Zeneszerző, pedagógus. Budapesten született 1933. március 1-jén. Tanulmányait
1950-től 1958-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Viski
János és Szabó Ferenc növendékeként. 1957 és 1960 között a Színház- és Filmművészeti
Főiskola zenei tanársegédje, 1966-tól 1984-ig az Állami Bábszínház zenei tanácsadója,
1973 és 1990 között a Zeneakadémia kamarazene tanszékének adjunktusa, docense,
majd egyetemi tanára. 1978-tól 1990-ig a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára,
1984 és 1987 között az Új Zene Nemzetközi Társasága Végrehajtó Bizottságának,
1990-től 1993-ig a Nemzetközi Zenei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja. Díjat
nyert a Ludwigshafeni Zeneszerzői Versenyen. Komponált többek közt tévéoperákat
(Álom a színházról; Bekerítve), baletteket (Mario és a varázsló; Hiperbola),
szimfonikus kompozíciókat és versenyműveket (Laudate Hominem; Impulsioni; Concerto
bucolico; In memoriam N. N.; 7 szimfónia; Hegedűverseny; Kettősverseny; Pezzo
lirico, Cimbiosis), kamarazenét (Rímek; Constellations; Zene 2-3-4; 2 előjáték;
Iocaste; Chagall elszáll...; Affetti; Intarzia...; Amadeus...; Hegedű-zongora-szonáta;
Cselló-zongora-szonáta; Viviofa), szólóhangszeres darabokat (Monódia; Improvizáció;
Villanások; Láncolat; Organissimo; C.A.G.E. Notes; Canto) és elektroakusztikus
műveket (Off and On; Esteledés; Találkozás egy fiatalemberrel). Eddig 7
szerzői hanglemeze látott napvilágot. Erkel-díjas (1968, 1975), Érdemes Művész
(1985), a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj kitüntetettje (1994). (A zeneszerzővel
következő számunkban interjút közlünk.)
|