Muzsika 2004. augusztus, 47. évfolyam, 8. szám, 26. oldal
Albert Mária:
"Haydn Eszterházán"
- és még több Haydn Eszterházán, 2004-ben
 

Bevezetőül lássunk egy vázlatos krónikát. A Budapesti Vonósok 1995-ben rendezi meg első Haydn Fesztiválját. A koncertek sikere megint előtérbe hozza az évtizedek óta hangoztatott óhajt: a kastély és környékének régi pompája mielőbb helyreállítandó, hiszen ez a hercegi rezidencia az építtető, Esterházy Fényes Miklós korában, az 1700-as évek végén Európa kulturális térképén Párizzsal, Béccsel egyenrangú pont volt, és nem periferiális hely. 1998 januárjában jelent meg a Szalon című folyóiratban egy cikkcsokor, amely megerősítette, hogy Eszterházának vissza kell kapnia nevét és szellemi-kulturális központ szerepét. Majd a következő év februárjában közölte a Muzsika Malina Jánosnak, a Magyar Haydn Társaság elnökének nyolc pontból álló "Eszterháza-téziseit" és a hozzájuk fűzött magyarázatokat. Ez az írás minden korábbinál szélesebb körű szakmai érdeklődést váltott ki. Pénz persze nem jutott több, arra sem sikerült hosszú távon érvényes választ találni, mely intézmény kezelje az állami tulajdonú objektumot. A fesztiválkoncerteket szervező Strém Kálmán, a Budapesti Vonósok művészei, a Magyar Haydn Társaság által 1998-ban létrehozott nyár végi "Haydn Eszterházán" fesztivál tudós muzsikusai a bajok ellenére dolgoztak, a kastély eseményei tényezőként tűntek föl a nemzetközi zenei életben, a közönség pedig ideszokott. A külföldi építészek, akusztikusok és muzikológusok 2003-ban itt találkoztak egy konferencián, amely a barokk operajátszás és a barokk operaházak - elsősorban az újjáépítendő eszterházi opera - kérdéseit tárgyalta.

A tavalyi sikerek után joggal gondolhatták a zenebarátok, hogy idén legalább hasonló lendülettel folytatódnak a programok. "Terveink valóban ilyenek voltak, de tavasszal súlyos anyagi nehézségekkel találtuk magunkat szemben. Ezért tizenöt nyári, hétvégi koncert megrendezéséről le kellett mondanunk Strém Kálmánnal, hogy a két fesztivál: a Budapesti Vonósoké és a »Haydn Eszterházán« sértetlen maradjon, hogy Vashegyi György nyári Haydn-szimfóniasorozata folytatódhasson, és - az idén Ránki Dezső és Klukon Edit nevével fémjelzett - »X. Y. és barátai« sorozat is minél kevésbé csonkuljon - mondja Malina János. - Miután a főépület tatarozása amúgy is eltart a nyár végéig, bízunk benne, hogy ilyen körülmények között a közönség is jobban elfogadja a program megnyirbálását" - teszi hozzá.

Bizony kínos lett volna, ha a Budapesti Vonósok tizedik sorozata nem marad teljes. Nagyszerű programot állítottak össze, a nyitóhangversenyen például egy ifjú osztrák pianista fenomén lesz a szólistájuk, két Mozart-zongoraversenyt szólaltat meg. Stefan Vladar már húszesztendősen díjat nyert a Nemzetközi Beethoven Zongoraversenyen, karrierje töretlen, valamennyi nagy együttes és dirigens társaságában hangos sikerrel lép pódiumra. Ahogy Pletnyovot, Schiffet, Kocsist, őt is szenvedélyesen érdekli a vezénylés - a másik rezidencián, Kismartonban két Haydn-operát is dirigált a Fischer Ádám alapította Osztrák-Magyar Haydn Zenekar élén, csembaló mellől. Jobb időkben talán mi is viszontlátjuk ebben a szerepkörben. Ágoston András, Csalog Gábor, Lencsés Lajos, Perényi Miklós, Várjon Dénes, a megújuló Liszt Ferenc Kamarazenekar és más kiváló muzsikusok évek óta kiveszik részüket Eszterháza jó hírének fönntartásából. Drahos Béla ezúttal a záróhangversenyen irányítja a Vonósokat, ezen az esten elhangzik egy opera is: Az énekesnő (La Canterina), természetesen koncertszerű előadásban, Kertesi Ingrid és Meláth Andrea énekszólójával.

Tavaly a nyár végi Haydn Fesztivál műsorfüzetének beköszöntőjét a kiváló régizenész-hegedűművész, Jaap Schröder írta. Egyebek között ezt: "...újra meg újra visszanyúlok az ő zenéjéhez, ehhez a kristálytisztán feltörő forráshoz, amely hihetetlenül frissen és fiatalon tartja a testet és a lelket." Nos, a professzor - szerencsénkre - idén is Eszterházán kíván fiatalodni. Először az e periódusban debütáns Capella Savariával - Nicholas McGegan vezényletével - az A-dúr hegedűversenyt szólaltatja meg, majd két estén a Skálholt Vonósnégyessel játszik. A kvartett rajta kívül izlandi fiatalokból verbuválódott - a három izlandi zenész ugyanannak a kamarazenekarnak a tagja, Jaap Schröder szerint rendkívül tehetségesek, ezért pártfogolja a nagyobb és a kisebb formációt is.

Eseményszámba megy McGegan visszatérése - másfél évtized után. Õ vezényli a fertőszentmiklósi templomi koncertet is, amelyen Zádori Mária és Lax Éva énekel, mindketten régi társak a Haydn-kultusz ébrentartásában. Két fiatal férfi, Konstantin Wolff és a magyar Kóbor Tamás a partnerük. "Wolffról még biztosan sokat hallunk, egy karlsruhei barokk operakurzuson fedeztem föl. Bízom benne, hogy ő is visszatérő művészünk lesz - mondja Malina, a fesztivál művészeti igazgatója. - Új helyszínt is avatunk, a fertőszéplaki kicsi templomban a Skálholt Vonósnégyes a Krisztus hét szava a keresztfán oratórium vonósnégyes-változatát szólaltatja meg."

"Az idei kurzusokat Schröder és Jacques Ogg vezeti. Ogg csembalón és fortepianón egyaránt otthon érzi magát, tőle meg lehet tanulni, mennyire eltérő megközelítést igényel a két instrumentum. A professzor szólóhangversenyén a közönség is meggyőződhet a különbségről. Nem akarom az egész fesztiválműsort részletesen ismertetni, hiszen a Muzsika koncert kalendáriumában hozzáférhető. Azt azonban megjegyzem, örülünk, hogy a Berlinben élő Korondi Anna idén kétszer is föllép a fesztiválon. Az idei program fő szenzációja, hogy A 18. század zenekara, ez a páratlan régi zenei együttes végre Magyarországon is bemutatkozik, két hangversenyt ad. Hogy a külföldi szakemberek milyen fontosnak tartják Eszterházát, jól mutatja A 18. század zenekarának vendégszereplése. Nem mi instanciáztunk náluk: ők maguk jelentkeztek, hogy idei Haydn-projektjüket feltétlenül el szeretnék játszani Eszterházán is. Olyannyira akartak muzsikálni a kastélyban, hogy egy korábban lekötött turnéjuk programját is átalakították miattunk. Az együttes alapítója és karmestere, Frans Brüggen a furulyajáték élő legendája; ma immár két évtizednyi karmesteri tapasztalattal áll a zenészek elé. A zenekar a Haydn-szimfóniák régi hangszeres előadásának egyik mértékadó együttese. Első koncertjük különlegessége, hogy Wilke de Brummelstroete három betétáriát ad elő, amelyeket Anfossi és Cimarosa Eszterházán bemutatott operáihoz komponált Haydn. A 18. század zenekara adja a záróhangversenyt, ezt a Magyar Televízió rögzíti. Megjegyzem, tavaly is remek volt a »píárunk«: a 3sat és a BBC készített felvételeket."

A Magyar Haydn Társaságnak természetesen készen állnak a tervei, azok, amelyekben Haydn neve valóban húzónév. A Haydn Eszterházán Fesztivált nemcsak az Európai Fesztiválszövetségben jegyzik, de elismert tagja a REMA-nak, az Európai Régi Zenei Hálózatnak is (Malina Jánost nemrég választották a szervezet vezetőségének tagjai közé). A nemzetközi kapcsolatok élnek, tavaly októberben Vicenzában az Európai Historikus Színházak Szövetségének közgyűlésén hat előadásból kettő foglalkozott Eszterházával. Az anyagi gondok ellenére a jövő évi terveket szövögetik, többek között a Kuijken Vonósnégyest és a Quatuor Mosaï ques-ot várják.

"Szeretnék gratulálni magyar barátaimnak, zenetörténészeknek és zenészeknek ahhoz, amit ezekben az években létrehoztak; ennél szebb hozzájárulás az általános értelemben vett kultúrtörténethez el sem képzelhető" - írta tavaly Jaap Schröder. Reméljük, a Magyar Haydn Társaság és a Strém Koncert Kft. jövőre nem kényszerül a programok menet közbeni megkurtítására. Kár lenne eltékozolni az elmúlt években nehezen felhalmozott vagyont; kár lenne valódi kulturális örökségünk megkérdőjelezhetetlenül igényes és színvonalas ápolását mostohagyerekként kezelni.


Malina János



Jaap Schröder


Botvay Károly
Felvégi Andrea felvételei