A brit miniszterelnök nyilvánosságra hozta részletes tervét a brit csapatok Irakból történő kivonásáról. A jelenleg az Öböl menti országban tartózkodó 7000 brit katonából 1500 már az elkövetkező hetekben elhagyhatja Irakot, míg karácsonyig összesen 3000-en térnek haza a vezető brit lapok egybehangzó állítása szerint, amennyiben az iraki helyzet ezt megengedi. Ugyan a brit kormány nem kívánta nyilvánosságra hozni az akciótervet, de Bush elnököt Blair miniszterelnök tájékoztatta, és Washington rábólintott a brit tervre.

Bush elnök udvariasan megköszönte a brit katonáknak a harcokban és a béke megteremtésében való aktív közreműködést, miközben néhány héttel korábban jelentette be újabb 21 500 amerikai katona Irakba küldését a bagdadi régióban fokozódó háborús helyzet miatt. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik szóvivője, Gordon Johndroe szerint az USA is „minél előbb be kívánja fejezni a katonai akciókat Irak területén, de dicsőséggel akarja elhagyni az országot”. A brit katonák Baszra városában és környékén, az ország déli részén teljesítenek szolgálatot, ahol az iraki biztonsági erők a következő hetekben átveszik az ellenőrzést. Ebben a régióban az országos átlaghoz képest nyugodtabb a helyzet, nem úgy, mint a fővárosban és környékén. A teljes brit csapatkivonás 2008-ra várható.

Nagy-Britannia az Egyesült Államok után a legtöbb katonát állomásoztatja Irakban. Rajta kívül még Dél-Korea (2300 fő), Lengyelország (900 fő), Ausztrália és Grúzia (800–800 fő), Románia (600 fő) és Dánia (460 fő) van jelen. Dél-Korea és Dánia is tervezi csapatai kivonását, de az ausztrál miniszterelnök, John Howard a brit bejelentés kapcsán kifejtette, kormánya nem lát okot arra, hogy kivonuljon Irakból. Az elmúlt héten Nagy-Britannia befejezte a „Sindbad” fedőnevű akciót, melynek keretében a dél-iraki Baszra városát és környékét biztosították a lázadókkal szemben. Ennek következtében lehetővé vált a feladatok átadása az iraki erőknek.

Bár Washington jóváhagyta a brit erők részleges kivonását, ez mégis problémát jelenthet, ugyanis az amerikai közvélemény határozottan háborúellenes és a 21 500 újabb katona bevetéséhez az elnöknek és párthíveinek a Kongresszusban meg kell vívnia csatáját az ellenzéki demokratapárti többséggel.