Erdei Judith
Kréta – Európa bölcsője

Három kontinens vonzásában fekszik Görögország legnagyobb szigete, az európai civilizáció bölcsõje, Kréta. A sziget több mint félmillió lakosa egyszerûen csak Kontinensnek nevezi a sok harcot és küzdelmet megélt földet, magukat pedig nem görögöknek, hanem krétaiaknak, ami magában hordoz egy nemes és büszke öntudatot, hiszen évszázadokon keresztül vívták vakmerõ és kétségbeesett csatájukat a törökökkel. A mai napig is a legnépszerûbb fiúnevek egyike az Eleftherosz, ami szabadságot jelent.

A sziget szépsége semmihez sem fogható, a végtelen tenger, mindenütt aranyhomokos partok, hatalmas hegyek és apró, görög falvak. Kréta 260 kilométer hosszúságban húzódik el kelet-nyugati irányban, legnagyobb szélessége 60 kilométer, tengerpartjának hossza 1046 km. A görög szárazföldtõl körülbelül 160 km-re délre fekszik. Északon a Krétai-tenger, délen a Líbiai-tenger mossa partjait. Kréta legismertebb szülötte a Zorba címû regény írója, Nikosz Kazantzakisz.

Iraklion

Iraklion (Heraklion) Kréta szigetének fõvárosa. Herakliont egy 16. században épített városfal, a Velencei erõd veszi körül, melynek hét bástyával meg­­-erõsített falai helyenként 40 méter vastagságúak. A városnézés részeként a Régészeti Múzeum megtekintése hasznos, mivel jelentõs minószi gyûjtemény található itt.
Kelet felé haladva egymást érik a tengerparti városkák. Gouves, néhány kilométerre Irakliontól egy kisebb település, viszonylag nyugalmas hely családok számára. Nagyobb bevásárláshoz, nyüzsgést keresõknek a gyönyörû öbölben fekvõ Hersonissos, az Irakliontól 8 kilométerre fekvõ üdülõhely a megfelelõ. Hosszú, homokos, sekély vizû tengerpartján végig éttermek, kávézók és szuvenírboltok sorakoznak.

Sir Arthur Evans dicsõsége

Az oxfordi Ashmolean Muzeum fõintendánsa az ókori görög világ szerelmese volt. Evans arra vágyott, hogy a Tróját feltáró Schliemannál is régebbi civilizációt fedezzen fel Krétán. Saját vagyonából megvásárolt egy jókora földterületet 1900-ban, és nekilátott az ásatásnak. Kitartó, több mint harmincéves munkájának gyümölcse a mükénéi kor remekmûve, Minosz király palotája közel négyezer évesre becsült. A város legfõbb épülete, a palota, egyszerre volt királyi rezidencia és szakrális szertartási központ. Ariadne legendájának közismert helyszíne Irakliontól 4 kilométerre, Knosszoszban megtekinthetõ.

Kelet-Kréta

Kelet-Kréta központja a vakítóan fehér város, Agios Nikolaos. A század elején még piciny falu volt, mára hatalmas üdülõközpont. Szítia part menti tavernáival hangulatos kisváros, a kikötõ ékessége a jó állapotban fennmaradt velencei vár. Nagyszerû és vidám kirándulást ígér a Lassithi-magasfennsík, ahol tízezer szélmalmot láthatunk. Ugyanitt látható Dikté barlangja is, amit Zeusz szülõhelyeként mutogatnak.

Nyugat-Kréta

Chania Nyugat-Kréta központja, máig megőrizte középkori hangulatát. Iraklionhoz hasonlóan itt is a velenceiek építették a város falait. A török idõkben ez volt Kréta központja. El Greco, a világhírû krétai származású festõ a bájos kis Fodele szülötte, a faluban többen ma is a festõ leszármazottjának tartják magukat. Rethymno a sziget kulturális központja, festõi kikötõvel, világítótoronnyal és a „szokásos” velencei városrésszel.
Dél felé haladva található a sziget legszebb természeti látványossága, a 18 kilométer hosszúságú Szamaria-szurdokvölgy Nemzeti Park, Európa egyik legnagyobb és legmélyebb folyóvölgye. A túra az Omalosz-fennsíkról veszi kezdetét, és a déli parton fekvõ Ajia Rumeliben ér véget.

Kulinária

A méltán kedvelt és rendkívül egészséges görög konyha Krétán még tovább keveredik a ciprusi, az arab és észak-afrikai konyha elemeivel. A szumak, a baharati (speciális fûszerkeverék), a fenyõmag és különbözõ borsfélék használata miatt sokkal fûszeresebb, zamatosabb az ételek íze. Az egzotikus konyhát kedvelõk pedig csak üdvözölhetik, hogy olyan gyümölcsöket is használnak a sütés-fõzés során, mint az aszalt szilva, aszalt sárgabarack vagy a mazsola.
Kréta legfontosabb terméke és fõ bevételi forrása az olívaolaj. Nincs olyan család, akinek ne lenne saját olívaültetvénye és olaja. Ezenkívül szinte mindenütt látni szõlõ-, narancs-, mandarinligeteket, a déli parton pedig banánültetvényeket. Az igen elterjedt üvegházas termelés eredménye zamatos paradicsom, paprika, padlizsán és uborka, melynek nagy részét Nyugat-Európába exportálják. A sziklás hegyoldalakon kitûnõen megterem a majoránna, kakukkfû, rozmaring és számos fûszer- és gyógynövény. A kifinomult szakértõk azt mondják, hogy a bárány húsa is más ízû Krétán, mivel rozmaringot legel.