Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Szilárd
Lapzárta
Nem fogynak a politikai napilapok

Minden magyar napilap olvasottsága visszaesett az idén. Sokan a hagyományos újságírás haldoklásáról beszélnek, mások szerint a nyomtatott napilapok olyat tudnak nyújtani, amit más médiaeszközök nem, így a visszaesés ellenére is valószínűsíthető a túlélés.

A legkritikusabb helyzetben a magyar politikai napilapok vannak. Súlyos visszaesést könyvelhet el a többszörös létszámleépítésen átesett Népszabadság, amelynek az értékesített példányszámai egy év alatt 14 százalékkal csökkentek, így a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai szerint ma valamivel több mint 123 ezer példány kelt el a hajdan piacvezető lapból. Mivel a Népszabadság versenytársai is jelentős példányszámcsökkenést tudnak maguk mögött, sokan a politikai napilapok alkonyáról beszélnek.
„Az egész világon visszaesőben vannak az úgynevezett hagyományos napilapok” - nyilatkozta lapunknak György Péter esztéta, az ELTE docense. György Péter szerint a magyar napilapok pártossága, valamint az internetes hírközlés elterjedése miatt az emberek egyre jobban elfordulnak az írott sajtó hagyományos formájától, ezért a klasszikus napilapok ideje lassan lejár. „Magyarországon ez a folyamat gyorsabban megy végbe” - állította György Péter.
Árnyaltabban látja a helyzetet Máth András, a Ringier Kiadó kutatási igazgatója. „Amikor a televízió feltűnt, a mozi haláláról kezdtek beszélni, ami nem történt meg, most hasonló a helyzet az internetes újságírás térnyerésével is” - vélte a kutató. Máth András szerint a nyomtatott napilapok olyat tudnak nyújtani, amit az internetes újságok nem: hosszabb elemzéseket publikálnak, egyre nagyobb teret engednek a véleménynek. Másrészt egyre kevesebb rövidhírt közölnek, mivel azokat az olvasók az internet segítségével már úgyis tudják. Ez a tendencia a hazai piacon is egyre jobban érezhető. Emellett Máth András úgy véli, hogy a magyar lakosságnak a politikától való elfordulása is komoly szerepet játszhat a nagy múltú lapok visszaesésében.
Nem zártak jó félévet a bulvárlapok sem. A Blikk továbbra is a legkelendőbb nem ingyenesen terjesztett napilap a durván 230 ezres eladott példányával, ám ez is 2 százalékos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest. Kismértékben, nagyjából 66 ezerre csökkent a korábban Színes Bulvár Lap, újabban Bors néven megjelenő lap példányszáma. A bulvárpiac harmadik szereplője, a Napi Ász a Népszabadságnál is nagyobb visszaesést produkált: 20500-ról 17500-ra zuhant a példányszáma.
„A bulvárlapok megtorpanásából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni” - magyarázta Máth András. A kutató szerint a bulvárlapok ki vannak szolgáltatva a közélet szenzációinak, illetve a kereskedelmi tévék sikerének, és mivel ezek a források nem szolgáltattak elegendő anyagot az elmúlt félév során (például nem futnak a nagy nézettségű valóságshow-k és kvízműsorok, bulvár szempontból kissé kimerült a jelenlegi programválaszték) a bulvárlapok nem tudtak igazi szenzációval előrukkolni. Így törvényszerű volt, hogy az olvasók érdeklődése csökkent a bulvársajtó iránt, ám ez a visszaesés átmenetinek bizonyulhat.
A politikai, illetve bulvárlapok gyenge mutatóival szemben az ingyenes újságok komoly sikereket értek el. A hetilapok közül a Budapesti Piac tovább növelte olvasottságát, és már 851430 példányszámnál jár. A Metro olvasottsága a többi napilaphoz hasonlóan ugyan visszaesett, de 323954 példányszámával így is a legolvasottabb napilap.
Az ingyenes újságok térnyerése világtrend, az elmúlt öt évben megháromszorozódott a számuk. Ennek ellenére nem várható, hogy Magyarországot elárasztanák a hirdetésekből élő lapok.
„London négy ingyenes napilapot bír el, a magyar piac kettőt, legfeljebb hármat” - vélte Máth András. Az eddig egyeduralkodó Metro egén felhőket jelez, hogy Közép-Kelet-Európában is megjelentek a kihívók, elsősorban a Blikket és a Népszabadságot is magáénak tudó Ringier leányvállalatai révén.