Maros Miklós   -  Felvégi Andrea felvétele

-Hogyan készül kerek - hetvenedik - születésnapi évére a zeneszerző Maros Miklós?

- Az utóbbi években igyekeztem eljutni a világban olyan helyekre, ahol játszottak tőlem valamit. Így kerültem el a számomra eladdig „fehér folt" Bukarestbe egy workshopra. Az ottani neves Trio Contraste már korábban is kért tőlem darabot, ezt is bemutatták a fesztivál alatt. Fuvolásuk, Ion Bogdan Øtefænescu vonóskarral kísért fuvolaverseny írására kért. Benne voltam az effajta munkában: a közelmúltban zongorára, harmonikára, szaxofonra is írtam vonóskíséretes versenyművet. A Concerto per flautót februárban Temesváron mutatja be Øtefænescu.

- Hagyományos értelemben vett versenymű? Meddig merészkedsz el a fuvola új eszköztárának használatába?

- Hagyományos „versenyző" a szembenállás, hiszen a fuvola nem illeszkedik bele a vonós hangzásba. Ha pedig a hangszer a hagyománytól eltérő módokon szólal meg, azt speciális közegbe kell helyezni, hogy érdekes maradjon. Az effektusok nagyon gyorsan megöregednek. Nekem is vannak ilyen darabjaim, de ha azokat hallgatom, olyan, mintha gyerekkori fényképeket nézegetnék.

- Csak versenyművek foglalkoztattak az utóbbi időben?

- Nem. Egy svájci együttes kérésére nyáron fejeztem be Oktettemet a schuberti összeállításra; darabot írtam két ütősre; a harmonikára és vonószenekarra készült műből pedig a finn szólista kérésére készítettem egy kvintettverziót vonósnégyessel. Ez az azonos anyag ellenére korántsem „egy bőgőszólamnyi különbség", párhuzamosan írtam a kétféle hangszerelést.

- A harmonikaverseny is concerto címet visel?

- A címe ez lett: Quintetto illetve Concertino mantice. A mantice a harmonikát pumpáló szerkezetet jelenti. Skandináviában a harmonika népi hangszer, világbajnokságokat rendeznek belőle. A manticét svédül bälgnek hívják, így a bajnokot „Bälgium királyának" titulálják. Az akkordeont sokan kis orgonának dicsérik. Hét oktávjával nem is oly kicsi, s ez is igen szép hangfürtöket tud játszani. Ámde a harmonikán a lenyomott akkord - szemben az orgona statikus hangzásával - lélegzik. Korábbi négy harmonikára írt kvartettemet hallottam egy kijevi harmonikazenekar előadásában, s máig libabőrzöm attól a lélegzéstől, amit ott tizenhatan produkáltak a különböző irányú clusterekkel. Mintha kórust vegyítettek volna orgonával.

- Az Oktett komponálásakor nehéz volt függetlenedned a schuberti előképtől?

- Nem. Annyira el vagyok foglalva saját harmóniarendszeremmel, hogy egy ilyen nem kívánatos vonzás be sem következhet. Kísértésbe lehetne esni gyors tételeknél, vagy mondjuk a kürt szólójánál, de én hármashangzatos motivikát írtam neki, így már alapvetően elkülönül. Szét lehet úgy osztani a hangszereket, hogy a három fúvós alkosson egy csapatot, az öt vonós egy másikat, s olyan keveréseket lehet alkalmazni, amelyekkel könnyen ki lehet kerülni a csapdát.

- Beavatnál hangrendszered lényegébe?

- Komplementer technikát használok: bizonyos hangokat egyik féle célra, másokat másikra, s ezek - ha nem matematikailag is, de kiszámítva - összefüggenek egymással. Olyan hármashangzatokból építkezem, amelyeknek nincs közös hangjuk, hiszen akkor bizonyos tonalitásokhoz vezetnének. A tizenkétfokúságot kitevő négy hármashangzat: A-dúr, G-dúr, f-moll, disz-moll. Hallgatgattam, melyik szól szebben a másikkal együtt, s azt tapasztaltam, hogy az A-dúr a disz-mollal illetve az f-moll a G-dúrral. Ennek a két hatos kombinációnak minden hangja fél hangnyira van egymás mellett. Tehát mind a hat hang a következő akkord vezérhangja. Ennek nagy kohéziós ereje van. További összefüggés: ha a hármashangzatokat egymás mellé teszem, a fölső és az alsó szólam egészhangú skála szelete. Ez a két egészhangú menet sem tartalmaz közös hangot. A középső szólam - a dúr és moll hangzatok tercének különbözősége folytán - nem adhat ki egészhangú skálát, ellenben pentatóniát igen. S ez a másik olyan hangsor, amelyet szívesen használok, különösen mivel két pentaton skálát is el tudok úgy helyezni, hogy ne legyen közös hangjuk. Ezekkel a hármashangzat-kombinációkkal választékosan lehet dallamot és annak ellenpontját képezni.

- Amikor beszélgetünk, még a Fészek-beli bemutató előtt áll harsona-cimbalom-duód.

- A Berlinben élő, dolgozó Fejér Andrásnak és Ginzery Enikőnek komponáltam. Enikővel már dolgoztunk együtt, duójukat pedig Láng István ajánlotta figyelmembe. A darab címe: Braiding (Fonat). Még egy hegedűre és orgonára írt darabom vár - alighanem májusi - bemutatásra. Címe: Appresso (Közelben), s a hegedűs kérte. III. vonósnégyesem pedig júniusban kerül közönség elé.