|
"A század második fele túlbecsüléssel rontja majd el, ami jót első felének
lebecsülése hagyott meg belőlem"- idézte Schönberg 1949-ben saját aforizmáját
a 75. születésnapjára gratulálóknak írt köszönő levelében. Habár remélte az
ugyanebből az alkalomból kapott bécsi díszpolgárságát egyszer ténylegesen gyakorolhatni,
„mindig oly szeretett" szülővárosába már csak haló poraiban tért vissza (a Zentral-friedhof
díszsírhelyén nyugszik). S ha egyáltalán beszélhetünk hazatérésről, akkor az
1998 elején történt meg, midőn 20 tonnányi és 700 millió schilling értékűre
becsült hagyatékát Bécsbe szállították.
Mint Dr. Christian Meyer, az új Arnold Schönberg Center igazgatója
az Österreichische Musikzeitschriftben beszámol róla, a hagyatékban kéziratok
(például a Gurre-Liederé), szöveges kéziratok (például a Harmonielehréé),
Schönberg által bejegyzésekkel ellátott, első nyomatok (például a Kammersymphonie
op. 9-é), privát dokumentumok (például naplók), Schönberg könyvtára (például
Thomas Mann Doktor Faustusa az író dedikációjával), Schönberg-ősbemutatók
műsorfüzetei, plakátjai (például a Pierrot lunaire-éi), fotók (például
a Man Ray féle portré), hang- és filmdokumentumok, Schönberg festményei, például
a Kék önarckép vagy az Erwartunghoz készített díszlettervek),
valamint úgynevezett "szatellit gyűjtemények" (például a Gertrud Schoenberg
Collection) egyaránt megtalálhatók. A Center június 21-ig, hétfő kivételével
minden nap nyitva tartó, első kiállítása, mint az igazgató írja, "multimediális
találkozás Arnold Schönberg életével és műveivel". A Center archívuma és könyvtára
pedig ezentúl munkanapokon 10-től 17 óráig áll ingyenesen az érdeklődők rendelkezésére,
"míg a kommunikációt, adatfeldolgozást és sokszorosítást lehetővé tevő, legmodernebb
infrastruktúra mérsékelt költséghozzájárulás ellenében használható". Christian
Meyerrel az előtt beszélgettem, hogy az Arnold Schönberg Centert - fesztivál
keretében, az utódok jelenlétében, nagy állami reprezentáció mellett 1998. március
15-én megnyitották.
- Az új intézmény nevében "Schönberg" németesen, ö-vel olvasható, miközben
"Zentrum" helyett az amerikai "Center"-t használják...
- Új intézményt keresvén Arnold Schönberg hagyatéka számára, a Schoenberg-család
úgy fogalmazott: szívesen alapítanának egy "center"-t. Ettől kezdve mindenki
"center"-ről beszélt, és világos volt, hogy az intézményt is így, ezen a nemzetközi
módon fogják hívni. Vita ezután már csak arról folyt, hogy a zeneszerző nevét
"oe"-val írjuk-e, ahogyan azt ő maga Amerikában tette, vagy "ö"-vel, ahogyan
a bécsi születési bizonyítványán áll. A választás végül az Ausztriában használt
írásmódra esett, hiszen ha Amerikában létezett volna "Umlaut", nyilván továbbra
is "ö"-vel írták volna a nevét. Az "oe" írásmódot mi tehát csak a család vonatkozásában
alkalmazzuk.
- Miért éppen most került Bécsbe a Schönberg-hagyaték?
- Arnold Schönberg halálakor a hagyatékot az özvegy, Gertrude Kolisch és a gyermekek
örökölték. E hagyatékot a család egy ideig maga gondozta, majd 1974-ben odaajándékozta
a Dél-Kaliforniai Egyetem Arnold Schoenberg Intézetének. Ez tehát magánszemélyek
egyezsége volt egy magánegyetemmel. Az egyetem azonban megszegte a megállapodást,
mert nem biztosította többé a hagyaték számára az egyezménybe foglalt személyi
és intézményi feltételeket, s így perre került sor. A pert a Schoenberg-család
nyerte, megszerezvén a jogot arra, hogy a hagyatékot továbbajándékozhassa valamely
közhasznú intézménynek. Formálisan tehát az ajándékozás a Dél-Kaliforniai Egyetem
és az Arnold Schönberg Center Magánalapítvány között zajlott le, a Schoenberg-család
kívánságára. Mindez óriási szerencse számunkra, hiszen egy-egy ilyen hagyaték
magánszemélyek tulajdona, és így nem áll a köz rendelkezésére - ez a helyzet
a Webern-hagyatékkal is, vagy a Richard Strauss-hagyatékkal, vagy akár Gustav
Mahleréval, amelyből sok minden ma is az unokánál, Marina Mahlernál található.
- De miként került a Schönberg-hagyaték éppen Bécsbe? Milyen küzdelmet kellett
ezért az osztrák kormánynak és a városnak vívnia?
- Amikor a hagyatékot rendelkezésre bocsátották, más városok is érdeklődést
mutattak, nevezetesen Hága, Berlin és New York. E városok mindegyike komoly
tervvel állt elő, és mindegyik tervnek megvolt a maga erős oldala. Hága például
nagyon jó tudományos koncepciót készített, Berlin rengeteg pénzt kínált, New
York pedig igyekezett a hagyatékot az országban tartani. Bécs ezeket a tervezeteket
licitálta túl egy különösen vonzó ajánlattal, a Schwarzenbergplatzon álló épülettel.
- Az osztrák sajtóban gyakran olvasható, hogy Schönberg most "hazatért"...
- Ez persze csak részben igaz. Hiszen Schönberg Bécsben csupán 1926-ig élt,
azután Berlinben tanított és alkotott, majd lakhelye 1933-tól az Egyesült Államokban
volt. Kései művei, melyek Kaliforniában keletkeztek, rendkívül jelentősek: a
Vonóstrió, a Fantázia hegedűre és zongorára, az Egy varsói
túlélő - mindezek a 20. századi zeneirodalom kiemelkedő alkotásai. Itt tehát
mi olyasmihez is hozzájutunk, ami nem az osztrák, hanem az amerikai kultúra
része. És megfordítva: az amerikaiak most a saját zenetörténetükből is elveszítettek
egy darabkát. Vannak odaát, akik szomorúak emiatt. Például Zubin Mehta, akinek
fő tartózkodási helye Los Angeles, és így persze szomorúnak találja, hogy a
hagyaték elkerült onnét. Ugyanakkor természetesen együtt is örül velünk, hogy
az anyag most itt van, Európában.
- Milyen feladatok várnak az Arnold Schönberg Centerre?
- Legfontosabb feladatunk a Schönberg-hagyaték őrzése és gondozása, valamint
az anyag alapján folytatott tudományos kutatás lehetővé tétele. Másodlagos feladatunk,
hogy Schönberg tárgyi és szellemi hagyatékát a nagy nyilvánosság számára is
megnyissuk. Erre szolgál a kiállítóterem és a "shop", ahol Schönberg-kották
és -CD-k mellett majd a nálunk készült publikációk is kaphatók lesznek. Harmadik
feladatunk pedig pedagógiai természetű; többek között rendszeresen fogunk szervezni
olyan koncerteket, amelyeken a fellépő művészek vagy esetleg épp nálunk kutató
zenetudósok az elhangzó darabokat bevezető előadásokkal teszik még inkább hozzáférhetővé.
Egyik első meghívottunk például Schönberg jelentős tanítványa, Leonard Stein,
aki hosszú éveken át vezette a Los Angeles-i Schoenberg Intézetet; és ha már
idejön, ad is egy kis zongorahangversenyt a mödlingi Schönberg-villában.
- Ha már a villát említi: milyen az együttműködés a Nemzetközi Schönberg
Társasággal, amely tulajdonát és székhelyét, a zeneszerző egykori mödlingi lakóházát
apportként vitte be az Alapítványba? Mi a feladata továbbá a Bécsi Zeneművészeti
Főiskolán nemrég életre hívott Arnold Schönberg Intézetnek?
- A Nemzetközi Schönberg Társaság évtizedek óta működő,
fontos osztrák kulturális intézmény, körülbelül kétszáz taggal, például
zenetudósokkal, akik között a legnagyobb nevek is megtalálhatók. A Társaság
természetesen továbbra is fenntartja aktivitását a Schönberg-kultusz ápolása
terén; irodája továbbra is az eddigi cím, a Bernhardgasse 6. alatt lesz, miközben
magát az épületet, nagyvonalú adományukat, az Alapítványnak kell majd fenntartania.
Ez a Társaság számára is jó megoldás, számunkra viszont igazi kihívás, hiszen
a villa csodaszép. Ami a Főiskola Schönberg-intézetét illeti, feladata tudományos
jellegű: tudományos szinten kell fiatal szakembereket - köztük gyakorló zenészeket
- az új zene, a Bécsi Iskola, valamint Arnold Schönberg életműve terén kiképeznie.
Itt bizonyára tudományos munkák is születnek majd, melyekhez mi csak a hagyaték
rendelkezésre bocsátásával járulhatunk hozzá. Lesznek ugyan nálunk is kisebb
ösztöndíjak, és a kutatók adott esetben lakhatnak is nálunk, magát a kutatást
azonban nem mi finanszírozzuk. El kell még mondanom, hogy szeretnénk a Schönberg
Centert nagyon pontosan Schönberg és a Bécsi Iskola, a mester és tanítványai,
illetve azok tanítványai köré telepíteni. Tetszőleges és általános témákkal
egyáltalán nem kívánunk foglalkozni. Erre a Herbert von Karajan Centrum a maga
sajtótájékoztatóival és művészbeszélgetéseivel sokkal alkalmasabb. Éppen akkor
működhetünk más bécsi zenei intézményekkel is jól együtt, ha a miénk valóban
Schönberg-központ lesz.
- Az Arnold Schönberg Center éves szubvenciója tízmillió schilling. Sok ez,
vagy kevés?
- Bécs városától 8,3 milliót, az államtól kétmilliót kapunk. Van továbbá alapítványi
vagyonunk is, amely nyolcmillióra rúg; ennek kamatai egyrészt az inflációs hatásokat
ellensúlyozzák, másrészt a programjaink költségét fedezik. Nagyon jók ezen kívül
a kilátásaink szponzorokra, adományozókra stb. Az ezektől kapott pénzből, valamint
a belépti díjakból összesen tizenkét-tizennégymilliós éves költségvetés remélhető.
Hangsúlyozom tehát, hogy az említett, 10,3 milliós szubvenció éppen csak a fix
költségekre elég. A programjainkat magunknak kell finanszíroznunk.
- Megtudhatnánk valamit erről a hűvösen elegáns épületről, a Fanto-palotáról,
amelyben az Arnold Schönberg Center 1300 négyzetméteres alapterülete helyet
kapott?
- Azt hiszem, ez időben a legutolsó épület a historizáló, bécsi Ringstrasse-stílusban;
1918-ban fejezték be. Irodák és lakások számára készült, ezért kifejezetten
nehéz volt benne igényeink szerinti nyilvános tereket - koncerttermet, kiállítási
csarnokot, könyvtárat - kialakítani. Úgy gondolom, végül egészen jól sikerült,
persze óriási költségek árán. Csodálatos számunkra az épület fekvése: egy perc
tőlünk a Konzerthaus, öt a Musikverein, három az Universal Edition, amely Schönberg
legfontosabb kiadója volt, végül egy perc alatt a Zeneművészeti Főiskolát is
elérhetjük, éspedig mind a pedagógiai részleget a Rennwegen, mind pedig a Konzerthaus
melletti főépületet a Lothringerstrassén. A turisták számára is nagyszerű ez
a központi fekvés, joggal remélhetjük, hogy hamar tudomást szereznek rólunk.
- Megtudhatunk valamit Önről is?
- Bécsi vagyok, és nagyon muzikális családból származom. Édesapám, Xaver Meyer
karmester és karvezető, édesanyám, Helga Meyer operaénekesnő volt, most a bécsi
főiskolán tanít. Lánytestvéreim színésznők, úgyhogy némiképp a "történelem tévedése",
hogy én magam közgazdaságtant hallgattam. Mert bár a Konzervatóriumban elvégeztem
a zongora tanszakot, és a zeneelméleti meg zenetörténeti órákat is látogattam,
végül mégis a bécsi Közgazdasági Egyetem mellett döntöttem. Gazdaságtörténetből
doktoráltam, majd az amerikai Harvard Egyetemre jártam. Egészen rövid ideig
dolgoztam egy bankban, ami bár nagyon tanulságos, ám számomra mégis rettenetes
volt. Sokat tanultam ott, de az nem az én világom. Azután egy ideig a Bösendorfer
cégnél irányítottam a hangszereladást, majd a Konzerthausnál dolgoztam marketingigazgatóként.
Onnét jöttem át ide, a Schönberg Center vezetőjének. Nős vagyok, két kisgyerek
apja. Feleségem öt éven át a Bécsi Filharmonikusok irodáját vezette; ő szervezte
egyebek mellett a zenekar összes utazását. Egyszóval ő is ebből a világból jön.
Szabadidőmben szívesen kamarazenélek, ez a legkedvesebb hobbim. Zenei hátterem
Joseph Haydntól egészen Prince-ig terjed; volt rockegyüttesem, játszottam jazzt.
A Bécsi Iskola zenéjét mindig különösen izgalmasnak találtam, már csak emiatt
is nagy örömmel vállaltam a Center irányítását.
- A Center megnyitásához kapcsolódik az egy héten át tartó Schönberg Fesztivál.
Ezen fellépett többek között a Bécsi Filharmonikusok Zenekara és az Arnold Schönberg
Kórus Giuseppe Sinopoli vezényletével, a Hagen Vonósnégyes, a René Staar vezette
Ensemble Wiener Collage, a Klangforum Wien Sylvain Cambreling vezényletével,
valamint Michael Boriskin amerikai zongorista. Mik a további tervek?
- 1999-ben ünnepeljük Schönberg születésének 125. évfordulóját, így első szimpóziumunk
témáját majd Schönberg és Ausztria viszonya adja. 2000-ben Schönberg berlini
éveit dolgozzuk fel, az ehhez a periódushoz tartozó művekkel és tanítványokkal.
2001-ben, halálának ötvenedik évfordulóján pedig Schönberg és Amerika kapcsolatát,
az amerikai Schönberg-recepció történetét vizsgáljuk meg. Ez alatt a három év
alatt tehát mi magunk is kompetensebbek leszünk e zeneszerzői életút három alapvető
korszakát illetően. Mindez pedig szükséges ahhoz, hogy az Arnold Schönberg Centert
szellemi értelemben is létrehozzuk, ne csak fizikai valójában. Hiszen mi itt
egészen fiatal csapat vagyunk. A zeneszerző hagyatékának Amerikából Közép-Európába
való átszállításával tudniillik generációs ugrás is lezajlott a Schönberg-kultuszban.
Ennek az ugrásnak az íve olyan személyiségektől indul ki, akik - mint Leonard
Stein vagy a Schoenberg-család tagjai - még magából a Schönberg-körből jöttek,
és olyan fiatalokhoz ér, akik jelenleg 25-35 évesek. Első kézből kapunk most
tehát egy olyan örökséget, amelyet a következő évszázadba átvinni a mi feladatunk
lesz. Ha ez sikerül, akkor nem végeztük rosszul a dolgunkat.
|
