« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Sikeres bevándorlók: a karrier titka
Karrieresprung, mutige Migranten
Von Birgit Obermeier
Frankfurter Allgemeine Zeitung, 3. März 2007


„Ezeregy éjszaka”, ez a neve az Offenbach kertvárosában található kis műteremnek. A név maga is egy megvalósult álomra utal, Yasemin Sönmez álmára. A szabónő Törökországban nőtt fel, majd 13 évesen a szüleivel Németországba utazott. Nem tudott egy szót sem németül, de megtanulta a nyelvet, kitanulta a mesterséget és a család, valamint férje segítségével megnyitotta üzletét. Nélkülözések és nehéz kezdet után sikeres vállalkozást, divatáruboltot épített fel.

Külföldiek, német állampolgárságot nyert nem németországi születésűek, későbbi bevándorlók, gyermekek, akiknek legalább egyik szülője nem német, összesen majdnem minden ötödik németországi lakos – 14 millió ember – rendelkezik külföldi gyökerekkel. Hogy ez a réteg milyen szerepet játszik a németországi vállalkozásalapításban, ismeretlen, de egy biztos, a keresőkorú lakosságból a vállalatalapítási kedv nagyobb a bevándorlók körében, mint a németek közt. Mi több, mialatt 1991 óta az egyéni vállalkozásra fejüket adó németek száma 30%-kal nőtt, addig a bevándorlók körében megduplázódott, derül ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistische Bundesamt) egy mikrofelméréséből. A bevándorló kategóriába ebben a felmérésben a német állampolgársággal nem rendelkezők számítottak. A bevándorlók vállalkozási kedvét a szükség is fokozza, mivel a mannheimi egyetem felmérése szerint Németországban minden ágazatban csökkentek a munkalehetőségek a tavalyi évben.

Típus szempontjából különböznek a német és a bevándorlók alapította vállalkozások. Utóbbiak a versenynek jobban kitett és munkaigényes vendéglátóiparban és kereskedelemben keresik a boldogulást, míg a szabadfoglalkozású szolgáltatások esetében alulreprezentáltak. Ennek oka talán az, hogy a külföldön tanult szakmákat a kamarák, érdekvédelmi szövetségek nem ismerik el. Azonban a bevándorolt szülők gyermekei már német iskolákba járnak és az utóbbi években megnőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező bevándorlók száma, illetve azoké, akik érettségi után továbbtanulni érkeztek az országba és tanulmányaik befejezése után nem tértek haza. Nyelvismeretük mellett további előnyük, hogy erős bennük a vállalkozási kedv, az új piacokra való betörés. A vállalkozás beindítása némi előkészületet igényel. Ebben úgy a németek, mint a bevándorlók hiányosságokkal rendelkeznek. A törvényi keretek és a vállalkozás formális bejegyzése sok bevándorló számára ismeretlen, mint ahogy a lehívható állami támogatások is, ehhez lenne szükség egy vállalkozási tanácsadó igénybevételére. A vállalkozási kedv növelése érdekében célcsoport-specifikus tanácsadásokra lenne szükség, akár több nyelven is, hogy a németül nem tudók dolgát is megkönnyítsék. A nagyobb városokban, mint Berlin, Mannheim, Hannover, vagy Köln már működnek ilyen központok.

A tanácsadás Yasemin Sönmez szerint is fontos. Bár neki a német nyelvvel nem volt problémája, mégsem alakult mindig zökkenőmentesen divatboltja. Számtalanszor tértek be az üzletbe olyanok, akik felvarrásokat, kiigazításokat akartak csináltatni, mert a török illetőségű boltokban legtöbbször ilyenekkel foglalkoznak. Bár fájt a szíve, de elküldte őket, mert bevallása szerint: „ha a kis munkákat csinálom meg, sosem terveztem volna saját ruhákat”. Következetes ragaszkodása eredeti ötletéhez meghozta gyümölcsét.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány