« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Riggs Bank – diktátorok pénzmosója
Riggs Bank, blanchisseuse des dictateurs
Alain Astaud
Le Monde Diplomatique, Aout 2005


Az USA mindig az első számú leleplezője a korrupciónak és a pénzmosásnak, mikor egy számára antipatikus kormányt szeretne pellengérre állítani. De aki jó energiaellátást biztosít, jó barát. Ennek fényében gondoskodott az amerikai Riggs bank a chilei diktátor, Augusto Pinochet, vagy Teodoro Obiang Nguema, az egyenlítői-guineai diktátor pénzügyeiről.

Pinochetnek 1973–90-ig tartó hatalma alatt öregkorára szép nagy gombolyagot sikerült fölgörgetnie, melynek fonalait az amerikaiak, a chileiek és a spanyolok bogozták ki. 2005. március 16-án két amerikai szenátor, Carl Levin és Norm Coleman bemutatták legutóbbi vizsgálataik eredményét a pénzmosást illetően. Egy titkos pénzügyi hálózatot lepleztek le, melyből a chilei exelnök és családtagjai is profitáltak. A hálózatnak 125 egysége volt az Államokban és kívül. Az addigi vizsgálatok szerint 13 millió dollár nagyságú pénzösszegről volt szó. 1998 októbere és 2000 márciusa között az exdiktátor Londonban volt kénytelen maradni a spanyol igazságügyiek kérésére, akik bűneiért vádolták. Ez idő alatt a Riggs bank nyugodtan elvállalta, hogy gondoskodik pénzéről és annak átutalásáról Londonból az Egyesült Államokba. Az 1,6 millió dollár összegű tranzakció 1999-ben ment végbe. Mivel a brit sajtó említést tett az exdiktátor pénzügyi helyzetéről, a bank az ő és feleségének a nevét is átváltoztatta.

Az első szenátusi nyomozás két fantomcéget leplezett le, az Ashburton Company Ltd.-t és az Ashburton Trusty Althrop Investment Co. Ltd.-t, melyek Pinochet nyereségének minden centjéről gondoskodtak a Riggsen keresztül. A két társaságnak sem irodája, sem alkalmazottai nem voltak. Ha már a hamis neveknél tartunk, Pinochetnek volt belőle vagy 10, ahogyan hamis papírjai is, így számlákat nyitni gyerekjáték volt.

Pinochet nem az egyetlen diktátor, aki a Riggsből húzott hasznot. Első kliensük, Teodoro Obiang Nguema egyenlítői-guineai diktátor vagy 700 milló dollárt fektetett be. A 70-es évek végén országa a világ legszegényebbjei közé tartozott. Most félmillióan lakják, és – papíron – az egyik leggazdagabb a kontinensen. Ez az amerikai cégek által vezett talajkutatásoknak köszönhető, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy az ország Alsó-Szahara 3. legnagyobb olajtermelője legyen. Persze a lakosok ugyanolyan szegények maradtak, mert ugyan termelhettek bármennyit, a java annak is a zsarnok kezébe került.

2001. szeptember 11-e óta az Egyesült Államok csökkenteni akarta közel-keleti olajfüggését, innentől kezdve a Guineaiöböl politikai szempontból létfontosságú. Miután a nemzetközi sajtó nem volt túl jóindulatú hozzá, Nguema elnök lezárta az összes számláját a Riggsnél, a spanyol Banco Santandernél és az angol HSBC-nél is. Bizonyos értelemben a két diktátor szeptember 11-e áldozata. Csak addig tudták szép csendben intézni ügyeiket, amíg nem kezdtek el vizsgálatok folyni a terroristaszervezetek finanszírozása ügyében. 2004. május 14-én a Riggs bankot 25 millió dolláros pénzbírságra ítélték.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány