1. Jegyzőkönyv

az Európai Beruházási Bank alapokmányának módosításairól

ELSŐ RÉSZ

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ALAPOKMÁNYÁNAK MÓDOSÍTÁSAI

1. cikk

Az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

 

A 3. és 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 11. cikk (2) bekezdésének első, második és harmadik albekezdése, a 12. cikk (2) bekezdésének és a 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szövegek lépnek;

 

A 11. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése után a szöveg egy új negyedik albekezdéssel egészül ki;

„3. cikk

E szerződés 266. cikkének megfelelően a Bank tagjai a következők:

 

a Belga Királyság,

 

a Cseh Köztársaság,

 

a Dán Királyság,

 

a Németországi Szövetségi Köztársaság,

 

az Észt Köztársaság,

 

a Görög Köztársaság,

 

a Spanyol Királyság,

 

a Francia Köztársaság,

 

Írország,

 

az Olasz Köztársaság,

 

a Ciprusi Köztársaság,

 

a Lett Köztársaság,

 

a Litván Köztársaság,

 

a Luxemburgi Nagyhercegség,

 

a Magyar Köztársaság,

 

a Máltai Köztársaság,

 

a Holland Királyság,

 

az Osztrák Köztársaság,

 

a Lengyel Köztársaság,

 

a Portugál Köztársaság,

 

a Szlovén Köztársaság,

 

a Szlovák Köztársaság,

 

a Finn Köztársaság,

 

a Svéd Királyság,

 

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága”

.

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

„(1)A Bank tőkéje 163 727 670 000 euró, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek(1):

Németország26649532500
Franciaország26649532500
Olaszország26649532500
Egyesült Királyság26649532500
Spanyolország15989719500
Belgium7387065000
Hollandia7387065000
Svédország4900585500
Dánia3740283000
Ausztria3666973500
Lengyelország3635030500
Finnország2106816000
Görögország2003725500
Portugália1291287000
Cseh Köztársaság1212590000
Magyarország1121583000
Írország935070000
Szlovákia408489500
Szlovénia379429000
Litvánia250852000
Luxemburg187015500
Ciprus180747000
Lettország156192500
Észtország115172000
Málta73849000”
(1)

Az új tagállamok esetében megjelölt számok indikatív jellegűek, és az Eurostat (New Cronos) által a 2002. évre közzétett adatokon alapulnak.

A 11. cikk (2) bekezdésének első, második és harmadik albekezdése

„(2) 

Az Igazgatótanács huszonhat igazgatóból és tizenhat helyettesből áll.

Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki, minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.

A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:

 

két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,

 

két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,

 

két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,

 

két helyettest Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,

 

egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

 

egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

 

egy helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság és Írország közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

 

egy helyettest az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

 

három helyettest a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

 

egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”

A 11. cikk (2) bekezdése a következő negyedik albekezdéssel egészül ki

„Az Igazgatótanács hat, szavazati joggal nem rendelkező szakértőt választ: hármat tagnak és hármat helyettesnek.”

A 12. cikk (2) bekezdése

„(2)Ha ez az alapokmány másként nem rendelkezik, az Igazgatótanács határozatait a jegyzett tőke legalább ötven százalékát (50 %) képviselő, szavazásra jogosult tagok legalább egyharmados többségével hozza meg. A minősített többséghez a jegyzett tőke legalább hatvannyolc százalékát (68 %) képviselő tagok tizennyolc (18) igen szavazata szükséges. A Bank eljárási szabályzata meghatározza, hogy az Igazgatótanács határozatképességéhez hány tag jelenlétére van szükség.”

A 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

„(1)Az Igazgatási Bizottság a Kormányzótanács által az Igazgatótanács javaslata alapján hatéves időtartamra kinevezett elnökből és nyolc alelnökből áll. Megbízatásuk megújítható.”

MÁSODIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

2. cikk

A Spanyol Királyságnak 309 686 775 EUR befizetést kell teljesítenie a jegyzett tőke felemeléséhez való hozzájárulásként. Ezt a hozzájárulást nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2004.9.30-án, 2005.9.30-án, 2006.9.30-án, 2007.3.31-én, 2007.9.30-án, 2008.3.31-én, 2008.9.30-án és 2009.3.31-én esedékesek(2).

A Spanyol Királyság a fent megjelölt esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok 4,1292 %-ában kifejezett összeggel köteles hozzájárulni a Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezzel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell.

3. cikk

A csatlakozás időpontjától kezdődően az új tagállamoknak az Alapokmány 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésüknek megfelelően a következő összegeket kell befizetniük(3).

Lengyelország181751525 EUR
Cseh Köztársaság60629500 EUR
Magyarország56079150 EUR
Szlovákia20424475 EUR
Szlovénia18971450 EUR
Litvánia12542600 EUR
Ciprus9037350 EUR
Lettország7809625 EUR
Észtország5758600 EUR
Málta3692450 EUR

Ezeket a hozzájárulásokat nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2004.9.30-án, 2005.9.30-án, 2006.9.30-án, 2007.3.31-én, 2007.9.30-án, 2008.3.31-én, 2008.9.30-án és 2009.3.31-én esedékesek(4).

4. cikk

Az új tagállamok a 3. cikkben megjelölt esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékaiban kifejezett összegekkel kötelesek hozzájárulni a Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell(5):

Lengyelország2,4234 %
Cseh Köztársaság0,8084 %
Magyarország0,7477 %
Szlovákia0,2723 %
Szlovénia0,2530 %
Litvánia0,1672 %
Ciprus0,1205 %
Lettország0,1041 %
Észtország0,0768 %
Málta0,0492 %

5. cikk

Az ezen jegyzőkönyv 2., 3. és 4. cikkében megállapított tőke- és egyéb befizetéseket a Spanyol Királyságnak és az új tagállamoknak készpénzben, euróban kell teljesíteniük, kivéve, ha a Kormányzótanács egyhangúlag ettől eltérően határoz.

6. cikk

Közvetlenül a csatlakozás után a Kormányzótanács az Alapokmány 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően minden új tagállamból kinevez egy igazgatót és egy helyettest.

Az így kinevezett igazgatóknak és helyetteseknek a megbízatása annak a kormányzótanácsi éves közgyűlésnek a végén jár le, amelynek során a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentést megvizsgálják.

Közvetlenül a csatlakozás után az Igazgatótanács megválasztja a szakértőket és a helyettes szakértőket.


2. Jegyzőkönyv

A Cseh acélipar szerkezetátalakításáról

(1) 

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke ellenére, a Cseh Köztársaság által a cseh acélipar 1997-2003 közötti szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatás abban az esetben egyeztethető össze a közös piaccal, amennyiben:

 

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Cseh Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak(6) az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartamot a csatlakozás időpontjáig meghosszabbítják,

 

a szerkezetátalakítási tervben rögzített feltételeket, amelyek alapján a fenti jegyzőkönyv hatályát meghosszabbították, a 2002-2006 közötti időszak folyamán továbbra is alkalmazzák,

 

az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek teljesülnek, és

 

a csatlakozás időpontját követően cseh acélipar nem részesül további szerkezetátalakítási célú állami támogatásban.

(2) 

A cseh acélipar szerkezetátalakítását az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások egyéni üzleti terve alapján, valamint az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint 2006. december 31-ig (a továbbiakban „a szerkezetátalakítási időszak vége”) kell végrehajtani.

(3) 

Kizárólag az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások (a továbbiakban: kedvezményezett vállalkozások) jogosultak állami támogatásra a cseh acélipar szerkezetátalakítási programja keretében.

(4) 

A kedvezményezett vállalkozás:

a) 

amennyiben egy, az 1. mellékletben nem szereplő vállalkozással egyesül, nem ruházhatja át a részére nyújtott támogatásból származó kedvezményeket;

b) 

nem válhat az 1. mellékletben nem szereplő olyan vállalkozás vagyonának a tulajdonosává, amelyet a 2006. december 31-ig tartó időszak alatt fizetésképtelennek nyilvánítottak.

(5) 

A kedvezményezett vállalkozások bármelyikének a jövőben bekövetkező privatizációja során figyelembe kell venni az e jegyzőkönyvben meghatározott, a gazdasági életképességre, állami támogatásokra és a kapacitás csökkenésére vonatkozó feltételeket és elveket.

(6) 

A kedvezményezett vállalkozásoknak juttatott teljes szerkezetátalakítási támogatást a jóváhagyott cseh acélipari szerkezetátalakítási tervben és a Tanács által jóváhagyott egyéni üzleti tervekben ismertetett indokolás alapján kell kiszámítani. Az 1997-2003. év közötti időszakra a kifizetett támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 14 147 425 201 CZK-t. Ebből az összegből Nová Hut' legfeljebb 5 700 075 201 CZK-ban, a Vítkovice Steel legfeljebb 8 155 350 000 CZK-ban, a Válcovny Plechu Frýdek Místek pedig legfeljebb 292 000 000 CZK-ban részesülhet, a szerkezetátalakítási tervben meghatározott feltételektől függően. A támogatás csak egy alkalommal folyósítható. A Cseh Köztársaság acéliparát nem részesítheti további szerkezetátalakítási célú állami támogatásban.

(7) 

Az 1997-2006-os időszak folyamán a Cseh Köztársaság által elérendő nettó kapacitás-csökkenés késztermékek vonatkozásában 590 000 tonna.

A kapacitás-csökkenés a termelési egységek állandó jellegű bezárásával mérhető, amelyre ezek tényleges megszüntetésével kerül sor úgy, hogy azok nem állíthatók ismételten üzembe. Egy acélvállalkozás fizetésképtelenné nyilvánítása nem minősül kapacitás-csökkenésnek.

A nettó kapacitás-csökkenés fentiekben meghatározott mértékének elérését, a szerkezetátalakítási tervekben szükségesnek ítélt bármely egyéb kapacitás-csökkenéssel egyetemben, a 2. mellékletben meghatározott ütemezés szerint kell megvalósítani.

(8) 

A Cseh Köztársaság a csatlakozásig megszünteti a szén piacára vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat a közösségi vívmányoknak megfelelően, amelynek következtében a cseh acélipari vállalkozások világpiaci áron juthatnak szénhez.

(9) 

Végre kell hajtani a Nová Huť kedvezményezett vállalkozás üzleti tervét. Így különösen:

a) 

a teljes tulajdonjog megszerzésével a Vysoké Pece Ostrava üzemet a Nová Huť szervezeti keretei közé kell vonni. Az egyesülés megvalósítására határidőt kell kitűzni, és meg kell határozni a végrehajtásért felelős szervet;

b) 

a szerkezetátalakítási erőfeszítések különösen a következőkre terjednek ki:

 

Nová Huť termelésközpontúról piacközpontúra történő fejlesztése, az üzleti irányítás eredményességének és hatékonyságának a javítása, beleértve a költségek nagyobb átláthatóságát,

 

Nová Huť felülvizsgálja a termékskáláját és a magasabb hozzáadottértékű termékek piaca felé fordul,

 

Nová Huť megteszi a szükséges beruházásokat annak érdekében, hogy rövid távon javuljon a késztermékek minősége;

c) 

a foglalkoztatás szerkezetátalakításának végrehajtása; az érintett kedvezményezett vállalkozások konszolidált számadatai alapján a termelékenységnek 2006. december 31-ig az EU acélipari termékcsoportjaihoz hasonló szintet kell elérnie;

d) 

a csatlakozás időpontjáig a környezetvédelem terén eleget kell tenni a közösségi vívmányoknak, beleértve az üzleti tervben megjelölt szükséges beruházások megvalósítását. Az üzleti tervnek megfelelően el kell végezni a szükséges jövőbeni IPPC-beruházásokat annak érdekében, hogy 2007. november 1-jéig teljesüljenek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK irányelv(7) rendelkezései.

(10) 

Végre kell hajtani a Vítkovice Steel kedvezményezett vállalkozás üzleti tervét. Így különösen:

a) 

a Duó hengerművet legkésőbb 2006. december 31-ig véglegesen be kell zárni. Amennyiben a vállalkozást egy stratégiai befektető vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötését az ezen időpontig megvalósuló bezárástól kell függővé tenni;

b) 

a szerkezetátalakítási erőfeszítések különösen a következőkre terjednek ki:

 

a hatékonyabb üzleti vezetéshez a közvetlen értékesítés növelése és a költségek csökkentésére való nagyobb összpontosítás szükséges,

 

a piaci igények kielégítése és a magasabb hozzáadott értékű termékek felé történő elmozdulás,

 

a javasolt beruházásoknak 2004-ről 2003-ra történő előrehozatala a másodlagos acélgyártási folyamathoz kapcsolódóan annak érdekében, hogy a vállalkozás inkább a minőség mint az ár terén versenyezzen;

c) 

a csatlakozás időpontjáig a környezetvédelem terén eleget kell tenni a közösségi vívmányoknak, beleértve az üzleti tervben megjelölt szükséges beruházások megvalósítását, amely magába foglalja a jövőbeni IPPC-beruházások szükségességét is.

(11) 

Végre kell hajtani a Válcovny Plechu Frýdek Místek (VPFM) kedvezményezett vállalkozás üzleti tervét. Így különösen:

a) 

az 1. sz. és 2. sz. meleg hengerművet 2004 végéig véglegesen be kell zárni;

b) 

a szerkezetátalakítási erőfeszítések különösen a következőkre terjednek ki:

 

a szükséges beruházások végrehajtása annak érdekében, hogy rövid távon javuljon a késztermékek minősége,

 

előnyben kell részesíteni a kiemelkedő jelentőségű, nyereségnövelő intézkedéseket (különösen a foglalkoztatási szerkezetátalakítás, a költségek csökkentése, a teljesítmény javítása és a forgalmazás irányának megváltoztatása).

(12) 

A teljes szerkezetátalakítási tervben és az üzleti tervben bekövetkező bármely jövőbeni változást a Bizottságnak, és adott esetben a Tanácsnak is, jóvá kell hagynia.

(13) 

A szerkezetátalakítási terv végrehajtása a teljes átláthatóság feltételeinek megfelelően és a szilárd piacgazdaság elvei szerint történik.

(14) 

A Bizottság és a Tanács szorosan ellenőrzi a szerkezetátalakítási terv 15-18. pontnak megfelelő végrehajtását és a jelen jegyzőkönyvben meghatározott, a gazdasági életképességre, az állami támogatásokra és a kapacitás csökkenésére vonatkozó feltételek teljesülését a csatlakozást megelőzően és azt követően a szerkezetátalakítási időszak végéig. Ebből a célból a Bizottság jelentést készít a Tanácsnak.

(15) 

A Bizottság és a Tanács ellenőrzi a 3. mellékletben ismertetett szerkezetátalakítási értékelési kritériumok teljesülését.

(16) 

Az ellenőrzés keretében a 2003., a 2004., a 2005. és a 2006. év során független értékelésre kerül sor. A Bizottság „gazdasági életképesség”-tesztjének lényeges szerepet kell betöltenie a gazdasági életképesség biztosításában.

(17) 

A Cseh Köztársaság minden ellenőrzési intézkedés tekintetében teljes mértékben együttműködik. Így különösen:

 

a Cseh Köztársaság, a szerkezetátalakítási időszak végéig, minden évben legkésőbb március 15-ig és szeptember 15-ig hathavonkénti jelentéseket készít a Bizottságnak a kedvezményezett vállalkozások szerkezetátalakításáról,

 

az első jelentést 2003. március 15-ig, az utolsó jelentést 2007. március 15-ig kell a Bizottság elé terjesztenie, kivéve, ha a Bizottság ettől eltérően határoz,

 

a jelentéseknek a szerkezetátalakítási folyamat és a kapacitások kihasználása ellenőrzésének lehetővé tételére vonatkozó minden szükséges információt tartalmazniuk kell, és azokban elegendő pénzügyi adatot kell szolgáltatni annak értékelésére, hogy ennek a jegyzőkönyvnek a feltételei és a követelményei teljesültek-e. A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a 4. mellékletben felsorolt adatokat, amelyekre nézve a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ellenőrzési folyamat során szerzett tapasztalatainak megfelelően ezeket módosítsa. Az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások egyéni üzleti jelentésein kívül jelentést kell készíteni a cseh acélipar általános helyzetéről is, amelynek ki kell térnie a legutóbbi makrogazdasági fejleményekre is,

 

a Cseh Köztársaság kötelezi a kedvezményezett vállalkozásokat minden olyan lényeges adat közzétételére, amelyek egyéb körülmények között bizalmasnak minősülhetnek. A Tanácsnak készített beszámolójában a Bizottság gondoskodik arról, hogy a vállalkozás-specifikus bizalmas információk nem kerülnek nyilvánosságra.

(18) 

A Bizottság bármikor úgy határozhat, hogy egy független tanácsadót bíz meg az ellenőrzés eredményeinek kiértékelésével, bármely szükséges kutatás elvégzésével és a Bizottságnak valamint a Tanácsnak történő jelentéstétellel.

(19) 

Amennyiben a 16. pontban említett jelentések alapján a Bizottság a gazdasági életképesség értékelésének alapját képező pénzügyi adatoktól való lényeges eltérést állapít meg, felhívhatja Csehországot, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen az érintett kedvezményezett vállalkozások szerkezetátalakítási intézkedéseinek megerősítésére.

(20) 

Ha az ellenőrzés kimutatja, hogy:

a) 

az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott átmeneti rendelkezések nem teljesültek, vagy

b) 

nem teljesültek azon kötelezettségvállalások, amelyeket annak keretében tettek, hogy meghosszabbították azt az időszakot, amelynek folyamán az Európa-megállapodás(8) alapján a Cseh Köztársaság kivételesen állami támogatást nyújthat az acélipara szerkezetátalakítására, vagy

c) 

a szerkezetátalakítási időtartam folyamán a Cseh Köztársaság további meg nem engedett állami támogatást juttatott acéliparának, különösen pedig a kedvezményezett vállalkozásoknak,

az ebbe a jegyzőkönyvbe foglalt átmeneti rendelkezések nem hatályosulnak.

A Bizottság megtesz minden megfelelő lépést annak érvényesítésére, hogy az érintett vállalkozások visszatérítsék az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek megsértésével nyújtott támogatásokat.


1. MELLÉKLET

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ACÉLIPARÁT ÉRINTŐ SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAM ALAPJÁN ÁLLAMI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK

NOVÁ HUŤ, a. s.

Vratimovská 689

707 02

Ostrava-Kunčice

Czech Republic

VÍTKOVICE STEEL, a. s.

Ruská 2887/101

706 02

Ostrava - Vítkovice

Czech Republic

VÁLCOVNY PLECHU, a. s.

Křižíkova 1377

Frýdek - Místek

Czech Republic


2. MELLÉKLET

A KAPACITÁS VÁLTOZÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE (CSÖKKENÉSEK ÉS NÖVEKEDÉSEK)(9)

VállalkozásBerendezés

Kapacitásváltozás

(t/év)

A kapacitásváltozás időpontjaA végleges leállítás időpontja
Poldi HütteV1-V8 hengermű-1200001999.8.1.2000.5.31.
VPFM1. és 2. meleg hengermű-700002004.12.31.2005.12.31.
Vítkovice SteelDuó hengermű-1300002006.6.30.2006.12.31.
Nová HuťDurvahengermű - HCC-6000002006.8.31.2006.12.31.
Nová HuťSzelvényhengermű+3300002007.1.1.
 Nettó kapacitásváltozás-590000  

3. MELLÉKLET

SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK ÉS ELLENŐRZÉS

1. Gazdasági életképesség

A Bizottság által alkalmazott külön számviteli szabályok figyelembe vételével, minden egyes kedvezményezett vállalkozásnak 2006. december 31-ig el kell érnie a forgalom minimális éves bruttó üzemi eredményét (10 % a nem integrált acélipari vállalkozások, 13,5 % az integrált acélművek vonatkozásában), és a saját tőkén elért, a forgalom legalább 1,5 %-t kitevő nyereséget. Ezt 2003 és 2006 között a jegyzőkönyv 16. pontjában meghatározottak szerinti független, évente elvégzendő értékelés során ellenőrzik.

2. Termelékenység

2006. december 31-ig fokozatosan az EU acéliparához hasonló termelékenységet kell elérni. Ezt 2003 és 2006 között a jegyzőkönyv 16. pontjában meghatározottak szerinti évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.

3. Költségcsökkentés

A költségcsökkentés a gazdasági életképesség egyik fő tényezőjeként különösen lényeges. Ezt a kedvezményezett vállalkozások üzleti tervének megfelelően teljes mértékben végre kell hajtani.


4. MELLÉKLET

A SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK INDIKATÍV JEGYZÉKE

1. 

Termelés és piaci hatások

 

a nyers acél, a félkész és a késztermékek előállítása havi szinten, kategóriák és termékfajták szerint,

 

az értékesített termékek, ideértve a mennyiséget, árat és piacot is, termékfajtákra lebontva.

2. 

Beruházások

 

a végrehajtott beruházások részletei,

 

a befejezés időpontja,

 

a beruházás költségei, a finanszírozás forrásai és bármely kapcsolódó támogatás összege,

 

adott esetben a támogatás kifizetésének időpontja.

3. 

Foglalkoztatás-csökkentés

 

az elbocsátások száma és ütemezése,

 

a kedvezményezett vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alakulása (a közvetlen és a közvetett foglalkoztatás megkülönböztetése).

4. 

Kapacitás (tekintettel a teljes acélipari ágazatra a Cseh Köztársaságban)

 

a kapacitások megszüntetésének időpontja vagy várható időpontja LTK-ben kifejezve (LTK a lehetséges legnagyobb éves termelés, amely rendes munkafeltételek között elérhető), és ezek ismertetése,

 

az érintett berendezések leszerelésének az időpontja vagy várható időpontja, és a leszerelésre vonatkozó részletek, amint azt az acélipari vállalkozások által a beruházásaikra vonatkozóan szolgáltatandó adatokról szóló 3010/91/ESZAK bizottsági határozat(10) meghatározza,

 

új kapacitások bevezetésének időpontja (vagy várható időpontja) és ezek ismertetése,

 

a nyers acél és a késztermékek teljes kapacitásának alakulása a Cseh Köztársaságban, kategóriánként.

5. 

Költségek

 

a költségek megoszlása és alakulása a múltban és a jövőben, különös tekintettel a munkaerő-költségmegtakarításra, az energiafogyasztásra, nyersanyag-költségmegtakarításra, a tartozékok és a külső szolgáltatások csökkentésére.

6. 

Pénzügyi teljesítmény

 

a kiválasztott kulcsfontosságú pénzügyi arányszámok alakulása a gazdasági életképességben elért haladás biztosítására (a pénzügyi eredményeket és arányszámokat úgy kell szolgáltatni, hogy az a vállalkozás pénzügyi szerkezetátalakítási tervével összehasonlítható legyen, és tartalmazniuk kell a Bizottság „gazdasági életképesség” tesztjét),

 

a pénzügyi terhek szintje,

 

a támogatások részletei és nyújtásának ütemezése,

 

a már nyújtott támogatások kifizetésének részletei és ütemezése,

 

az új kölcsönökre vonatkozó feltételek (a forrástól függetlenül).

7. 

Privatizáció

 

az eladási ár és a fennálló kötelezettségek kezelése,

 

az eladásból származó bevétel felhasználása,

 

az adásvétel időpontja,

 

a vállalkozás pénzügyi helyzete az adásvétel időpontjában,

 

a vállalkozás/vagyon értéke az adásvétel időpontjában és az értékelésre alkalmazott módszerek.

8. 

Új vállalkozás alapítása vagy új üzemek építése, ami a kapacitás bővüléséhez vezet

 

minden magán- és a közszférabeli résztvevő meghatározása,

 

az új vállalkozások alapításának vagy új üzemek építésének pénzügyi forrásai,

 

a magán- és a közszférabeli részvényesek részesedésének a feltételei,

 

az új vállalkozás irányítási szerkezete.


3. Jegyzőkönyv

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Közösségekhez történő csatlakozásáról szóló szerződés záróokmányához mellékelt, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről szóló együttes nyilatkozat megállapította, hogy az Európai Gazdasági Közösség és a felségterületek közötti kapcsolatokra alkalmazandó rendelkezéseket az Európai Gazdasági Közösség és a Ciprusi Köztársaság közötti mindenkori megállapodás keretében kell meghatározni,

FIGYELEMMEL azokra a rendelkezésekre, melyek a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: a létesítési szerződés) és a kapcsolódó, 1960. augusztus 16-i jegyzékváltásban meghatározott felségterületekre vonatkoznak,

TUDOMÁSUL VÉVE az Egyesült Királyság kormánya és a Ciprusi Köztársaság kormánya közötti, a felségterületek igazgatásáról szóló 1960. augusztus 16-i jegyzékváltást, és az Egyesült Királyság kormányának csatolt nyilatkozatát arról, hogy az egyik legfőbb elérni kívánt cél azon személyek érdekeinek védelme, akik a felségterületeken lakóhellyel rendelkeznek vagy ott vállalnak munkát, s ebben az összefüggésben figyelembe véve, hogy az említett személyeknek a lehető legteljesebb mértékben ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint a Ciprusi Köztársaságban lakóhellyel rendelkező vagy ott munkát vállaló személyeknek,

TUDOMÁSUL VÉVE TOVÁBBÁ a létesítő szerződésnek a felségterületek és a Ciprusi Köztársaság közötti vámszabályokra vonatkozó rendelkezéseit, különösen az említett szerződés F. mellékletében meghatározottakat,

TUDOMÁSUL VÉVE TOVÁBBÁ az Egyesült Királyság azon elkötelezettségét, hogy a felségterületek és a Ciprusi Köztársaság között nem létesít vám- vagy határellenőrzési pontot, illetve a létesítő szerződés értelmében hozott azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Ciprusi Köztársaság hatóságai a felségterületeken számos közigazgatási tevékenységet végeznek, többek között a mezőgazdaság, a vámügyek és az adózás területén,

MEGERŐSÍTVE, hogy a Ciprusi Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása nem érinti a létesítő szerződés részes feleinek jogait és kötelezettségeit,

FELISMERVE következésképpen annak szükségességét, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés és a vonatkozó egyéb közösségi jogi rendelkezéseket a felségterületekre is alkalmazzák, és hogy ezeknek a rendelkezéseknek a felségterületeken történő végrehajtásával kapcsolatban különleges szabályokat fogadjanak el,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKRŐL:

1. cikk

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke (6) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

   

„b) 

e szerződés az Egyesült Királyság ciprusi, Akrotiri és Dhekelia felségterületeire csak annyiban alkalmazandó, amennyiben arra a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről szóló jegyzőkönyvben megállapított szabályok alkalmazásának az említett jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően történő biztosítása érdekében szükség van.”

2. cikk

(1)   A felségterületek a Közösség vámterületének részévé válnak, és e célból az e jegyzőkönyv mellékletének első részében felsorolt vám- és közös kereskedelempolitikai tárgyú jogi aktusokat a felségterületekre is alkalmazni kell a mellékletben foglalt módosításokkal együtt.

(2)   Az e jegyzőkönyv mellékletének második részében felsorolt, a forgalmi adóval, a jövedéki adóval és a közvetett adózás egyéb formáival kapcsolatos jogi aktusokat a felségterületekre is alkalmazni kell a mellékletben foglalt módosításokkal együtt, továbbá alkalmazni kell a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételeiről szóló okmány Ciprusra alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseit.

(3)   Az e jegyzőkönyv mellékletének harmadik részében felsorolt jogi aktusok a mellékletben megállapítottaknak megfelelően módosulnak annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság megtarthassa a haderői és a kísérő személyzet számára szánt szállítmányok vám- és adókedvezményét, illetve -mentességekét, amelyeket a létesítő szerződés biztosít.

3. cikk

A felségterületekre az alábbi szerződési és azokhoz kapcsolódó rendelkezések alkalmazandók:

a) 

az EK-Szerződés harmadik részének II. címe a mezőgazdaságról, és az annak alapján elfogadott rendelkezések;

b) 

az EK-Szerződés 152. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott intézkedések.

4. cikk

A felségterületeken lakóhellyel rendelkező vagy ott munkát vállaló olyan személyek, akikre a létesítő szerződés és az 1960. augusztus 16-i kapcsolódó jegyzékváltás szerinti rendelkezések alapján a Ciprusi Köztársaság szociális biztonsággal kapcsolatos jogszabályait kell alkalmazni, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i, 1408/71/EGK tanácsi rendelet(11) alkalmazásában olyan bánásmódban részesülnek, mintha a Ciprusi Köztársaság területén rendelkeznének lakóhellyel vagy ott vállalnának munkát.

5. cikk

(1)   A Ciprusi Köztársaság nem köteles ellenőrizni a felségterületekkel közös szárazföldi és tengeri határait átlépő személyeket, és semmilyen, a külső határok átlépésére vonatkozó közösségi korlátozás nem alkalmazandó az ilyen személyekre.

(2)   Az Egyesült Királyság a felségterületek külső határait átlépő személyeken az e jegyzőkönyv mellékletének negyedik részében foglalt kötelezettségeivel összhangban végez ellenőrzéseket.

6. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva, e jegyzőkönyv célkitűzéseinek eredményes végrehajtása érdekében módosíthatja a fenti 2-5. cikket, ideértve a mellékletet is, vagy alkalmazhatja a felségterületekre az EK-Szerződés és a kapcsolódó közösségi jogszabályok vonatkozó egyéb rendelkezéseit az általa meghatározott módon és feltételek szerint. A Bizottság, mielőtt javaslatot tesz, konzultál az Egyesült Királysággal és a Ciprusi Köztársasággal.

7. cikk

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel, az Egyesült Királyság felel e jegyzőkönyvnek a felségterületein történő végrehajtásáért. Így különösen:

a) 

a felségterületeken található kikötőn vagy repülőtéren keresztül Ciprus szigetére érkező vagy onnan ezeken keresztül elszállítandó áruk tekintetében az Egyesült Királyság felel az e jegyzőkönyvben a vámügyek, a közvetett adózás és a közös kereskedelempolitika területén meghatározott közösségi intézkedések alkalmazásáért;

b) 

a Ciprus szigetére az Egyesült Királyság haderői által a Ciprusi Köztársaság területén található kikötőbe vagy repülőtérre behozott vagy az ezeken keresztül kivitt áruk vámellenőrzése elvégezhető a felségterületeken;

c) 

az Egyesült Királyság felel minden olyan engedély, igazolás vagy bizonyítvány kibocsátásáért, amely valamely alkalmazandó közösségi intézkedés értelmében szükséges lehet a Ciprus szigetére az Egyesült Királyság haderői által behozott vagy onnan kivitt áruk tekintetében.

(2)   A Ciprusi Köztársaság felel azoknak a közösségi pénzeszközöknek a kezeléséért és kifizetéséért, amelyekre a felségterületeken levő személyek jogosultak lehetnek e jegyzőkönyv 3. cikke értelmében a közös agrárpolitikának a felségterületeken történő alkalmazása alapján, és az ilyen kiadásokért a Ciprusi Köztársaság a Bizottság felé köteles elszámolni.

(3)   Az Egyesült Királyság, az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a létesítő szerződés alapján hozott rendelkezésekkel összhangban, a 2-5. cikkben fent említett bármely rendelkezés alapján vagy értelmében valamely tagállamra rótt feladat végrehajtását a Ciprusi Köztársaság illetékes hatóságaira ruházhatja.

(4)   Az Egyesült Királyság és a Ciprusi Köztársaság együttműködik ennek a jegyzőkönyvnek a felségterületeken történő eredményes végrehajtása érdekében, és adott esetben további szabályokban állapodik meg a 2-5. cikkben fent említett bármely rendelkezés végrehajtásának átruházását illetően. Az ilyen szabályok egy másolatát eljuttatják a Bizottságnak.

8. cikk

Az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott szabályok kizárólagos célja, hogy szabályozzák az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeinek sajátos helyzetét, és nem alkalmazandók a Közösség más területein, illetve sem egészben, sem részben nem példaértékűek egyéb, a Szerződés 299. cikkében meghatározott másik európai területen már hatályos vagy meghozható különleges szabályokra vonatkozóan.

9. cikk

A Bizottság e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásáról ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.


MELLÉKLET

E jegyzőkönyv irányelvekre és rendeletekre történő hivatkozásait az ezeknek az irányelveknek és rendeleteknek időről időre történő módosításait vagy az azok helyébe lépő, illetve az azokat végrehajtó jogi aktusokat figyelembe véve kell értelmezni.

ELSŐ RÉSZ

A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról, melynek 3. cikke (2) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)   A tagállamok területén kívül elhelyezkedő következő területeket, figyelembe véve a rájuk vonatkozó egyezményeket és szerződéseket, a Közösség vámterülete részének kell tekinteni:

a) 

FRANCIAORSZÁG

A Monacói Hercegségnek az 1963. május 18-án Párizsban aláírt vámegyezményben (a Francia Köztársaság 1963. szeptember 27-i Hivatalos Lapja, 8679. o.) meghatározott területe.

b) 

CIPRUS

Az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, Nicosiában 1960. augusztus 16-án aláírt szerződésben meghatározott Akrotiri és Dhekelia felségterületei (United Kingdom Treaty Series No 4 (1961) Cmnd. 1252)”

;

A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról;

A Tanács 1983. március 28-i 918/83/EGK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról;

A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról;

A Tanács 1990. december 13-i 3677/90/EGK rendelete az egyes anyagok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására való felhasználásának megakadályozására irányuló intézkedések megállapításáról;

A Tanács 1992. december 14-i 92/109/EGK irányelve a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítása során felhasznált egyes anyagok gyártásáról és forgalomba hozataláról;

A Tanács 1992. december 9-i 3911/92/EGK rendelete a kulturális javak kiviteléről;

A Tanács 1994. december 22-i 3295/94/EK rendelete az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruknak a Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségből történő kivitelére és újrakivitelére vonatkozó intézkedésekről;

A Bizottság 1995. június 16-i 1367/95/EK rendelete az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruknak a Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségből történő kivitelére és újrakivitelére vonatkozó intézkedésekről szóló 3295/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról;

A Tanács 2000. június 22-i 1334/2000/EK rendelete a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról.

MÁSODIK RÉSZ

A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás, amelynek:

a) 

3. cikke (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdéstől eltérve, és tekintetbe véve:

 

a Monacói Hercegség, illetve Man szigete által a Francia Köztársasággal, illetve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kötött egyezményeket és szerződéseket,

 

a Ciprusi Köztársaság létrehozásáról szóló szerződést,

a Monacói Hercegséget, Man szigetét és az Egyesült Királyság Akrotiri és Dhekelia felségterületeit ennek az irányelvnek az alkalmazásában nem kell harmadik területnek tekinteni.”

b) 

3. cikke (4) bekezdésének második albekezdése egy harmadik francia bekezdéssel egészül ki a következők szerint:

„— 

az Egyesült Királyság Akrotiri és Dhekelia felségterületeiről eredő vagy oda irányuló ügyleteket úgy kezeljék, mintha a Ciprusi Köztársaságból eredő vagy oda irányuló ügyletek lennének.”

A Tanács 1992. február 25-i 92/12/EGK irányelve a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről: a 2. cikk (4) bekezdése egy ötödik francia bekezdéssel egészül ki a következők szerint:

„— 

az Egyesült Királyság Akrotiri és Dhekelia felségterületeiről eredő vagy oda irányuló ügyleteket úgy kezeljék, mintha Ciprusi Köztársaságból eredő vagy oda irányuló ügyletek lennének.”

HARMADIK RÉSZ

A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendelet 135. cikke egy új, d) ponttal egészül ki a következők szerint:

„d) 

az Egyesült Királyság megtartsa a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződésből eredő, a haderő vagy a kísérő polgári személyzet által felhasznált vagy éttermeik és kantinjaik ellátására szolgáló áruk behozatalára vonatkozó vámmentességeket”

.

A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás a következőképpen módosul:

a) 

a 14. cikk (1) bekezdésének g) pontja egy negyedik francia bekezdéssel egészül ki, a következők szerint:

„— 

a harmadik francia bekezdésben megállapított mentességek vonatkoznak az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződés értelmében a Ciprus szigetén állomásozó haderői által behozott, illetve a számukra értékesített olyan árukra és szolgáltatásokra, amelyek a haderők vagy a kísérő polgári személyzet használatára vagy fogyasztására, valamint éttermeik és kantinjaik ellátására szolgálnak.”

b) 

a 17. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) 

a 14. cikk (1) bekezdésének g) és i) pontja, a 15. cikk és a 16. cikk (1) bekezdésének B., C. és D. része és (2) bekezdése szerinti adómentes ügyletekre.”

A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv 23. cikke (1) bekezdésének első albekezdése egy új francia bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„— 

az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződés értelmében a Ciprus szigetén állomásozó haderői számára, e haderő használatára, a kísérő polgári személyzet számára vagy éttermeik és kantinjaik ellátására”

.

NEGYEDIK RÉSZ

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a) 

a felségterületek külső határai: tengeri határai, repülőterei és tengeri kikötői, a Ciprusi Köztársasággal közös szárazföldi vagy tengeri határok kivételével;

b) 

átkelőhelyek: bármely átkelőhely, melyet az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a külső határok átlépésére engedélyeztek.

Az Egyesült Királyság a felségterületek külső határainak átlépését csak az átkelőhelyeken engedélyezi.

a) 

Harmadik országok állampolgárai a felségterületek külső határait csak akkor léphetik át, ha

i. 

érvényes úti okmánnyal rendelkeznek;

ii. 

szükség esetén a Ciprusi Köztársaságba szóló érvényes vízummal rendelkeznek;

iii. 

védelemmel kapcsolatos tevékenységet folytatnak, vagy olyan személy családtagjai, aki ilyen tevékenységet folytat; és

iv. 

nem fenyegetik a nemzetbiztonságot.

b) 

Az Egyesült Királyság csak humanitárius megfontolásokból vagy nemzeti érdekből térhet el ezektől a feltételektől, vagy azért, hogy nemzetközi kötelezettségeinek megfelelhessen.

c) 

Az a) pont ii. alpontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában a haderő tagjaira, a polgári személyzetre és hozzátartozóikra a létesítő szerződés C. mellékletében meghatározottak szerint nem vonatkozik vízumkötelezettség a Ciprusi Köztársaságban.

A felségterületek külső határait átlépő személyeket az Egyesült Királyság ellenőrzi. Ezek az ellenőrzések az úti okmányok vizsgálatát foglalják magukban. Minden személyt legalább egyszer ellenőrizni kell ilyen módon, hogy személyazonosságuk megállapítható legyen.

Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai járőregységeket használnak a határátkelőhelyek közötti külső határok őrzésére; a rendes nyitva tartási idő kivételével ugyanez vonatkozik az átkelőhelyekre is. Ezt az őrzést úgy kell végezni, hogy visszatartsa az embereket az átkelőhelyeken történő ellenőrzések megkerülésétől. Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai elegendő számú, megfelelően képzett tisztviselőt alkalmaznak a felségterületek külső határai mentén történő ellenőrzések és megfigyelés végrehajtására.

Az Egyesült Királyság hatóságai szoros és állandó együttműködést tartanak fenn a Ciprusi Köztársaság hatóságaival az ellenőrzések és az őrzés eredményes végrehajtása céljából.

a) 

Az olyan menedékkérőt, aki az Európai Közösség területén kívülről Ciprus szigetére először a felségterületek egyikén keresztül utazik be, vissza kell fogadni a felségterületekre az Európai Közösség azon tagállamának kérésére, amelynek területén a menedékkérő tartózkodik.

b) 

A Ciprusi Köztársaság, szem előtt tartva a humanitárius megfontolásokat, együttműködik az Egyesült Királysággal olyan gyakorlati módszerek kidolgozása céljából, amelyek - felségterületekre vonatkozó közigazgatási jogszabályaival összhangban - tiszteletben tartják a menedékkérők és az illegális bevándorlók jogait, és amelyek kielégítik a szükségleteiket.


AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

Az Európai Bizottság megerősíti, hogy értelmezése szerint a közösségi jognak az e jegyzőkönyv 3. cikke a) pontjának értelmében a felségterületeken alkalmazandó rendelkezései magukba foglalják:

a) 

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletet;

b) 

a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendeletet, a felségterületeken történő vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlege által történő finanszírozása céljából az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletnek megfelelően szükséges mértékben.


