« Vissza: lapszemle tartalomjegyzék 

Az egykulcsos adórendszer forradalma
The Flat-tax Revolution
By George Osborne
The Spectacor, 9 July 2005


Függetlensége érdekében Észtországnak több alkalommal is szembe kellett szállnia a szovjet uralommal. Először 1919-ben, a Lenin imperialista ambícióitól vezérelt Vörös Hadsereg ellen fogtak fegyvert. Majd hetven évvel később ismét síkraszálltak önállóságukért. Igaz, ez alkalommal a szovjet csapatok egyetlen puskalövés nélkül elhagyták az ország területét, de egy megbénult gazdaságot hagytak hátra, melyet a hosszú évtizedek szovjet modellje, a tervutasításos gazdálkodás tett életképtelenné. Észtország azóta is óriási erőfeszítéseket tesz egy modern, dinamikusan fejlődő piacgazdaság kiépítése érdekében. Ennek egyik legfontosabb eszköze: az egykulcsos adórendszer, mely Nagy- Britannia előtt sem ismeretlen, hiszen Hongkongban évtizedeken át alkalmazták. De napjainkban egyenesen az egykulcsos adó forradalmának lehetünk szemtanúi Kelet- és Közép-Európában. 1994-ben Észtország volt az úttörő, majd Lettország, Litvánia, Oroszország és Szlovákia sorra követte az apró balti állam példáját. A szomszédos országok „adóversenye” pedig azt eredményezte, hogy Észtországban például 20 százalékra csökkent az általános adókulcs.

Ez az egykulcsos adórendszer áll legközelebb a klasszikus Adam Smith-i kritériumokhoz, melyek szerint a jó adórendszer az, amely hatékony, átlátható, egyszerű, igazságos és könnyen beszedhető. További előnye, hogy mind a vállalatokra, mind az egyénekre így kirótt közteher szintje kicsi. Emellett az egykulcsos adórendszer számos kedvező gazdasági mechanizmust kelt életre. Csökken az államra rótt fölösleges költségek mértéke, nő a versenyképesség, és munkára ösztönző erők lépnek működésbe, mivel több pénz marad az emberek zsebében. Az eredmény pedig az, hogy a csökkenő adókulcsok dacára az adóbevételek az eredeti szinten maradnak, ha nem nőnek. A közép- és kelet-európai országok jó példával szolgálhatnak Nagy-Britannia számára is. Főleg most, mikor a Gordon Brown pénzügyminisztersége alatt évről évre bonyolultabbá váló adórendszer hatására a lakosság egyre nagyobb hányadában fogalmazódik meg az egyszerűsítés kívánalma. Persze a Kelet- és Közép-Európában alkalmazott megoldások nem ültethetők át egy az egyben a brit rendszerre, hiszen míg az 1989 után felszabaduló gazdaságok nem rendelkeztek komolyabb adózási hagyományokkal, addig a szigetország direkt adózási rendszere több évszázados múltra tekint vissza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs mit tanulnunk. Főleg egy olyan gazdasági környezetben, ahol a vállalatok a helyi adóterhek függvényében szabadon választják meg termelésük helyszínét. Egy ilyen légkörben Nagy-Britannia nem engedheti meg magának, hogy továbbra is a magas és bonyolult adórendszerek útját járja.

A tanulságok – melyeket az egykulcsos rendszer és a mi adórendszerünk összevetésekor le kell vonnunk – pedig világosak. Először is, az adókulcsoknak nem szabad sokféléknek lenniük. Napjaink kormányzati adópolitikája a kivételek és a kedvezmények végeláthatatlan ördögi körébe keveredett. Az adókikerülés felszámolása érdekében évente több száz oldallal bővül a brit adózási törvénykönyv. Ezzel azonban csak növeljük az adócsalók mozgásterét, amit az adórendszer egyszerűsítésével könnyen szűkíteni tudnánk. Másodszor pedig látnunk kell, hogy az egykulcsos adórendszer alacsony rátái serkentőleg hatnak a befektetési és vállalkozási kedvre, mely pótlólagos adóbevételt teremt. Persze a Kincstárnak nem szabad készpénznek venni ezen pótlólagos bevételeket, és meg kell találnia azokat a megfelelő megoldásokat, amelyek nem kockáztatják a közkiadások hátterének stabilitását. De ezzel egy időben tudnunk kell, hogy ha nem csökkentjük a közterheket, nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek egykulcsos vagy alacsony kulcsos adópolitikát folytatnak.

Nagy-Britannia egykoron a forradalmi gazdasági eszmék hazája volt. Az 1980-as években szabadpiaci rendszerünk számos politikai és gazdasági önállóságért harcoló fiatal szakembert ihletett meg Európa keleti és középső részein. Elkötelezettségüknek hála ezek a fiatalok mára elérték céljukat, és most ők lehetnek azok, akik egykulcsos adórendszerükkel a követendő példát szolgáltatják.




© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány