A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület eljuttatta lapunkhoz azt a levelet, amelyben neves közéleti személyiségek az Amerikai Egyesült Államok elnökét jövő évi magyarországi látogatásra hívják.
George W. Bush úr,
az Egyesült Államok Elnöke
Igen tisztelt Elnök Úr!
Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, látogasson el Magyarországra a jövő évben abból az alkalomból, hogy ekkor, október 23-án, emlékezünk meg az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójáról. Ez volt a világtörténelemben a legnagyobb és legtragikusabb tömegmegmozdulás a kommunista diktatúra ellen. A nyugati világ megosztottsága is közrejátszott abban, többek között, hogy a magyar nép a harcában magára maradt, sőt évtizedeken át úgy tűnt, hogy felesleges volt az általa hozott hatalmas áldozat. A forradalom jelentőségét az Egyesült Államok népe a kezdettől fogva megértette. Lelkesen, visszafojtott lélegzettel követte az eseményeket és áldozatkész segítsége igen sok formában nyilvánult meg a véres megtorlást követően is. Erről legjobban Amerikában befogadott nagyszámú menekült honfitársunk tud tanúskodni.
Hannah Arendt, a náci diktatúra elől az Egyesült Államokba emigrált világhírű filozófus, akit a magyarokhoz hasonló előzékenységgel fogadtak be új hazájában, s aki az amerikai demokrácia egyik legjobb és legismertebb méltatója lett, könyvet írt az 1956-os magyar forradalom hatása alatt. Azt írta benne, többek között, hogy ez volt a világ első emberjogi forradalma. További írások, méltatások sokasága született Amerikában és szerte a világban, amelyek e szabadságharc hőstetteivel és tragikus következményeivel foglalkoznak. Évtizedeken át úgy látszott, hogy a magyarok áldozata hiábavaló volt. De még átmeneti veresége ellenére is, a magyar forradalom olyan csapást mért a kommunizmusra, amelyből sosem tudott felgyógyulni. Ihletője lett az 1968-as prágai tavasznak és az 1980-as lengyel Szolidaritás-mozgalomnak, s így vezetett a kommunista rendszerek összeomlásához 1989-ben, s a hidegháború megnyeréséhez. Az 1956-os magyar forradalom jelentőségét is ekkor értette meg a világ igazán. Ma a mi országaink szövetségesek. Tudjuk, Magyarország és az új demokráciák nem lennének ma az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió tagjai, ha szándékukat, jórészt éppen 1956 véres tanulságainak alapján, az Ön országa és Európa nyugati része nem támogatta volna. Büszkék vagyunk erre a barátságra. Hisszük azt is, hogy a magyar nép elbukott felkelése a szovjet megszállók ellen és az azt követő véres tragédia, megdöbbentő és kegyetlen megtorlás, elnyomás nélkül a világ ma másként gondolkodna a szabadságról, a demokráciáról és a kommunizmusról, a diktatúrákkal szembeni közös felelősségről.
Elnök úr!
Ön 2006 októberében olyan országba látogatna el, amelyben ma már minden parlamenti erő a magáénak tekinti az 1956-os forradalmat. Látogatása, ez a meggyőződésünk, nem csak nekünk, magyaroknak szólna. Elsősorban azt fejezné ki, hogy az önkényuralmak elleni harc, áldozatvállalás mindig a demokráciáért történik, azt erősíti szerte a világban. Hogy az 1956-ot követő években a helyzet ugyan reménytelennek tűnt, a bizakodást mégsem szabad feladni. Mint a világ legnagyobb demokráciájának államfője, a több tízezer halálos áldozatra, a több százezer létében, emberi méltóságában és szabadságában megnyomorított, köztük hazájuk végleges elhagyására kényszerített ember szenvedésének adózva mondhatná el üzenetét, amely a világnak szólna. A szabadság és a demokrácia értelméről, közös eszményeink védelmében.
Elnök úr! Kérjük, fogadja el meghívásunkat, mondja el üzenetét a világnak a mi körünkben, itt, Magyarországon!
2005. július 7.
Bod Péter Ákos | Illyés Mária | Orbán Viktor |
Borostyánkői Mátyás | Jávor Béla | Osztovits Ágnes |
Csite András | Jeszenszky Géza | Pálinkás József |
Entz Géza | Karátson Gábor | Schmidt Mária |
Farkas Ádám | Király Miklós | Solymosi Frigyes |
Fasang Árpád | Kodolányi Gyula | Stefanovits Péter |
Finta József | Kondor Katalin | Tar Pál |
Freund Tamás | Martonyi János | Trócsányi László |
Granasztói György | Nagy Zoltán | Vizi E. Szilveszter |
Hámori József | Náray-Szabó Gábor |