4. Jegyzőkönyv

a litvániai Ignalina Atomerőműről

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

KIJELENTVE, hogy Litvánia leszerelési erőfeszítéseinek a támogatására az Uniónak szándékában áll megfelelő kiegészítő közösségi támogatást nyújtani Litvániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően is a 2006-ig tartó és az azt követő időszakra, és tudomásul véve, hogy Litvánia a közösségi szolidaritás kifejeződésének figyelembevételével kötelezettséget vállalt az Ignalina Atomerőmű 1. blokkjának 2005-öt megelőző és a 2. blokk 2009-ig megvalósuló leállítására,

ELISMERVE, hogy a volt Szovjetunióból származó két 1500 MW teljesítményű RBMK típusú reaktorral rendelkező Ignalina Atomerőmű leszerelése példa nélküli, és Litvánia számára kivételes pénzügyi terhet jelent, amely az ország méretével és gazdasági erejével nem áll arányban, és ez a leszerelés a Közösség hatályos pénzügyi tervét követően is folytatódik.

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Ignalina Atomerőmű leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére szükséges a kiegészítő közösségi támogatásra vonatkozó végrehajtási intézkedések elfogadása,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a közösségi támogatás felhasználásakor Litvánia megfelelő figyelmet fordít az Ignalina Atomerőmű bezárása által leginkább érintett régiók nehézségeire,

KIJELENTVE, hogy egyes állami támogatásokban részesülő intézkedéseket a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, úgymint az Ignalina Atomerőmű leszerelését és a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt és az Ignalina Atomerőmű két reaktora leállítását követően azok helyettesítéséhez szükséges hagyományos villamosenergia-termelési kapacitások modernizációját,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Elismerve az Unió készségét megfelelő kiegészítő közösségi támogatás nyújtására az Ignalina Atomerőmű leszerelésére tett litván erőfeszítésekhez és kiemelve a szolidaritás ezen kifejezését, Litvánia kötelezettséget vállal az Ignalina Atomerőmű 1. blokkjának legkésőbb 2005-öt megelőző és a 2. blokkjának 2009. december 31-ig megvalósuló leállítására és ezeknek a blokkoknak az ezt követő leszerelésére.

2. cikk

(1)   A 2004-2006 közötti időszak folyamán a Közösség kiegészítő pénzügyi támogatást nyújt Litvániának a leszerelési erőfeszítések elősegítésére és az Ignalina Atomerőmű bezárásából és leállításából eredő következmények kezelésére (a továbbiakban: „az Ignalina-program”).

(2)   Az Ignalina-program keretében meghozandó intézkedésekről a legutóbb a 2500/2001/EK tanácsi rendelettel(12) módosított, az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló, 1989. december 18-i 3906/89/EGK tanácsi rendelet(13) rendelkezéseinek megfelelően kell határozni, és azokat e rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(3)   Az Ignalina-program egyebek mellett a következőkre terjed ki: az Ignalina Atomerőmű leszerelését támogató intézkedésekre; a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt célzó intézkedésekre és az Ignalina Atomerőmű két reaktora helyettesítéséhez szükséges hagyományos villamosenergia-termelési kapacitások modernizációját célzó intézkedésekre; valamint egyéb, az erőmű leállításáról és leszereléséről szóló határozat következményeként meghozandó intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a szükséges szerkezetátalakításhoz, környezeti rehabilitációhoz és az energiatermelési, -szállítási és -elosztási ágazatok modernizációjához, valamint az energiaellátás biztonságának a megerősítéséhez és az energiahatékonyság javításához Litvániában.

(4)   Az Ignalina-program az erőmű személyzetének támogatására vonatkozóan is tartalmaz intézkedéseket az Ignalina Atomerőmű magas szintű üzemelési biztonságának fenntartása érdekében a leállítást megelőző időszakban és az említett reaktorblokkok leszerelése folyamán.

(5)   A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan az Ignalina-program kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 285 millió EUR, amelyet egyenlő éves részletekben kell folyósítani.

(6)   Az Ignalina-program keretében megvalósuló egyes intézkedésekre folyósított hozzájárulás összege elérheti a teljes ráfordítások 100 %-át. Törekedni kell az előcsatlakozási támogatás során kialakított társfinanszírozási gyakorlat folytatására Litvánia leszerelési erőfeszítéseivel kapcsolatosan, valamint adott esetben egyéb források társfinanszírozásba történő bevonására.

(7)   Az Ignalina-program keretében nyújtott támogatást részben vagy egészében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt, Ignalina Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsáthatják rendelkezésre.

(8)   A nemzeti, közösségi és nemzetközi forrásokból a következő célokra szánt állami támogatások az EK-Szerződés értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal:

 

a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt célzó intézkedések és az Elektrenai-ban található Litván Hőerőmű modernizációs intézkedései, amelyek elsődleges jelentőségűek az Ignalina Atomerőmű két reaktora termelési kapacitásának helyettesítésében; és

 

az Ignalina Atomerőmű leszerelése.

(9)   Litvániának az Ignalina Atomerőmű leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére vonatkozó erőfeszítéseinek a támogatására, a nemzeti, a közösségi és a nemzetközi forrásokból származó állami támogatások, így különösen az energiaellátás biztonságának a megerősítésére folyósított állami támogatások, eseti elbírálás alapján, az EK-Szerződés szerint a belső piaccal összeegyezhetőnek tekinthetők.

3. cikk

(1)   Elismerve, hogy az Ignalina Atomerőmű leszerelése hosszan tartó folyamat, és az ország méretével és gazdasági erejével arányban nem álló, kivételes terhet ró Litvániára, az Unió, Litvánia iránti szolidaritásból, a leszerelési erőfeszítésekre megfelelő kiegészítő közösségi támogatást nyújt 2006-ot követően is.

(2)   Ezen célból az Ignalina-program megszakítás nélkül folytatódik és meghosszabbodik 2006-ot követően is. A meghosszabbított Ignalina-program végrehajtási rendelkezéseiről a csatlakozási okmány 56. cikkében megállapított eljárás szerint határoznak, és azok legkésőbb a jelenlegi pénzügyi terv lejáratát követően lépnek hatályba.

(3)   Az ezen jegyzőkönyv 3. cikk (2) bekezdése szerint meghosszabbított Ignalina-program az ezen jegyzőkönyv 2. cikkében meghatározott elemeken és elveken nyugszik.

(4)   A következő pénzügyi terv időszakára vonatkozó, meghosszabbított Ignalina-program alapján meghatározott átlagos előirányzatoknak összességükben megfelelőnek kell lenniük. Ezen források programozása a tényleges fizetési szükségleteken és a felvevőképességen alapul.

4. cikk

Az 1. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a csatlakozási okmány 37. cikkében említett általános védzáradékot 2012. december 31-ig kell alkalmazni, ha Litvániában zavarok keletkeznek az energiaellátásban.


5. Jegyzőkönyv

a Kalinyingrádi Terület és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti, szárazföldi úton történő átutazásról

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE az Orosz Föderáció Kalinyingrádi Területének sajátos helyzetét az Unió bővítésével összefüggésben,

ELISMERVE a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget létrehozó közösségi vívmányok tekintetében Litvániára háruló kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat,

MEGÁLLAPÍTVA különösen, hogy Litvániának legkésőbb a csatlakozástól kezdődően teljes mértékben alkalmaznia kell és végre kell hajtania az olyan harmadik országok listájáról szóló közösségi vívmányokat, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve az azon országok listájáról szóló közösségi vívmányokat, amelyek állam-polgárai mentesülnek e kötelezettség alól, valamint az egységes vízumformátumra vonatkozó EK-vívmányokat,

ELISMERVE, hogy a Kalinyingrádi Terület és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti szárazföldi úton történő átutazás az EU területén keresztül az Unió egészét érintő kérdés, és hogy e kérdést ennek megfelelően kell kezelni, továbbá hogy e kérdés nem vonhat maga után Litvánia számára kedvezőtlen következményeket,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről a Tanácsnak azt követően kell határoznia, hogy meggyőződött az ehhez szükséges feltételek teljesüléséről,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy segítsék Litvániát a belső határok nélküli schengeni térségben való lehető legkorábbi teljes részvételéhez szükséges feltételek teljesítésében,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN:

1. cikk

A Kalinyingrádi Terület és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti szárazföldi úton történő átutazásról szóló közösségi szabályok és rendelkezések, különösen az egy sajátos könnyített átutazási okmányt (FTD), egy könnyített vasúti átutazási okmányt (FRTD) létrehozó és a Közös Konzuli Utasítást és a Közös Kézikönyvet módosító tanácsi rendelet, önmagukban nem hátráltatják vagy gátolják Litvánia teljes részvételét a schengeni vívmányokban, ideértve a belső határellenőrzések megszüntetését is.

2. cikk

A Közösség segíti Litvániát a Kalinyingrádi Terület és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti átutazásra vonatkozó rendelkezések és szabályok végrehajtásában annak érdekében, hogy Litvánia a lehető legkorábban teljes mértékben részt vegyen a schengeni vívmányokban.

A Közösség segíti Litvániát a Kalinyingrádi Terület és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti átutazás igazgatásában és különösen visel minden esetleges többletköltséget, amely az ilyen átutazásra vonatkozó közösségi vívmányok rendelkezéseinek végrehajtása következtében felmerül.

3. cikk

Litvánia szuverén jogainak sérelme nélkül, a Kalinyingrádi Terület és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti átutazásra vonatkozó bármely határozatot csak Litvánia csatlakozását követően egyhangúlag, a Bizottság javaslata alapján fogadhat el a Tanács.


6. Jegyzőkönyv

a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok szerzéséről Máltán

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKBEN:

Tekintettel arra, hogy Máltán nagyon korlátozott a lakóingatlanok és az építési célra alkalmas földterületek száma, amely csak a jelenlegi lakosság népességnövekedése folytán kialakuló alapvető szükségletek kielégítésére alkalmas, Málta, megkülönböztetés alkalmazása nélkül, fenntarthatja az ingatlantulajdonról (nem-honos személyek által történő szerzés) szóló törvényben (246. fejezet) foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére és birtoklására vonatkozó szabályokat a tagállamok azon állampolgárai tekintetében, akik nem laknak legalább öt éve jogszerűen Máltán.

A Máltán történő másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlantulajdon szerzését Málta olyan engedélyezési eljáráshoz köti, amely nyilvános, objektív, állandó és átlátható kritériumokon alapul. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget Málta és más tagállamok állampolgárai között. Málta biztosítja, hogy a tagállamok állampolgáraira nem vonatkoznak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

Abban az esetben, ha egy tagállamok állampolgára által megvásárolt ilyen ingatlan értéke meghaladja a máltai jogszabályokban meghatározott értékhatárt, vagyis lakások esetében a 30 000 máltai lírát, egyéb ingatlanok (lakások és történelmi jelentőségű ingatlanok kivételével) esetében az 50 000 máltai lírát, a tulajdon megszerzéséhez engedélyre van szükség. A máltai ingatlanpiac árváltozásainak követése érdekében Málta az említett jogszabályokban meghatározott fenti értékhatárokat felülvizsgálhatja.


7. Jegyzőkönyv

az abortuszról Máltán

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésben:

Az Európai Unióról szóló szerződés, vagy az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, illetve az e szerződéseket módosító vagy kiegészítő szerződések vagy okmányok egyetlen rendelkezése sem érinti az abortuszra vonatkozó nemzeti jogszabályok Málta területén történő alkalmazását.


8. Jegyzőkönyv

a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról

(1) 

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke ellenére, Lengyelország által a lengyel acélipar meghatározott részének a szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatás abban az esetben egyeztethető össze a közös piaccal, amennyiben:

 

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Lengyelország közötti társulás létrehozásáról szóló Európa-megállapodásnak(14) az ESZAK-termékekről rendelkező 2. jegyzőkönyve 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időtartamot a csatlakozás időpontjáig meghosszabbították,

 

a szerkezetátalakítási tervben rögzített feltételeket, amelyek alapján a fenti jegyzőkönyv hatályát meghosszabbították, a 2002-2006 közötti időszak folyamán továbbra is alkalmazzák,

 

az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek teljesülnek, és

 

a csatlakozás időpontját követően a lengyel acélipar nem részesül további szerkezetátalakítási célú állami támogatásban.

(2) 

A lengyel acélipar szerkezetátalakítását az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások egyéni üzleti terve alapján, valamint az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint 2006. december 31-ig (a továbbiakban „a szerkezetátalakítási időszak vége”) kell végrehajtani.

(3) 

Kizárólag az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások (a továbbiakban: „kedvezményezett vállalkozások”) jogosultak állami támogatásra a lengyel acélipar szerkezetátalakítási programja keretében.

(4) 

A kedvezményezett vállalkozás:

a) 

amennyiben egy, az 1. mellékletben nem szereplő vállalkozással egyesül, nem ruházhatja át a részére nyújtott támogatásból származó kedvezményeket;

b) 

nem válhat az 1. mellékletben nem szereplő olyan vállalkozás vagyonának a tulajdonosává, amelyet a 2006. december 31-ig tartó időszak alatt fizetésképtelennek nyilvánítottak.

(5) 

A kedvezményezett vállalkozások bármelyikének a jövőben bekövetkező privatizációja során figyelembe kell venni az e jegyzőkönyvben meghatározott, a gazdasági életképességre, az állami támogatásokra és a kapacitás csökkenésére vonatkozó feltételeket és elveket. Nem nyújtható további állami támogatás bármely vállalat vagy egyes vagyontárgyak értékesítése részeként.

(6) 

A kedvezményezett vállalkozásoknak juttatott teljes szerkezetátalakítási támogatást a jóváhagyott lengyel acélipari szerkezetátalakítási tervben és a Tanács által jóváhagyott egyéni üzleti tervekben ismertetett indokolás alapján kell kiszámítani. Az 1997-2003. év közötti időtartamra a kifizetett támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 3 387 070 000 PLN-t.

A teljes összegből

 

a Polskie Huty Stali (a továbbiakban „PHS”) tekintetében, az 1997. évtől folyósított és a 2003 végéig folyósítandó szerkezetátalakítási támogatás nem haladhatja meg a 3 140 360 000 PLN-t. A 1997-2001 közötti időszak folyamán a PHS már 62 360 000 PLN összegű szerkezetátalakítási támogatásban részesült; 2002-ben és 2003-ban egy további, legfeljebb 3 078 000 000 PLN összegű szerkezetátalakítási támogatásban részesül a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben megállapított követelményektől függően (ez az összeg a 2002. évben kerül teljes egészében kifizetésre, amennyiben az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve szerinti türelmi időszakot a 2002. év végéig meghosszabbították, egyébként 2003-ban);

 

a Huta Andrzej S.A., Huta Bankowa Sp. z o.o., Huta Batory S.A., Huta Buczek S.A., Huta L.W. Sp. z o.o., Huta Łabędy S.A., és Huta Pokój S.A. (a továbbiakban „a többi kedvezményezett vállalkozás”) tekintetében, az 1997. évtől folyósított és a 2003. év végéig folyósítandó szerkezetátalakítási támogatás nem haladhatja meg a 246 710 000 PLN-t. 1997-2001 között ezek a cégek már 37 160 000 PLN összegű szerkezetátalakítási támogatásban részesültek; további, legfeljebb 210 210 000 PLN összegű szerkezetátalakítási támogatásban részesülnek a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben megállapított követelményektől függően (ebből 182 170 000 PLN 2002-ben, 27 380 000 PLN pedig 2003-ban kerül kifizetésre, amennyiben az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve szerinti türelmi időszakot a 2002. év végéig meghosszabbítják, egyébként a 210 210 000 PLN összeget 2003-ban fizetik ki).

Szerkezetátalakítási célokra Lengyelország nem nyújthat további állami támogatást a lengyel acélipar számára.

(7) 

Az 1997-2006 közötti időszak folyamán Lengyelország által elérendő nettó kapacitás-csökkenés a késztermékek vonatkozásában legalább 1 231 000 tonna. A teljes mennyiség legalább 715 000 t/év nettó kapacitás-csökkenést foglal magában a melegen hengerelt termékek és 716 000 t/év nettó kapacitás-csökkenést a hidegen hengerelt termékek, valamint legfeljebb 200 000 t/év növekedést az egyéb késztermékek vonatkozásában.

A kapacitás-csökkenés a termelési egységek állandó jellegű bezárásával mérhető, amelyre ezek tényleges megszüntetésével kerül sor úgy, hogy azok nem állíthatók ismételten üzembe. Egy acélvállalkozás fizetésképtelenné nyilvánítása nem minősül kapacitás-csökkenésnek.

A 2. mellékletben meghatározott kapacitáscsökkenéseknél minimumokról van szó; a tényleges nettó kapacitás-csökkenés mértékét és az erre rendelkezésre álló időkeretet Lengyelország végleges szerkezetátalakítási terve és az Európai-megállapodás szerinti egyéni üzleti tervek alapján határozzák meg, figyelembe véve azt a célkitűzést, hogy 2006. december 30-ig biztosítsák a kedvezményezett vállalkozások gazdasági életképességét.

(8) 

Végre kell hajtani a PHS kedvezményezett vállalkozás üzleti tervét. Így különösen:

a) 

a szerkezetátalakítási erőfeszítések különösen a következőkre terjednek ki:

 

a PHS termelési eszközeinek termékalapú újjászervezése és a funkciók horizontális megszervezésének biztosítása (beszerzés, termelés, értékesítés),

 

a PHS-ben egységes irányítási szerkezet kialakítása, amely lehetővé teszi az egyesülésben az együttműködés megvalósítását,

 

a PHS stratégiájának termelésközpontúról piacközpontúvá történő fejlesztése,

 

az üzleti irányítás eredményességének és hatékonyságának a javítása, a közvetlen értékesítés jobb ellenőrzésének biztosítása,

 

alapos gazdasági megfontolások alapján a PHS áttekinti a kiváló vállalkozások stratégiáját, és amennyiben szükséges, a szolgáltatásoknak az anyavállalkozásba történő újraintegrálását,

 

a PHS áttekinti a termékei összességét, a hosszú félkész termékek túltermelésének csökkentését és általánosságban az értékesebb termékek piaca felé történő elmozdulást,

 

a késztermékek minőségének javítása érdekében a PHS beruházásokat eszközöl; különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a krakkói PHS üzem elérje a 3-Sigma gyártás minőségi szintet a PHS szerkezetátalakítási programban a végrehajtásra előírt ütemezés szerinti időpontig, de legkésőbb 2006. év végéig;

b) 

a szerkezetátalakítási időszak alatt a PHS-ben az energiahatékonyság, a javuló beszerzések és az Európai Unió szintjéhez hasonló termelékenységi szint általi költségcsökkentés-maximalizálás;

c) 

a foglalkoztatás szerkezetátalakításának végrehajtása; az érintett kedvezményezett vállalkozások konszolidált számadatai alapján, amelynek ki kell terjednie a százszázalékos tulajdonukban álló szolgáltatási társaságokban való közvetett foglalkoztatásra is, a termelékenységnek 2006. december 31-ig az EU acélipari termékcsoportjainál elérthez hasonló szintet kell elérnie;

d) 

bármely privatizációt az átláthatóság szükségességének és a PHS kereskedelmi értékének tiszteletben tartásának elvei szerint kell lebonyolítani. Az adásvétel részeként további állami támogatás nem nyújtható.

(9) 

Végre kell hajtani a többi kedvezményezett vállalkozás üzleti tervét. Így különösen:

a) 

a többi kedvezményezett vállalkozás tekintetében a szerkezetátalakítási erőfeszítések különösen a következőkre terjednek ki:

 

a stratégiának termelésközpontútól piacközpontúvá történő fejlesztése,

 

az üzleti irányítás eredményességének és hatékonyságának a javítása, a közvetlen értékesítés jobb ellenőrzésének biztosítása,

 

alapos gazdasági megfontolások alapján a kiváló vállalkozások stratégiájának, és amennyiben szükséges, a szolgáltatásoknak az anyavállalkozásokba történő újraintegrálásának felülvizsgálata;

b) 

Huta Bankowa vonatkozásában a költségtakarékossági program végrehajtása;

c) 

Huta Buczek vonatkozásában a szükséges, a hitelezők és a helyi pénzügyi intézmények általi pénzügyi támogatás biztosítása, valamint költségtakarékossági programok végrehajtása, amely tartalmazza a beruházási költségeknek a meglévő termelési felszerelések átalakítása útján megvalósuló csökkentését;

d) 

Huta Łabędy vonatkozásában költségtakarékossági programok végrehajtása, és a bányaipartól való függőség mérséklése;

e) 

Huta Pokój vonatkozásában nemzetközi termelékenységi szabványok megvalósítása a leányvállalkozásoknál, energiafogyasztás-csökkentési intézkedések végrehajtása és a termelési és az építési osztályon javasolt beruházás leállítása;

f) 

Huta Batory vonatkozásában megegyezés a hitelezőkkel és a pénzügyi intézményekkel az adósság átütemezéséről és a beruházási hitelekről. A vállalkozásnak további lényeges költségmegtakarítást kell végrehajtani a munkaerő szerkezetátalakításával és a termelékenység javításával összefüggésben;

g) 

Huta Andrzej vonatkozásában fejlesztési célokból a pénzügyi stabilitás biztosítása a vállalkozás jelenlegi hitelezőivel, a hosszú távú hitelezőivel, a kereskedelmi hitelezőivel és a pénzügyi intézményeivel kötött megegyezés által. Beruházások megvalósítása a cső-meleg hengerműbe és a foglalkoztatáscsökkentési program végrehajtása.

h) 

Huta L.W. vonatkozásában beruházások megvalósítása a vállalkozás meleghengermű-projektjébe, emelőszerkezeteinek és környezetvédelmi helyzetének vonatkozásában. A vállalkozásnak továbbá magasabb termelékenységi szintet kell elérnie a munkaerő szerkezetének átalakítása és a külső szolgáltatások költségeinek csökkentése által.

(10) 

A teljes szerkezetátalakítási tervben és az üzleti tervben bekövetkező bármely jövőbeni változást a Bizottságnak, és adott esetben a Tanácsnak is, jóvá kell hagynia.

(11) 

A szerkezetátalakítási terv végrehajtása a teljes átláthatóság feltételeinek megfelelően és a szilárd piacgazdaság elvei szerint történik.

(12) 

A Bizottság és a Tanács szorosan ellenőrzi a szerkezetátalakítási terv a 13-18. pontnak megfelelő végrehajtását és az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott, a gazdasági életképességre, az állami támogatásokra és a kapacitás csökkenésére vonatkozó feltételek teljesülését a csatlakozást megelőzően és azt követően a szerkezetátalakítási időszak végéig. Ebből a célból a Bizottság jelentést készít a Tanácsnak.

(13) 

Az állami támogatások ellenőrzése mellett a Bizottság és a Tanács a 3. mellékletben ismertetett szerkezetátalakítási értékelési kritériumok teljesülését is ellenőrzi.

(14) 

Az ellenőrzés keretében a 2003., 2004., 2005. és a 2006. év során független értékelésre kerül sor. Az értékelés részeként alkalmazni kell a Bizottság „gazdasági életképesség”-tesztjét, és mérni kell a termelékenységet.

(15) 

Lengyelország minden ellenőrzési intézkedés tekintetében teljes mértékben együttműködik. Így különösen:

 

Lengyelország, a szerkezetátalakítási időszak végéig, minden évben legkésőbb március 15-ig és szeptember 15-ig hathavonkénti jelentéseket készít a Bizottságnak a kedvezményezett vállalkozások szerkezetátalakításáról,

 

az első jelentést 2003. március 15-ig, az utolsó jelentést 2007. március 15-ig kell a Bizottság elé terjesztenie, kivéve ha a Bizottság ettől eltérően határoz,

 

a jelentéseknek a szerkezetátalakítási folyamat és a kapacitások kihasználása ellenőrzésének lehetővé tételére vonatkozó minden szükséges információt tartalmaznia kell, és azokban elegendő pénzügyi adatot kell szolgáltatni annak értékelésére, hogy ennek a jegyzőkönyvnek a feltételei és a követelményei teljesültek-e. A jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább a 4. mellékletben felsorolt adatokat, amelyekre nézve a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az ellenőrzési folyamat során szerzett tapasztalatainak megfelelően ezeket módosítsa. Az 1. mellékletben felsorolt vállalkozások egyéni üzleti jelentésein kívül jelentést kell készíteni a lengyel acélipar általános helyzetéről is, amelynek ki kell térnie a legutóbbi makrogazdasági fejleményekre is,

 

Lengyelországnak szolgáltatnia kell továbbá a 14. pontban megjelölt, a független értékeléshez szükséges minden információt,

 

Lengyelország kötelezi a kedvezményezett vállalkozásokat minden olyan lényeges adat közzétételére, amelyek egyéb körülmények között bizalmasnak minősülhetnek. A Tanácsnak készített beszámolójában a Bizottság gondoskodik arról, hogy a vállalkozásspecifikus bizalmas információk nem kerülnek nyilvánosságra.

(16) 

A Bizottság bármikor úgy határozhat, hogy egy független tanácsadót bíz meg az ellenőrzés eredményeinek kiértékelésével, bármely szükséges kutatás elvégzésével és a Bizottságnak, valamint a Tanácsnak történő jelentéstétellel.

(17) 

Amennyiben az ellenőrzés alapján a Bizottság lényeges eltérést állapít meg azon pénzügyi adatoktól, amelyeken a gazdasági életképesség értékelése alapul, felhívhatja Lengyelországot, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen az érintett kedvezményezett vállalkozások szerkezetátalakítási intézkedéseinek megerősítésére, illetve módosítására.

(18) 

Ha az ellenőrzés kimutatja, hogy:

a) 

az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott átmeneti rendelkezések nem teljesültek, vagy

b) 

nem teljesültek azon kötelezettségvállalások, amelyeket annak keretében tettek, hogy meghosszabbították azt az időszakot, amelynek folyamán az Európa-megállapodás(15) alapján Lengyelország kivételesen állami támogatást folyósíthat az acélipara szerkezetátalakításra, vagy

c) 

a szerkezetátalakítási időtartam folyamán Lengyelország további meg nem engedett állami támogatást juttatott acéliparának, különösen pedig a kedvezményezett vállalkozásoknak,

az ebben a jegyzőkönyvbe foglalt átmeneti rendelkezések nem hatályosulnak.

A Bizottság megtesz minden megfelelő lépést annak érvényesítésére, hogy az érintett vállalkozások visszatérítsék az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek megsértésével folyósított támogatásokat.


1. MELLÉKLET

LENGYELORSZÁG ACÉLIPARÁT ÉRINTŐ SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAM ALAPJÁN ÁLLAMI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK

„Polskie Huty Stali” S.A.

Katowice

Huta Andrzej S.A.

Zawadzkie

Huta Bankowa Sp. z o.o.

Dąbrowa Górnicza,

Huta Batory S.A.

Chorzów

Huta Buczek S.A.

Sosnowiec

Huta L.W. Sp z o.o.

Warszawa,

Huta Łabędy S.A.

Gliwice

Huta Pokój S.A.

Ruda Śląska.


2. MELLÉKLET

A KAPACITÁS VÁLTOZÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE (CSÖKKENÉS ÉS NÖVEKEDÉS)(16)

VállalkozásÜzem Legkevesebb kapacitásváltozás (t/év)Termelésváltozás időpontjaÁllandó bezárás időpontja
PHSfinom és közép hengermű, Świętochłowice−34000019971997
Łabędyközép hengermű−9000020002000
PHSgalvanizáló sor, Świętochłowice+1000002000
PHSszalag-meleg hengermű, Kraków (Krakkó)−7000002002.12.31.2005.12.31.
PHSszalag-hideg hengermű, Świętochłowice−360002002.12.31.2005.12.31.
L.W.keskeny szalag-hideg hengermű−300002002.12.31.2004.12.31.
Łabędyközéphengermű−900002003.09.30.2003.12.31.
Łabędyegyetemes durvalemez-hengermű−350002003.12.31.2003.12.31.
Bankowaközéphengermű−600002004.12.31.2006.12.31.
PHSdróthengermű, Sosnowiec+2000002005.12.31.
PHShengersor szerves bevonatú finomlemezekhez, Świętochłowice+1000002005.12.31.
PHSszalag-hideg hengermű, Kraków (négy-hengeres reverzáló hengersor & öt hengerállványos hengersor)−6500002005.12.31.2006.12.31.
PHSfinom lemez-meleg hengermű, Kraków (Krakkó)+4000002006.12.31.
 Nettó kapacitás-változások−1231000  

3. MELLÉKLET

SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK ÉS ELLENŐRZÉS

1. Gazdasági életképesség

A Bizottság által alkalmazott külön számviteli szabályok figyelembevételével, minden egyes kedvezményezett vállalkozásnak 2006. december 31-ig el kell érnie a forgalom minimális éves bruttó üzemi eredményét (10 % a nem integrált acélipari vállalkozások, 13,5 % az integrált acélművek vonatkozásában), és a saját tőkén elért, a forgalom legalább 1,5 %-át kitevő nyereséget. Ezt 2003. és 2006. között a jegyzőkönyv 17. pontja által meghatározottak szerinti évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.

2. Termelékenység

A konszolidált költségek, a foglalkoztatás és a közvetlen foglalkoztatás számadatai alapján meghatározott teljes termelékenységnek 2006. december 31-ig fokozatosan az EU acéliparához hasonló szintet kell elérnie. Ezt 2003-2006 között az e jegyzőkönyv 14. pontjában meghatározottak szerinti, évente elvégzendő független értékelés során ellenőrzik.

3. Költségcsökkentés

A költségcsökkentések a gazdasági életképesség egyik fő tényezőjeként különösen lényegesek. Ezt a kedvezményezett vállalkozások üzleti tervének megfelelően teljes mértékben végre kell hajtani. A szerkezetátalakítási időszak folyamán a költségcsökkentéseket olyan módon kell megvalósítani, hogy a szerkezetátalakítási időszak végére a költségek szintje hasonló legyen a EU acéliparában elért költségek szintjéhez.


4. MELLÉKLET

A SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK INDIKATÍV JEGYZÉKE

1. 

Termelés és piaci hatások

 

a nyers acél, a félkész és a késztermékek előállítása havi szinten, kategóriák és termékfajták szerint, valamint termelési előrejelzés a szerkezetátalakítási időszak fennmaradó része vonatkozásában,

 

az értékesített termékek, ideértve a mennyiséget, árat és piacot is, termékfajtákra lebontva, valamint értékesítési előrejelzés a szerkezetátalakítási időszak fennmaradó része vonatkozásában.

2. 

Beruházások

 

a végrehajtott beruházások részletei,

 

a befejezés időpontja,

 

a beruházás költségei, a finanszírozás forrásai és bármely kapcsolódó támogatás összege,

 

adott esetben támogatás kifizetésének időpontja

 

a tervezett beruházások részletei.

3. 

Foglalkoztatás-csökkentés

 

az elbocsátások száma és ütemezése,

 

a kedvezményezett vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alakulása (a közvetlen és a közvetett foglalkoztatás megkülönböztetése),

 

a foglalkoztatással és a külső szolgáltatási szerződésekkel összefüggő költségek lebontása.

4. 

Kapacitás (tekintettel a teljes acélipari ágazatra Lengyelországban)

 

a kapacitások megszüntetésének időpontja vagy várható időpontja LTK-ben kifejezve (LTK a lehetséges legnagyobb éves kapacitás, amely rendes munkafeltételek között elérhető), és ezek ismertetése,

 

az érintett berendezések leszerelésének az időpontja (vagy várható időpontja), és a leszerelésre vonatkozó részletek, amint azt az acélipari vállalkozások által a beruházásaikra vonatkozóan szolgáltatandó adatokról szóló 3010/91/ESZAK bizottsági határozat(17) meghatározza,

 

új kapacitások bevezetésének időpontja vagy várható időpontja, és ezek ismertetése,

 

a nyers acél és a késztermékek teljes kapacitásának alakulása Lengyelországban, kategóriánként.

5. 

Költségek

 

a költségek megoszlása és alakulása a múltban és a jövőben, különös tekintettel a munkaerőköltség-megtakarításra, az energiafogyasztásra, nyersanyagköltség-megtakarításra, a tartozékok és a külső szolgáltatások csökkentésére.

6. 

Pénzügyi teljesítmény

 

kiválasztott kulcsfontosságú pénzügyi arányszámok alakulása a gazdasági életképességben elért haladás biztosítására (a pénzügyi eredményeket és arányszámokat úgy kell szolgáltatni, hogy az a vállalkozás pénzügyi szerkezetátalakítási tervével összehasonlítható legyen és tartalmazniuk kell a Bizottság „gazdasági életképesség”-tesztjét),

 

a pénzügyi terhek szintje,

 

a támogatások részletei és nyújtásuk ütemezése,

 

a már nyújtott támogatások kifizetésének részletei és ütemezése,

 

az új kölcsönökre vonatkozó feltételek (a forrástól függetlenül),

 

auditált éves beszámolók.

7. 

Privatizáció

 

a privatizációs eljárás,

 

az eladási ár, vonatkozó feltételek, és a fennálló kötelezettségek kezelése,

 

az eladásból származó bevétel felhasználása,

 

az adásvétel időpontja,

 

a vállalkozás pénzügyi helyzete az adásvétel időpontjában,

 

a vállalkozás/vagyon értéke az adásvétel időpontjában és az értékelésre alkalmazott módszerek.

8. 

Új vállalkozás alapítása vagy új üzemek építése, ami a kapacitás bővüléséhez vezet

 

minden magán- és a közszférabeli résztvevő meghatározása,

 

az új vállalkozások alapításának vagy az új üzemek építésének pénzügyi forrásai,

 

a magán- és a közszférabeli részvényesek részesedésének a feltételei,

 

az új vállalkozás irányítási szerkezete.

9. 

Bármely további információ, amely az ezen jegyzőkönyv 14. pontjában meghatározott független értékeléshez szükségesnek mutatkozik.


9. Jegyzőkönyv

A Szlovákiai Bohunice V1 Atomerőmű 1. és 2. blokkjáról

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

TUDOMÁSUL VÉVE Szlovákia kötelezettségvállalását a Bohunice V1 Atomerőmű 1. és 2. blokkjának 2006-ig, illetve 2008-ig, történő leállításáról, és kijelentve, hogy az Uniónak szándékában áll 2006-ig további pénzügyi támogatást folyósítani a PHARE-program alapján nyújtott előcsatlakozási támogatás folytatásaként, támogatva Szlovákia leszerelési erőfeszítéseit az atomerőművek leszerelésére,

TUDOMÁSUL VÉVE a folytatódó közösségi támogatásra vonatkozó végrehajtási intézkedések elfogadásának szükségességét,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Szlovákia kötelezettséget vállal a Bohunice V1 Atomerőmű 1. blokkjának legkésőbb 2006. december 31-ig és a 2. blokkjának 2008-ig történő leállítására és ezen blokkok ezt követő leszerelésére.

2. cikk

(1)   A 2004-2006 közötti időszak folyamán a Közösség kiegészítő pénzügyi támogatást nyújt Szlovákiának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Bohunice V1 Atomerőmű 1. és 2. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére (a továbbiakban: Támogatás).

(2)   A Támogatásról Szlovákiának az Unióhoz történő csatlakozását követően is a legutóbb a 2500/2001/EK rendelettel(18) módosított, az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 1989. december 18-i 3906/89/EGK tanácsi rendelet(19) rendelkezéseinek megfelelően kell határozni és azt e rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(3)   A 2004-2006 közötti időtartamra a Támogatásnak a kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 90 millió EUR, amelyet egyenlő éves részletekben kell folyósítani.

(4)   A Támogatást egészben vagy részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt Bohunice Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsáthatják rendelkezésre.

3. cikk

Az Európai Unió elismeri, hogy a Bohunice V1 Atomerőmű leszerelésének a hatályos pénzügyi tervet követően is folytatódnia kell, és ez az erőfeszítés jelentős pénzügyi terhet ró Szlovákiára. A 2006. évet követően az e területen nyújtott EU támogatás folytatásáról szóló határozatok figyelembe veszik ezt a tényt.


10. Jegyzőkönyv

Ciprusról

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

MEGERŐSÍTVE a ciprusi kérdés teljes körű, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban álló rendezésére irányuló kötelezettségvállalásukat, valamint az Egyesült Nemzetek főtitkárának e cél elérésére tett erőfeszítéseihez nyújtott teljes támogatásukat,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a ciprusi kérdés ilyen jellegű teljes körű rendezését még nem sikerült elérni,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ezért rendelkezni kell a közösségi vívmányok alkalmazásának a Ciprusi Köztársaság azon területein való felfüggesztéséről, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a ciprusi kérdés rendezésének esetén e felfüggesztést meg kell szüntetni,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió kész a kérdés ilyen jellegű rendezésének feltételeit azokkal az elvekkel összeegyeztetni, amelyeken az EU alapul,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy rendelkezni kell azokról a feltételekről, amelyekkel az irányadó EU-jogi rendelkezéseket alkalmazni kell a fent említett területek és a Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzése alatt álló területek, illetve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának keleti támaszponti területe között húzódó vonalra,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy Ciprus Európai Unióhoz történő csatlakozása minden ciprusi állampolgár javát szolgálja, és elősegítse a társadalmi békét és a megegyezést,

FIGYELEMBE VÉVE ezért, hogy az e jegyzőkönyvben foglaltak semmiben sem gátolják az e célra irányuló intézkedéseket,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ilyen intézkedések nem érinthetik a közösségi vívmányoknak a csatlakozási szerződésben meghatározott feltételek szerinti, a Ciprusi Köztársaság bármely más részén történő alkalmazását,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN:

1. cikk

(1)   A közösségi vívmányok alkalmazását fel kell függeszteni a Ciprusi Köztársaság azon területein, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést.

(2)   A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag határoz az (1) bekezdésben említett felfüggesztés visszavonásáról.

2. cikk

(1)   A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel az EU jogának rendelkezéseit alkalmazni kell az 1. cikkben említett területek és a Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzése alatt álló területek között húzódó vonalra.

(2)   A közösségi vívmányok alkalmazása 1. cikk szerinti felfüggesztésének időtartamára a keleti támaszponti terület és az 1. cikkben említett területek közötti határvonalat a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről szóló jegyzőkönyv melléklete IV. részének alkalmazása céljából a felségterületek külső határai részének kell tekinteni.

3. cikk

(1)   Az e jegyzőkönyvben foglaltak semmiben sem gátolják az 1. cikkben említett területek gazdasági fejlődésének előmozdítására irányuló intézkedéseket.

(2)   Az ilyen intézkedések nem érinthetik a közösségi vívmányoknak a csatlakozási szerződésben meghatározott feltételek szerinti, a Ciprusi Köztársaság bármely más részén történő alkalmazását.

4. cikk

A ciprusi kérdés rendezése esetén a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag határoz a Ciprus Európai Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó feltételek kiigazításáról a ciprusi török közösségre tekintettel.

(2)

Ezek az időpontok azon a feltételezésen alapulnak, hogy az új tagállamok tényleges csatlakozása legkésőbb 2004.9.30-a előtt két hónappal megtörténik.

(3)

Az új tagállamok esetében megjelölt számok indikatív jellegűek, és az Eurostat (New Cronos) által a 2002. évre közzétett adatokon alapulnak.

(4)

Ezek az időpontok azon a feltételezésen alapulnak, hogy az új tagállamok tényleges csatlakozása legkésőbb 2004.9.30-a előtt két hónappal megtörténik.

(5)

Az új tagállamok esetében megjelölt számok indikatív jellegűek, és az Eurostat (New Cronos) által a 2002. évre közzétett adatokon alapulnak.

(6)

HL L 360. szám, 1994.12.31., 2. o.

(7)

HL L 257. szám, 1996.10.10., 26. o.

(8)

HL L 360. szám, 1994.12.31., 2. o.

(9)

A Bizottság 3010/91/ESZAK határozata értelmében a kapacitáscsökkentésnek tartósnak kell lennie (HL L 286. szám, 1991.10.16., 20. o.).

(10)

HL L 286. szám, 1991.10.16., 20. o.

(11)

HL L 149. szám, 1971.7.5., 2. o.

(12)

HL L 342. szám, 2001.12.27., 1. o.

(13)

HL L 375. szám, 1989.12.23., 11. o.

(14)

HL L 348. szám, 1993.12.31., 2. o.

(15)

HL L 348. szám, 1993.12.31., 2. o.

(16)

A 3010/91/ESZAK bizottsági határozat szerint a kapacitáscsökkenésnek tartósnak kell lennie (HL L 286. sz., 1991.10.16., 20. o.).

(17)

HL L 286. szám, 1991.10.16., 20. o.

(18)

HL L 342. szám, 2001.12.27., 1. o.

(19)

HL L 375. szám, 1989.12.23., 11. o.

IMPORTANT LEGAL NOTICE : The information on this site is subject to a disclaimer and a copyright notice