Muzsika 2001. május, 44. évfolyam, 5. szám, 41. oldal
Hollós Máté:
Művek bontakozóban
Bánkövi Gyula: Miserere
 

- Különleges alkalom különleges apparátusú darabot hívott elő Bánkövi Gyula műhelyéből.
- Pályázatok tömegéből választottam ki a Hilliard Énekegyüttes által a Hannoveri Biennálé alkalmából négy szólistára szánt a cappella-kórusművek versenyét, amelynek eredménye májusban kerül nyilvánosságra. Izgalmas olyan együttesre komponálni, amelynek hangzása elevenen él az emberben. Ott voltam a Bazilikában tartott hangversenyükön, amelyen a templom négy sarkából úgy zengett össze a hangjuk, mintha egy helyen álltak volna. Két tenor, egy-egy basszus és kontratenor alkotja a kvartettet. Egyházi művet írt elő a pályázat, forgattam hát a latin szövegeket. Telt-múlt az idő, már csaknem késő lett, amikor épp a nagyböjti időszak kezdetén, hamvazószerdán munkához láttam. Ez sugallta, hogy a Miserere mellett kössek ki. Rendkívül hosszú ez a zsoltárszöveg, megesik, hogy a zeneszerzők csak egy töredékét használják fel. Gubajdulina például mindössze ennyit ismétel nem kevesebb mint fél órán át: Miserere mei Deus. Én is az első három sorra korlátoztam a megzenésítést. Annyira összetartoznak az 50. zsoltár első részének szövegvonatkozásai, hogy egymás alá-fölé rétegződésüket könnyen meg lehetett teremteni.
- Kórusművet említesz, amely négy szólistát foglalkoztat. El tudod képzelni, hogy énekkaron is megszólalhat?
- Szólóhangokra szántam, de ez nem nehezen intonálható ugrásokban nyilvánul meg, hanem elnyújtott glissandókban, amelyeket jobbára csak szólista tud megvalósítani. Templomban négyfelől körülfogják a közönséget, hangversenyteremben középre állított pódiumon énekelnek. Ilyen térbeli elrendeződést sem könnyen oldanak meg énekkarok.
- Említetted a Hilliard Énekegyüttes inspiráló hangzásélményét. Ért-e hatás zeneszerzők részéről is?
- Amikor hét-nyolc éve először hallottam Arvo Pärt János-passióját, tudtam, annak hatását nem fogom kikerülni. Persze a darabom nem hasonlít az észt szerző műveire, de ha nem ismertem volna őket, talán jobban közelítettem volna stílusommal a Pärtéhez. Hihetetlenül egyszerű hangkészlettel - melyet egyesek primitívnek bélyegeznek - óriási idősíkokat jár be, gyökeresen ellentétesen a 20. századi gyakorlat túlnyomó részével. Rendkívüli szellemi erő tölti meg ezeket a hangkombinációkat, így juttat el olyan dimenziókba, ahová csak kevés zene visz. Efféle eszköztárat talán nem mertem volna alkalmazni, ha nem bátorítanak Pärt művei.
- Nehezen intonálható a darabod?
- A Hilliard által aligha, hiszen nekik abszolút hallásuk van. Kvintek, tercek, oktávok uralkodnak benne, tengelyhangok segítenek, glissando sohasem fordul elő ilyenek nélkül.
- Milyen hosszú a mű, és milyen a szerkezete?
- Bő negyedórányi. Úgy mondanám: lelki szerkezete van, amely a rondó elvére épül. Visszatérő motívumok kapcsolják össze a két-háromperces tablókat. Sok szünet fordul benne elő, amelyek azonban mindig tartalmiak, a kicsengéshez kapcsolódóak.
- Életed több síkon zajlik, napi hivatalos elfoglaltsággal terhelten. Hogyan teremted meg az ihlet pillanatait?
- Akik tudják, hogy sokat sportolok, nemegyszer megkérdezik: hogyan szakítok rá időt a négy gyerek és a Rádió mellett? Úgy, hogy amikor reggel fölkelek, arra koncentrálok, hogy mondjuk 12-kor úszni megyek vagy este 8-kor futok. S nem fordulhat elő, hogy függővé tegyem ezt valamitől: ha hazaérek, elmegyek futni... A komponálandó zenével is ilyen összpontosító viszonyban állok: már este úgy fekszem le, hogy arra gondolok, másnap milyen kompozíciós problémákkal szembesülök. Még ha figyelek is arra, amivel épp foglalkozom, a háttérben ott motoz a fejemben a megoldandó zeneszerzői feladat.
- Használati vagy hangversenyszerű egyházi zene a Miserere?
- Számomra visszataszító, amikor egy egyházi mű felületes hejehujázásba vész bele. A léleknek az igazi lényeg felé fordulása, a magam Teremtőhöz viszonyított kicsinységének megéléséből fakadó felkiáltás dinamikailag színessé alakítja a darabot. Mozgás is van benne, de törekedtem a külsőségek elkerülésére. Hátborzongató számomra, ha hitetlen ember ír egyházi zenét. Sajnos a katolikus egyház is, egyfajta újító mozgalom keretében, beengedett a liturgiába olyan zenét, amelynek nincs köze az ottani tartalmakhoz, amely narkotizálja a híveket, s eltéríti az igazi lényegtől.
- Egyéb mű is bontakozik a kezed alatt?
- Egy régi terv: elektroakusztikával kombinált vonósnégyes, amely a Korunk Zenéjén alighanem bemutatásra is kerülhet, s egy harmonikára és zenekarra szánt versenymű, amely az NKA támogatásának köszönheti majd létét.