Anyák napja

2016 április 30 5:04 de.7 hozzászólás

Anyák napja eredetéről: Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.

Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet “felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik. (A Wikipedia alapján.) 

       BOLDOG ANYÁK NAPJÁT KÍVÁN A KMH SZERKESZTŐSÉGE! 

Fotók: Gergely Bea

Miami 2016.03.16-31 497

Miami 2016.03.16-31 508

 

7 hozzászólás

  • Kedves Beatrix!

    Nagyon köszönöm e kedves megemlékezést jómagam és a többi anyák nevében.
    amennyiben Ön is ide tartozna, hasonló szépet e hét végére.

    Nagy tisztelettel: Anna

  • FÜSTBEMENT TERV
    Egész uton – hazafelé –
    Azon gondolkodám:
    Miként fogom szólítani
    Rég nem látott anyám?
    Mit mondok majd elõször is
    Kedvest, szépet neki?
    Midõn, mely bölcsõm ringatá,
    A kart terjeszti ki.

    S jutott eszembe számtalan
    Szebbnél-szebb gondolat,
    Mig állni látszék az idõ,
    Bár a szekér szaladt.

    S a kis szobába toppanék…
    Röpûlt felém anyám…
    S én csüggtem ajkán… szótlanúl…
    Mint a gyümölcs a fán.

    (Dunavecse, 1844. április.)

  • Mécs László:

    A KIRÁLYFI HÁROM BÁNATA

    Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
    messiás-mutató különös csillagok,
    csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.

    A többiek láttak egy siró porontyot,
    de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
    mintha babusgatná a szép napkorongot.

    Maga adta nékem édessége teljét,
    úgy ajándékozta anyasága tejét,
    hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.

    Isten tudja, honnan, palástot keritett,
    aranyos palástot vállamra teritett,
    fejem fölé égszin mosolygást deritett.

    Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
    ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
    mint királyi ember királyi urának.

    Amerre én jártam, kövek énekeltek,
    mert az édesanyám izent a köveknek,
    szive ment előttem előre követnek.

    Amig ő van, vigan élném a világom,
    nem hiányzik nekem semmi a világon,
    három bánat teszi boldogtalanságom.

    Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
    egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
    úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?

    A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
    fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
    senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.

    Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
    minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
    kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

    Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
    s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
    az én köszönetem igy is kevés volna.

    Hogyha a föld minden szinmézét átadom,
    az ő édességét meg nem hálálhatom,
    ez az én bánatom, harmadik bánatom.

  • József Attila

    Mama

    Már egy hete csak a mamára
    gondolok mindíg, meg-megállva.
    Nyikorgó kosárral ölében,
    ment a padlásra, ment serényen.

    Én még őszinte ember voltam,
    ordítottam, toporzékoltam.
    Hagyja a dagadt ruhát másra.
    Engem vigyen föl a padlásra.

    Csak ment és teregetett némán,
    nem szidott, nem is nézett énrám
    s a ruhák fényesen, suhogva,
    keringtek, szálltak a magosba.

    Nem nyafognék, de most már késő,
    most látom, milyen óriás ő –
    szürke haja lebben az égen,
    kékítőt old az ég vizében.

  • Köszönöm szépen!

  • Figyelő!

    nagyon köszönöm a szép verseket,sajnos csak a templomi alagsorban
    (urnatemető)tudtam emlékezni virággal mécsessel!

  • Dsida Jenő: Hálaadás

    Köszönöm Istenem az édesanyámat!
    Amíg Ő véd engem, nem ér semmi bánat.
    Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
    Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
    Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
    Köszönöm Istenem az édesanyámat!
    ……
    Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
    Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban itt e földön senki sem szerethet jobban! –
    Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
    Istenem köszönöm az édesanyámat!
    ……
    Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
    Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
    Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
    Hiszen szegényeknek nincsen édesanyájuk!
    Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
    Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
    ……….
    Áldd meg édesanyám járását-kelését,
    Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
    Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
    Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
    Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.