Vissza a tartalomjegyzékhez


Ebéd az olajfa árnyékában
Új étteremlánc Magyarországon

A Vapiano távolról sem gyorsétterem, amelynek hallatán azonnal ellenérzésünk támad, közelről pedig pláne nem az. A Vapianóban mindig minden étel friss, és ezzel kapcsolatban nem jóhiszeműségünk az utolsó fogódzó, hiszen a látványkonyhában minden az orrunk előtt történik a saláták összeállításától a kifőzésre kerülő tészták gyártásán át a pizzák kisüléséig. Hihetetlenül hangzik, de még sorban állás sincs. Az étterembe érkező vendég egy chipkártyát kap, amelyre a pultnál az étel kiválasztása után a rendelése kerül, és amelyet távozáskor a kijáratnál olvas le a pénztár. Ha például olyan friss fügés pizzát választunk, amelyre miután megsült, pármai sonka kerül, és vaniliás akácmézzel van lecsorgatva, akkor (is) egy mobiltelefon nagyságú kütyüt kapunk kézhez, amely villogva rezeg, ha elkészült a mű, s mi addig kényelmesen élvezhetjük - mondjuk - parmezánforgácsos rukkolasalátánkat. De nézzük, mit kell átélnünk, ha tésztára fáj a fogunk?

 A mosolygós és bőbeszédű szakács steril wokot ragad, abba extra szűz olivaolajat fröccsent, és gyorsan felteszi az utcai kirakatban helyet foglaló pastamanufaktúrából épp’az imént beérkező nyers tésztát főni. Közben arról faggat, mihez lenne kedvünk, és hogy a kezével mit művel a tűzhely fölött, azt már csak lassításban visszatekerve láthatnánk: a wokba friss húsdarabok és zöldségek kerülnek, majd szószok, fűszerek, s mire mindez eléri az „üzemi hőmérsékletet”, a kifőtt tészta is a wokba kerül, még rottyan egyet, kész. Az étterem közepén növő olajfa alatt helyet foglalva megilletődünk, hogy milyen kedvesek itt velünk: az asztal közepén kis cserépben friss fűszernövények zöldellnek, ha választott fogásunkra magunk szeretnénk feltenni a koronát. Persze nem ér senkit csalódás, amikor kis idő múltán rájön, minden asztalon van ilyen virágcserép. Így is kedves.
Noha a Vapiano név olasz hátteret sejtet, a történet mégsem ott, hanem Hamburgban kezdődött mindössze öt éve. A négy tulajdonos olyan mediterrán éttermet kívánt nyitni, ahol a vendégek eredeti olasz receptek alapján készült ételeket kaphatnak gyorsan, ultramodern környezetben. A belső arculat kialakítását így rábízták a Swatch korábbi vezető tervezőjére, az arisztokrata, sztárdizájner, Matteo Thunra. A Vapianóban a belsőépítészet és a berendezés a komplex élmény része. Míg a mester alkotott, addig a tulajdonosok olyan bővíthető rendszeren kezdtek gondolkodni, amely bármikor, bárhol a világon felépíthető, és sikeresen üzemeltethető. Az elmúlt öt év fejlesztései a szisztéma életképességét igazolták: mára mintegy 40 éttermük működik világszerte többnyire franchise-rendszerben.
A szolgáltatás lelke az a fajta minőségi vendéglátás, amelynek legfőbb célkitűzése nem a profit, hanem a vevőelégedettség. Ennek semmilyen szinten nem látszik ellentmondani az a tény, hogy a budapesti étterem napi 1000-1500 vendég befogadására alkalmas.
S hogy milyen a hangulat? Milyen lehet a hangulat egy olyan étteremben, amelyik óránként 200-250 vendéget szolgál ki? Nem kifejezetten az a lánykérős hely: vidám, forgalmas, zajos és nagyon illatos. Néhány napja Budapesten is megnyitott az első Vapiano étterem a Fashion Street végében. (x)