Muzsika 2001. május, 44. évfolyam, 5. szám, 49. oldal
Szokolay Sándor:
Búcsú Farsang Árpádtól
 

Erőket egyesítő, erényekre építő, tehetségcsiszoló szándékkal bőven megáldott, igazi ember-mértékű muzsikus volt! Napjainkban fogyatkozóban van az efféle alapos, értékötvöző igényesség. Pályakezdő orosházi, majd szarvasi, s később soproni tevékenységét, végül budapesti szerepét családi és baráti közelsége melegében ismerhettem meg.
Édesapámhoz fűződő, ragaszkodó barátsága miatt: nem akarok és nem is tudok róla elfogultság nélkül szólni. Gyermekkorom óta csak féltő és megejtőn jóságos szeretet áradt minden megnyilvánulásából. Édesapám elvesztése után a létező leggyöngédebb érzékenységű levelet Tőle kaptam. Amikor utolsó telefonhívásomra sietve visszahívott, drága feleségének elvesztése után: éreztem, hogy élete ekkor vált kerekké, mert eseményeinek végéhez ért...
De visszatérve kiteljesült életéhez: többrétű képzettsége adta egész pályájának szilárd fundamentumát. 1912. június 30-án született Krakkóban. Gimnáziumba Miskolcon járt, majd az Evangélikus Tanítóképzőbe. A Zeneművészeti Főiskolán 1931-től 1941-ig tanult. Zeneszerzői, középiskolai énektanári, kórus-karnagyi képesítést szerzett. Tanított Népiskolában, Tanítóképzőkben, s többek között a győri Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója is volt, s másfél évtizedig a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója. A zenei élet majd' minden területén tevékenykedett, egy időben a Népművelési Minisztériumban is vezető állást töltött be. Szívügye volt a magyar zeneoktatás, de az amatőr kórusmozgalom belső mozgatásában is részt vállalt. A nehezebb idők diktátumokban bővelkedő periódusaiban is bölcsen cselekedett, és kiegyensúlyozó szerepet vállalt.
Visszatekintve közéleti tevékenységére és magánéletére: azonos elvek szerint élt, hogy a fiatalabbak életükben és hivatásukban megtalálhassák magukhoz méltó szerepüket. Ezt a nemes törekvést nemcsak növendékeinek hálás ezrei tanúsíthatják, de a zenében jeleskedő tehetséges utódaik is. Szolgáló életének hitelt nemcsak tiszta nevelési elvei adtak - hitét élő és vállaló magatartása is életének iránytűje maradt. Mindig bizakodó magatartása példát adhat utódainknak is! Valós és hétköznapi hőstettei bennem a Jövőbe világítanak!