A Zenei Információs Központok Nemzetközi Szervezete, az IAMIC 1998 szeptemberi,
bécsi konferenciájának határozata szerint 2000 júniusában a Magyar Zenei Információs
Központ lesz a házigazdája a testület évi rendes tanácskozásának. Az örvendetes
hírről akkor szereztem tudomást, amikor Vida Eszterrel, a központ vezetőjével
és Csébfalvi Évával, a Magyar Zenei Tanács főtitkárával vázlatosan áttekintettük
az immár ötven éves intézmény történetét és jelenlegi helyzetét.
A Magyar Zenei Információs Központ elődjének számító könyvtár 1949 őszén jött
létre. A gyűjtemény a Magyar Zenei Tanács elődjéhez, a Zeneművészek Szövetségéhez
tartozott. Állományának gyarapításában jelentős érdemeket szerzett Major Ervin
zenetörténész, aki hagyatékok megvásárlásával, kiállítások anyagával is bővítette
a gyűjteményt. Az 1950-ben alapított Zeneműkiadó, majd az 1951-ben létrehozott
Magyar Hanglemezgyártó Vállalat évtizedeken át köteles példányként küldte meg
publikációit a könyvtárnak. 1960-ban a Zeneművészek Szövetsége csatlakozott az
UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsához, így a könyvtár is bekerült különféle nemzetközi
címjegyzékekbe. Negyedszázada, 1973-ban fogadta tagjai közé az intézményt Londonban
az IAMIC. Tulajdonképpen ekkor jött létre a Magyar Zenei Információs Központ,
a HMIC.
A nonprofit intézmény ma a Magyar Zenei Tanács keretei között működik mint kortárs
zenei dokumentumokat gyűjtő könyvtár és zenei információs központ. Kettős feladatot
lát el: egyik funkciója a magyar zenekultúra nemzetközi propagálása, a másik a
hazai - elsősorban szakmai - érdeklődők információigényének kielégítése. A tevékenység
alapja a könyvtár mintegy 26 ezer tételes gyűjteménye (könyvek, kották, hangzó
anyagok stb.), amely a 20. századi zene, s elsősorban századunk magyar zenekultúrájának
dokumentumaiból áll. A Vigadó épületében szűk másfél szobában, "másfél" emberrel
működő könyvtárban lelhető föl az ország második legnagyobb, kortárs zeneszerzők
munkáit őrző hangarchívuma. A külföldi dokumentumok java része kereskedelmi forgalomban
nem található unikum, és a nemzetközi kapcsolatok révén érkezik ide.
Az országonként rendszerezett adatbank, a zeneszerzőkre és előadókra vonatkozó
információk, valamint a zenei szervezetek nyilvántartása szinte naprakész. Gazdag
az anyag a különféle nemzetközi versenyekről - ezt a zeneakadémisták rendszeresen
forgatják. Az itthoni fesztiválok szervezőinek többször adtak hatékony segítséget,
például kortárs műveket ajánlottak, és a kottaanyagot is beszerezték a Mini Fesztivál
holland és ír estjéhez.
Büszkeségük a kórus kottabank, amely elsősorban a kortárs magyar zeneszerzők énekkari
műveit tartalmazza, de a karnagyok a régebbi kiadású, kereskedelmi forgalomban
már nem kapható művekhez is hozzájuthatnak. A kórusműveket az International Center
for Choral Music megbízásából kifejlesztett Musica programmal viszik számítógépre,
s a magyar zeneszerzők művei az internetre is fölkerülnek.
1998 szeptemberében létrehozták a HMIC saját honlapját, címe http://www.c3.hu/hmic.
További három adatbázis kiépítését kezdték meg. Ezek részben már megtekinthetők
a honlapon: zenei előadóművészekét valamint a magyarországi zenei intézményekét,
s rövidesen látható lesz a magyar kortárs zeneszerzők interaktív adatbázisa is.
A zenei előadóművészek és a zeneszerzők anyagát a Budapest Music Centerrel közös
projektben viszik az internetre.
Az információs központ munkáját különféle alapítványok segítik, s önálló bevétel
híján a könyvtár állománygyarapítása is szinte csak jótékonysági alapon lehetséges.
Hogy milyennek kellene lennie a HMIC-nek, azzal természetesen a háttérben álló
Zenei Tanács és Vida Eszter is tisztában van. A központnak mindenképpen szüksége
lenne külön meghatározott, rendszeres szubvencióra, hogy a legfontosabb szakkönyveket,
kottákat, CD-ket, CD-ROM-okat megvehessék. Nem halogatható a szerény létszámbővítés,
már csak azért sem, hogy a magyar nyelvű Polifónia mellett egy angol nyelvű
hírlevelet is kiadhassanak a kortárs magyar zenéről. Ilyet minden komolyzenei
információs központ megjelentet: ezekben mutatják be zeneszerzőiket, tudósítanak
új művek születéséről, fontos bemutatókról (a kritikákról is), emellett fesztiválhirdetmények
és versenykiírások is olvashatók bennük.
A HMIC honlapját folyamatosan bővíteni és aktualizálni kellene. A könyvtár polcai
beteltek, a berendezés elavult. A 20. századi állományt keresőprogrammal ellátva
számítógépre kellene vinniük. A kiadatlan művek őrzése szép hivatása lenne a könyvtárnak,
ám erre most sem hely, sem kapacitás nincs. Ha a Vigadó igazgatósága a Zenei Tanács
bérleti díjának emeléséről, s ezzel az elköltözésről dönt, a központi fekvés előnyét
is elveszítik. A Magyar Zenei Információs Központhoz forduló külföldi és hazai
érdeklődők száma nagy, az intézmény nemzetközi presztízse jelentős, ezt igazolja
az a megtiszteltetés, hogy a 2000-es konferencia rendezését elnyerte. A Zenei
Tanács és a HMIC máris változatos és tartalmas terveket sző, hogy 2000. június
16. és 21. között színvonalas szakmai és kísérőprogramokkal erősítse Magyarország
és a saját jó hírét. Ez a cél minden elvi és anyagi támogatást megérdemel.
|