« Vissza: PSz tartalomjegyzék 

A Széchenyi Terv segítségével megvalósult egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásai

Megjelent: 2005. március – 1. évfolyam, 2. szám


DR. MUNDRUCZÓ GYÖRGYNÉ főiskolai docens, DR. SZENNYESSY JUDIT tanszékvezető főiskolai tanár.
A cikk teljes, szerkesztetlen, színes változata letölthető.
Bevezetés
A 2001. január 15-én meghirdetett Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési programja nyertes pályázatainak sorsáról csak kevés információnk van, az elkészült objektumok üzemelési jellemzőiről és hatásairól pedig lényegében semmilyen adattal nem rendelkezünk.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyilvántartása szerint az egészségturisztikai fejlesztések nyertes pályázatainak száma több mint 100, és a beruházások kb. 70 településen valósultak, illetve valósulnak meg.

A nyertes pályázatok nemcsak a fejlesztésekhez nyújtott állami támogatások nagyságrendje (kb. 30 milliárd Ft) miatt érdemelnek figyelmet, hanem azok közvetlen és közvetett gazdasági hatásai miatt is.

A Széchenyi Terv által támogatott egészségturisztikai projektek közül 2003 végén már 34 projekt üzemelt, 2004-ben pedig további 33 új/megújult egészségturisztikai létesítmény fogad látogatókat.

A program Magyarország turisztikai kínálatának színvonalát, területi szerkezetét jelentősen megváltoztatta. Az állami támogatásoknak köszönhetően olyan településeken is történt fürdőfejlesztés (esetenként ún. zöldmezős beruházás) és wellness-szálloda építése, ahol eddig a turisztikai attrakciók és az infrastruktúra hiánya miatt nem volt jellemző a turizmus.

Az egészségturisztikai fejlesztések legfontosabb feltételezett hatása az volt, hogy a fürdőfejlesztések turisztikai attrakciókként növelik az adott települések (és Magyarország) turisztikai vonzerejét, és további turisztikai beruházásokat ösztönöznek. A kínálatfejlesztés e formája csökkenti a nemzetközi és belföldi turisztikai kereslet területi és időbeni koncentrációját, és hozzájárul a turizmus kedvező gazdasági hatásainak felerősítéséhez.

A Polgári Magyarországért Alapítvány által támogatott kutatás azt vizsgálja, hogy az egészségturisztikai fejlesztések milyen gazdasági hatásokkal járnak a fogadóhelyeken és nemzetgazdaságilag.

A kutatás célja és módszere
A kutatás 11 településen, primer kutatás segítségével azt vizsgálta, hogy a Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési beruházásai hogyan élénkítették a települések s ezáltal az ország gazdasági életét, milyen további fejlesztéseket generáltak és generálnak, hogyan ösztönözték a kis- és középvállalkozások tevékenységét, mi jellemzi a létesítmények működését, és melyek az üzemelés főbb gazdasági hatásai, s a fejlesztések befolyásolják-e a helyi lakosok életét, szabadidő-eltöltését.

A kutatás főbb céljait az alábbiakban határoztuk meg:

• 11 településen tételesen vizsgálni a Széchenyi Terv egészségturisztikai alprogramja támogatásával (is) megvalósuló beruházások helyi gazdasági hatásait (közvetlen, közvetett, illetve tovagyűrűző hatásokat).

• A 11 egészségturisztikai beruházás nemzetgazdasági szintű hatásainak bemutatása.

• A kutatásba bevont 11 új/megújult egészségturisztikai létesítményeinek üzemelésével összefüggő helyi és nemzetgazdasági hatások bemutatása.

• A 11 létesítmény látogatóforgalmának – keresleti jellemzőinek – bemutatása.

• A helyi lakosok és vállalkozók véleményének feltérképezése reprezentatív mintavétellel.

• A Széchenyi Terv által támogatott 11 egészségturisztikai létesítmény kutatási eredményei alapján országos adatok becslése. Az egészségturisztikai fejlesztések településszintű gazdasági hatásainak elemzéséhez nagyrészt a primer kutatások segítségével nyert adatokat, információkat használtuk fel.

Statisztikai adatokat a Széchenyi Terv nyertes egészségturisztikai pályázatairól és az állami támogatás nagyságáról, valamint a kereskedelmi szálláshelyi forgalom növekedéséről gyűjtöttünk.

