« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Euro: ki a következő?
Euro: a qui le tour?
David Bensoussan
L’Express International, semaine du 20 au 26 avril 2006


Janez Jansa, Szlovénia miniszterelnöke, büszke lehet az elmúlt 15 év alatt bejárt útra. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy a szlovénok mostanra eljutnak az eurózónába való belépés kapujába. Júniusban az Európai Tanács ezt a 2 milliós kisállamot fogja a 10 újonnan csatlakozott tagállam közül elsőként feljogosítani a közös pénznem használatára. Ljubljanában a kereskedők a tolár mellett már euróban is feltüntetik az árakat; a nemzeti pénz 2007. január elsején szűnik meg. Szlovénia – melynek GDP-je megelőzi a portugálét – egyike azon ritka belépő országoknak, amelyek a maastrichti kritériumokat tiszteletben tartják (mint az a lenti táblázatból is kiderül).

De az új tagállamoknak sincs más választásuk: kénytelenek alkalmazkodni az új körülményekhez, és felkészülni az euró bevezetésére. Vagyis a maastrichti követelmények szerint rendelkezniük kell egy független központi bankkal, a deficitet a GDP 3%-a alá, az államadósságot pedig a GDP 60%-a alá kell visszaszorítaniuk, továbbá meg kell felelni az inflációra és a kamatlábakra vonatkozó kritériumoknak. A Tizek eszerint két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok a „kisországok” tartoznak, amelyek már tagjai az MCE-nek, vagyis nekik a legsürgősebb alkalmazkodni. De Ciprus és Málta szinte egy feltételnek sem tesz eleget, míg a balti országok brüsszeli szemmel mértéktelen inflációval küzdenek: Litvánia 0,2 ponttal haladja meg a megengedett értéket, Észtország pedig 1,6-tal. Elkeseredésükben Írországra, Belgiumra és Olaszországra mutogatnak. Előbbinek egy jóval magasabb inflációt néztek el, utóbbi két országnak pedig államadóssága jóval meghaladta a megengedett értéket.

Több elővigyázatosságra van most szükség, mint valaha. Emma Ménascé, az Ixis CIB befektetési bank közgazdásza szerint a politikai helyzet sokat változott, a bővítést rosszul készítettek elő, és az alkotmány bukásával több elővigyázatosságra van most szükség, mint valaha. Ezért állnak szigorúbban hozzá az eurózóna-bővítés kérdéséhez is. Olyanokhoz, mint Magyarország, amely ilyen szempontból talán a legrosszabb helyzetben van: az állami illetve külső deficit és a forint válsága miatt elég esélytelen az euró 2010-ben való bevezetése. Ellentétben a Cseh Köztársasággal, amely a vártnál sokkal jobb eredményeket mutatva egyre közelebb kerül a maastrichti szinthez. Az euroszkeptikus pártok népszerűsége azonban aggodalomra ad okot: Vaclav Klaus elnök az euró ellen foglal állást. Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol, ha szintén az euróellenesek győznek, csúszhat a pénznem 2009-ben való bevezetése. Végül itt van Lengyelország, amely egyszerűen nem tűzött ki időpontot a bevezetésre, ami a kormány bizonytalanságáról árulkodik. A nemrég kötött szövetség a jobboldali konzervatívok és két nacionalista formáció között pedig csak fokozta a Brüsszel és Varsó közti elhidegülést.

Ami pedig a közvéleményt illeti, Magyarország és Szlovénia kivételével nem túl nagy az euró iránti lelkesedés. Az Eurostat felmérése szerint az emberek többsége sajnálná euróra cserélni a pénzét.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány