Palánták és sárkányfogak

Szőnyi Erzsébet köszöntése az Óbudai Társaskörben

Szerző: Malina János
Lapszám: 2017 január

Szőnyi Erzsébet - Felvégi Andrea felvétele

Zsúfolásig megtelt az Óbudai Társaskör rendezvényterme Erzsébet-napon, a Sző­nyi Erzsébet névnapját köszöntő hangverseny alkalmából. A hangulat mégis jól érezhetően családias volt - köszönhetően annak, hogy a 92. évét idén betöltő zeneszerző, egyetemi tanár, karnagy és szenvedélyes zenepedagógus pályája nem csupán hosszúsága révén (1937-ben, 13 éve­sen kezdett komponálni!), hanem tevékenységeinek sokrétűsége, illetve „emberközelisége" miatt is megszámlálhatatlanul sok szakmai és emberi kapcsolatot generált. Már csak Szőnyi Erzsébet kivételes nyitottságának és szeretetteli lényének köszönhetően is - ezeket a tulajdonságait mindenki jól ismeri, aki életében legalább egyszer találkozott vele. Az ünnepelt a köszöntésen sajnos nem vehetett részt személyesen, ám ez az est légkörén nem sokat változtatott, hiszen alakját, személyiségét az elhangzott jókívánságok, és a - nem is egy esetben az ajánlás címzettjei által megszólaltatott - művek kellő élességgel kirajzolták.

Szőnyi Erzsébet meghatározó alakja a Ma­­gyar Kodály Társaságnak, amelynek negyedszázadon át a társelnöki tisztét is ellátta - hiszen, mint ismeretes, oroszlánrészt vállalt a Kodály-féle zenepedagógiai módszerek elterjesztésében az egész világon. A hivatalos köszöntőt éppen ezért a Társaság elnöke, Ittzés Mihály mondta; a műsor szerkesztője és az est házigazdája pedig Márkusné Natter-Nád Klára, a Társaság elnökségi tagja volt, aki maga is kiváló zenetanár.

A koncertprogram, a hely adottságainak megfelelően, kórusművekből és kamaradarabokból állt: nagyrészt - de nem kizárólag - didaktikus, illetve gyermekeknek szánt kompozíciókból, amelyek, 1947 és 2015 között készülvén, csaknem hét évtized termését fogják át. (Maga az életmű természetesen műfaji szempontból sokkal tágasabb, a fúvószenekari darabtól a zongoraversenyen keresztül az operáig terjed.) A program a legkisebbeknek szóló, Szepesi Attila verseire komponált Mesemuzsika sorozat három tételével indult - ebben egy-egy gyermeknek hangszeres feladat is jut: rendre furulya, triangulum és kisdob, illetve hegedű társult az énekszólamokhoz. A három mesedarabot a Magyar Rádió Gyermekkórusának „Palánták" kórusa adta elő, Körber Katalin vezényletével.

A Színek című 1947-es zongoraciklusból a három „színtelen" tétel - a „Pepita", a „Szürke", illetve a „Fekete" - hangzott fel Nagy Márta rendkívül plasztikus, kontrollált és biztos ízlésű előadásában. Ő játszotta azután az egész est folyamán a többi mű zongoraszólamait is - kitűnően.

Érdekes műfaji kísérlet a 2011-ben komponált Sárkányfogak ciklus, amelyből mintegy tíz tételt hallhattunk - pontosabban láthattunk és hallhattunk. Afféle kis Gemsamtkunstwerkekről van szó ugyanis: a kiindulópontot itt is Szepesi Attila pár soros, a világ egy-egy jelenségére rácsodálkozó gyermekversei szolgáltatták, ezeket azonban egyszerre kommentálták Gerzson Pál néhány vonalból álló, rendkívül karakterisztikus rajzai és Szőnyi Erzsébet frappáns zongoraminiatűrjei.

Ezután a Törökbálinti Cantabile Kórus lépett a pódiumra; velük az ünnepelt - Törökbálint díszpolgára és a helyi zeneiskola névadója - különleges és intenzív kapcsolatot ápol. Ők Vékey Mariann vezényletével előbb az 1975-ben komponált, zongorakíséretes Szent Erzsébet-misét ad­ták elő, ezt a tömörségében is igen kifejező, hangsúlyosan magyar prozódiájú misekompozíciót, amely Kodály egy évtizeddel korábbi, orgonakíséretes, unisono Magyar miséjének szellemét őrzi és viszi tovább. A kórus másik száma a nekik ajánlott, néhány éve keletkezett Dante-szonett volt.

Majd két jóval korábbi hangszeres kompozíció: a Duó hegedűre és brácsára (1955), illetve a hegedűre és zongorára írott Öt magyar népdal következett. Mindkettőben Szecsődi Ferenc hegedült, rendkívüli felkészültséggel és alázattal. A brácsaszólamot játszó Nagy Enikő szintén jó kvalitásokról tett tanúbizonyságot, elsősorban a duó lassú tételének kifejező előadásával.

A koncert befejező részében a Kollár Éva vezényelte Budapesti Monteverdi Kórus adott ízelítőt Szőnyi Erzsébet sokhangú kórus-œuvre-jéből. A Goethe erdeti német versére komponált, naiv-derűs Frühzeitiger Frühling után két egészen új darab, a Nagy Gáspár versére komponált Hótalan a hegyek inge, illetve egy megrendítő erejű Pilinszky-feldolgozás, a Harmadnapon következett. A zárószám, az Ima alkonyi harangszóra pedig a búcsú és az áhítat hangját idézte meg. 2016. november 19. - Óbudai Társaskör. Rendező: Óbudai Társaskör, Magyar Kodály Társaság }

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 2013, 2014, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.