Primer kutatás segítségével

• 11 településen 1088 helyi lakos véleményét ismertük meg szóbeli kérdőíves megkérdezéssel az egészségturisztikai beruházások településre gyakorolt hatásáról és a lakosság fürdőlátogatási szokásairól,

• 11 településen 287 vállalkozó véleményét tudakoltuk szintén szóbeli kérdőíves megkérdezéssel az egészségturisztikai beruházás vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, a település gazdasági helyzetére ható változásokról és a további fejlesztési irányokról,

• a 11 településen mélyinterjúkat folytattunk:

– az önkormányzatok polgármestereivel vagy alpolgármestereivel,
– az egészségturisztikai objektumok vezetőivel.

A kutatásba bevont települések kiválasztásához az alábbi feltételeket állítottuk:

• A települések száma legalább 15%-a legyen azon településeknek, ahol egészségturisztikai beruházás valósul meg.

• A kiválasztott települések lehetőség szerint az ország különböző régióiból kerüljenek ki.

• A beruházás üzemelése minimum fél év, lehetőleg több mint egy év legyen.

• A beruházás értéke projektenként haladja meg a 150 millió Ft-ot.

• A települések között legyenek turisztikai fogadóhelyek és olyan városok, ahol a turizmus fejlődését az egészségturisztikai beruházás indítja el.

A primer kutatásokat az alábbi 11 településen végeztük:

Berekfürdő, Cegléd, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Kehidakustány, Mórahalom, Pápa, Sárvár, Tótkomlós és Zalakaros.

A vizsgálatba bevont városok legfontosabb adatait az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: A vizsgálatba bevont települések jellemzői


A lakosok száma alapján lényegében három csoportba oszthatjuk a vizsgált településeket:

• Kistelepülések, 1000–6600 lakossal (Berekfürdő, Kehidakustány, Zalakaros, Tótkomlós, Mórahalom).

• Közepes városok, 15 000–38 000 lakossal (Sárvár, Pápa, Hajdúszoboszló, Gyula, Cegléd).

• Egy nagyváros 135 000 lakossal (Győr).

A települések közös jellemzői:

• A vidéki települések átlagához képest alacsony a regisztrált munkanélküliség (kivétel Mórahalom). A korábbi évekhez képest mindenütt csökkent a munkanélküliség. Több településen a környékről járnak be dolgozni.

• Fejlett az infrastruktúra (kivétel Tótkomlós csatornázottsága). Ahol nincs pontos adatunk a csatornázottságra, ott is legalább 60-70%-os annak kiépítettsége.

• A településekre a bevándorlás jellemző (kivétel Győr és Tótkomlós).

A települések eltérő jellemzői:

• Két településen a fürdő a II. világháború előtt épült, 3 helyen zöldmezős beruházás történt.

• A települések egy része hagyományos turisztikai fogadóhely (pl. Berekfürdő, Gyula, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Sárvár), más települések éppen a fürdőfejlesztéssel lépnek a turisztikai fogadóhelyek körébe (pl. Kehidakustány, Pápa, Mórahalom, Tótkomlós), s van, ahol az egészségturisztikai beruházás a várostól izolált turisztikai fejlesztést alapozott meg (pl. Cegléd).

A kutatási eredmények összefoglalása
Egészségturisztikai beruházások 2001-2003-ban

A 2001. szeptember 1-jén, a Széchenyi Terv keretében meghirdetett egészségturisztikai pályázatok célja az volt, hogy a már meglévő létesítmények fejlesztésére és új objektumok létrehozására ösztönözze a befektetőket. A pályázatokon elnyerhető költségvetési támogatás fürdőfejlesztés esetében a fejlesztés teljes összegének maximum 50%-a, legfeljebb 1 milliárd Ft, míg szállodaberuházás esetében a beruházás teljes összegének 15%-a, maximum 500 millió Ft volt.

Szakértői számítások az állami támogatás minden forintjához további 1,42 Ft vállalkozói tőke megmozgatását jósolták.

A Széchenyi Terv TU1-es és TU2-es programja támogatásával megvalósult beruházások adatait a vizsgált 11 településen a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat: ET-beruházások 2001–2003-ban


A gazdasági hatásvizsgálat 11 célobjektumának főbb jellemzői:

• Egy településen nem a fürdőt, hanem a – fürdőtől független – új gyógyszállodát vontuk be a vizsgálatba.

• Két projekt a wellness- és gyógyfürdő mellett szállodaberuházást is magában foglalt.

• A vizsgált 11 objektumból 9 önkormányzati (90-100%) tulajdonban van.

• A beruházások átfutási ideje nagyon rövid, 12-15 hónap volt.

Ez utóbbi részben annak tudható be, hogy a létesítmények kiválasztásánál – mint arról korábban írtunk – fontos szempont volt a minimális 6 hónapos működési idő. Azokat a beruházásokat tehát eleve kihagytuk, ahol akadozott az építés.

Mindazonáltal komoly teljesítménynek tekintjük, hogy a 2001 szeptemberében meghirdetett pályázatokból 2003. év végén már 34 létesítmény működött, ösztönözve a turistaforgalmat, és bevételt biztosítva a tulajdonosnak.

A 11 település összesített adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az állami támogatás hatására nemcsak a tervezett beruházási érték jött létre, hanem a tervezettnél 20,5%-kal nagyobb közvetlen beruházási érték valósult meg. Ez azt is jelenti, hogy az 1 Ft állami támogatás által ösztönzött saját, közvetlen beruházási érték pályázatban vállalt tervezett 1,15 Ft mutatója a tényadatok alapján 1,59 Ft-ra emelkedett.

Az állami támogatás aránya a tényleges beruházási érték 38,5%-a, ebből a Széchenyi Terv TU programja keretében nyújtott támogatás kb. 36% volt.

A létesítmények tulajdonosainak többsége a saját forrás egy részét hitelfelvétellel biztosította.

Beruházási multiplikátor hatás

A Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztési alprogramjának egyik kormányzati célja a beruházások multiplikátor hatásának kihasználása volt. Erre vonatkozóan készültek becslések és számítások, azonban a tényleges hatások csak primer kutatás segítségével mutathatók ki.

A gazdasági hatásvizsgálatnak egyik fő célja az volt, hogy bemutassuk, hogy az egészségturisztikai beruházások (gyógy- és wellnessfürdők, -hotelek) milyen további közvetett és tovagyűrűző beruházási hatásokkal, azaz multiplikátor hatással jártak a fogadóhelyeken.

E cél érdekében az egészségturisztikai beruházások hatásait két idősávban vizsgáltuk:

a) a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan, 2001–2003-ban (közvetett hatás),

b) a létesítmény üzembe lépését követően, 2004–2006-ban (tovagyűrűző hatás).

A primer kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a Széchenyi Terv TU1 és TU2 nyertes pályázatai szinte azonnal ösztönzően hatottak a települések turisztikai fejlesztéseire, elsősorban a kereskedelmi szálláshelyi beruházásokra. Ezekről a mélyinterjúk során igyekeztünk információkat szerezni. Nem tekinthetünk természetesen minden megvalósult szálláshelyfejlesztést a fürdőberuházás által ösztönzött beruházásnak, ezért számításainkban csak azokat a fejlesztéseket vettük figyelembe, ahol a direkt ok-okozati kapcsolat kimutatható volt.

A tovagyűrűző hatásokra vonatkozó információkat egyrészt az egészségturisztikai létesítmény vezetőjétől (jövőbeni fürdőfejlesztés), másrészt az önkormányzat képviselőjétől kaptuk.

A Széchenyi Terv TU1 és TU2 programja által (is) támogatott 11 egészségturisztikai projekt

A 20 879 299 ezer Ft tényleges beruházási értéke a kutatásba bevont településeken a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan további 11,7 milliárd Ft magánerős beruházási érték megvalósulását ösztönözte, s a 2004–2006. években várhatóan 24,6 milliárd Ft, főleg magas színvonalú kereskedelmi szálláshely-beruházásokat (4*-os wellness- szállodák és kempingek) indukál. A 2004–2006 között tervezett fejlesztések többségét már konkrét tervek, illetve szerződések támasztják alá (pl. Sárváron), illetve néhány beruházást már át is adtak üzemelésre (pl. Győrben, Pápán, Cegléden).

Az egészségturisztikai beruházások hozzájárulása a GDP-hez

Az egészségturisztikai beruházások nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelésének egyik fontos összefüggése a beruházások hozzájárulása a GDP-hez.

Az egészségturisztikai beruházási projektek GDP-hozzájárulását az EUTREND tanulmány ÁKM-alapú adatainak felhasználásával számítottuk ki.

A számításokhoz felhasznált arányok a következők voltak:

• Végső felhasználás = az egészségturisztikai építőipari beruházási érték 90%-a.

• Az építőipar halmozott importhányada: 21,4%.

• Az építőipar által előállított GDP: végső felhasználás mínusz import. Összefoglalva a beruházások GDP-re gyakorolt hatásvizsgálatával kapcsolatos főbb kutatási eredményeket:

• A 11 településen vizsgált, 2003 év végéig átadott egészségturisztikai beruházások GDP-hozzájárulása 14,8 milliárd Ft volt.

• A beruházási multiplikátor hatás figyelembevételével a 2001–2006 időszakban a GDPhez való hozzájárulás becsült értéke – jelenlegi árszínvonalon számolva – 37,7 milliárd Ft lesz, évenként átlagosan 7,5 milliárd Ft.

3. táblázat: Egészségturisztikai beruházások hozzájárulása a GDP-hez


Országos becsült adatok:

• A Széchenyi Terv keretében Magyarországon megvalósuló 98 milliárd Ft-ra becsült egészségturisztikai beruházások közvetlenül összesen 69,436 milliárd Ft GDP-növekedést eredményeznek.

• A multiplikátor hatás figyelembevételével számított GDP-növekedés 2001–2006 között összesen 176,7 milliárd Ft lesz.

Az egészségturisztikai beruházások hatása az államháztartási bevételekre

Az egészségturisztikai beruházásokkal összefüggő államháztartási bevételek alakulása a jövedelemhatás mellett a beruházásokhoz nyújtott állami támogatások miatt is fontos kutatási cél volt.

A számítások kiinduló adatai a következők: • Végső felhasználás = egészségturisztikai beruházási érték 90%-a.

• Egészségturisztikai beruházás összes államháztartási bevétele = a végső felhasználás 36,5%-a.

A 11 településen, a beruházások államháztartási bevételre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatási eredményeket röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze:

• A 2003 végéig átadott 11 egészségturisztikai beruházás nemzetgazdasági szinten 6,9 milliárd Ft-tal növelte az államháztartási bevételt.

• A 11 településen 2001–2006 között már megvalósult, illetve tervezett turisztikai beruházások (beruházási multiplikátor hatás) az államháztartást összesen 17,5 milliárd Ft-hoz juttatják.

• 2003 végéig a beruházók a beruházás teljes összege után 4,2 milliárd Ft áfát igényelhettek vissza, amit államháztartási kiadásnak kell tekintenünk, a 11 projekttel kapcsolatos összes államháztartási kiadás becsült összege 12,3 milliárd Ft (8,1 milliárd támogatás + 4,2 milliárd áfa).

• A 11 településen megvalósult (illetve megvalósuló) beruházások multiplikátor hatása következtében az államháztartás összesen 17,5 milliárd Ft bevételhez jut. Így a beruházással kapcsolatos államháztartási egyenleg 2001–2006 között +5,2 milliárd Ft.

• Amennyiben figyelembe vennénk a többletberuházások áfa-visszaigénylését is (összesen 10,65 milliárd Ft), a 11 településen megvalósult egészségturisztikai beruházásokkal összefüggésben képződő 17,5 milliárd Ft államháztartási bevétellel szemben 18,72 milliárd Ft (10,65+8,07) kiadás állna, amelynek egyenlege: –1,22 milliárd Ft. Eközben a beruházások folyamatos üzembe helyezése jelentős többletbevételhez juttatja az államháztartást. Erre az üzemelés jövedelemhatásának vizsgálatánál térünk ki.

Országos becsült adatok:

• Számításaink szerint a Széchenyi Terv egészségturisztikai programja keretében megvalósult (megvalósuló) gyógy- és wellness-fürdő, illetve szállodaberuházások 32,2 milliárd Ft államháztartási bevételt eredményeznek. A beruházások multiplikátor hatását figyelembe véve 2006- ig összesen 82 milliárd Ft államháztartási bevételhez jut a költségvetés.

• A TU1-TU2-es projektek támogatására az állam összesen 30,9 milliárd Ft-ot fordított, a beruházók által visszaigényelt áfa számított összege 19,6 milliárd Ft volt (együtt 50,5 milliárd Ft). Az államháztartás többletbevétele tehát 2006-ig 31,4 milliárd Ft lesz.

• Amennyiben figyelembe vesszük a közvetett és tovagyűrűző beruházások utáni áfavisszaigénylést is – a fenti számítási metódust követve –, a beruházások államháztartási egyenlege –1,33 milliárd Ft lenne, ami nagyságrendileg nem jelentős negatívum. Ugyanakkor ismét utalnunk kell a beruházások üzemelésével összefüggő jelentős államháztartási többletbevételre.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az egészségturisztikai beruházásokhoz nyújtott állami támogatások összege, a beruházási multiplikátor hatás következtében – a visszaigényelt áfa teljes összegének figyelembevételével is – már a beruházások üzembe lépését megelőzően nagyjából visszaáramlik a központi költségvetésbe.

Az egészségturisztikai létesítmények üzemeltetésével összefüggő gazdasági hatások

A vizsgált új/megújult egészségturisztikai létesítmények többsége 2003-ban kezdte meg működését. Az új létesítményeknek értelemszerűen nincs felújítás előtti adata. A „régi” fürdők esetében – jóllehet jelentős kapacitásbővülés történt – 2001-et tekintjük bázisévnek. Az üzemelésre vonatkozó adatok értelmezésénél fontos tudni, hogy a létesítmények egy része 2003 tavaszán, közepén, illetve őszén kezdte meg működését, tehát a 2003. évi adatok nem teljes évre vonatkoznak. A növekmény kiszámítása a 2004-es év adatai alapján történt.

