Kecskeméti örömtüzek

A 19. Nemzetközi Kodály Fesztivál és Szeminárium tanulságai

Szerző: Meszlényi László
Lapszám: 1997 szeptember

Július 21-én este 8 órakor az Újkollégium nagytermében dr. Bónis Ferenc köszöntõjével és a Debreceni Kodály Kórus fellépésével nyílt meg Kecskemét jelentõs eseménysorozata. A Kodály Társaság elnöke emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Kecskemét nemcsak a Mester szülõvárosa, de "négyszáz évvel ezelõtt itt mûködött prédikátorként és városbíraként az a Vég Mihály, akinek a Psalmus hungaricus szövegét köszönhetjük". A város sok szállal kapcsolódik a kodályi életmûhöz, így szinte magától értõdõ, hogy az emlékév alkalmából világszerte megrendezett öt nemzetközi konferenciából és szemináriumból egyet itt tartanak. Annál is indokoltabb ez, mivel a mostani rendezvény immár a tizenkilencedik lesz a sorban, résztvevõi hazai és külföldi érdeklõdõk, és most nyílt meg a fiataloknak szervezett hetedik kórustábor is. A szónok végezetül - Kodály egyik mondására utalva - azt kívánta, hogy az itt szerzett ismeretek a jelenlévõkben tûzzé váljanak, és "ennek nyomán gyúljanak ki világszerte az emberi kultúra örömtüzeí".

Magát a nyitókoncertet csupán videofelvételen láttám-hallottam, így a hangzásról nem szerezhettem értékelhetõ benyomásokat. Annyit azonban tapasztalhattam, hogy a Debreceni Kodály Kórust néhány hónapja vezetõ Szûcs Lajos karnagy egyelõre inkább a nagy vonalakra figyelt, s kevésbé a cizellálásra.

Számok

A rendezvényekre vonatkozó további adatok dolgában a számítógéphez fordultam. Az elsõ Kodály Szemináriumot 1970-ben tartották - akkor a Kodály Intézet még nem is létezett. Eleinte váltogatták egymást a csak magyar és csak külföldi résztvevõk. Az Intézetet 1973-ban alapították, abban az évben a szeminárium már nemzetközi volt (75-tõl a páratlan, '82-tõl a páros, '86-tól ismét a páratlan években rendezik meg). A hallgatók száma mostanában 150 körül mozog, idén 146-an voltak, öt földrész 21 országából. Egy-egy hallgató képviseli Ciprust, Dániát, Izlandot, Németországot, 13 Olaszországot - és 42 Koreát. Ehhez kell még számítani a továbbképzõ tanfolyamok magyar pedagógus hallgatóit.

A tanári kar harmincfõs, a különbözõ foglalkozásokat saját és meghívott elõadók, valamint külföldi szakemberek vezetik. A mai külföldi tanárok jelentõs része a kezdet kezdetén hallgatóként került kapcsolatba Kecskeméttel.

Ötféle nemzetközi kurzus zajlik egyidejûleg, olykor értelemszerûen bizonyos átfedésekkel: pedagógiai tanfolyam, intenzív karvezetõi szeminárium, nemzetközi kórustábor, zongorakurzus, valamint tanfolyam énekesek és kísérõk számára. A rendezvényeket 14 szervezet és egy magánszemély: Kodály Zoltánné támogatja.

A Kodály-napok során kilenc koncert hangzott el, ezek közül csupán hármat hallottam, ám azzal vigasztalódom, hogy sikerült képet alkotnom a zenei események szellemérõl, színvonaláról.

1. intermédium

Kiváló ízlésû muzsikus barátaim rajongva emlékeztek az olasz Leonardo de Lisi két évvel ezelõtti koncertjére, a mûsorfüzet pedig tájékoztatott iskoláiról és arról, hogy ezek elvégzését követõen tudását Bécsben és Zürichben tökéletesítette. Három ráadás után, az ünneplés csillapultával megállapíthattam: jelentõs elõadóval találkoztunk, aki sokat tud a Lied mûfajáról, mégis okot ad néhány halk megjegyzésre.

