Baráti Kristóf és Würtz Klára Beethoven-lemezének sikere

A „komoly hanglemezgyűjtők magazinja", az amerikai Fanfare legutóbbi számában recenziót közölt Baráti Kristóf és Würtz Klára új, négylemezes albumáról (Beethoven összes hegedű-zongora-szonátája, Brilliant Classics 94310). Jerry Dubins cikkéből idézünk részleteket.

Baráti Kristóf nem a szériában gyártott, ifjú versenygyőztes üstökösök egyike, hanem olyan tehetséges hegedűművész, amilyen tízévenként ha születik, de lehet, hogy egy egész nemzedékben is csak egy akad belőle.

Aki Baráti technikájának perfekciójára bízza magát - tiszta artikulációjára, halálpontos intonációjára, Stradivarijának selymes-dús hangjára, és ritmikai tökéletességére (amihez atomórát lehet igazítani) -, az még csak művészetének felszínét kapirgálja.

A tíz szonátában egy árva portamentót nem hallottam, ott sem, ahol a dallamvonal csábítana rá. Vibrátója annyira visszafogott és finom, hogy néha eltűnődünk: „most akkor vibrál vagy sem?". Nem hajlandó olcsó érzelmi hatáskeltésre, finomabb eszközökhöz van szokva. A vonókezelés leheletnyi változtatásával, a sokfokozatú beethoveni dinamika követésével kommunikál.

Ami a virtuozitását illeti, leesik az állam, ha a Kreutzer-szonáta 2. tételének második variációjára, a c-moll darab (op. 30/2) fináléjára vagy a G-dúr (op. 30/3) eszeveszett zárótételére gondolok. És ahogyan az akkordokat artikulálja! Nem hogy nem töri meg őket, de olyan tisztán és egységesen képes egybefogni mindet, mintha billentyűs hangszeren játszana.

Meg ne feledkezzem a varázslatos előadás zongraművészéről, Würtz Kláráról. Játéka minden ízében méltó a partneréhez. Ahol a két hangszer önnállósítja magát vagy visszhangozza a másikat, Würtznek eszébe sem jut, hogy kopírozza Baráti frazeálását, hanem rátalál az anyag fonákjára, és másik nézőpontból mutatja meg. De amikor szólamaik újból összetalálkoznak, oly észrevétlenül simulnak egymásba, hogy egy pillanatra azt hisszük, egyetlen hangszer szól a lemezen.

Prima-díjasok 2012-ben

2012. december 7-én a Művészetek Palotájában adták át az ötvenezer eurós Prima Primissima- és a tízezer euróval járó Prima-díjakat a művészet, a tudomány és a sport kiemelkedő képviselőinek. Zeneművészet kategóriában a Prima Primissima-díj nyertese Miklósa Erika operaénekes lett, Prima-díjat kapott a debreceni Kodály Kórus és Szenthelyi Miklós hegedűművész. A zeneélet képviselői más kategóriákban is elismeréshez jutottak. Prima-díjjal tüntették ki Batta Andrást, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorát és a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és  Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (oktatás és köznevelés kategória), és Halmos Béla népzenészt (népművészet és közművelődés kategória).

2012. október 1-jén a Docler Holding irodaházában nyújtották át a harminc év alatti fiatalok munkásságát elismerő, hétezer euróval járó Junior Prima-díjakat. A muzsikusok közül Dragony Gábor, Fekete Márton, Kalász Máté és Török Tilla népzenész, Szlama László kobzos, Németh András tekerős valamint a Tárkány Művek zenekar részesült az elismerésben.

Móczár Gábor az Európai Kórusszövetség új elnöke

Az Európai Kórusszövetség (European Choral Association - Europa Cantat) közgyűlése 2012. november 17-én Toulouse-ban ült össze, hogy új elnökséget válasszon. A negyven európai ország mintegy ötven kóruszenei szervezetét, sok kórust és egyéni tagot összefogó, 1963 óta működő szövetség új elnöke Móczár Gábor, a KÓTA társelnöke lett, a vezetőség el tizenhárom tagú.

A Szövetség több rendezvényének is Pécs ad otthont közeljövőben. Idén augusztusban, illetve novemberben az Eurochoir egyhetes programját (tehetséges fiatal egyéni énekeseknek) és következő közgyűlését tartják meg itt, míg 2015-ben az Europa Cantat XIX-et rendezi meg a város.