Napjaink egyik új gazdasági jelensége, a szolgáltatások kiszervezése a gyógy- és wellness-fürdők esetében is gyakori. Mindazonáltal nem tekinthetjük minden létesítményre jellemzőnek. (A foglalkoztatási adatok alapján látható, hogy ez az adott fürdőben milyen mértékű.)

A szolgáltatások kiszervezése témánk szempontjából azért fontos, mert annak nagyságrendje alapvetően befolyásolja a létesítmények üzemelésével összefüggő közvetlen gazdasági hatásokat, az árbevétel nagyságától a központi költségvetési befizetésekig.

Árbevétel

A vizsgált 11 egészségturisztikai létesítményből 10 gyógy-, termál- és wellnessfürdő, amelyekből 2 (Kehida Termál, Sárvár Termál) kisebb kapacitású wellness-hotelt is magában foglal. Ez utóbbi fontos árbevétel- növelő tényező lehet a jövőben.

A fürdők/wellness-hotelek árbevételét külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják. A belső tényezők közül ki kell emelni a fürdő kapacitását, az élményelemek számát, a fedett létesítmények szolgáltatási jellemzőit (pl. gyógyszolgáltatási kapacitását) és a marketingtevékenységet. A külső tényezők közül jelentős szerepe van a létesítmény, illetve a település turisztikai vonzáskörzetének, turisztikai infrastruktúrájának és imázsának, továbbá a lakossági vásárlóerő és a turisztikai kereslet alakulásának.

A vizsgált létesítmények árbevételének adatait a 4. táblázatban foglaltuk össze. Az egészségturisztikai létesítmények árbevételével összefüggő gazdasági hatások az alábbiak:

4. táblázat: Üzemeltetési árbevétel, államháztartási halmozott befizetés


11 projekt:

• A Széchenyi Terv TU1 és TU2 programja keretében megvalósult 11 projekt üzemelésének első teljes évében, 2004-ben a létesítmények árbevétele – az outsourcing tevékenységek nélkül – 6 milliárd Ft volt, amely folyó áron 3,35 milliárd Ft-tal (129 %-kal) haladta meg a beruházás előtti 2,6 milliárd Ft árbevételt. Ezek az adatok meggyőzően cáfolják azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a fürdőfejlesztések nem növelték a keresletet, hanem a meglévő keresletet több egység között osztották el. Bizonyíték erre a zalakarosi Gránit Fürdő több mint 200 millió Ft árbevétel-növekménye 2001-hez képest, miközben megjelent a régióban egy új létesítmény – a Kehida Termál –, és 700 millió Ft fölötti éves árbevételt ért el.

• Számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy egységnyi beruházási értékre mennyi árbevétel-növekedés jut, s ez alapján mely projektek a legsikeresebbek. Számításaink szerint az egységnyi beruházási értékre jutó legmagasabb fajlagos hozamot a Kehida Termál és a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő érte el, őket követi a győri Rába Quelle és a Gránit Fürdő Zalakaroson. Sikeresnek tekinthetjük a Sárvári Termált, a Pápa Várkertfürdőt és a Gyulai Várfürdőt is. Mindazonáltal itt is hangsúlyozni kell, hogy a kiszervezett szolgáltatások árbevételét (pl. a vendéglátás és a gyógyszolgáltatások a Pápai Várkertfürdőben) a fenti mutatók nem tartalmazzák.

Országos becsült adatok:

• A Széchenyi Terv TU1-TU2 pályázatai keretében megvalósult létesítmények üzemeltetési árbevétele kb. 30 milliárd Ft. Jóllehet 2004-ben országosan még nem minden létesítmény üzemelt, azonban a kutatási mintánk szerkezetétől eltérően, több wellness-hotel működött, amelyek hozama jóval meghaladja a hasonló beruházási értékű fürdőlétesítmények árbevételét. Ezért a 30 milliárd Ft becsült árbevételt reálisnak tekinthetjük.

• Számításaink szerint az egészségturisztikai fejlesztések miatti országos árbevétel- növekmény kb. minimum 17 milliárd Ft évenként. Ez különösen annak ismeretében fontos adat, hogy a 2004-es év sok szempontból nehéz év volt az egészségturisztikai létesítmények számára: későn indult a nyár, változékony volt az időjárás, nem nőtt a lakosság vásárlóereje, s a hagyományos küldő országokból (Németország, Ausztria) nem nőtt a beutazók száma.

Államháztartási bevételre gyakorolt hatás

A kutatás során – mélyinterjúmódszerrel, majd statisztikai adatlappal – részletesen vizsgáltuk a létesítmény költségvetési kapcsolatait. Ez egyrészt az új/megújult objektumok működésével kapcsolatos jövedelemhatás vizsgálata miatt volt szükséges, másrészt ezen adatok segítségével lehet vizsgálni a Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztésekhez nyújtott támogatások nemzetgazdasági szintű megtérülését.

Az államháztartási bevételekre gyakorolt hatást két aspektusban vizsgáltuk.

a) A létesítmény közvetlen befizetései:

• a helyi önkormányzatnak befizetett adókat (iparűzési adó, idegenforgalmi adó) és

• az állami költségvetésbe (eb-, nybjárulék, eho, szja, munkavállalói hozzájárulás, társasági adó) befizetett összegek. Az áfabefizetésekkel nem foglalkoztunk, mert nem tudtuk elkülöníteni a beruházások miatt visszaigényelt áfát az üzemeltetéssel összefüggő áfaegyenlegtől.

b) A létesítmények működésének hatása az államháztartási bevételekre ÁKM-alapú becslés alapján, amely az állami költségvetési halmozott bevételeket és az önkormányzati bevételeket egyaránt tartalmazza.

Főbb megállapításaink a 11 projekt adatai alapján:

• A vizsgált 11 létesítmény 2004-ben közvetlenül összesen 77,4 millió Ft-ot fizetett be a helyi önkormányzatoknak. Látható, hogy a vizsgált projektek közül az önkormányzati tulajdonban lévő új létesítmények szinte teljes egészében adómentesek. Jelentősebb összegű adót a hagyományos fürdők: a zalakarosi Gránitfürdő, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő, valamint a Sárvár Termál és a Kehida Termál fizetett a helyi önkormányzatnak. Ezek közül a Kehida Termál magántulajdonban van.

• A 11 létesítmény 2004-ben összesen 1 milliárd Ft-ot fizetett be az állami költségvetésnek, ami a nettó árbevétel 20%-a. Ez az arány – jelentős outsourcing tevékenység miatt – alacsonyabb, mint az ÁKM-tanulmány adata. Értelemszerűen a fürdők esetében a közvetett hatás nagyobb, mint az ÁKM-alapú becslés szerinti arány.

• Nemzetgazdasági szinten a 11 létesítmény államháztartási bevételhez való halmozott (közvetlen + közvetett) hozzájárulása 2004-ben 2,46 milliárd Ft volt.

Országos adatok becslése:

• 2004-ben az egészségturisztikai létesítmények az üzemeléssel összefüggésben közvetlenül kb. 5 milliárd Ft-ot fizettek be a központi költségvetésbe.

• 2004-ben az államháztartás – az új/megújult fürdők üzemelése következtében – összesen kb. 12,4 milliárd Ft bevételhez jutott.

• A fejlesztés előtti évhez viszonyítva országosan 6,5 milliárd Ft a többlet államháztartási bevétel évenként.

Munkahelyteremtő hatás

A fogadóhelyeken a turisztikai fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatásai általában nagy figyelmet kapnak. Az egészségturisztikai létesítmények munkahelyteremtő hatását a Széchenyi Terv pályázatai is kiemelten kezelték. A nyertes pályázatokban a beruházók összesen 2415 új munkahely létrehozását vállalták.

A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy 2004-ben a kutatásba bevont létesítményekben összesen hányan dolgoztak, s a beruházás előtti évben mi jellemezte a foglalkoztatást.

Az egészségturisztikai létesítmények munkahelyteremtő hatásának vizsgálatához az alábbi adatokat használtuk fel:

• A fürdő/szálloda alkalmazottainak száma;

– Éves átlagos állományi létszám.
– Idényszerűen foglalkoztatottak száma.

• A fürdő területén szolgáltatást nyújtó vállalkozások (outsourcing tevékenység) dolgozóinak száma:

– Egész évben dolgozók száma.
– Idényszerűen dolgozók száma.

A kutatás során kapott létszámadatokat az 5. táblázatban foglaltuk össze.

5. táblázat: Munkahelyteremtő hatás


Legfontosabb kutatási eredmények:

11 projekt:

• A vizsgált 11 egészségturisztikai létesítményben 2004-ben 1214 fő dolgozott, 504 fővel több, mint a fejlesztések előtt, 2001-ben.

• Négy létesítmény kivételével, a fürdőkben jellemző a szolgáltatások kiszervezése (pl. biztonsági szolgálat, karbantartás, parkgondozás, gyógyszolgáltatások), továbbá bérlőként külső vállalkozások végzik a vendéglátó, kiskereskedelmi, kölcsönző tevékenységet.

• A fürdő területén működő külső vállalkozások által foglalkoztatottak száma 2004- ben 1192 fő volt, ami 340 fővel haladja meg a beruházás előttit.

• A vizsgált létesítmények területén 2004-ben összesen 2406 fő dolgozott. A beruházók a pályázatban vállalt új munkahelyeket (387) biztosították, sőt összesen 457 többletmunkahelyet teremtettek. Idényszerűen pedig további 690 fő dolgozik a fürdők területén.

6. táblázat: Vállalkozásösztönző hatás


Országos becsült adatok:

• Becslések szerint a Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztési programja az országban 5267 új munkahelyet teremtett, a pályázatban vállalt 2415 helyett.

• Főszezonban további 4312 fő dolgozik az egészségturisztikai létesítményekben.

Vállalkozásösztönző hatás

Az egészségturisztikai fejlesztések a fogadóhelyeken működő vállalkozásokra közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak. A közvetlen hatások a beszállítópartner vállalkozások működésében jelentkeznek, a közvetett hatásokat elsősorban a település vállalkozásainak gazdasági prosperitásában figyelhetjük meg.

A kutatás során az egészségturisztikai fejlesztések vállalkozásösztönző hatását két aspektusban vizsgáltuk:

• A vizsgált településen működő vállalkozások számának alakulása.

• A vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek vélekedése az egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásairól.

A 11 településen kivétel nélkül nőtt a társas vállalkozások száma, összesen 946 új vállalkozás jött létre 3 év alatt. Mindazonáltal nem mondhatjuk, hogy a fürdőfejlesztésnek ebben a folyamatban minden településen meghatározó szerepe volt. A legtöbb vállalkozás például Győrben jött létre, s minden bizonnyal nem a fürdőberuházás következtében.

A vállalkozások számának alakulását főleg a gazdasági klíma miatt tartottuk fontosnak bemutatni.

Ennél árnyaltabb képet kaphatunk a fürdőfejlesztés vállalkozásösztönző hatásairól a vállalkozók körében végzett kérdőíves megkérdezések összesített eredményei alapján.

Az egészségturisztikai létesítmények látogatóforgalmának alakulása
A zömében fürdők látogatóforgalma vizsgálatának célja bemutatni, hogy az új, megújult létesítmények iránti kereslet hogyan alakult a nyitás óta, milyen a látogatóforgalom összetétele, nőtt-e és mennyivel a téli időszak látogatóforgalma, melyek a fürdők főbb keresleti szegmensei.

A vizsgált fürdők beruházás előtti látogatóforgalmának ismerete lehetőséget adott a többlet-látogatóforgalom kimutatására is.

A fentiekhez egyrészt a mélyinterjúk, másrészt a főiskolai hallgatók által a lakosság körében végzett kérdőíves megkérdezések szolgáltattak adatokat.

Főbb kutatási eredmények:

11 projekt:

• 2004-ben a vizsgált létesítmények látogatóforgalma (szálloda esetében a vendégéjszakák száma) 5,77 millió fő volt.

• A beruházás előtti évhez képest a látogatóforgalom 2,16 millió fővel, 60%-kal nőtt.

• A belföldi látogatók száma a 2004. évi keresletnek kb. 70%-át adta.

• A fürdők napi látogatóforgalma főszezonban (nyáron) és télen egyaránt jelentősen nőtt.

– Télen: hétköznapokon 200–1200 fővel, hétvégén 450–1600 fővel.
– Nyáron: hétköznapokon 500–4000 fővel, hétvégi napokon 1500–8000 fővel. Fontos kiemelni, hogy a téli napi látogatóforgalom jelentős emelkedése kedvezően hat a hazai turisztikai kereslet szezonális ingadozására.

Országos becsült adatok:

• Az új/megújult létesítmények éves látogatóforgalma 2004-ben kb. 28,9 millió fő volt.

• A felújításokat követően a fürdők éves látogatóforgalma országosan kb. 10,8 millió fővel nőtt.

• A belföldi látogatók száma kb. 20 millió fő/év.

Összefoglaló
A kutatás közel egy évig tartott, és számos módszertani, szakmai tapasztalattal járt.

A megbízás lehetőséget adott arra, hogy a turizmus gazdasági hatásait egy – a nemzetközi turizmus piaci trendjei szerint is – jelentős turisztikai termékfejlesztésre irányultan vizsgáljuk.

A kutatási célok meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a turizmus interszektorális jellegét, a gazdasági hatások különböző szintjeit és területeit. Ez kissé bonyolulttá tette a feladatot és az elemzést, de úgy látjuk, hogy az alkalmazott módszerek és a primer kutatás során összeállt adatbázis lehetővé teszi a 2001–2004. években lezajlott egészségturisztikai fejlesztések hatásainak komplex bemutatását.

Oktatóintézményként fontos eredménynek tartjuk, hogy módszertani tapasztalatokat szerezhettünk a turizmus hatásvizsgálatának gyakorlati lépéseiről. A turizmus szakirányos hallgatóink által l1 településen végzett lakossági és vállalkozói kérdőíves megkérdezés és adatbázis-feldolgozás segítette a hallgatók gyakorlatorientált képzését és szakmai ismereteinek élményszerű bővítését.

A kutatásba bevont létesítmények és települések vezetőitől a mélyinterjúkon széles körű és jól használható információkat kaptunk, annak ellenére, hogy módszertani megfontolások miatt nem adtuk meg előre az interjú vázlatát.

Interjúalanyaink partnerek voltak az adatok ellenőrzésében, s ezzel elkerültük azt, hogy a tanulmány téves adatokat tartalmazzon. Amennyiben ilyen előfordulna, az a rendkívül összetett – és felvállaltan bonyolult – összefüggések számítási műveletei miatt történt és korrigálható.

A számszaki kutatási eredményeken túl a legfontosabb tapasztalatokat az alábbiakban foglaljuk össze:

• A fürdők (önkormányzatok) többsége már a Széchenyi Terv meghirdetése előtt tervezte a beruházást, azonban forráshiány miatt nem mertek belevágni a fejlesztésbe.

• A beruházásoknak rövid volt az átfutási idejük.

• Az új létesítmények a települések legfontosabb turisztikai attrakciójává válnak.

• A helyi lakosok nagy többsége ismeri és büszke az új létesítményekre.

• Az egészségturisztikai létesítmények fő keresleti forrása a belföldi turizmus.

• Az egészségturisztikai fejlesztések jelentős turisztikai beruházásokat generálnak.

• A vizsgált településeken a wellness-hotelek építése iránt jelentős a vállalkozói tőke érdeklődése.

• Az önkormányzatok vezetői a fürdőket a település egyik legfontosabb, turizmust befolyásoló létesítményének tekintik, s egy kivétellel a jövőben sem kívánják privatizálni azt.

• A fürdőfejlesztés hatására nőtt az ingatlanok ára, felértékelődött a települések ingatlanjainak értéke.

• Az eddigi tapasztalatok alapján a fürdők nem versenytársai egymásnak, de a pozicionálásukra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani.

• Minden kutatásba bevont létesítmény tulajdonosa – kisebb-nagyobb mértékben – tervezi a bővítést, fejlesztést.

• A vizsgált településeken fejlődnek a vállalkozások és rendezett a környezet.

A kutatás – nem teljes körű – számszaki eredményeit a következő ábra foglalja össze, a beruházások nemzetgazdasági szintű hatásait a 11 projekt szintjén mutatjuk be (1. ábra).

1. ábra: A vizsgált 11 egészségturisztikai beruházás nemzetgazdasági hatásai


Összefoglalva, a 2001-ben meghirdetett Széchenyi Terv egészségturisztikai projektjei a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt, adatokkal bizonyított jelentős multiplikátor (értéksokszorosító) hatásokkal járt együtt. Ezek a hatások a vállalkozói jövedelemtermelésben, a foglalkoztatásban, az állami költségvetési bevételekben és a helyi adóbevételekben egyaránt megmutatkoznak.

A 2002–2004-ben átadott fürdők, wellness- hotelek a XXI. századi technikát és szolgáltatási színvonalat képviselik Magyarország vidéki városaiban, ami ösztönzőleg hat a települések fejlődésére, a helyi és környező régiók lakosainak kulturált szabadidő-eltöltésére, és jelentős vállalkozói tőkét von be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe.

A kutatás is igazolta, hogy a turizmus gazdasági hozamát – helyi és nemzetgazdasági szinten – lényegesen növeli a magasabb színvonalú (4*-os) kereskedelmi szálláshely (szálloda, kemping). Ezeket a fejlesztéseket állami támogatással is érdemes ösztönözni, mert bebizonyosodott, hogy a szálloda jövedelemtermelő és egyéb gazdasági hatása igen jelentős mértékű.

A 2001–2006 között megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések további sorsát érdemes lenne 2007-ben – hasonló módszerű primer kutatással – megvizsgálni, ami egyúttal az általunk alkalmazott prognózismódszer helyességét is ellenőrizné.







© 2005-2006, Polgári Szemle Alapítvány