Kõszegi tapasztalatok

(In memoriam Fodor András)

Szerző: Horváth László
Lapszám: 1997 szeptember

     Tavaly még úsztam, bukdácsoltam

     nyitott szemmel a víz alatt,

     most fekszem megmerevedve, holtan,

     csukott szemmel a föld alatt.

Jékely Zoltán sorai jutnak eszembe, mikor beszámolómat írom Fodor András költõ helyett, aki évek óta velünk volt Kõszegen, a Lajtha László Nemzetközi Zenei Kurzus és Fesztivál eseményein: elõadásokat tartott Költészet és zene, Bartók Béla és a magyar költök címmel. (A Muzsika eredetileg Fodor Andrást kérte fel a Kõszegi Fesztivál beszámolójának megírására. A szerk.) Idén július 7-én József Attila és a zene lett volna számunkra az irodalmi csemege Bandi szájából, de elmaradt, mert õ elment. Farkasréten végleg búcsút vettünk tõle: a Zenei Tábor koszorúját dobtam be sírjába július 9-én, képviselve azokat, akik várták Kõszegen, akik szerették és tisztelték emberségét, zeneszeretetét, hatalmas tudását és kedves lényét.

Hat éve szervezõdött Kõszegen a Lajtha László nevét viselõ zenei kurzus, amely három éve fesztivállá fejlõdött: a magyar és a francia zenekultúra méltatlanul keveset játszott zeneszerzõinek jobb megismerése és megismertetése érdekében jött létre 1992-ben - Lajtha László születésének centenáriumán.

Fesztiválunk tematikus: minden esztendõben kiemelten foglalkozunk néhány zeneszerzõvel. Az elmúlt években a század magyar zenetörténetébõl Veress Sándor, Maros Rudolf, Sugár Rezsõ és Weiner Leó, a franciák közül Francis Poulenc, Darius Milhaud, Erik Satie és ArthurHonegger volt szerzõnk. Halálának 50. évfordulóján természetesen megemlékeztünk Bartók Béláról, játszottunk Mosonyi Mihályt köszöntöttük a 90 éves Farkas Ferencet, és állandó vendégünk az örökifjú, idén 95 éves Takács Jenõ.

Még Fodor András kérésére készítettem egy összegzést az elmúlt öt évben elhangzott mûvekrõl: 140 kompozíció a tematikus szerzõktõl, 25 mû különféle századunkbeli komponistáktól és 15 szerzemény mai magyar alkotók mûhelyébõl. Úgy gondolom, a kõszegi kurzus betölti vállalt feladatát, a 20. századi zene népszerûsítését.

Fesztiváljellege abból fakad, hogy két héten át minden napon mûsorral szolgál Kõszeg közönségének és az idelátogatóknak. A idén érkezett 55 hallgatóval nemzetközi tanári kar foglalkozott: Körmendi Klára és Gulyás István a zongoristák, Kostyál Kálmán és Kedves Tamás a vonósok, Yoshida Mika (Japán) az ütõhangszeresek, Jean-Pierre Baraglioli (Franciaország) a szaxofont tanulni vágyók, Janota Gábor és e sorok írója a fúvósok tanára volt. Izaki Masahiro (Japán) nagy sikerrel vezényelte a Kostyál Kálmán koncertmester irányította zenekart, amely a kurzus résztvevõibõl állt. Kodály Zoltán, Veress Sándor és Lajtha László mellett a Párizsi Iskola - École de Paris - két zeneszerzõje: Alexandre Tansman (1897-1986) és Bobuslav Martinů (1890-1959) voltak idén tematikus komponistáink.

Lehetetlen a fesztivál valamennyi rendezvényérõl beszámolnom. Kiemelést érdemel a Pannon Szólisták július 8-i hangversenye, amely A 95 éves Takács Jenõ köszöntése alcímet kapta. Petró János vezényletével elhangzott Durkó Zsolt Ludus stellaris címû zenekari mûve, fájdalmasan felidézve a nemrég elhunyt komponista kvalitásait. Weiner László zongorára, fuvolára és brácsára komponált concertójának megszólalása Gulyás István, Vincze Eszter és Rácz Zoltán tolmácsolásában fõhajtás volt az 1944-ben ifjan elhunyt tehetséges zeneszerzõ elõtt. Mayuzumi Toshiro Marimba-concertinója lehetõséget adott a rokonszenves japán mûvésznõnek, hogy hangszere lehetõségeit bemutassa. A francia szaxofonmûvész, Jean-Pierre Baraglioli kíséret nélküli mûvekkel mutatkozott be. Takács Jenõt köszöntve Kaufmann-Sámóczy Gabriella fiatal mûvésznõ nagy sikerrel játszotta el a mester Tarantella címû zongoraversenyét, amellyel ifjúkorában a zeneszerzõ-zongorista bejárta a világot.

Két héten át szólt a zene a kisvárosban, amely sokat veszített a negyvenéves elzártság következtében. A közönség örömmel fogadta a különbözõ felekezetek templomaiban rendezett promenádkoncerteket Lukin László értõ és magas színvonalú ismertetõjével. A tanári kar romantikus esten szerepelt, mûsorával évfordulókhoz kapcsolódva: a koncerten Mendelssohn, Franck, Schubert és Brahms mûvei hangzottak el. Vendégünk volt a Walesi Nemzeti Zene- és Színházmûvészeti Fõiskola (Cardiff) rézfúvós együttese. Harsány hangzásuk mellett kontraszttal szolgált Gabriel Guillén (Venezuela-Ausztria) gitárjátéka.

Liszt Ferenc szülõházában, Doborjánban minden évben hangversenyt adnak zongoristáink. A viharos idõ ellenére a koncerten a kis falu szinte valamennyi lakosa megjelent, a múzeum megtelt, a kertben a helybeliek kihangosítva hallgatták ifjú mûvészeink játékát Liszt Ferenc zongoráján. Fertõdön az Esterházy-kastélyban és Kõszegen a Jurisich Gimnázium dísztermében azonos mûsorral szerepelt a zenekar. Megszólaltatták Veress Sándor: Erdélyi táncok vonószenekarra, Akutagawa Yasushi: Triptique vonószenekarra, Kodály Zoltán: Magyar rondó és Csajkovszkij: Vonósszerenád címû kompozícióját. Izaki Masahiro, az 1995-ös Nemzetközi Karmesterverseny gyõztese méltán aratott nagy sikert a zenészek és a hallgatóság körében.

Hogyan tovább? A kõszegi Lajtha László Zenei Kurzus és Fesztivál folytatódik magyar és francia zeneszerzõk bemutatásával. 1998-ban Olivier Messiaen képviseli a francia zenét. A hazai szerzõk közül mindenekelõtt Takács Jenõ és Farkas Ferenc mûveivel foglalkozunk.

 Felvégi Andrea felvétele Felvégi Andrea felvételeA walesi fúvósok  Illés Ádám felvételeA walesi fúvósok Illés Ádám felvételeTakács JenõTakács JenõNéhányan a tanári karból  Illés Ádám felvételeNéhányan a tanári karból Illés Ádám felvétele

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.