Los Angelesben megkezdõdött az a per, amely precedenst teremthet az
internetes zaklatások, lejáratások, hamis személyiségek kitalálásával történõ
csalások megfékezésében.
2006-ban a 13 éves Megan Meier öngyilkos lett, miután az interneten megismert
virtuális barátja, akivel hónapokon keresztül levelezett, durva hangnemben
szakított vele e-mailben, majd nyilvános portálokon járatta le az egyébként is
visszahúzódó, depresszióra hajlamos kislányt.
A kislány halála után az ügyben még az FBI is nyomozott, de nem tudtak rájönni,
hogy ki lehetett az a titokzatos 16 éves fiú, aki a MySpace közösségi oldalon
hónapok óta beszélgetett Megannel, majd miután elérte, hogy a lány fülig
beleszeretett, az utolsó e-mailben olyan megjegyzéseket is tett, hogy jobb lenne
a világ Megan nélkül, miért nem öli meg magát inkább. „Josh” ezt követõen
törölte felhasználói fiókját, és nyomtalanul eltûnt. Arra, hogy ki áll az egész
ügy hátterében, egészen véletlenül derült fény. Egy, az utcában lakó kislány,
amikor megtudta, hogy mi történt Megannel, elárulta az édesanyjának, hogy neki
is volt hozzáférési joga a tárhelyhez, sõt õ is küldött onnan üzeneteket, de nem
gondolta, hogy ezzel bárkinek is bajt okozna, hiszen egy felnõtt kérte meg rá.
Ez a bizonyos felnõtt Megan volt iskolai barátnõjének az édesanyja, aki így
akart bosszút állni a lányon. Lányával közösen kitaláltak egy hamis
személyiséget, elnevezték Josh Evansnek, és 18 éves alkalmazottjuk segítségével
felruházták minden olyan tulajdonsággal, amivel fel tudták kelteni egy gátlásos
tinédzser érdeklõdését. Lori D. és lánya, valamint néhány beavatott hónapokon
keresztül írogatott Megannek, aki édesanyjától kért engedélyt arra, hogy
egyáltalán visszaigazolja barátként a fiút. Tina Meier belenézett néhányszor a
levelezésekbe, majd megnyugodott, hiszen „Josh” semmilyen személyes adatot nem
szeretett volna tudni, nem kért telefonszámot, és nem tûnt veszélyesnek más
szempontból sem.
Néhány héttel Megan 14. születésnapja elõtt furcsa hangvételû üzenetek érkeztek,
Josh vádaskodni kezdett, és azt írta a lánynak, hogy minden kapcsolatot
megszakít vele, mert rosszul bánik a barátaival és becsapja õket. Megan sírva
kérte számon a fiút, hogy miért mond ilyet róla. Tina többször felszólította
lányát, hogy azonnal lépjen ki a programból és kapcsolja ki a számítógépet, de
mivel másik gyermekével elõre egyeztetett idõpontjuk volt egy orvosnál, így nem
tudta figyelemmel kísérni, hogy ez valóban megtörtént-e. Megan kicsivel késõbb
hívta õt teljesen kétségbeesve, azzal, hogy most már mindenhonnan gyalázkodó
e-maileket kap, és az adatai nyilvános portálokra kerültek fel. Édesanyja ismét
csak annyit mondott neki telefonon keresztül, hogy kapcsolja ki azonnal a gépet.
Hazaérve megnézte az üzeneteket, és számon kérte Megantõl, hogy miért válaszolt
durva hangnemben az e-mailekre. Megan sírva szaladt fel szobájába, édesapja sem
tudta megvigasztalni. Tina vacsorafõzés közben felment megnézni, hogy mit csinál
lánya, és ekkor találta meg a szekrényben, ahol Megan felakasztotta magát.
Mentõt hívtak, de már nem tudtak rajta segíteni, a kislány másnap meghalt a
kórházban.
A szülõk igyekeztek feldolgozni a veszteséget, próbáltak nem visszahúzódni, és
összejártak továbbra is a szomszédokkal. Még segítettek is a D. családnak abban,
hogy átmenetileg néhány bútoruk tárolására felajánlották saját garázsukat. Ezt
követõen tudták meg, hogy ki is volt az a bizonyos „Josh”. A két szülõ dühében
kiráncigálta a rájuk bízott egyik asztalt a garázs elé és baltával verték szét.
A jogrendszer furcsasága, hogy feljelentették õket károkozásért, amiért
felelniük is kell, de Lori D. és „csapata” megúszhatja a felelõsségre vonást.
Jogászok feszülten figyelik az ügy kimenetelét, ugyanis bármennyire elterjedt az
ún. „cyber-mobbing”, azaz mások gyalázása, sértegetése, célzott lejáratása,
becsapása az interneten, a jogszabályok még nem érték utol a realitást.
Missouriban azóta már elfogadtak egy törvényt, amely tiltja az online-mobbing
bizonyos formáit. További kérdéseket vet fel az, hogy mit keresett egyáltalán
egy 13 éves kislány a MySpace oldalon, hiszen a felhasználási feltételek között
a betöltött 14. életév szerepel. A szolgáltatók ugyanakkor szabadon kibújhatnak
bármilyen szankcionálás alól, hiszen a megadott adatok valódiságát nem tudják
(és nem is akarják?) semmilyen formában ellenõrizni.