Muzsika 1999. május, 42. évfolyam, 5. szám, 40. oldal
Dalos Anna:
Beszámló egy év múltán
A Művészeti Ösztöndíjasok Fesztiváljáról
 

Az Interart Fesztiválközpont március 23. és 31. között rendezte meg a Művészeti Ösztöndíjasok Fesztiválját. Az eseménysorozaton olyan fiatal művészek léptek föl, akik 1998-ban Derkovits Gyula képzőművészeti, Kozma Lajos kézműves-iparművészeti, Kállai Ernő művészetkritikusi, Pécsi József fotóművészeti, Moholy-Nagy László ipari-formatervezői, Móricz Zsigmond irodalmi, Örkény István drámaírói, illetve Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíjban részesültek. Az ösztöndíjakkal kiemelkedő képességű pályakezdő művészeket támogatnak, hogy a fiatalok minden idejüket tehetségük kibontásának szentelhessék. A rendezvénysorozaton mutatkoztak be a Fischer Annie zenei előadóművészeti és a Kodály Zoltán zeneszerzői-zenetudósi-zenekritikusi ösztöndíjasok is. Habár a zenei eseményeken nem vett részt mindegyik művész (nem ismerkedhetett meg a közönség például Megyesi Schwartz Lúcia és Szántó Andrea énekművésszel, valamint Pápai Szilvia oboa- és Soltész Ágnes hegedűművésszel), mindegyik alkalom lehetőséget nyújtott arra, hogy megközelítően pontos képet alakítsunk ki a fiatal muzsikusnemzedékről.
Március 24-én a Fészek Művészklubban tartották a Fischer Annie-ösztöndíjasok első estjét. A szubrett alkatú González Mónika énekművész Adam La petite chanteuse és Abt Sage mir, Vogel im grünen Wald című dalát, továbbá Auber Manon Lescaut-fából Manon áriáját adta elő; énektechnikai hiányosságait egyelőre a vitathatatlan színészi kvalitásokkal pótolja. Németh Éva gordonkaművész nem különösebben zengő-éneklő hangon, ám mindig tiszta intonációval szólaltatta meg Schumann Adagio és Allegróját, valamint Bartók I. rapszódiáját. Meláth Andrea énekművész Schubert (Ganymed, Rastlose Liebe), Liszt (Freudvoll und leidvoll, Der du von dem Himmel bist) és Schumann (Liebeslied, Singet nichts in Trauertönen) dalaival lépett fel. Nagy kultúrájú előadása - amelyben nem a zenei gesztusok, hanem a szöveg gondos megformálása kerül előtérbe - a professzionalizmus érzetével ajándékoz meg; ehhez társul kellemes, barnásan sötét árnyalatú hangja. Dr Kovács István énekművész két operarészlettel szerepelt (Mozart: Figaro házassága - Se vuol ballare, Bellim: Az alvajáró - Rodolfo áriája): szép baritonhangja és könnyed, természetes hangképzése Schubert Erlkönigjének előadásában már azzal biztatott, hogy Kovács Istvánból igazi dalénekes válhat. A hangversenyen Hegedűs Gönczy Katalin, Mali Emese és Virág Emese kísért zongorán.
Március 30-án délután a Kodály Emlékmúzeumban mutatkoztak be a Kodály-ösztöndíjasok. A zenetörténészek (Farkas Zoltán, Gombos László, Halász Péter, Kaczmarczyk Adrienne, Papp Ágnes, Szacsvai Kim Katalin és e sorok írója) Földes Imrével beszélgettek munkájukról, eredményeikről, lehetőségeikről és elképzeléseikről. A négy ösztöndíjas zeneszerző egy-egy megszólaltatott kompozícióval gazdagította a róla kialakított képet. Elek Szilvia Lamento egy távoli madár emlékére című darabját Papp Sándor brácsaművész a szerző közreműködésével mutatta be. A romantikus ívű, borús hangvételű zeneműben nem a modern zenei nyelv, hanem a harmónia, a tonalitás utáni vágyakozás dominál. Gulya Róbert Burleszkje, amelyet a komponista zongorakíséretével Szentpáli Roland szólaltatott meg tubán, a két hangszerre jellemző effektusokra épül, amelyek játékos-humoros, könnyeden szórakoztató karaktert hivatottak adni a műnek. Legánÿ Dénes O virum ineffabilem című dalát Lenkené Szabó Ida énekelte, a kíséretet a szerző játszotta. A dal modális allúzióival, a kortól, világtól való elfordulásával Kodály Zoltán és Bárdos Lajos hagyományát követi. Tallér Zsófia tíz évvel ezelőtt írt Három zongorarabja, amelyet Gács Anikó előadásában hallhattunk, különféle hangulatképekre épülő, formás kompozíció.
Március 31-én újból a Fészek Művészklubban léptek pódiumra a Fischer Annie-ösztöndíjasok. Farkas Rózsa cimbalomművész játékát - Bach d-moll Sarabande-jában és Giguejében, valamint Debussy Kertek esőben című kompozíciójában - komolyság, elmélyültség, koncentráltság, érett zeneiség és természetes, sohasem hivalkodó virtuozitás jellemezte. Hollós Máté Toccata lyricájában azt is megmutatta, milyen otthonosan mozog a kortárs zene világában. Somogyi Péter hegedűművész Bach Chaconne-jának megszólaltatásakor zárkózott, befelé forduló személyiségnek tűnt, s talán ezért hatott játéka kifelé kevésbé meggyőzően. Berki Sándor kürtművész - Szabó Teréz közreműködésével - Eugene Bozzától az En Foret című darabot játszotta: a nem különösebben nemes matériájú mű kevés lehetőséget adott a művésznek, hogy valóban elénk tárhassa tudását; talán csak pianói, érzékeny szordínós hangjai világítottak rá alapos technikai felkészültségére. Ittzés Gergely fuvolaművész már műsorösszeállításával is igazolta sokoldalúságát: Gábor József zongorakíséretével C. Ph. E. Bach D-dúr szonátáját, továbbá a nálunk többnyire csak Szabolcsi Bence lipcsei zeneszerzéstanáraként ismert Sigfrid Karg-Elert Sinfonische Canzonéját szólaltatta meg. Körök című saját művében virtuóz technikájú, ötletes fuvolásnak bizonyult, és kiderült róla, hogy anyanyelvi szinten beszéli a kortárs zenei nyelvet. Lendvay József hegedűművész játéka fesztelen és közvetlen: Bach C-dúr Largója talán még nem teljesen a sajátja, de Paganini Nel cor piú-variációinak virtuóz megszólaltatásával elbűvölte a közönséget.
A fesztiválon adták át az 1999. évi ösztöndíjakat is. Kodály-ösztöndíjban részesült Bíró Dániel, Elek Szilvia, Gulya Róbert, Kecskés Balázs, Lászlóffy Zsolt, Papp Ágnes, Pavlovits Dávid, Pethő Csilla, Tallér Zsófia, Tamás Katalin és e sorok írója. Fischer Annie-ösztöndíjasok az énekes kategóriában: González Mónika, Jónás Krisztina, Dr. Kovács István, Megyesi Schwartz Lúcia, Sinka Krisztina, Udvarhelyi Boglárka, Várhelyi Éva; a hangszeresek közül Farkas Rózsa, Ittzés Gergely, Lendvay József, Réti Balázs zongoraművész, Vajda Gergely klarinétművész, valamit az ütőhangszeres Abmiram-duó, tagjai B. Nagy Tünde és Kőhegyi András.


Farkas Rózsa


Somogyi Péter


Ittzés Gergely
Kováts Zsolt felvételei