Papp Levente, Brüsszel
Lehetünk Európa high-tech központja?

Lehetünk Európa high-tech központja? Ettõl jelenleg még fényévekre vagyunk, pedig ez lehetne az egyik kitörési pont a kátyúba ragadt magyar gazdaság számára. A múlt héten az Európai Unió illetékes miniszterei Budapestet választották az EU új kutatási-fejlesztési központjának székhelyéül.

Budapestre kerül az Európai Unió tudományos központja, az Európai Innovációs és Technológia Intézet (EIT). A budai Infopark D épületében fog dolgozni az a körülbelül hatvan fõs nemzetközi kutatógárda, akiktõl nem kevesebbet vár el az EU, minthogy felzárkóztassák az uniót az ezen a téren lépéselõnnyel rendelkezõ Egyesült Államok és Japán mellé, sõt akár át is vegyék a kezdeményezõ szerepet tõlük. Az intézményt valószínûleg eleve a közép-kelet-európai régiónak szánták Brüsszelben, ugyanis fontosnak tartják, hogy ne minden EU-s intézmény a Brüsszel-Luxemburg-Strasbourg-háromszögben helyezkedjen el. Hogy végül miért Budapest és nem a lengyelországi Wroclaw lett a befutó, arra Budapest stratégiai elhelyezkedése és a sikeresebb pályázati anyag a válasz.
A pályázati anyagban, amelyet a Bajnai Gordon újdonsült gazdasági miniszter vezette team prezentált Brüsszelben, nagy hangsúlyt kapott Budapest tudományos múltja és jelene, illetve azok a világ technológiai élvonalába tartozó cégek, amelyek már eddig valamilyen szempontból a magyar fõvárost választották. Annak ellenére, hogy állami szinten szánalmasan keveset költünk kutatás-fejlesztésre, számos multinacionális cég kutató és fejlesztõ, illetve technológiai központja már Budapesten van. Persze vannak hazai sikersztorik is, például a Kürti Sándor által alapított KÜRT Adatmentő és Információbiztonsági Zrt., amelyik a világ high-tech élvonalába tartozik. Kürti Sándor és számos hazai nemzetközi tekintélyû tudós és kutató mellett Rubik Ernõ neve is feltûnik a pályázati anyagban, ki ne tudná, hogy miért. A multik által Budapesten, illetve Magyarországon mûködtetett kutatási-fejlesztési, technológiai központok listájából csak néhány név: Ericsson, IBM, GE Lighting, Nokia, Cisco, SAP, Sanofi-Aventis, Astra-Zeneca, Knorr-Bremse, Audi stb. Budapest elhelyezkedése, a nyugatot kelettel összekötõ geopolitikai szerepe és a hazai tudományos oktatás magas színvonala szintén szerepelt az érvanyagban. Nyilván az is nyomott a latban, hogy a magyar kormány húsz évre vállalta az épületbérlet költségeit, és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét. Egyébként az EIT 2013-ig 308,7 millió eurót kap közös költségvetésbõl.
Gyurcsány Ferenc kormányfõ szerint az EIT valószínûleg jelentõs vonzerõt jelent majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tõke számára, erõsíti majd Magyarország versenyképességét. Az elsõ kézbõl származó információk, a szorosabb személyes kapcsolatok jelentõsen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi kutatóhelyek és -vállalatok további fej­lõdéséhez, valamint a központ megkönnyítheti Magyarország csatlakozását a jelentõsebb európai kutatási, ipari projektekhez, és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylõ beruházások elnyerésében is. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentõs szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára, olvasható a közleményben. Demszky Gábor fõpolgármester óriási lehetõségnek nevezte azt, hogy az EIT Budapestre kerül. Valóban, a diplomáciai sikeren túl egy lökést adhat a hazai cégek számára, hogy a magas szakmai tudást igénylõ csúcstechnológiák kifejlesztése terén megtalálják a kitörési pontokat. Az EIT elsõ programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak, ugyanis mindkét terület stratégiai jelentõségû az unió számára.
Az EIT kapcsán mégis egy EU-n kívüli példa lehet igencsak ösztönzõ hazánk számára. Izraelben az országra kényszerített folyamatos fegyveres konfliktusok soha nem tették lehetõvé a hirtelen, az egész társadalmat elérõ anyagi jólétet, ami a hatvanas évektõl folyamatosan jellemezte a fejlett nyugati államokat. Ezért az izraeli minta használhatóbb lehet számunkra, mint a fejlett nyugat-európai gazdaságoké, amelyek sokkal kedvezõbb külsõ és belsõ körülmények között fejlõdhettek. A csupán hatvanéves modern izraeli gazdaság húzóágazatát olyan hazai kis- és középvállalkozások adják, amelyek exportképes high-tech fejlesztésekkel külföldi piacokat szereztek. Izrael már évek óta a csúcstechnológiából profitál. A kis országban 3-4000 high-tech vállalkozás állítja elõ a 200 milliárd USD nagyságrendû GDP több mint 70 százalékát. Közülük több mint száz, fõként informatikai céget jegyeznek az amerikai tõzsdén. Izrael a polgári szektorban a GDP 4,8 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre - összehasonlításképpen ez az érték Magyarországon nem éri el az 1 százalékot. Bõven van még mit fejlõdni a kutatás-fejlesztés területén.

De vannak ígéretes hazai példák is. A Nav N Go informatikai vállalkozás háromdimenziós, GPS technológiájú navigációs szoftvereivel néhány év alatt egy kis „garázscégbõl” több száz fõt foglalkoztató, több milliárd forint árbevételû, nemzetközileg elismert vállalat lett. Az „iGO My way” száz százalékban magyar szellemi termék, kizárólag hazai fejlesztõkkel készített szoftver. Többek között olyan világcégek használják, illetve forgalmazzák, mint a Mio, a Sony vagy a Hewlett-Packard. Ilyen termékbõl és vállalkozásból kellene még sok.