Muzsika 1999. június, 42. évfolyam, 6. szám, 17. oldal
J. Győri László:
Tervek 2003-ig és tovább
Strém Kálmán a Földvári Napokról
 

- A rendezvénysorozat négy évvel ezelőtt kezdődött, és most már a zenészszakma egy részének életében állandó nyári program a Földvári Napok. Újdonság, hogy a balatonföldvári műsort évekre előre tudni lehet: 2001-ig kész a terv.
- Elgondolásaink pedig 2003-ig készen állnak. Szeretnénk, ha a földvári rendezvények részévé válnának a zenepedagógusok kötelező továbbképzésének. Az ilyen típusú találkozók alkalmasak arra, hogy a zenetanárok fiatal művészekkel, kortárs zeneművekkel ismerkedjenek meg, és - amennyire öt nap alatt lehetséges - korszerűsítsék zenei gondolkodásukat. Alapvető fontosságú, hogy több évre előre megterveztük a programot (amelyen persze lehet és kell is még változtatni), mert fő vonalaiban világossá kellett tennünk, mit is kínálunk. A Földvári Napok fontos célja, hogy a zenei továbbképzés körülményei valóban kellemesek legyenek. Az agyonnyúzott pedagógus érezhesse jól magát, élvezze az oldott, baráti légkört. Délelőtt tudományos konferencia, este hangverseny, utána kötetlen beszélgetés borral és a már legendássá vált pogácsával. A délután pedig a nyaralásé. Az időpontot is tudatosan választottuk meg úgy, hogy az iskolaév vége és a főszezon kezdete közé essen a rendezvény, hiszen az előszezonban olcsóbb szálláslehetőségeket tudunk biztosítani a résztvevőknek. Sokan családostul érkeznek, hozzák a gyerekeket is, akikre a délelőtti előadások idején óvónő vigyáz, és az esti hangversenyek idejére is megoldjuk a gyerekfelügyeletet. Rengeteget segítenek a helyi vállalkozók, az utazási irodák és a helyi önkormányzat. A polgármester tudja, hogy az effajta rendezvények publicitást jelentenek, és növelik Balatonföldvár presztízsét. Egy nyaralótelepülésnek nagyon fontos, hogy sokat szerepeljen a híradásokban, de a presztízsen túl anyagi érdeke is fűződik a Földvári Napokhoz: bevételre tesz szert a rendezvényből, mert az előszezonban olyan szálláshelyeket is ki tud adni, amelyek egyébként üresen maradnának.
- A Földvári Napoknak lassan kialakulnak a hagyományai. Az idei műsorban a zene mellett felfedezhetjük a társművészeteket is. Hogyan változott a sorozat koncepciója a négy esztendő alatt?
- Alig kényszerültünk kihagyni valamit a programból. Hagyomány, hogy sok fiatal előadót foglalkoztatunk, olyanokat, akik hajlandók vállalni a kortárs művek megtanulásával járó többletmunkát. És hagyomány a kortárs zene főszerepe - de nem csak kortárs zene szólal meg a koncerteken. 1999 és 2000 kivételes év lesz. A millennium tiszteletére e századi magyar zenét játszunk, a rendezvénysorozat címe: A 20. század magyar zenéje és Európa. Egyedülálló vállalkozásról van szó: hatvanöt huszadik századi magyar zeneszerző művei szólalnak meg Földváron! Említettem, hogy koncertjeinken a kortárs művek mellett elhangzanak klasszikusok is. Emlékezetes a Gyöngyössy Zoltán-Kemenes András duó programja, amelyen Kurtág és Mozart művei váltogatták egymást. Örülünk, ha valaki például Sosztakovicsot akar játszani, ami ugyan nem korunk zenéje és nem is magyar zene, de kitekintésként rendkívül fontos. Az első év után gazdagodott a program a képzőművészeti kiállításokkal. Tavaly pedig A katona történetében fellépett Mácsai Pál, aki az idén elhozza Örkény-estjét. Tehát a zenei és képzőművészeti program kiegészül irodalommal is. Az idén egy délután átmegyünk Kőröshegyre, ahol a műemléktemplomban huszadik századi szakrális zenét hallgatunk. A nyíregyházi Pro Musica kórus lép fel, Szabó Dénes vezetésével. A jövő évi kőröshegyi kórushangverseny vendége a Rádió Gyermekkórusa lesz, Thész Gabriella dirigálja őket. Az első évtől kezdve öt koncertet tartottunk a Földvári Napokon, idén ez a szám hatra emelkedik. A képzőművé-szeti kiállítás programja még nem készült el, de a címét már tudjuk: A kép nem pihen. A tudományos konferenciasorozat fontos hagyománya, hogy nem csak zenetudós kollégák vesznek részt rajta. Járt már nálunk történész, esztéta, író, zeneszerző. Az idén Soproni József működik közre, aki a zeneszerzés tanításának lehetőségeiről és problémáiról mondja el gondolatait. 1999-ben kamarazenekarunk a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, akik egyebek mellett előadják Veress Sándor Passacaglia concertantéját is Hadady László szólójával. Jövőre a Budapesti Vonósokat hívtuk meg. A kortárs zenei együttesek közül idén a Componensemble lép fel, jövőre az Intermoduláció játékát hallhatjuk. Ezen a nyáron fellép egy olyan magyar fúvósötös, amelynek tagjai különböző európai nagyvárosok zenekaraiban dolgoznak, koncertezik Keller András és Csalog Gábor, zongoraestet ad Körmendi Klára Meláth Andrea közreműködésével, eljön az Amadinda Ütőegyüttes és tartunk egy vegyes kamaraműsort, amelynek programja még nem alakult ki. 2001-ben Kurtág György 75. születésnapját ünnepeljük, a műsor gerincét Kurtág, Ligeti és kortársaik művei alkotják; 2002-ben pedig főként magyar zeneszerzők pedagógiai munkásságát mutatjuk be. Akkor a tanácskozásnak is ez lesz a témája.
- A papírforma szerint a millenniumi rendezvénysorozattal esélyesként pályázhatnak központi pénzekre is. Támogatja Önöket a minisztérium?
-1997 őszén, a Hangversenyrendezők Egyesületének elnökeként Csengery Adrienne-nel, a Magyar Zenei Tanács elnökével felkerestem az akkori miniszteri biztost, aki örült a zenei élet terveinek, bátorított bennünket. Erdődy Gáborral megállapodtunk abban, hogy a millenniumi zenei rendezvényeket 1999-ben kezdjük el, ennélfogva a kollégáktól összegyűjtöttem évfordulós terveiket: 1999 májusáig azonban semmiféle hivatalos válasz nem érkezett. Informálisan közölték, hogy 1999-re ne számítsunk támogatásra, mert az ünnep 2000-ben lesz. Informálisan azt is megtudtuk, hogy Eszterháza - amely bizonyítja, hogy Magyarország nem mindig számított perifériának, s ezért reprezentálhatná az ezeréves történelem sikereit - egy vasat sem kap. Félő, hogy Földvár sem. Szerencsére az utolsó száz év zenéje bizottságok és biztosok nélkül is igazi ünnep.