Leonardo de Lisi voltaképpen olyan hõstenor, aki kiválóan csiszolt falzett-technikával rendelkezik, s ezáltal hatalmas dinamikai területet képes bejárni. Míg azonban fejhangjai mindenütt szép színûek és finom vibratóval dúsítottak, a forte tartomány megkeményedik: a hangerõ gyarapszik, közben azonban a hang mintha keskenyedne. A kitáruló nagy forték lehetõvé tették zongoramûvész-partnerének, Vito Maggiolinónak hogy amúgy istenigazában õ is megszólaltassa hangszerét. Az õ erõssége a harmóniák érzékeny felmutatása és az alkalmazkodóképesség, de többet tehetett volna a ritmusért és a táncos elemek plasztikus kidomborításáért. De Lisi általában kiválóan artikulálja a szöveget, néha azonban a szótagokat utólag erõsíti fel, a kezdõ hangzó ilyenkor elsikkad, s olyan mesterkélt lüktetés alakul ki, mely ugyan a század derekán némely dalénekes esetében a kifinomultság látszatát keltette, ma azonban már inkább modorosság, mint erény. Talán a régebbi példaképek tisztelete okozta, hogy de Lisi viszonylag ritkán élt a hangzókban rejlõ eleven erõvel: azzal a lehetõséggel, melynek révén a járulékos zörejek is drámai töltést nyernek.

A Magyar népzene sorozatból énekelt Kodály-dalokról csak annyit, hogy bizonyára az évforduló és a hely iránti tiszteletbõl szólaltak meg. No de olasz énekestõl magyar dalokat németül hallgatni!... A kísérõ az egyszerûség kedvéért megmaradt a brahmsi megszólalásmódnál, míg énekesünk meg sem kísérelte az eligazodást magyar földön. Pedig milyen sikere lett volna, ha a dalok közül csupán egyet is magyarul énekel, vállalva akár néhány sután artikulált szót, mely egyébként mindig szívközeibe hozza a külföldi énekest.

Mindenesetre kulturált, sok színt felmutató mûvészt hallottunk, akihez Schubert talán közelebb áll, mint Brahms.

Beszélgetés Ittzés Mihállyal, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatóhelyettesével

- Kik és milyen céllal látogatják a Szemináriumot?

- Akad, aki a hírét hallotta, más járt már itt, s most visszatért. Így aztán kezdõ és haladó hallgatókkal egyaránt foglalkozunk. Csoportjainkat is ehhez igazodva alakítjuk ki. Kiváltképp szívesen érkeznek hozzánk azok, akik karvezetést tanulnak. A magyar kórusmûvek, élükön a Kodály-kompozíciókkal, magasan túlszárnyalják az európai színvonalat, nagyszerû kortárs szerzõink is vannak, és a karvezetõk jó része is jelentõs személyiség.

- Milyen nyelven zajlik az oktatás?

- Angolul. Mára francia növendékeink is belátták, hogy nem a közlés módja, hanem a közölnivaló a fontos.

- Melyek a pedagógiai kurzus alapvetõ stúdiumai?

- Ritmikai és halláskészség-fejlesztés, intonáció, analízis, zenehallgatás, módszertan, Bartók énekkari mûvei, népzene, a középfokú zeneoktatás módszertani kérdései, mûhely (ez utóbbi témája volt például idén a 16. századi vokálpolifóniának a Bicinia Hungaricára gyakorolt hatása). Van szolfézsóra és közös hangképzés, de szó esik a legújabb népzenei mozgalmakról is, no meg arról, hogy a zenetudomány eredményeit minél elõbb alkalmazni kell az oktatásban. Mindez Kodály szellemében, a nyitott és sokszínû személyiség kialakításának érdekében történik. Ezért hangzik el például Szabó Miklós professzor elõadása Schubert zenéjének a legkorszerûbb eszközökkel történõ vizsgálatáról.

2. intermédium

"Zenélni általában nehéz" - szokta volt mondani Vaszy Viktor. Mondása kiváltképp érvényes a fúvósötösben való munkálkodásra, mivel itt mesterfokú hangindítási, intonációs és alkalmazkodási készség, fölényesen uralt dinamika és színkultúra nélkül mozdulni sem lehet. A július 28-án este pódiumra lépett Concordia Fúvósötös tagjai (Oross Veronika, Pápai Szilvia, Szitka Rudolf, Holb Zoltán és Korda Nikoletta) külön-külön és együtt is rendelkeznek e jeles adottságokkal - jó volt hallgatni csiszolt, míves és rendezett elõadásukat. A Kodály Intézet udvarát megtöltõ fiatal közönséget mégsem lelkesítette a kvintett játéka, az ifjú mûvészek ugyanis rendre megtorpantak, ha a zenei jó modor követelményeinek immár eleget téve, többletet kellett volna nyújtaniuk. Így Samuel Barber Summer Music címû darabjában a nosztalgikus nyáremlékek idézéséhez nem kevertek elég szinkópás ritmuselemet, a Bartók szerezte, Kesztler átírta Magyar parasztdalok nem a szöveg sugallta szabad deklamációval szólaltak meg. Talán leginkább Ránki György Pentaaerophoniája sikerült: a míves hangszerkezelésû kompozíció az együttesben avatott megszólaltatóra talált.

