Archive for október, 2013

A felcsúti Disneyland

2013 október 6 9:13 de.70 hozzászólás
Secrets of the Darkness

Valami talán végre elindult. Már kőrözi az Interpol az első fidesznyik oligarchát. Az egyiket a sok közül, akik együtt köpködik a szotyolát a VIP páholyban rendszeresen a kedves vezetővel. Alig várjuk, hogy az Interpol kőrözési listája tele legyen velük. A Fidesz kommunikáció persze most is hazudik és terel, mert ezt az egyszerű bűncselekményt, a megvesztegetést, politikai akciónak állítja be. Pedig semmi mást nem akarnak a horvátok, mint hogy kerüljön be a börtönbe az is, aki lefizette az ex miniszterelnöküket. Ne csak Ivo Sanader rohadjon 10 évig a sitten, aki elfogadta a 10millió euró kenőpénzt, hanem az is, aki azt átadta […]

Read more ›

Soha ne mondd, hogy vége

2013 október 5 7:05 de.20 hozzászólás
Coffee House Savannah Ga / Frank J Sparti II

Névjegy: Natalie. 27 éves, rendkívül vonzó és okos leány. Kapcsolatai utolsó időkig kudarccal végződtek. Különösen az a legutolsó. De most révbe ért, boldog párkapcsolatban él. Babát vár és tervezik az esküvőt. A kávéház leghomályosabb, legmeghittebb sarkát választottam. A barátaim hívták fel a figyelmemet Natalire. Mondván, élete 27 éve alatt oly sok mosoly és könny volt az életében, hogy azok megírása, nyomdafestékért kiált. A megbeszélt időpont előtt érkezett. Kávémat kevergetve, a kanál megállt a kezemben. Méz szőke, vastag fonatú haja koronaként keretezte tiszta, szép ívű paraszt madonna arcát. A nyakánál az apró fürtöcskék felkunkorodva, vidáman repdestek fejének minden apró mozdulatára. Hosszú, […]

Read more ›

Önmagába zárva

2013 október 3 1:43 du.49 hozzászólás
Overcoming / Randy Burns

Ült a székben. Nem csinált semmit, csak ült. Órákig tudott így ülni. Vagy csak nézte a falat, a tapéta mintáit, a hajszálér repedéseket rajta. Egész jól el volt vele: tengereket látott, erdőket, hegyeket, de még elefánt is vonult előtte. Nem tudta ugyan, hogy az elefánt, nem tudta, milyen a tenger, de annak látta. Vagy kiment az erkélyre. Nem volt ott semmi, csak az ég, meg a felhők. Az neki pont elég volt. Egyszer egy kekszmaradékot odatett a párkányra, aztán elfelejtkezett róla. A galambok odaszálltak, hallgatta a csőrük kopogását a bádogon, tetszett neki. Aztán elfelejtkezett az egészről. Aztán megint ott felejtett […]

Read more ›

Húszezer – Az emberi minimum

Iványi Gábor

A múlt héten nagy utat tettem meg. Meglehetősen szokatlan, legalábbis az én számomra, különösen azután, hogy alig egy pár hete tértem haza közel öt hónapnyi csavargás után. Nem volt azonban választásom, mennem kellett, mert hívott a kötelesség. Mélységes rokonszenvvel és bámulattal figyeltem Iványi Gábor metodista lelkész erőfeszítéseit amióta egyháza elvesztette a jogi elismertségét. Bosszantott is a dolog, hiszen a parlament laikus, és nem ritkán istentelen, gyakran farizeus tagjai maguknak követelik a jogot megítelni, hogy ki az egyház és ki nem. Mialatt Iványi, minden jogfosztó és nemtelen állami intézkedés ellenére folytatja munkáját. Szívemben végleg akkor váltam elkötelezettjévé, amikor ezév nyarán személyesen […]

Read more ›

A magyarországi zsidó “kérdés” tisztázása

2013 október 2 11:41 de.76 hozzászólás
Dohány utcai zsinagóga

Még mielőtt valaki elkezdene majd fenyegetőzi vagy lebecsmérelni, előre bocsájtanám, hogy nem vagyok se egyfajta „bérenc” és legkevésbé provokátor. Pusztán egy firkász, akinek vannak némi történelmi ismeretei, és megpróbál feltárni olyasmiket amik itt vannak az orrunk előtt. Sokak számára köztudott, hogy a zsidóság úgy, mint nép vagy vallás, sokáig üldöztetésnek volt kitéve. Ok mindig akadt bőven, ha meg nem, mindig gyártottak. Anno amikor II. József meghozta a szabad vallásgyakorlatról szóló törvényét és letelepedési jogot adott a zsidóknak a monarchia területén, szinte Európa valamennyi államából ideköltöztek a zsidók. Főleg Lengyelországból (polisi zsidók, ahogy a köznyelvben is emlegetik őket) és Oroszországból, a […]

Read more ›

Orbán népe

2013 október 1 1:56 du.65 hozzászólás
Orbán népe

Egyszemű, ügyetlen küklopsz, akit könnyű becsapni, elvezetni bárhová, ahová csak a Nép Csalhatatlan Vezére akarja. Csak meg kell lobogtatni előtte a nagy népnemzeti itt-a-piros-hol-a-piros játékban a cinkelt kártyákat, beígérni a nagy nyereményeket, és már ködösül is a szeme, már alél a várt nyeremény bűvöletében. Azután, amikor rámutat az általa nyerőnek vélt kártyalapra, Orbán felbillenti, és…nem nyert! A küklopsz meg legyint egyet: majd legközelebb. Mert hisz. Hiszi, hogy legközelebb nyerni fog, hogy legközelebb jobb lesz, hogy legközelebb nem lesz cinkelt a kártya. Van egy olyan érzésem, hogy Orbán a kártyatrükkjeivel felméri népe intelligenciáját. Ahogy elnézem, nincs túl jó véleménnyel róla. Legalábbis […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.