« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Lobbik, a hatalom mágnesei
Lobbys: Magneten der Macht
By Marc Serena
Cafebabel, 18. Oktober 2006


Brüsszelben napról napra 15 000 lobbista küzd azért, hogy az EU politikájára befolyást nyerjen. Mivel ott napról napra nagy jelentőségű döntések születnek, a várost akár Európa konyhájának is lehetne nevezni. A lobbik jelenléte egy idő óta állandósult: becslések szerint 70%-uk dolgozik vállalatoknak, kereken 20%-uk bizonyos régiókat, városokat és nemzetközi intézményeket képvisel, és csak 10%-uk dolgozik civil szervezeteknek.

Bár kezdetben főleg vállalatok érték el céljaikat lobbikon keresztül, mára szerte Európából érkező regionális parlamentek is megtalálhatóak a városban: jelenleg 150 képviselet telepedett le Brüsszelben. Az adott régiót érintő projektek elfogadását elősegítve így ők is kikaparhatják a maguk részét a nagy közös európai sült gesztenyéből. Ennek egy példája Finnország kormánya, mely azért küldte megbízottait Brüsszelbe, hogy a Helsinki-régiót mint tudásközpontot és vonzó, biztonságos területet propagálva ők is hozzájáruljanak a régió fejlesztéséhez. A frissen letelepedett képviseletek segítségét szolgálja Pascal Georgen nemrég megjelent könyve, mely a „Lobbizás Brüsszelben. Praktikus tanácsadó az EU-ról városoknak, régióknak, hálózatoknak és vállalatoknak” címet viseli.

Maga a „lobbizás” szó közvetlenül az angol „lobby”-ból (folyosó) ered, mivel a legtöbb megállapodást és üzletet a folyosón kötötték meg. Bár e fogalom tartalma máig vitatott, kicsengése rossz és sokan rosszul értelmezik e tevékenységet: egy lobbi stratégiailag gondolkodó emberekből áll, akik rugalmasak, jó diplomáciai érzékkel rendelkeznek, és az erős konkurenciát is mindig szemmel tartják, hiszen ezen a szakterületen csak úgy hemzsegnek a versenytársak. A tanácsadó abban különbözik a lobbitól, hogy míg a lobbi közvetlenül egy vállalatnak felel, addig a tanácsadó több klienst is elláthat tanácsokkal. Egy sok, egymással versengő tagállamból álló Európában azonban résen kell lenni: amennyiben egy európai funkcionáriusnak olyan témában kell döntéseket hoznia, melyben nem igazodik el, természetes, hogy kompetensebb személyeknek is kikéri a véleményét.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány