tag­ál­lam­nak elemi ér­de­ke lenne, hogy fel­so­ra­koz­va Orbán Vik­tor és a Sc­hen­gen ba­rá­tai szö­vet­ség mellé, nyo­mást gya­ko­rol­jon az EU Bi­zott­ság­ra. Az EU-nak uniós költ­ség­ve­tés­ből kell meg­erő­sí­te­ni a sc­hen­ge­ni ha­tá­ro­kat egész szá­raz­föl­di hosszá­ban, ke­rí­tés és eu­ró­pai ha­tár­őr­ség lé­te­sí­té­sé­vel. Ez akár úgy is ki­vi­te­lez­he­tő, hogy a sc­hen­ge­ni határ menti ál­la­mok kap­nák meg az ehhez szük­sé­ges pén­ze­ket, és az ő kö­te­le­zett­sé­gük lenne a vé­dő­ke­rí­té­sek tö­meg­fel­tar­tóz­ta­tás­ra meg­fe­le­lő­en al­kal­mas egy­sé­ges szab­vány sze­rin­ti meg­épí­té­se, amit min­den tag­ál­lam­ban ki­egé­szí­te­ne egy meg­fe­le­lő fel­sze­re­lés­sel el­lá­tott nem­ze­ti ha­tár­őr­ség fel­ál­lí­tá­sa. Mind­er­re eu­ró­pai ren­de­let meg­ho­za­ta­la szük­sé­ges. Ezzel együtt ugyan­csak EU-ren­de­let­ben kel­le­ne min­den tag­ál­la­mot, és kü­lö­nö­sen a sc­hen­ge­ni határ men­ti­e­ket, arra kö­te­lez­ni, hogy azo­kat a mig­rán­so­kat, akik ok­má­nya­i­kat el­dob­va vagy a zöld ha­tá­ron ke­resz­tül il­le­gá­li­san ér­kez­tek és ér­kez­nek az EU te­rü­le­té­re, min­den­fé­le re­giszt­rá­ció nél­kül az adott állam ha­tár­őr­sé­ge vissza­irá­nyít­sa. Ugyan­így kel­le­ne va­la­mennyi tag­ál­lam­ból vég­le­ge­sen ki­uta­sí­ta­ni mind­azon mig­rán­so­kat, akik munka nél­kül lé­zeng­nek, vagy il­le­gá­li­san dol­goz­nak, csak­úgy, mint akik bár­mi­lyen bűn­cse­lek­ményt kö­vet­nek el. Eu­ró­pai ren­de­let­tel elő le­het­ne írni, hogy a tag­ál­la­mok bün­te­tő tör­vény­köny­ve­i­ket azon­na­li ha­tár­időn belül egé­szít­sék ki olyan bün­te­té­si mód­dal, mi­sze­rint a mig­ráns bűn­el­kö­ve­tő el­zá­rás he­lyett ke­rí­tés­épí­té­si köz­mun­ká­ban való rész­vé­tel­re le­gyen kö­te­lez­he­tő a ki­uta­sí­tást meg­elő­ző­en. Uniós ren­de­le­tet kel­le­ne hozni arról is, hogy azok a tag­ál­la­mok, ame­lyek­nek szük­sé­gük van a né­pes­ség- és a mun­ka­erő­fo­gyás pót­lá­sá­ra, az e cél­ból meg­ke­re­sett ál­lam­ban – azzal szer­ző­dést kötve – to­bo­roz­za­nak, ne pedig az Unió te­rü­le­té­re tör­té­nő tö­me­ges mig­ráns­be­en­ge­dés­sel. Ami­att pedig, hogy ez a me­ne­kült­ára­dat az USA el­hi­bá­zott kö­zel-ke­le­ti és musz­lim po­li­ti­ká­já­nak kö­szön­he­tő, az EU-nak nyo­mást kel­le­ne gya­ko­rol­nia az USA-ra, hogy se­gít­se elő a be nem fo­ga­dott mig­rán­sok­nak ha­zá­juk­ba tör­té­nő, szo­ci­á­li­san és eg­zisz­ten­ci­á­li­san is biz­ton­sá­gos vissza­te­le­pí­té­sét, és addig, amíg ez meg nem tör­té­nik, a je­len­leg ti­tok­ban folyó tran­szat­lan­ti sza­bad­ke­res­ke­del­mi és be­ru­há­zá­si, va­la­mint szol­gál­ta­tá­si egyez­mény meg­kö­té­sé­ről folyó tár­gya­lá­so­kat füg­gessze fel.

Ma­gyar­or­szág, Cseh­or­szág, Szlo­vá­kia, Len­gyel­or­szág, Szlo­vé­nia, de – úgy tűnik – Ro­má­nia és Bul­gá­ria is el­tö­kélt ilyen meg­ol­dá­sok­ra. Ha ezek­re nem kerül sor – mi­ként ezt a leg­újabb né­met­or­szá­gi fej­le­mé­nyek is mu­tat­ják –, a szél­ső­jobb­ol­dal egyre erő­sebb po­zí­ci­ó­kat sze­rez, ami nem­csak Ang­e­la Mer­kel e kér­dés­ben ha­lo­ga­tó kor­má­nyát, hanem a je­len­le­gi neo­li­be­rá­lis több­sé­gű EU Bi­zott­sá­got is el­ta­ka­rít­hat­ja az út­já­ból. Hogy erre Né­met­or­szág­ban mégse ke­rül­jön sor, Mün­chen nyo­má­sá­ra nem­csak Ba­jor­or­szág­ban, hanem Ber­lin­ben is el­ké­szült egy ha­tár­le­zá­rá­si for­ga­tó­könyv.24 En­nél­fog­va van re­mény, hogy a bal­li­be­rá­lis EU és tag­ál­la­mi bi­zott­ság- és kor­mány­ala­kí­tó té­nye­zők el­ta­ka­rí­tá­sá­ra vagy po­li­ti­ká­juk meg­vál­toz­ta­tá­sá­ra szél­ső­sé­ges jobb­ra to­ló­dás nél­kül sor ke­rül­het. Egyre több tag­ál­lam la­kos­sá­gá­nak nö­vek­vő több­sé­ge látja ugyan­is ha­son­ló­an a hely­ze­tet, mi­ként azt a ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök látta és hir­de­ti kor­má­nyá­val, ma már a ke­let- és kö­zép-eu­ró­pai, va­la­mint a bal­ká­ni ál­la­mok zö­mé­vel együtt. Ezt prog­nosz­ti­zál­ják a múlt év de­cem­be­ré­ben Fran­cia­or­szág­ban meg­ren­de­zett ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­sok, ahol nem Ma­ri­ne Le Pen szél­ső­jobb­ol­da­li Nem­ze­ti Front Párt­ja, hanem Nic­o­las Sár­közy jobb­kö­zép párt­ja sze­rez­te meg a sza­va­za­tok több­sé­gét a je­len­leg kor­mány­zó szo­ci­a­lis­ták­kal szem­ben. Ha pedig ezek a vál­to­zá­sok még­sem tör­tén­né­nek meg, Eu­ró­pa és az eu­ró­pai nem­ze­ti ál­la­mok, ezen belül a poszt-kom­mu­nis­ta ál­la­mok tör­té­nel­mi­leg ki­ala­kult ci­vi­li­zá­ci­ó­já­nak, né­pes­sé­gi szer­ke­ze­ti jel­le­gé­nek és ál­la­mi­sá­gá­nak meg­men­té­se ér­de­ké­ben, a nagy-bri­tan­ni­a­i­hoz ha­son­ló nép­sza­va­zás ki­lá­tás­ba he­lye­zé­sé­vel kel­le­ne az uniós re­for­mot és a mig­rá­ci­ós po­li­ti­ka gyö­ke­res meg­vál­toz­ta­tá­sát ki­kény­sze­rí­te­ni. Abban az eset­ben pedig, ha mind­ezek el­le­né­re nem kö­vet­kez­ne be, a nép­sza­va­zást meg kel­le­ne va­ló­sí­ta­ni.

Annak ér­de­ké­ben vi­szont, hogy a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai és a bal­ká­ni ál­la­mok ezt a har­cot ered­mé­nye­sen meg­vív­has­sák az EU je­len­le­gi ve­ze­té­sé­vel szem­ben, vagy abban az eset­ben, ha az Unió szét­hul­la­na, vagy egy eset­le­ges nép­sza­va­zás eme ál­la­mo­kat az Uni­ó­ból való ki­vá­lás­ra ösz­tö­nöz­né, hogy gaz­da­sá­gi­lag és po­li­ti­ka­i­lag egy­aránt si­ke­re­sen fenn tud­ja­nak ma­rad­ni, ezek­nek az ál­la­mok­nak együtt kell mű­köd­ni­ük. Ez vi­szont sta­bil, belső fe­szült­sé­gek­től men­tes tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai vi­szo­nyo­kat kö­ve­tel meg. Ehhez a gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis elé­ge­dett­sé­gen kívül e régió ál­la­ma­i­ban a tör­té­nel­mi­leg ki­ala­kult ál­lam­al­ko­tó „eu­ró­pai gyö­ke­rű” nem­zet és a mel­let­te meg­ta­lál­ha­tó szin­tén „eu­ró­pai gyö­ke­rű” nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek meg­bé­ké­lé­sét és jó köz­ér­ze­tét, va­la­mint össze­dol­go­zá­sát biz­to­sí­ta­ni szük­sé­ges. Ennek elő­fel­té­te­le, hogy e régió va­la­mennyi ál­la­ma és ál­lam­al­ko­tó nem­ze­ti­sé­ge el­is­mer­je az ott élő ki­sebb­sé­gek kol­lek­tív jo­ga­it, ide­ért­ve az egy tömb­ben élő nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek te­rü­le­ti ön­igaz­ga­tá­sát, au­to­nó­mi­á­ját is. Azért, hogy egyik or­szág se gya­na­kod­jon a má­sik­ra, és meg­le­gyen a köl­csö­nös bi­za­lom egy­más iránt, e tér­ség or­szá­gai mind­egyi­ké­nek al­kot­má­nyá­ba, alap­tör­vé­nyé­be fog­lal­va kel­le­ne ra­ti­fi­kál­ni az egyes or­szá­go­kon be­lü­li ki­sebb­sé­gi nem­ze­tek kol­lek­tív jogok és au­to­nó­mia irán­ti jo­go­sít­vá­nya­it, és azok tény­le­ges ki­ala­kí­tá­sát annak a ki­nyil­vá­ní­tá­sá­val, hogy mind az ún. „anya­nem­zet” ál­la­ma, mind pedig annak ki­sebb­sé­ge el­is­me­ri és meg nem vál­toz­tat­ha­tó­nak tart­ja a je­len­le­gi ál­lam­ha­tá­ro­kat.

Meg­nyug­ta­tó és tö­ké­le­tes meg­ol­dás lenne azon­ban az arab vi­lág­ban a gyar­ma­ti idő­szak­ban ki­ala­kí­tott or­szág­ha­tá­rok­nak a nyu­gat- és a ke­let-eu­ró­pai, va­la­mint a tran­szat­lan­ti és az ázsi­ai nagy­ha­tal­mak be­vo­ná­sá­val tár­gya­lá­sos úton való olyan új­ra­ren­de­zé­se, amely egy ál­lam­ba tö­mö­rí­te­né az azo­nos vagy ha­son­ló val­lá­sú és/vagy nem­ze­ti­sé­gű kö­zös­ség­hez tar­to­zó arab po­pu­lá­ci­ót. Ha pedig ez el­len­ál­lás­ba üt­köz­ne, akkor az egyes arab ál­la­mok­ban min­den­kép­pen ki kel­le­ne ala­kí­ta­ni az egy tömb­ben élő azo­nos val­lá­sú­ak vagy nem­ze­ti­sé­gű­ek au­to­nó­mi­á­ját annak ér­de­ké­ben, hogy így el­ke­rül­he­tők le­gye­nek az össze­tű­zé­sek. Ha az ál­lam­al­ko­tó nem­ze­ti kö­zös­sé­gek mel­lett meg­kap­nák az egy te­rü­le­ten élő nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek a maguk au­to­nó­mi­á­ját, ez po­zi­tí­van hatna a gaz­da­ság­ra, meg­va­ló­sul­na eme ál­la­mok­ban a belső po­li­ti­kai béke és köz­nyu­ga­lom. Ez­ál­tal még a belső rend­fenn­tar­tás költ­sé­gei is je­len­tő­sen csök­kent­he­tők len­né­nek. Emel­lett még min­den nyu­gat- és ke­let-eu­ró­pai állam meg tudná őriz­ni gaz­da­sá­gi be­fo­lyá­sát e tér­ség­ben. Ezt a kér­dést bő­veb­ben ki­fej­tet­tem ko­ráb­bi, A jogi ér­té­kek je­len­tő­sé­ge és idő­sze­rű­sé­ge címen meg­je­lent ta­nul­má­nyom­ban.25

Vé­ge­ze­tül né­hány ref­le­xi­ót az idő­köz­ben tör­tén­tek­hez. Nem lenne tel­jes a kép, és nem lenne nap­ra­kész, ha nem szól­nánk arról a szin­tén Mer­kel­től szár­ma­zó leg­újabb kez­de­mé­nye­zés­ről, mely sze­rint to­vább­ra is az Unió ha­tá­ra­in belül tör­tén­ne a bent­ma­ra­dá­si jo­go­sult­ság fel­té­te­le­i­nek a vizs­gá­la­ta, és akik az Uni­ó­ban ma­rad­hat­nak, azo­kat a Bi­zott­ság ha­tá­ro­za­ta oszt­ja az egyes ál­la­mok­ban kvó­ták sze­rint szét. Az egyes ál­la­mok­nak meg­len­ne a joguk, hogy a re­á­juk meg­ál­la­pí­tott kon­tin­gens be­fo­ga­dá­sát meg­ta­gad­ják, ez eset­ben vi­szont igen nagy össze­gű meg­vál­tá­si díjat kel­le­ne fi­zet­ni­ük. A ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök és a ma­gyar kor­mány több tagja is he­lye­sen mu­ta­tott rá arra, hogy sem az Eu­ró­pai Unió Bi­zott­sá­gá­nak, sem a par­la­ment­jé­nek, sem a mi­nisz­te­rek ta­ná­csá­nak nincs joga ilyen ha­tá­ro­za­tok meg­ho­za­ta­lá­ra. Erre a lissza­bo­ni szer­ző­dés egyik itt em­lí­tett uniós szerv­nek sem adott fel­ha­tal­ma­zást. Abból ki­fo­lyó­lag pedig, hogy a lissza­bo­ni egyez­mény messze van attól, hogy az Eu­ró­pai Unió al­kot­má­nyá­nak le­gyen te­kint­he­tő, az Eu­ró­pai Uni­ó­nak még a min­den tag­ál­la­má­ra au­to­ma­ti­ku­san kö­te­le­ző ha­tá­ro­za­ta sem ír­hat­ja felül az egyes tag­ál­la­mok és így Ma­gyar­or­szág al­kot­má­nyát sem. Min­den tag­ál­lam al­kot­má­nya ga­ran­tál­ja saját ál­la­má­nak szu­ve­re­ni­tá­sát – így a ma­gyar Alap­tör­vény is –, ezért min­den olyan irá­nyú, eset­leg meg­hoz­ni szán­dé­kolt ha­tá­ro­zat ese­té­ben, amely a tag­or­szá­gok al­kot­má­nyát sérti, meg­ta­gad­hat­ják annak tu­do­má­sul­vé­te­lét. Ez vo­nat­ko­zik a kény­sze­rű mig­ráns­be­fo­ga­dá­si kvó­tá­ra is, mivel az a tag­ál­la­mok szu­ve­re­ni­tá­sá­nak tel­jes el­vé­te­lét je­len­te­né. Más kér­dés, hogy ön­kén­tes vál­la­lás­ra bár­me­lyik tag­ál­lam­nak le­he­tő­sé­ge van.

Ami pedig a leg­újabb fej­le­ményt il­le­ti, az Eu­ró­pai Uni­ó­ból való ki­lé­pés mel­let­ti, nagy-bri­tan­ni­ai nép­sza­va­zás ered­mé­nyé­ből le kel­le­ne vonni az Unió egész bi­zott­sá­gá­nak, fő­ként az el­nö­ké­nek, va­la­mint az Eu­ró­pai Par­la­ment el­nö­ké­nek a ta­nul­sá­got, és le kel­le­ne mon­da­ni­uk, va­la­mint az Eu­ró­pai Par­la­men­tet is fel kel­le­ne osz­lat­ni, és új vá­lasz­tá­so­kat kel­le­ne ki­ír­ni. Egy­ér­tel­mű­vé vált ugyan­is, hogy a brit la­kos­ság túl­nyo­mó része azért sza­va­zott az Unió ellen, mert nem szab kor­lá­tot a be­ván­dor­lás­sal szem­ben, va­la­mint túl­zott köz­pon­to­sí­tás­sal kor­lá­toz­ni akar­ja a tag­ál­la­mok, be­le­ért­ve Nagy-Bri­tan­nia szu­ve­re­ni­tá­sát. Az Eu­ró­pai Unió ve­ze­tői ahe­lyett, hogy el­gon­dol­koz­ná­nak a tör­tén­te­ken – mi­ként Lovas Lász­ló a Ma­gyar Hír­lap jú­ni­us 5-i szá­má­ban meg­ír­ja26 –, el­lent­mon­dást nem tűrő han­gon sür­ge­tik a brit mi­nisz­ter­el­nö­köt a ki­lé­pés be­je­len­té­sé­re. Te­szik ezt nyil­ván azért, hogy a példa ne le­gyen ra­ga­dós. Ha azon­ban ré­szük­ről ha­ma­ro­san nem tör­té­nik vál­to­zás, Auszt­ri­á­ban, Fran­cia­or­szág­ban, Hol­lan­di­á­ban és Olasz­or­szág­ban a jövő évi vá­lasz­tá­so­kat kö­ve­tő jobb­ol­da­li kor­má­nyok az egye­sült ki­rály­sá­gi­hoz ha­son­ló ki­vá­lá­si nép­sza­va­zá­so­kat fog­nak tar­ta­ni, ha­csak a szin­tén vár­ha­tó német kan­cel­lár­vál­tás nem hoz más irány­vo­na­lat. Az Eu­ró­pai Unió vagy gyö­ke­re­sen át­ala­kul, és ál­la­mok szö­vet­sé­gé­vé válik, vagy ha to­vább eről­te­tik szö­vet­sé­gi ál­lam­má ala­ku­lá­sát, szét fog esni. Kár lenne érte.

Jegy­ze­tek

  • 1. Im­ma­nu­el Wal­lers­te­in: Be­ve­ze­tés a vi­lág­rend­szer-el­mé­let­be. L’Har­mat­tan Kiadó, Bu­da­pest, 2010; A vi­lág­rend­szer in­gá­ja és a Jö­vő­egye­tem. Be­szél­ge­té­sek Im­ma­nu­el Wal­lers­te­in­nel. Mo­de­rá­tor: Misz­li­evitsz Fe­renc, Sa­va­ria Uni­ver­sity Press, 2010.
  • 2. Lásd a pápák sze­re­pét és be­fo­lyá­sát a ki­ala­ku­ló­ban lévő és ki­ala­kult nyu­gat-eu­ró­pai ál­la­mok­ba a nép­ván­dor­lás ko­rá­ban és a korai kö­zép­kor­ban. Ger­gely Jenő: A pá­pa­ság tör­té­ne­te. Kos­suth Kiadó, Bu­da­pest, 1999.
  • 3. A könyv­tár fel­gyúj­tá­sá­ra I. Omár ka­li­fa pa­ran­csá­ra ke­rült sor, aki ezt azzal in­do­kol­ta, hogy ha a könyv­tár anya­ga a Ko­rán­nal egye­ző, akkor fe­les­le­ges, ha pedig azzal el­len­ke­zik, akkor ve­szé­lyes. Georg Ost­rogors­ky: A bi­zán­ci állam tör­té­ne­te. Osi­ris Kiadó, Bu­da­pest, 2003.
  • 4. So­mo­gyi Jó­zsef: Eu­ge­ni­ka és etika. A fajok sor­sá­nak er­köl­csi meg­vi­lá­gí­tá­sa. Eg­gen­ber­ger-fé­le könyv­ke­res­ke­dés (Rényi Ká­roly), Bu­da­pest, 1934, 8–16. o.
  • 5. Pelcz­né dr. Gáll Il­di­kó PhD, eu­ró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő elő­adói nyi­lat­ko­za­ta a Fi­desz Bu­da­pest te­réz­vá­ro­si szer­ve­ze­té­nek Pol­gá­ri Esték c. ren­dez­vé­nyén, 2016. már­ci­us 11.
  • 6. Ri­chard Co­u­den­ho­ve-Ka­ler­gi: Prak­tis­cher Ide­al­is­mus. Pa­ne­u­ro­pa Ver­lag, Wien–Le­ip­zig, 1925; is­mer­te­ti Tóth Ká­roly Antal: llyen kor­ban élünk… Kapu, 2016/2., 26–27. o.
  • 7. Os­wald Speng­ler: A Nyu­gat al­ko­nya I–II. Eu­ró­pa Könyv­ki­adó, Bu­da­pest, 1995. II. kötet, 248., 290., 312., 329–330., 340–347., 360., 368–369., 428–431. o.
  • 8. Karl Pop­per: The Open So­ci­ety and Its Ene­mi­es. Ro­ut­ledge, Lon­don, 1945. 1946; Soros György: A nyílt tár­sa­da­lom, avagy a glo­bá­lis ka­pi­ta­liz­mus meg­re­for­má­lá­sa. Sco­lar Kiadó, Bu­da­pest, 2001.
  • 9. Reu­ters, The In­de­pen­dent, 11 July 2013.
  • 10. Bern­hard her­ceg, Be­at­rix hol­land ki­rály­nő sza­bad­gon­dol­ko­dá­sú édes­ap­ja ala­pí­tot­ta meg 1954-ben a Bil­der­berg Szál­lo­dá­ban a világ sza­bad­gon­dol­ko­dá­sú, főleg gaz­da­ság­szo­cio­ló­gus szel­le­mi elit­jé­ből álló zárt körű tit­kos tár­sa­sá­got, amely min­den év má­ju­sá­nak végén ülé­se­zik, és meg­ho­zott ál­lás­fog­la­lá­sai nem nyil­vá­no­sak.
  • 11. Lásd ru­an­dai nép­ir­tás. https://​hu.​wikipedia.​org/​wiki/​Ruandai_​nép­ir­tás.
  • 12. Lász­ló And­rás: Né­hány szó a New Age-ről. www/traditio.​org/​laszlo/​nevage.​htm
  • 13. A Ma­gyar Nem­zet és a Ma­gyar Hír­lap tu­dó­sí­tá­sa a Bil­der­berg-cso­port kons­tan­zi ülé­sé­ről. 2012. jú­ni­us.
  • 14. Lo­ret­ta Na­po­le­o­ni: Az isz­lam­is­ta főnix. HVG Köny­vek, Bu­da­pest, 2014, 53–54., 67–77. és 87–97. o.
  • 15. Uo.
  • 16. Uo.
  • 17. Ma­gyar Idők, 2016. ja­nu­ár 2.
  • 18. Nóg­rá­di György nyi­lat­ko­za­ta a MR1-Kos­suth Rádió Eu­ró­pai idő című mű­so­rá­ban, 2016. már­ci­us 13.
  • 19. Itt jegy­zem meg, hogy Pokol Béla az Eu­ró­pa vég­nap­jai. A de­mog­rá­fi­ai össze­rop­pa­nás kö­vet­kez­mé­nyei című köny­vé­ben írja, hogy a már év­ti­ze­dek­kel ez­előtt a nyu­gat-eu­ró­pai ál­la­mok­ban le­te­le­pe­dett és ál­lam­pol­gár­sá­got is ka­pott musz­li­mok gyer­me­ke­i­ket ha­za­kül­dik a nagy­szü­le­ik­hez, és ott ne­ve­lik fel őket, majd fel­nőt­té válva vissza­jön­nek szü­le­ik­hez, de nem vagy csak igen ne­he­zen tud­nak el­he­lyez­ked­ni, mivel az ot­ta­ni is­ko­lák­ban olyan kép­zést kap­nak, amely nem teszi al­kal­mas­sá őket, hogy a mo­dern eu­ró­pai gaz­da­sá­gi élet­ben mun­ka­erő­ként helyt tud­ja­nak állni. Pokol Béla: Eu­ró­pa vég­nap­jai. A de­mog­rá­fi­ai össze­rop­pa­nás kö­vet­kez­mé­nyei. Ka­i­rosz Kiadó, Bu­da­pest, 2011.
  • 20. Pokol Béla va­la­mennyi nyu­gat-eu­ró­pai állam te­kin­te­té­ben rész­le­te­sen be­mu­tat­ja az egyre ve­szé­lye­seb­bé váló ne­ga­tív szü­le­té­si rátát és az ott élő má­so­dik arab ge­ne­rá­ció an­ti­szo­ci­á­lis, ag­resszív at­ti­tű­dű lum­pe­ni­zá­ló­dá­sát, mun­ka­ke­rü­lé­sét, ame­lyek az ál­ta­luk la­kott vá­ros­ne­gye­dek­ben időn­kén­ti au­tó­fel­gyúj­tás­sal és ki­ra­ka­tok be­tö­ré­sé­vel, üz­le­tek ki­fosz­tá­sá­val kí­sért cso­por­tos ran­da­lí­ro­zá­sok­ban nyil­vá­nul meg.
  • 21. Mind­er­ről a 2015. no­vem­ber 13. és 20. kö­zött meg­je­lent ma­gyar napi sajtó rész­le­te­sen tu­dó­sí­tott.
  • 22. For­rás: Ma­gyar Hír­lap, Ma­gyar Idők, Ma­gyar Nem­zet és Met­ro­pol.
  • 23. Ma­gyar Hír­lap, 2016. már­ci­us 21. és 23., 6. o.
  • 24. Kris­tály Lehel: Pán­cél­szek­rény­ben tart­ják a német határ le­zá­rá­sá­nak ter­vét. Ma­gyar Hír­lap. 2016. feb­ru­ár 29., 6. o.
  • 25. Prug­ber­ger Tamás: A jogi ér­té­kek je­len­tő­sé­ge és idő­sze­rű­sé­ge. Pol­gá­ri Szem­le, 2015/1–3., 163., 168. o.
  • 26. Lovas Lász­ló: Nyu­ga­ti saj­tó­ter­ror. Ma­gyar Hír­lap, 2016. jú­ni­us 5.