Tûnõdhettünk, vajon jó ötlet volt-e a csellóirodalom egyik legnehezebb darabját, Kodály Szólószonátáját nyáresti hangverseny mûsorára tûzni, hiszen ilyenkor a hallgatóság az egész napos zenei munkálkodás után talán éppen lazítani szeretne. Így aztán izgatottan vártam, vajon a rendkívül tehetséges fiatal mûvész, Mérei Tamás az adott körülmények között - azon kívül persze, hogy leküzdi a mû rendkívüli szellemi és technikai nehézségeit - képes lesz-e lekötni hallgatóságát, sikerül-e érzékeltetnie a kompozíció pazarló gazdagságát. Mérei nagyrészt teljesítette vállalt feladatát, s idõ múltán nyilván a kodályi szemérmes pátosz, a népi hangütés elemi ereje, a szerkezet összefogottsága is érvényesül majd játékában.

Beszélgetés Erdei Péterrel, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatójával

- Indokolt-e a zenepedagógiában manapság úton-útfélen hallható kesergés?

- A helyzet nem épp rózsás, de tenni kell a dolgunkat - ez a legfontosabb. A közoktatás valóban sokat veszített, és ezt nemcsak óraszámban lehet kifejezni. A rendszerváltozás óta gyarapodtak a lehetõségek, de nehezedtek a létfeltételek: a tanárok futnak a megélhetés után, fáradtak. A felsõfokú oktatás ma is sok módszertani hibát követ el. De reményünket - többek közt - az táplálja, hogy most is vannak nagyszerû fiatal tanárok. Mert ez a legfontosabb: a pedagógus személyisége!

- Kecskemét hogyan viszonyul az itteniektõl eltérõ módszerekhez?

- Többször is meghívtunk már olyan szakembereket, akik a miénktõl eltérõ rendszereket ismertettek, például Jaques-Dalcroze vagy Orff módszerét. A legfontosabb az, hogy Kodály pedagógiai elveit nem felcserélni kell valamivel, hanem kiegészíteni, tovább gazdagítani. Az ének alapvetõ eleme a zeneoktatásnak, a mûvészetoktatás pedig döntõ tényezõje az emberformálásnak. Ének-zene oktatásunk eredményeinek ma is csodájára járnak.

- Milyenek a magyar kórusok?

- A rendszerváltozás elõtt nem vagy alig volt idehaza egyházi kóruséneklés. Reméljük, az egyházak ismét felvállalják a kollektív ének ügyét: ezzel jelentékenyen gazdagodhat a paletta. A mûkedvelõ kórusok területén is nehéz a helyzet. Pénz hiányában sok együttes megszûnt - no meg a fiatalok régebben rossz tapasztalatokat szereztek. De azért akadnak ragyogó amatõr kórusaink, és ami nagyon fontos: újak is alakulnak. Azon munkálkodunk, hogy gyarapodjék az iskolai és városi kórusok száma.

"Menjetek, küldetéstek van!"

A koncertek közül rám a legmélyebb benyomást a június 30-i, Soproni József és Szokolay Sándor mûveibõl összeállított hangverseny tette. Ez az esemény szinte szimbolikus jelentõségû volt: a pálya csúcsán állók - fiatal elõadóik révén - útravalót adtak a pályakezdõknek, a tudók a tudni vágyóknak, a bölcsek az útkeresõknek.

Várjon Dénes õsbemutatóként játszotta Soproni 3. zongoraszonátáját. Lenyûgözõ elkötelezettséggel foglalta egységbe a nyitótétel rubatós és feszes, siratós és táncos karaktereit, a második tétel néptáncos lábdobbantásait és felcsattanásait, a korálakkordok felett éneklõ magányosságot, a virtuóz passzázsok gomolygását, a zárórész barokkra emlékeztetõ vonulását, komoly, határozott - olykor félreérthetetlenül magyar - hangját a tétel vigasztaló kicsengésével.

Igazi öröm volt Meláth Andreát hallgatni. Pompás eszköztár birtokában indul nagy csúcsok meghódítására: hangja szép, értékes és színes, szövegmondása plasztikus, és a Rilkedalok érzékeny világához sok mindent megértõ mûvészi vonzalommal közelít. Alter Katalin kitûnõ támasza volt a zongoránál, miként a Szokolay alkotta Glóriában is, melyben az énekesnõ örömtõl fûtött koloratúrák és gregoriános hangvétel között teremtett egyensúlyt. Soproni József 6. vonósnégyese aligha "Summer Music": összehasonlíthatatlanul több annál. Különösképpen akkor, ha a benne foglalt üzenetet fiatal muzsikusok közvetítik, tiszteletreméltó odaadással. Az Auer Vonósnégyes (Sipos Gábor, Berentés Zsuzsa, Gulyás-Nagy György és Takács Ákos) tehetsége éppoly vigasztaló mozzanata a hazai zeneéletnek, mint Soproni rezignált és mégis örök értékekre hivatkozó, tudós és bölcs, lezáró és mégis távlatot nyitó éneke. A zárótételt hallgatva mindnyájan érezhettük: nemzetközi jelentõségû zenét hallunk, magyar akcentusokkal.

Szokolay Sándor is elsõrendû tolmácsokra talált. Szabó Orsolya annak idején 17 évesen kapta a szerzõtõl a Vérnász-szvitet (op. 26). A mû capriccio karakterû részlete arról tanúskodott: a zongoramûvésznõ a tanítás mellett technikáját is úgy gondozza, hogy a tartalmi mélység feltárása mellett a virtuóz megszólaltatás is magától értõdõén gördülékeny legyen. Hasonlóképp történt mindez az õsbemutatóként felhangzott - és szintén Szabó Orsolyának dedikált - Margit-szvitben (op. 132), ahol a zongoramûvésznõ kiválóan gyõzte a mû megszakítatlan folyamatában elrejtett hattételesség és az ezen belül jelentkezõ sok-sok ellentétes karakter egységbe foglalását.

Hangversenytermi bemutatóként hallhattuk a 2. hegedû szólószonátát (op. 141). A szerzõ, akárcsak az operaszvitek esetében, e mû komponálásakor is segítõkész konzultánsra talált: a darabot bemutató Szokolay Orsolya anya-, pontosabban apanyelvként beszéli ezt az idiómát, melynek hangszeres kivitelezhetõségét maga is elõsegítette tanácsaival. A Passacaglia zenei szövevénye (a szerzõ közlése szerint is) Bach és Bartók gondolkodását követi, az Elégia szépséges magány-dalához itt-ott egy-egy rövid vigasztaló, támogató második szólam társul, a virtuózán pergetett harmadik tételben (Fantasia-finale) olykor mintha Paganini furfangos ördöge is bekukkantana az ablakon.

Õsbemutató volt a Kecskeméti Magyar Mise (op. 143) megszólaltatása is. A Kodály Zoltán Iskola Leánykarának szép hangú éneke és a rendkívül pontosan, ritmust követve és biztos mûismerettel vezénylõ Antoni Andrea minden igyekezete ellenére a produkció mégsem volt teljesen feddhetetlen, s ez a húzások következménye. A mû és az elõadás arányai megsínylették az elmaradt tételek hiányát, így is szép, hittel megalapozott, a szakrális éneklés mélységeit feltáró zenét hallottunk. Mindnyájunknak szólt a befejezés üzenete: "Menjetek a világba, küldetéstek van!"

A szemináriumon közös tanfolyamot szerveztek énekesek és kísérõk részéreA szemináriumon közös tanfolyamot szerveztek énekesek és kísérõk részéreKamarazenei próba: kanadai, görög, francia és olasz zenetanárok barokk zenét játszanakKamarazenei próba: kanadai, görög, francia és olasz zenetanárok barokk zenét játszanakSzabó OrsolyaSzabó OrsolyaSoproni József és Szokolay Sándor, közös szerzõi estjükön  Ferenczi Erika felvételeiSoproni József és Szokolay Sándor, közös szerzõi estjükön Ferenczi Erika felvételei

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.