Egyeztetési nehézségek miatt hosszú hónapokba tellett, hogy első ízben megkérdezhettük a tavaly nyáron hivatalba lépett kulturális államtitkárt a zenei élettel kapcsolatos elképzeléseiről, a döntéshozatal kereteiről, illetve egy-két égető problémáról. A beszélgetés során ezúttal is maradtak tarsolyunkban fontos kérdések, s mint Szőcs Géza maga is utal rá a beszélgetésben, egyes témák épp a közeljövőben válnak aktuálissá. Ezért a párbeszéd folytatását tervezzük.

-Államtitkár Úr! Bár már mintegy háromnegyed éve kulturális államtitkár, ez az első alkalom arra, hogy a zenei élettel kapcsolatos munkájáról, terveiről, elképzeléseiről kérdezhetjük. Hadd kezdjem tehát egy „ismerkedő" kérdéssel. Milyen szakmai segítségre támaszkodik a zenei életet érintő döntései, intézkedései előtt? Vannak-e személyes tanácsadói, tanácsadó-testülete? Milyen módon veszi igénybe a szakmai szervezetekkel való konzultáció lehetőségét?

-Nincs intézményes, kollektív tanácsadó testületem. Ám a zenei élet számos szereplőjét ismerem, és sokukkal, ha nem is egyszerre, de folyamatosan konzultálok az időszerű problémákról.

-A Magyar Zenei Tanács, mint az elmúlt húsz évben minden kulturális kormányzat esetében, Önnel is szívesen együttműködne, közvetítő szerepet játszva az államtitkárság és a zenei élet legkülönbözőbb részterületei között...

-Nézze, én kialakult értékrenddel rendelkezem, és kialakult körülöttem egy kör olyanokból, akiknek a véleményében megbízom, és akiknek révén a Magyar Zenei Tanács nélkül is van áttekintésem a zenei életről. Különben sok mindenről saját, kiforrott, adott esetben akár szubjektívnek mondható véleménnyel is rendelkezem, és bizonyos kérdésekben akár a tanácsadóimmal is konfrontálódom.

-Milyen alapvető célok és értékek vezérelik elsősorban?

-Egy sikeres nemzetnek világos, erős, jól megalapozott önképre van szüksége, s az önmagáról alkotott tudat kialakítása kulturális eszközökkel történik; ezek hordozzák a kulturális és nemzeti identitást. Sok szó esik mostanában a hungarikumokról, de igen gyakran még a kormányzat felelős tényezői számára sem világos, hogy Magyarország elsősorban zenei sikerei révén vált kulturális nagyhatalommá. Sem a film, sem a képzőművészet, sem a színház, sem az építészet révén nem gyakoroltunk olyan hatást a világra, mint a zene révén. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének világhírű építészeink vagy táncosaink. De énekeseink, hangszereseink, karmestereink és zeneszerzőink jelentik kultúránk aranyfedezetét, akikre mindannyian büszkék lehetünk.

-Akkor vágjunk bele néhány konkrét, adott esetben égető problémába. Van-e szándék a fesztiválok támogatásának és finanszírozásának újragondolására? Ha igen, segíthet ebben a mintegy két éve működő fesztiválminősítő rendszer? Nem látná célszerűnek mondjuk tucatnyi meghatározó fesztivál fix (önálló soron történő) költségvetési finanszírozását? (Most a Budapesti Tavaszi Fesztivál az egyetlen ilyen.)

-Nem gondolom úgy, hogy túlságosan sok a fesztivál. Nem baj az, ha a forrásokat úgy osztjuk el, hogy az ország legtávolabbi sarkába is jusson belőlük. Nem ördögtől való, ha egy-egy régió, Miskolc, Veszprém vagy az ország bármely része hallatni tudja a maga sajátos hangját, hiszen a magyar kultúra szövetét együttesen alkotják.

-Hogyan látja a tartósan forráshiányos helyzet hatását a zenei életre és zenekultúrára, mivel lehet ezt esetleg kompenzálni? A két legnagyobb zenekar az egész világon emblematikus megjelenítője a magyar zenekultúrának, általában a magyar kultúrának. A mondottak tanúsága szerint ezt bizonyára Ön is így látja. De tud emellett hatékonyan érvelni?

-Sehol a világon nem olyan magas az egy főre eső zenekarok száma, mint nálunk. Állandóan felbukkan az a szándék, hogy visszanyessék őket, hogy csökkentsék a számukat. Az én véleményem szerint azonban ez a nemzeti önfelszámolás felé mutat. Egy zenekart meg lehet szüntetni, de a századiknál ez már maga az önfelszámolás. Nem lehet szó a magunkénak, magyarnak tekinthető identitásról, ha az pusztán egy többé-kevésbé sikeres gazdasági konstrukción alapul, mert azt semmi sem tartja össze. A kulturális kormányzatnak meg kell találnia azokat a megoldásokat, amelyek révén a zenekarok életben maradhatnak. Ehhez a források előteremtésén kívül arra is szükség van, hogy újragondoljuk a zenekarok által játszott szerepeket, hogy miként lehet őket minél szervesebben integrálni
a nemzet mindennapi életébe. Olyasmire gondolok például, mint a zeneoktatásban betöltött szerep, amelyre kitűnő példákat láthatunk itthon és külföldön.

-Lesz-e, és ha igen, mikor, a közönség által is igénybe vehető Erkel Színház?

-Nagyon remélem, hogy igen, mert szükség van egy Népoperára. Látok reális lehetőséget arra, hogy rendelkezésre fog állni az ehhez szükséges 2 milliárd, és akkor egy éven belül megkezdheti működését a színház. A teljes felújításra azonban legfeljebb sok év múlva kerülhet majd sor.

-A bevezetőben utalt arra, hogy vannak személyes, egyéni elképzelései. Megkérhetném, hogy illusztrálja ezt valamilyen példával?

-Megkezdtük egy Végh Sándorról elnevezett zenei verseny szervezését. Jövőre ünnepeljük a zseniális hegedűművész, kvartettjátékos, karmester és zenepedagógus születésének 100. évfordulóját. Még nálunk is csak kevesen vannak tisztában ennek a nagy mesternek a jelentőségével. Külföldön jobban elismerik a nagyságát, ám ott meg kevesen tudják, hogy magyar volt. Terveimben egy kétévenként megrendezendő, fesztivállal egybekötött budapesti kamarazenei verseny szerepel, de a kolozsvári Sétatéren, szülőháza közelében Végh-szobor felállítását is tervezzük. Szeretném, ha ezzel a világ zenei életének legjelentősebb kamarazenei versenye indulhatna útjára.

-Az előadóművészeti törvény alkalmazásában várhatóak-e változások, s ha igen, milyenek?

-Jelenleg is folyik a tárgyalás a szakmai szervezetek bevonásával a törvény módosításáról.

-Az Operaházzal kapcsolatban mi várható a finanszírozásban, van-e szándék valamilyen műsorpolitikai iránymódosításra? Az Erkel Színház, amelyről beszélt, önálló intézményként vagy az Operaház kötelékében működne?

-Május 11-én járt le Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának beadási határideje, Az új főigazgató kinevezése után lehet erről a kérdésről érdemben nyilatkozni.