« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Fantáziagazdaság
The Imagination Economy
By Geoffrey Colvin
Fortune, July 10, 2006


Az amerikai gazdaság ma olyan történelmi problémákkal néz szembe, amelyek megoldása döntő hatással lesz menedzserekre, befektetőkre, politikusokra és különösen a munkavállalókra. A különös tény az, hogy bár az Egyesült Államok gazdasága gyors ütemben növekszik, a munkanélküliség alacsony, a termelékenység szintén tartósan emelkedő tendenciát mutat, közben a bérek ugyanazon a szinten vannak, mint 2000-ben. Komoly a gond, mert az amerikai siker központi eleme mindig is az életszínvonal kiszámítható növekedése volt, különösen a jó periódusokban. Ha a jelenlegi stagnálás tartósnak bizonyul, az hosszabb távon gazdasági, majd politikai válsághoz vezethet.

A leginkább logikus megoldás a tudományba és technológiába – az amerikai gazdaság alapjaiba – folyó nagyobb forrásbevonás lenne. Bush elnök legutóbbi, az államok helyzetéről tartott beszédében nem véletlenül jelentette be az „Amerikai Versenyképességi Kezdeményezést”, amely a reáltudományok népszerűsítésén keresztül növeli az innováció szerepét a gazdasági életben. Természetesen ezen előirányzaton túl számtalan más koncepció is létezik a kérdésben – többek között olyan is, amely az egész vitát alapjaiban hibásnak tartja. Eszerint a tudományra és technológiára helyezett hangsúly egyet jelent a vereséggel. A teória képviselői úgy tartják, hogy az értékteremtés alapjai a logika és a lineáris tudományok irányából áttevődtek az intuitív, nemlineáris kreativitásra. Egyszerűbben: a születő érték egyre kevésbé az eddig megszokott mérce szerint ítélhető meg.

Az első illusztris példának az új teória képviselői az iPodot tekintik. Az Apple cég rendkívül népszerű zenelejátszója minden hasonló terméknél sokszorosan népszerűbb, pedig mp3-lejátszók régóta vannak már a piacon. Az iPod különlegessége tehát nem valamiféle technológiai újításban rejlik – egyszerűen abban, hogy termékükhöz egy különleges designból, egy tetszetős megjelenésű szoftverből és egy ehhez kapcsolódó internetes zeneletöltő helyből álló rendszert hoztak létre. Az egész szisztémát pedig egy újszerű, „cool” arculattal vezették be a köztudatba. Az eredmény? Az mp3-as piac (beleértve a lejátszókészülékeket és az internetes letöltési piacot) 75%-a; mindez pedig egy már régen ismert alaptechnológiával, ám minden korábbinál több kreativitással.

Valóban ez a modell (melyhez hasonlónak tekinthetjük még többek között a Starbucks kávéházlánc stratégiáját is) lenne a jövő üzleti sikereinek kulcsa? Hiszen a hagyományos gazdasági logika több, mint 300 éven át uralta a történelmet. Ha tényleg a készségekre alapozó kreativitás válik döntő jelentőségűvé, az csupán keveseknek biztosíthat megélhetést. Mi lesz akkor azokkal a milliókkal, akik ma Amerika gyáraiban vagy a multik háttérhivatalaiban keresik kenyerüket? Megállapíthatjuk, hogy a gazdaság tekintetében az emberiség mindig meglehetősen rövidlátó volt. Alig 30 évvel ezelőtt még képtelenségnek tartották, hogy egyszer majd termékek helyett a szolgáltatásokon alapul a termelékenység. Senki sem álmodott olyan vezető szakmákról, mint a forrásoptimalizáló, a webdesigner vagy a nanotechnológus. „Nem jó, ha beszorítjuk látókörünket a jelenbe, mert ezzel korlátozzuk kreativitásunkat is” – állapítja meg Daniel Pink. „Folyamatosan alábecsüljük az emberi találékonyságot: a jövő olyan iparágakon és szakmákon alapszik majd, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni” – teszi hozzá, s igaza van.

Amerikának ezért sincs ideje a kétségbeesésre. Az Egyesült Államok érezhetően lemarad a tudományban? Nincs ok pánikra, ha közben elég jól szuperál a kreativitás, a játék, a humor a design területén. Ahhoz, hogy a jövedelmek növekedését továbbra is fenntartsuk, az amerikai munkavállalóknak kreatívnak kell lenniük.






© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány