Tokaj jövője fényes

2016 október 31 8:17 de.6 hozzászólás

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

patr-1
Érdemes egy pillantást vetnünk a korábbi eredménylistára. A vándordíjat 2015-ben a Frittmann Borászat nyerte el. Az idén a szobor – Madarassy István szobrászművész „Szőlősgazda” című alkotása – egy évre Tokajba, pontosabban Bodrogkisfaludra költözött. A II. helyezett a tavaly még harmadik Csányi Pincészet lett őket oklevéllel díjazták. Pusztán már ennyiből is leszűrhetjük, hogy a sikerhez az egyenletes teljesítmény, a magas színvonalú munka vezet, az értékelés pedig körültekintő és alapos. Korábban a díjat megkapták már olyan nagynevű pincészetek, mint például a Hilltop Neszmély, a Bock, a Vylyan vagy a Thummerer. A választás menete áttekinthető. A címet kiíró szervezetek felkérik a díjra méltónak tartott pincészeteket, hogy pályázzanak a cím elnyerésére. A pályázók listáját a szervezők megküldik a kiíró szervezet tagjainak. A szavazásra felkértek a magadott értékelési szempontok alapján rangsort állítanak fel és a szavazólapot zárt borítékban visszaküldik a szervezőknek. A szavazatokat zsűri összesíti.

patr-2
A pályázat lehetőség is, hogy áttekintsék tevékenységüket, hová is jutottak és a hazai borászatban milyen helyet foglalnak el – mondta a díj átadásakor Nyikos István, az egyik szervező, a Bacchus Art Stúdió vezetője. Ez kollektív teljesítmény, az értékelők sem egyetlen ember, hanem a birtokon dolgozók összességének munkáját vizsgálják. A pincészet mennyire része a hazai közéletnek, mennyire viseli szívén a borágazat sorsát? Sokat jelent, hogy a borvidékről immár a harmadik pincészet kapta ezt a rangos elismerést; az Oremus 2003-ban, a Disznókő 2005-ben érdemelte ki a díjat. Az idén „Az év pincészete” címet a Patrícius Borház nyerte el, melyet a Kékessy család múltból táplálkozó és a jövő iránt érzett borászati elhivatottsága hívott életre. Tulajdonosai Kékessy Dezső és lánya, Kékessy Katinka.

nyikos-6

„Csak így lehet, csak így szabad csinálni” – szólt a borászat munkájáról a díjat kiíró szervezetek nevében Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Elismerést érdemel az elkötelezettség, ahogyan itt a munkához fogtak, ahogyan a tokaji borban rejlő lehetőségeket próbálták kiaknázni, és az a tehetség, ami itt minden négyzetméteren megtapasztalható. A mai borásztársadalomnak szüksége van a jó példákra, olyanokra, mint a Patricius borház! Valóban – erősítette meg Szőke Sándor, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének alelnöke – a Széchenyiek, Rákócziak után most ismét jó kezekben van a birtok. Évszázadokkal korábban, amikor az első épületet itt felhúzták, nem gondolták az ősök, hogy mára mi lehet ebből. A táj a Világörökség része, ezért különös gonddal állítottak itt helyre mindent. Olyan sikerrel, hogy 2013-ban elnyerték a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet. Ma 85 hektáron, kétszáz dűlőben gazdálkodnak, hatféle szőlőt termelnek.

patr-4

Ha tábornok lenne dr. Zelnik József, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, tisztelgést vezényelne. Tisztelgést a teljesítmény előtt. Ez a vidék híres. Négyszázkilencven évvel ezelőtt, október 16-án, Tokajban választották magyar királlyá Szapolyai Jánost. Kétszáznegyven éve kötött itt ki Széchenyi a hajójával, hogy ezt a vidéket beemelje Magyarország közepébe és Európába. Ma a munka egyik célja, hogy ismét beemelje Tokaj-hegyalját Európa szívébe. Itt aranyat csinálnak; a neve Tokaji Aszú! Nem véletlenül jött el korának legnagyobb alkimistája, Paracelsus kétszer is Tokajba. Tudta, hogy elixírt talál, és mint gyógyszerész azt is tudta, hogy ez az elixír csodákra képes. Tokajban birtokosnak lenni, Bécstől Krakkóig, sőt egészen a cári udvarig, nagy dicsőség volt. E dicsőség visszaszerzéséhez most a legjobb úton haladunk.

patr-5

A Mezőgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Gál Péter, maga is borász, birtokuk hírnevét Egerben még édesapja, Gál Tibor alapozta meg. Ő joggal állapíthatta meg, hogy a most átadott díj mindig tudatos birtoképítési munka elismerése. Az egész magyar borászat számára ugyanis nagyon komoly kérdés, hogy a gazdag hagyományainkkal mit tudunk kezdeni? A kérdésre viszont már Kékessy Dezső válaszolt, aki Molnár Péter, birtokigazgatóval együtt vette át a díjat. Véleménye szerint nem a borásznak, hanem a bornak kell beszélnie! Ez közös munka volt, az eredmény és a dicsőség is közös. Van még egy másik díj is, mégpedig a piac díja. A borászatunk jövője azon múlik, hogy ezen a területen sikeresek vagyunk-e? A családunk felmenői – mondta a tulajdonos – apai és anyai ágon már a XVIII. századtól ismert szőlőbirtokosok voltak Mátraalján és Tokaj-Hegyalján. Az apai ág, a Von der Heide-k Sziléziából érkeztek 1740 körül. Már akkor is borászattal foglalkoztak. Tokaj-Hegyalján az anyai felmenők, az Okolicsányiak, Tokajban, Szegiben és Szőlőskén rendelkeztek ültetvényekkel és mindemellett jelentős köztisztségeket – alispán, országgyűlési képviselő – töltöttek be. Bodrogkisfaludon, a Várhegy – dűlőben épült fel az új borház, az egykori uradalmi présház átalakításával. Volt ez az épület a Wolkenstein grófok, a Falkenheim grófok, a jezsuiták, a Rákócziak, a Széchenyi – Falkensteinek és a Hohenlohek tulajdona is.

patr-6

Az első írásos emlékek 1329-ből származnak, akkor ezen a vidéken már szőlőtermesztés folyt. A világ első termőhelyi rangsorolását is itt végezték az 1720-as évek elején. III. Károly 1737-ben titkos királyi rendeletben zárttá tette a Tokaji borvidéket, a minőség megvédése érdekében. Mi – folytatta Kékessy Dezső – 1999-ben alapítottunk itt újra birtokot, melyhez ma már organikus stílusban épült, modern, háromszintes, gravitációs rendszerű borászati feldolgozó csatlakozik, ahol a szőlő legkíméletesebb feldolgozására van lehetőség. Az első szinten a szőlő átvétele, válogatása, bogyózása, héjon áztatása zajlik. A második a kíméletes préselés, míg a harmadik, a legalsó az acéltartályos és hordós érlelés színtere. A dűlőszelektáltan pincébe kerülő tételekből a szakemberek gondos munkával nevelik boraikat, melyek így követik és megmutatják az egyes dűlők gazdag adottságait.

patr-7

A kínálatban három típus szerepel: a száraz borok, a késői szüretelésűek és az aszúk. Az első száraz furmintot 2005-ben, az első sárga muskotályt 2008-ban, az első hárslevelűt 2009-ben készítettük. A tradícióinkkal élünk, de úgy, hogy mindig újabb arcát mutathassuk meg Tokaj-Hegyaljának. A történelmi örökség nem teher, hanem nemes kihívás, aminek minden nap meg kell felelni és mi ezt tesszük a Patriciusnál. Húsz év munkájával oda jutott a borház, hogy összesen közel negyven aranyérmet nyert a világ minden rangos borversenyén, Londontól Tokióig. Tokaj ma ismét fölszálló ágban van. A mi generációnk szerencsés, csak föl kell emelni azt a fonalat, amit az öregek előttünk letettek. Akkor a családban a dűlő szintű tudás apáról fiúra ment tovább – majd ez egy időre megszakadt – és most ismét folytathatjuk. Tokaj jövője fényes, ismét kibontakozóban van a borvidék – hangsúlyozta a díjátadó ünnepség végén a birtokigazgató!

Révay András

6 hozzászólás

  • Köszönjük, az igen informáló érdekes cikket.
    Most nem írók arról, hogy mit tapasztaltam Tokajban, ottjártamkor. Azt mondanák az itteni olvasok, hogy megint
    fényezem magam.
    Mindenestre, én Babits gazda pincéjében jártam Tokayban, és bizony sok finom bort kostoltam.
    Mikor kijöttünk a pincéből aznap este, számomra, az égen a csillagok különös fényben ragyogtak!

  • Köteles László (nem a Kövér) meg azon szokott aggódni, hogy Tokajban tönkremennek a családi gazdaságok. Már ugye azok a magyar családok, akiktől nem veszik át a szőlőt.

    De hát itt a Kékessy Család, az majd megmenti nekünk a tokaji bort.

  • Hazai!

    Majd a Sárazsadánydűlő Kft, majd az kihúzza őket – a következő nem taggyűlésükön, amikor majd “nem ők kapják a legtöbbet”…

    😀

  • Klára Néném!

    TokaJi J-vel, és nem csak Y-nal.
    Ugyanis az az ipszilonos változat az a szlovákiai oldalon termő aszúra vonatkozik, mert ezt sajnos Magyarországnak nem sikerült a helyes nevet levédetnie – így lett abból Tokay.

    Hát igen, amikor ott egy pincében besszippantunk, olyankor írkál a tollunk összevissza, hogyasszongya: “nem . í r ó k . arról”, meg, hogy “azt mondanák az itteni . o l v a s o k…” Amúgy ezt már Petőfi is megírta A magyar nemesben, hogy
    “Nem írok nem olvasok,
    Én magyar nemes vagyok…”

    😀

  • Szerintem ez a szobor a Tisztelt Ház-felügyelőt – ábrázolja, amint lelátogatott kiskondás – Tokaj hímvesszeje – barátjához a dűlő-kájefté közgyűlésre…

  • málnaször,
    ha figyelmesebben olvasott volna, nem ír nekem, figyelmeztetést unalmában, helyesírási tanfolyamon.
    Mivel abban a néhány sorban KÉTSZER írom le a szót, az elsőn helyesen, tehát valószínűnek tartható, hogy nem a tudatlanságból írtam másodszorra rosszul, hanem figyelmetlenség volt az oka,.
    Sajnos, rosszindulat ellen nem lehet helyesen írni sem.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.