Az erőteljes lírikus

A 80 éves Lendvay Kamilló köszöntése

Szerző: Hollós Máté
Lapszám: 2008 december

 

Lendvay Kamilló - Felvégi Andrea felvétele

Erőteljes. Délceg. Megszólalása minig határozott. Ellentmondást nem  tűrő? Ezt nem állítanám. De ellentmondás előtt alapos meggondolásra késztető. Sokan így jellemeznék: férfias. Ezt az értelmezi jól, aki a szenvedélyes szó és mozdulatvilág közepette megpillantja szeme sarkában a gyöngédséget. Az irányító alkat megnyilvánulása közben a jó szándékú, megértő embert. A drámai vénájú és súlyos epikára képes alkotóban a szüntelen jelenlévő lírikust.

Lendvay Kamillóra ismer az Olvasó, ugye? S csak azon csodálkozik, hogy már 80. születésnapján köszöntjük. (Milyen ostoba mondat ez! Miért csodálkoznék, aki a lexikonból tudhatja, 1928. december 28-án született?) Azért lepődhet meg, mert intenzitása, kívül tükröződő belső lobogása ma is a mindenkor megszokott. Alkotó műhelye pedig pezseg, sőt nagy apparátusú és lélegzetű kompozíciók is sorra bontakoznak benne.

A művek hátországa aktív muzsikuspályában követhető nyomon. A jól zongorázó ifjú vidámparki pénzkereső foglalatosságától színházak zenei vezetésén és ahhoz kapcsolódó karnagyságon át addig, hogy világsikerű Concertinóját nemegyszer maga játszotta koncertpódiumon, továbbá jelentékeny zeneakadémiai tanári működéséig. A teátrumok pedig nem „pusztán" kísérőzene-igényűek: az Állami Bábszínház legendás Szilágyi Dezső-korszaka és a Fővárosi Operettszínház, melyek között még a Honvéd Művészegyüttest is irányította.

Az első hatások Kodálytól érik, de ezeket a pályakezdés idején egyszeriben felváltja Bartók felfedezésének élménye. Akkoriban Magyarországon szinte mindenki a bartóki köpönyegből lép ki: az még kellően előrevivő, de már mindinkább ismert, szemben a 20. század külhoni megújítóival -főként a bécsi iskolával. Lendvay is találkozik a magyar horizontról száműzött mesterekkel: tanára, Viski János lakásán hall Maros Rudolftól származó hangszalagokat, de az azokon megszólaló hangvétel és szerkesztés nem hívja követésre. A bartóki mezsgyén induló Lendvay önálló erejét mutatja, hogy az ebből a pályaszakaszból származó Concertino, vagy akár a hegedűre és zongorára írt Rapszódia máig az előadók és a közönség kedvelt repertoárdarabja.

Az elődök hagyományának magába olvasztása után a '60-as évek Varsói Őszei adják az első maradandó hatású jelen idejű impulzusokat. A szabad tizenkétfokúság „beporzódik" a kor eszköztárával: jellemzően Lutos∑awskiéval. Lendvay Kamilló sajátos értéke a szarkazmus, aminek zenei megnyilvánulása oly sokakat csábított külsőséges effektusokra, ő azonban zenéje anyagába szövi azt, nem pedig az anyagból varr bohócsipkát. Nemcsak olyan remeklésre gondolhatunk, mint A bűvös szék, hanem olyan „kollegiális tréfára" is, mint az As You Like It. Nem bántó irónia a repetitív irányzat divatjának idején, szellemes formai „ellenponttal".

Műfajok és hangszerek fonalán is végigjárhatjuk életművét. Például az operáén, amelyben -A TV Zenés Színházát megteremtő Bánki László és a rendező Vámos László termékenyítő barátságát élvezve -két kiváló egyfelvonásossal gyarapította a műfajt -megjegyzendő, hogy mindkét alkotás színpadi kivitelben is sikert aratott külföldön, A tisztességtudó utcalány később itthon is. No meg az oratóriumén. S itt sajnálkoznunk kell egy csöppet, noha csak jelenkorunk nevében, a későbbi utókoréban aligha. Az 1970-ben, Lenin születése centenáriumára rendelt Orogenezis (Új hegyek születtek) ugyanis ma tabuként tűnik föl. Ha meghallgatjuk, ihletett kompozíció, a kor nyelvének választékos alkalmazója. Az Orogenezis annak a hegyláncnak első orma, amely egy évtizeddel később a Jelenetek József és testvérei Mann-tetralógia kantátájában, a hatvanéves Lendvay Via crucisában és Stabat Materében folytatódik, s amely további évtized múltán a Requiem és A mennyei város partitúráiban ér el újabb csúcsokat. Kedveli a versenyművet: a zongorán kívül a hegedű, a trombita, sőt a szaxofon is megihleti. Meg a gordonka, ami talán a szerző legtöbb sikert hozott hangszere a trieszti díjtól az Onczay Csabával szövődött barátság jegyében fogant szólódarabokig. S ne feledkezzünk meg a fúvósokról, a szarkazmusra is példaként hozható pökhendi ötletek rezeseitől a kortárs zene fősodrához igazított fúvószenekari kompozíciókig.

Lendvay Kamilló... A név is milyen egyedi. A ritka keresztnév szinte kizárja, hogy „mása" legyen.

Miként az életmű is. Amelynek gyarapodásához a lírikus gyöngédségét őrző töretlen energiát kívánunk!

HOLLÓS MÁTÉ