Álom 1982. október 25-én hajnalban

Szerző: Jeney Zoltán
Lapszám: 2008 április

 

Szőllősy András művei magukért beszélnek. Az életmű méltatása helyett ezért csak annyit szeretnék mondani, hogy eddig három olyan nyolcvan éven túli zeneszerzőt ismertem, akik életük végéig megőrizték minden új iránti érdeklődésüket és vonzódásukat:  Goffredo Petrassit - közös mesterünket -, Ligeti Györgyöt és Szőllősy Andrást.

S mintegy annak igazolására, hogy „az álmok nem hazudnak", engedjék meg, hogy egy álmom leírását felolvassam Önöknek.

 

Álom 1982. október 25-én hajnalban

 

Egy gyönyörű, régi patikában egy hatalmas üvegedényben sűrű krémet készítettek számomra (nem derült ki, milyen gyógyászati célból). Tekintélyes mennyiségű mézhez édes vízben kifőtt és apró csíkokra vágott  céklát és sárgarépát töltöttek, majd kétféle dzsem (valamint a  szükséges mennyiségű tojásfehérje és cukor) hozzáadásával a masszát kemény-habosra verték. Ezt aztán ráöntötték egy vastag, kerek tortalapra, mely felerészben máklepény, felerészben diólepény volt.

Mikor mindezt - még mindig álmomban - Szőllősy Bandinak elmeséltük, ő munkájából fel sem nézve (épp az Esti Hírlap aznapi számának cikkeit jelölte meg egyenként a címüknél egy apró, nyél nélküli, három ujjal fogott körpecséttel), ezt mondta: „Végre valami új és eredeti. Gyorsan ki kell próbálni."

JENEY ZOLTÁN

 

Az álom leírása megjelent a Zenei ki mit főz című könyv 35. oldalán (Zeneműkiadó, 1983).
A beszéd  a Szőllősy-emlékhangversenyen hangzott el.