« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Napirenden a BHP Billiton és a Rio Tinto összeolvadása
Rumeurs de fusion entre les géants miniers BHP Billiton et Rio Tinto
Dominique Buffier
Le Monde, le 18 mai 2007


Míg a 2006-os év két kohászati óriás összecsapását hozta, ami végül a Mittal Steel Arcelorra tett felvásárlási ajánlatának győzelmével végződött, 2007 a bányaipari óriásoké lehet. Hírek röppentek ugyanis fel azzal kapcsolatban, hogy a világ legnagyobb bányaipari cége, a BHP Billiton felvásárolná a harmadik helyezett Rio Tinto vállalatot. Ezzel minden idők harmadik legnagyobb összegű fúziója menne végbe az AOL és a Time Warner 2000-es, valamint a Mannesmann és a Vodafone 1999-es összeolvadása után, mintegy 133 milliárd dollár (99 milliárd euró) értékben. (Összehasonlításképpen: a Mittal Steel „mindössze” 37 milliárd dollárt adott az Arcelorért.)

A két hírbe hozott vállalat hasonló múlttal rendelkezik, s mindkettejük korábbi fúziók eredményeképpen jött létre: a BHP Billiton 2001-ben az ausztrál BHP és a brit Billiton, a Rio Tinto pedig 1995-ben a brit RTZ és az ausztrál CRA összeolvadásával. A bányászati ágazatban már így is rendkívüli koncentráció érvényesül, hiszen az öt legnagyobb vállalat a teljes termelés 70%-át adja. Ezzel szemben a kohászatban az első tíz vállalat is összesen csak a termelés egészének 20%-áért felel. A bányászat különleges ágazat, hiszen technikai okoknál fogva nem lehetséges a bányák egyik helyről a másikra való áthelyezése (mint az ipari termelés esetében), és nemigen lehet a nyereségességet sem növelni. Ezért az ágazat szereplői számára mindig a terjeszkedés, a folyamatos növekedés képezte az egyetlen kitörési lehetőséget, s a kritikus tömeg elérésére való törekvés ma is lankadatlanul munkál. Ahogy a mondás tartja: „Mindig nagyobbnak kell lenned, mint a lyuknak, amibe beleeshetsz.” Érdekes módon napjainkban épp ellentétes a felvásárlások célja, mint az 1970-es évekig volt. Ma az elsődleges cél a bányák, vagyis a kitermelőhelyek megszerzésére irányul, elválasztva a feldolgozásukhoz szükséges kapacitásoktól, míg régebben a két szegmens összeolvasztására törekedtek.

Az utóbbi évek világgazdasági fellendülése – de különösen a kínai gazdaság szárnyalása – nyomán olyan nyersanyagéhség alakult ki, ami a nikkel, vas, réz és ólom iránti keresletet az egekbe emelte. Ennek köszönhetően a bányaipari vállalatok hatalmas nyereségeket halmoztak fel: az öt legnagyobb bányászati vállalat (a BHP Billiton, az Anglo American, a Rio Tinto, az Xstrata és a CVRD) együttes értéke eléri a 430 milliárd dollárt. E vállalatok 2006-ban három és félszer akkora profitot hoztak részvényeseiknek, mint 2001-ben. A fémek és más ásványkincsek kitermelése azonban nagymértékben függ a világgazdasági konjunktúrától: a növekedés visszaesése komoly következményekkel járhat az ágazat egésze számára. A kulcs pedig a keresletet hajtó Kína. Amennyiben a kínai gazdaság növekedése jelentősen visszaesik, úgy a bányaágazatnak fényes jövőt álmodókra csúnya ébredés vár.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány