« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Mexikó – amilyen lehetett volna
The Mexico That Might Have Been
By Kerry A. Dolan
Forbes Magazine, August 22, 2005


Amikor 2000. decemberében Vicente Fox elfoglalta Mexikó elnöki hivatalát, nagyszabású terveket dédelgetett. Egy korrupció-vezérelte, nehézkes bürokráciával rendelkező országból vibráló, biztonságos államot akart teremteni. Valamiféle lázadó volt: dacolni próbált a anakronisztikus káderberendezkedésű Forradalmi Párttal (Revolutionary Party), saját érdekeiket néző üzleti és politikai nagyfőnökök egész légiójával. Az állam pedig reménytelenül vágyott a reformra.

Fox, a korábbi tagállami kormányzó javíthatatlan optimizmussal látott neki azoknak a változásoknak az előkészítéséhez, melyeknek tervével hivatalba lépett. A NAFTA teljes erejével a háta mögött 7%-os éves gazdasági növekedést, a középosztály kiszélesítését és a jogállamiság megteremtését tűzte ki célul. Hatéves ciklusa lejárta előtt egy évvel, a gazdasági növekedés ma 3,7%-os (amely 0,7%-os csökkenés a tavalyi szinthez képest). S bár az államháztartás helyzete kielégítőnek mondható, a nemzetgazdaság indikátorai lagymatag állapotban vannak.

Az ország 106 milliós népességének fele továbbra is szegénységben él. A drogügyletekhez köthető alvilági tevékenység és gyilkosságsorozatok büntetlenül uralják a nagyvárosokat. Júniusban a határon fekvő Nuevo Laredo város rendőrkapitányát, majd annak helyettesét kábítószer-kereskedelmi háború folytán lőtték le – utóbbit csupán pár órával azután, hogy elfoglalta hivatalát. A 2002-es év 13,144 gyilkosságából összesen 769 esetben kapták el a gyilkost. Mexikó emellett a 21. helyet szerezte meg a Transparency International 145 országot tömörítő korrupciós listáján. Az ország helyzete alapján pedig nem meglepő az az 5,3 millió illegális emigráns, aki az USA területére lép a két állam 2000 mérföldes határvonalának valamelyik pontján.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy Mexikó mai helyzete korántsem szükségszerű, s igenis lehetséges egy másik pályaív is az ország számára, melyet számos szektor teljesítménye bizonyít. A tőzsde például 2003 óta 138%-kal emelkedett. A jelzáloghitelek ugrásszerű növekedésével összefüggésben lakásépítési és otthonteremtési ”boom” játszódott le. Az export a tavalyi évhez hasonlóan idén is erőteljesen növekszik – köszönhetően nem kis mértékben a magas olajáraknak (Mexikó ugyanis a világ kilencedik legnagyobb olaj-exportőre). Igaz, amíg például Kína és India növekedése továbbra is töretlen, addig Mexikó a 10-ről a 12. helyre esett vissza a gazdaságok globális rangsorában. A beruházási környezet terén pedig 45 rangsorolt országból csupán a 31. Mexikó. A tavalyi GDP 677 dollárt tett ki.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány