« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Bábolna tündöklése és...

Megjelent: Polgári Szemle 2008. június – 4. évfolyam, 2. szám


A Szent István Társulat a tőle megszokottak szerint igényes kiállítású új kiadásában adja közre Schlett András Sziget a szárazföldön. A Bábolnai Állami Gazdaság története 1960 és 1990 között című művét. A szerző a témaválasztással a korral foglalkozó történetírás egy jelentős hiányosságát pótolja, hiszen Bábolna meghatározta az egész magyar agrárium fejlődésének irányát a szocializmus alatt. A vállalat történetén keresztül kitapinthatóvá vállnak a szocialista agrárium modernizációjának alapvető vonásai. A Bábolnai Állami Gazdaság 1960-tól kezdődően rendszeresen előtérben volt, mint a szocialista magyar mezőgazdaság élenjáró vállalata. Ami a Győri Vagon- és Gépgyár az iparban, az volt Bábolna az állami gazdaságok sorában, speciális kísérlet, a gazdasági reformon is túlmutató útkeresés. A mű nem kizárólag agrártörténet, több tekintetben adalékul szolgálhat a korszak politika-, társadalom-, intézmény- és gazdaságtörténetéhez is. Az igen alapos és részletes elemzés fontos alap minden kapcsolódó téma kutatásához, ugyanakkor a kor történetének sajátosságai után érdeklődő olvasó számára is tanulságos olvasmány.

A mű célja, a szerző szerint, annak bemutatása, hogy milyen tényezők vezettek a Bábolnai Állami Gazdaság kiemelkedő státusának kivívásához, valamint, hogy milyen szerepet vitt a gazdaság a szocialista magyar mezőgazdaság vállalati rendszerében. A „bábolnai siker” szerkezetének feltárása során a mű központi kérdése, hogy azokban milyen szerepet játszottak a szocialista rendszer alapvető, illetve „származékos” sajátosságai, valamint az ún. piaci elemek bevezetése. Bábolna története kirajzolta és körülhatárolta a szocialista agrárium sikereinek, kudarcainak és működési problémáinak a sajátosságait, amelyek a rendszer jellemző elemeiből és az azok közötti kauzalitásból következtek.

Megállapítható, hogy a rendszer alapvonásainak megtartása mellett csak igen kis mértékben volt képes megszabadulni annak diszfunkcionális vonásaitól. Bábolna 30 évét e rendellenes működés elleni már-már heroikus küzdelem és annak hangoztatása jellemezte. Ezt a küzdelmet, a piacgazdasági elemek alkalmazását ugyanakkor a gazdaság vezetőjének a politikai hatalomba való integrálódása tette lehetővé. A vállalat pedig valójában a rendszer tartópilléreként viselkedett, valós érdekei – egyes piackonformabb elemek bevezetése ellenére is – nem a verseny, a piac felé vittek, hanem a kevésbé hatékony túlelosztás, a monopoljogok, mint diszfunkciók fenntartása, a politika és a vállalat összefonódása felé.

A kiválasztott időszak (1960–1990), mintegy „élettörténetként” egy személy, dr. Burgert Róbert működéséhez köthető. 1960-ban ugyanis új időszámítás kezdődött a Bábolnai Állami Gazdaság történetében, Burgert ekkor lett, minisztériumi intézkedés alapján, a gazdaság igazgatója, és ezt a pozíciót egész 1990-ig töltötte be, nem kis szerepet vállalva a gazdaság sikereiben. A felfutás döntően az ő tevékenységéhez kapcsolódott. Burgert Róbert a vizsgált időszakban végig „rányomta bélyegét” a vállalat egész tevékenységére, munkastílusára és meghatározta annak eredményességét. Dinamikus, kezdeményező természetével képes volt magával ragadni a politikai vezetés egyes képviselőit és munkatársait. Fontosnak tartotta a társadalmi-politikai szervekkel való együttműködést, ezek szerepét a meggyőzésben, a vezetési célok propagálásában, az információknak a dolgozókhoz juttatásában, illetve a dolgozók reagálásának a vezetőkhöz való közvetítésében látta. A vállalat gazdasági érdekérvényesítésének jellege és lehetőségei a harminc év alatt sokat változtak. Míg kezdetben a szilárd pozícióban lévő „szövetségesek” (reformerek) aktív közreműködésével, illetve azokkal együttesen volt képes meghatározóvá válni, a ’70-es évek elején Burgert elveszítette korábbi potenciális szövetségeseit. Az ekkorra kialakult hatalmi szerkezetben a privilegizált szocialista mintagazdaság és a mintavállalkozó, KB-tag igazgató, Burgert Róbert komoly pozíciót vívott ki magának. Ebben politikai és gazdasági tényezők egymást erősítve játszottak közre. A vállalat számos területen monopolhelyzetet élvezett, s vezetői rendelkeztek a kulcsfontosságú termelési tényezők fölötti kontrollhoz nélkülözhetetlen technikai kulturális tőkével, amely erős nyomásgyakorló képességgel járt. A vezetés nagy súlyt fektetett a személyes kapcsolatok kiépítésére és fenntartására a politikai vezetésben, tudva, hogy ezeknek a kapcsolatoknak, az informális különalkuknak a gazdasági problémák megoldásában, illetve a vállalat sikerességének biztosításában lényeges szerepük lehet. Aztán az 1989-es földcsuszamlásszerű politikai változások a szocialista magyar gazdaság emblematikus figurái alól az év végére kisodorták a talajt. A bábolnai Vállalati Tanács 1990. februári ülésén a tagok megszavazták a gazdaság élén nagy sikereket elért Burgert Róbert leváltását.

A könyv szerkezete, annak jól strukturált áttekinthető felépítése miatt, külön figyelmet érdemel. A bevezető részben a szerző ismerteti a kutatás területeit, módszerét, a fogalmi kereteket, valamint a könyv felépítését és a kiindulópontokat, majd a könyv első részében a bábolnai gazdaság termeléstörténete került bemutatásra, a vizsgált időszakban a történeti előzmények rövid ismertetését követően. A termelési rendszerek bevezetése addig nem tapasztalt minőségi változást jelentett a magyar mezőgazdaság történetében. Az 1960-as évek elejétől az 1980-as évek közepéig tartó gyors ütemű iparosodó fejlődés hatására a terméktömeg és a területegységre jutó hozamok megkétszereződtek. Magyarország élelmiszerből önellátóvá vált. Sőt jelentős exportárualapot is előállított, amely a fizetési mérleg egyensúlyban tartásának egyik legfontosabb elemévé vált. Viszonylagos anyagi jólét, szociális biztonság alakult ki a falvakban. A különböző üzemi formák sajátos, számos vonatkozásban hatékony együttműködése jött létre. A termeléstörténet két blokkban kerül tárgyalásra, a hatvanas évek az indulást, a kezdeti lépéseket, kísérleteket öleli fel. Az 1968 utáni időszak külön egységként bemutatva már a nagy felfutást. A termelés országos kiszélesítésének időszaka, széles körű kooperációk létrehozásával.

A szerző az egyes időszakokon belül külön- külön emeli ki az egyes területeket, elsőként az állattenyésztést, azon belül is elsősorban Bábolna sikertörténetét megalapozó baromfitenyésztést. Az 1960-as évektől induló baromfitartás révén világméretekben is számottevő szerephez jutott a mezőgazdaság innovációjában. Az intenzív tojástermelésre kifejlesztett Bábolnai Tetra tojóhibridet a világ három legsikeresebb hibridje között tartották számon a nyolcvanas években. A termelés gyorsuló ritmusának követelményéhez ez az ágazat tudott a legjobban igazodni. A termelés bőséges exportot is lehetővé tett. Az 1980-as években a világkereskedelemi forgalomba kerülő összes baromfihúsnak mintegy 10 százalékát hazánk adta. Bábolnán a termelési értéknek mindvégig a baromfiból származó jövedelem tette ki a legnagyobb arányt. Bábolna évről évre jelentős tenyésztojást, tenyészés haszoncélú élőbaromfit, valamint komplex baromfifarmokat exportált. Az állattenyésztésben a baromfitenyésztés mellett a sertéstenyésztés, a juhászat és a nagy hagyományokkal bíró lótenyésztés jutott szerephez Bábolnán. A szerző minden időszakban külön figyelmet szentel a növénytermesztés és az egyéb tevékenységek, például takarmánygazdálkodás, melléküzemági tevékenység, élelmiszeripar jelentőségének is. A könyv második, elemző része azon tényezők kiemelésére és vizsgálatára koncentrál, amelyek a szerző véleménye szerint különös módon meghatározták Bábolna eltérő fejlődését az átlag magyar állami gazdaságoktól, illetve hozzájárultak kiemelkedő státusának kivívásához és sikerességéhez. Így például nagy jelentőséget tulajdonít: a politikai, gazdasági háttérnek, a szervezeti felépítésnek és változásainak, valamint az emberi tényező (munkahelyi fegyelem, érdekeltség megteremtése stb.) tárgyalásának. A vállalat eredményességének értékelése szempontjából fontos az innováció politikai vetületeinek vizsgálata, amelyekre harmadik fejezetben kerül sor. A vállalati tevékenységet meghatározó külső környezeti tényezők közül kiemelkedik a politika, mivel a kormányszervek látták el a vállalatok állami tulajdonosi funkcióit. A tervutasításos gazdasági rendszerben az innováció intézményesült. Így a vállalati célrendszer és stratégia kialakításának vizsgálatánál, mint meghatározó tényezővel külön foglalkozik a politikai háttérrel, annak szintjeivel, időbeli változásaival. A vállalati stratégia és célok kialakításánál a politika a vizsgált időszakban mindvégig fontos bizonytalansági tényezőt jelentett. A vállalati működés szempontjából semmiképp sem hagyhatók figyelmen kívül a kormányzati és politikai tényezők. A fejezet a gazdasági folyamatokat meghatározó politikai érdekeket, a szereplők közötti stratégiai interakciókat, illetve az azt szabályozó intézményeket helyezi a vizsgálat fókuszába. Az elemzés kiindulópontja a lehetséges alternatívák között saját preferenciarendezése alapján választó egyén, csoport, hivatal, illetve kormány.

A gazdasági hátteret vizsgáló részben a rendelkezésre álló adatok és a történelmi háttér együttes tanulmányozásával von le a szerző következtetéseket a gazdaságra nézve. Az elemzést a szorosabb állami gazdasági, valamint a tágabb nemzetgazdasági adatokkal történő összehasonlítás jelenti. Az állami gazdaságok szintjén az összehasonlítási alapot legtöbb esetben az összes állami gazdaság rendelkezésre álló adataiból számolt átlagok adják, így az elemzés a Bábolna helyzetét mutatja be az átlagos szinthez képest. Az összehasonlítás célja, hogy bemutassa a Bábolnai Állami Gazdaság súlyát, eredményességének alakulását és összetevőit. A vállalat szervezeti, vezetési struktúrája a második fejezetben az egyik olyan tényezőként kerül bemutatásra, amelytől nagymértékben függ az innovációk megvalósulása. A vezetés olyan strukturáltabb aspektusait vizsgálja, mint a tervezés, szervezés, irányítás és ellenőrzés. A fejezet célja feltárni azt a vezetésszervezeti, tervezési, feladatmeghatározási, munkaszervezési kapcsolatrendszert és törvényszerűségeket, amelyek a szocialista mezőgazdaságban érvényesültek. Rá kíván mutatni a szervezeti rendszer alkalmazkodási problémáira, azokra a hiányosságokra (adatszolgáltatási, értékelési rendszer fogyatékosságai), amelyek nemcsak összgazdasági, de vállalati szinten is nehezítették a tisztánlátást.

Az elemző rész záró fejezete összefoglalja az innovációs folyamat humán összetevőit. A fejezet célja bemutatni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a gazdaság vezetése tett a dolgozói érdekeltség megteremtésére. Az érdekeltségi rendszer vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a dolgozói elégedettség, elégedetlenség, érdekeltség, cselekvési motivációi sokkal tágabb összefüggések eredője, mint a közvetlen jövedelmi szint és jövedelmi mozgások. Valamint, hogy a vállalat nem csupán gazdasági, gazdálkodó egység, hanem a társadalmi lét „csomósodási pontja”, ahol a tisztán gazdasági tevékenységek mellett alapvető szerepet kaptak az egyéb társadalmi, szociálpolitikai és emberi tényezők. A fejezet célja továbbá annak bemutatása, hogy melyek voltak azok a kritériumok, amelyek a humán dimenzióban segítették a bábolnai innovációt. A másik oldalon mennyire tudott a közösség alkalmazkodni a változó külső és belső körülményekhez, mennyire tudta a folyamatban keletkező konfliktusokat kezelni, megoldani, és mennyire volt képes megújulni. Ez komplex vizsgálatot és elemzést igényel, mivel a kutatás, a fejlesztés, a termelés az értékesítés részfolyamatát is társadalmi tényezők határozzák meg, és a benne részt vevők értékrendszerét, motivációit, magatartását helyzetük alakítja ki.

A klasszikus tagolásnak megfelelően a művet egy összefoglaló befejezés, majd a mellékletek, illetve a forrásul használt irodalom zárja. A megalapozó kutatás forrásait elsősorban a levéltári dokumentumok és a Bábolna Rt. irattári anyagai alkotják. Ezek mellett a szerző természetesen felhasználja a témához szorosabban kapcsolódó néhány korábban megjelent feldolgozást, valamint visszaemlékezéseket, memoárokat, szakfolyóiratokban megjelent elemzéseket, tanulmányokat. Az írott forrásokon túl a vállalat volt prominens személyiségeivel készült interjúk és háttérbeszélgetések is jelentős forrásértékkel bírnak.

Schlett András jól szerkesztett, logikus felépítésű a teljes és mély anyagfeltárást nem nélkülöző könyve, nem puszta történeti leírás, hanem jól koncepcionált, egy vállalat történetén keresztül az egész szocialista agrárium fejlődésének a korszakos sajátosságait feltáró munka. Stílusában a rengeteg adatra támaszkodó – az agrártörténettel nem foglalkozó elemző számára – olykor száraz, összességében azonban jól érhető, a Bábolnai Állami Gazdaság 1960 és 1990 közötti történetét világosan bemutató írás.

(Schlett András: Sziget a szárazföldön. A Bábolnai Állami Gazdaság története 1960 és 1990 között. Szent István Társulat, Budapest, 2007, 223 p.)


© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány