Magyarországról elszármazott apjához fűződő ellentmondásos viszonya ellenére, a francia államfő szentimentális hangsúlyokkal teli látogatást tett Budapesten – a magyar kormány legnagyobb megelégedettségére. Különös fejlemény, hogy az elnökválasztási kampányban és a francia nyilvánosságban magyar hátterének kérdését kerülő államfő „apja földjére” lépve büszke és meghatott hangnemben szónokolt a közép-európai ország stratégiai fontosságáról. A magyar parlamentben tartott beszéde nem nélkülözte a történelmi ívet (vele a francia–magyar kapcsolatokat máig terhelő Trianon-szindróma megemlítését), miközben fontos uniós szövetségesnek nevezte Budapestet.
A magyarországi látogatás Sarkozy európai körutazásának első állomása volt, melynek keretében az államfő a jövő évi francia EU-elnökség prioritásait vázolja tárgyalópartnereinek. A francia külpolitikában szokatlan felütéssel Sarko kijelentette: „Számomra nincsenek fontos és kevésbé fontos államok”, valamint „ideje elfelejteni azt a tévhitet, hogy Franciaországnak nem fontos a kelet- európai régió.” Sarko budapesti üzenete: az új francia prioritásokban mindenki osztozhat, aki együtt szeretne lépni Franciaországgal, elsősorban az energiapolitika, a bevándorlásügy, a klímaváltozás és a közös európai védelmi identitás megerősítése terén.