Muzsika 1999. július, 42. évfolyam, 7. szám, 4. oldal
A Magyar Zenei Tanács közleménye:
A zene helyzete a közszolgálati médiumokban
 

A Magyar Zenei Tanács az elmúlt hónapokban közgyűlésén és plenáris üléseken tekintette át és vitatta meg a zene helyzetét az országos hatáskörű közszolgálati médiumokban. Figyelemmel kísérve a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió műsorait, meghallgatva az említett médiumok felelős vezetőit, munkatársait, konzultálva a hazai zenei élet személyiségeivel, a tagszervezetek képviselőivel, a Tanács az alábbi következtetéseket vonja le.

1. Már életbelépésekor sejteni lehetett, mára bizonyossá vált, hogy a hatályos médiatörvény a közszolgálati médiumokat lehetetlen helyzet elé állítja. Azzal ugyanis, hogy a működőképesség megőrzésének egyik szükséges forrását kényszerűen a reklámtevékenységben jelöli ki, a nézettségi-hallgatottsági mutatókat teszi meghatározóvá. Így a közszolgálati médiumok a kereskedelmi rádiók-televíziók versenypályájára sodródnak, amiből egyenesen következik a közszolgálatiság sérelme, a kulturális értékek mellőzése.
Szükséges tehát a médiatörvény olyan irányú módosítása (is), hogy szűnjék meg a közszolgálati médiumok reklámpiaci kiszolgáltatottsága. (A civilizált országok nagy részének gyakorlatához hasonlóan az állam - nem feltétlenül költségvetésből, de mindenképpen stabil források odarendelésével - gondoskodjék a közszolgálati médiumok kereskedelemtől független működéséről.)
2. A Magyar Televízió - mely működése során korábban oly sokat tett a zenekultúráért - az utóbbi két évben végképp megszűnt a magyar zenei élet tényezője lenni. Értékes saját készítésű zenei műsorai már alig vannak, a zenei élet eseményeit nem közvetíti-dokumentálja, koncertközvetítés-koncertfelvétel elvétve szerepel műsorán. Ez annak a pénzügyi és szervezeti romlásnak a következménye, mely az MTV működését az utóbbi években jellemezte. Nem feledve a politikai erők felelősségét e folyamatban, felmerül annak gyanúja is, hogy az intézmény vezetői tudatosan törekedtek-törekednek a felhígult, populáris szórakoztatás felé.
3. A Duna Televízió, küldetéséből adódóan, nem mindig elfogulatlanul szelektál a zenei élet értékei között, a kivitelezésben pedig olykor látszik a szegénység, ám mindenképpen elismerés illeti törekvését, hogy zenei műsorai minőséget hordozzanak, választékuk széles, tartalmuk értékorientált legyen. Sajnálatos, hogy adásai a magyar háztartásoknak csak csekély hányadában foghatóak.
4. A Magyar rádió, "legnagyobb koncerttermünk" az elmúlt két év során egy jól átgondolt gazdálkodási stratégia eredményeként túljutott súlyos pénzügyi válságán, így ismét joggal lehet rajta számon kérni a zene helyzetét és minőségét műsoraiban. Méltányolandó, hogy - elsősorban a Bartók adón keresztül - a Magyar rádió továbbra is igyekszik kivenni részét az értékes zene közvetítéséből, és - ha visszafogott mértékben és a klasszikus komolyzenére szorítkozva, de - archiválásából is. Ám belső strukturális okokból eredően a Kossuth és Petőfi adókon gyakran koncepciótlan és szakszerűtlen módon jelenik meg a zene. Pedig alapelv kellene hogy legyen a szakszerűség szempontjainak érvényesülése a Magyar Rádió minden adóján a zenét illetően is. Az azóta eltelt idő tapasztalatai alapján időszerű mérlegre tenni, hogy a Magyar rádió teljes zenei arculatáért korábban felelős Zenei Főosztály 1996-ban történt megszüntetése a várt eredményt hozta-e. Megfontolandó, hogy esetleges újjászervezése és pozícióba történő visszaállítása nem segítené-e elő a Magyar Rádió zenei arculatának javítását, s így - közvetve - az intézmény általános pozícióinak erősödését.

A magyar Zenei Tanács - mint a zenei területen működő szakmai szervezetek országos szövetsége - bízik abban, hogy a közszolgálati médiumok ügyében és működésében felelős döntéshozók mind a médiatörvény várható módosítása során, mind az egyes érintett médiumok működtetése, belső struktúráinak kialakítása során figyelembe veszik fenti megállapításait.