A nagykoalíció több minisztériumtól jelentős összeget von el, egyedül a kutatásokért felelős minisztériumot "kíméli meg". Az elkövetkezendő négy évben Németország 6 milliárd euróval többet fog költeni kutatásokra. "Éppen ideje volt"- mondják a szakemberek. Több felmérés is kimutatja: Németország a nemzetközi technológiai versenyben kezd talajt veszteni. Nemcsak a hagyományos iparnemzetek, az USA, Japán, vagy Finnország költenek többet kutatásra, hanem a feltörekvő gazdaságok is, mint Kína, India és Oroszország. Kína ezen az úton haladva 2010-re utoléri az európai beruházási színvonalat.
Az államok közti kutatási versenynél még rosszabb a helyzet a magángazdaságbeli kutatások kiadásai terén. Ez utóbbi befektetések háromnegyede ugyanis a jövőben Ázsia és Kelet-Európa piacaira áramlik majd. A nagyvállalatok még kissé vonakodnak ugyan, attól félnek, hogy az elmaradottabb országokban kikémkedik ötleteiket. A szellemi tulajdon védelmének tehát sorsdöntő szerepe lesz abban, hogy a fejlődő országoknak sikerül-e magukat vonzó országként feltüntetni.
A németek mindeközben keresik a megoldást a kialakult helyzetre. Többen úgy vélik: a nyilvános kutatásokat olyan ágazatba kell összpontosítani, ahol erős az ipar és intenzív a verseny. Ilyen a gyógyszeripar, az autóipar, a bio- és nanotechnika, valamint az elektronika. Ezeken a területeken a technikai előny mágnesként hathat a külföldi beruházókra.
A fejlődő országok kiadásai kutatás és fejlesztés terén (millió dollárban)
Románia:
2000: 470,9
2003: 648,9
Magyarország:
2000: 981,8
2004: 1 424,4
Csehország:
2000: 1 944,2
2004: 2 405,6
Lengyelország :
2000: 2 635,6
2003: 2 471,6
Oroszország:
2000: 10 828,6
2004: 16 457,8
Kína:
2000: 48 300
2004: 102 622,9