Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Suchman Tamás eladja a Balatont

„Fordulat állt be a Balatonnal kapcsolatos közgondolkozásban, újra divat lett a magyar tengerrel foglalkozni” - állította lapunknak adott interjújában Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, aki szerint ha sikerül meglovagolni a kedvező trendet, akkor a magyar tengerrel kapcsolatos „másfél évtizede rossz és negatív közvélekedés” megváltozhat. Mint mondta: ha sikersztori lesz a Balaton, az jelentősen megdobja a GDP-t.

Egyre több cikk jelenik meg arról, hogy telt ház van a Balatonon, illetve hogy a régi, lepusztult, „szocreálos” üdültetéshez képest változott a magyar tenger arculata, egyfajta „minőségi ugrás” történt. Reálisak ezek az értékelések? Milyen szezon várható a Balatonon?
- Úgy néz ki, hogy fordulat állt be a Balatonnal kapcsolatos közgondolkozásban, újra divat lett a magyar tengerrel foglalkozni, és a média sem fanyalog már, mint pár évvel ezelőtt, hanem pozitív hírek is szólnak rólunk. Jól teszik: a nemzeti kincsünk propagálása közcélú, közszolgálati feladat. Ennek persze a remek időjáráson túl több oka is van. Egyrészt Horvátország kifújt, hiszen kiegyenlítődtek az árak, és ma már sokan meggondolják, hogy érdemes-e napokat utazni az Adriára.
Most a fejlesztésekkel azt kell elérnünk, hogy az üdülő vendégek ne csak most, egy föllángolásból, hanem hosszú távon is használják ki a Balaton adta lehetőségeket. Baloldali politikusként meg azt mondom, hogy a magyar népnek igenis szüksége van ugyanúgy, mint más ország fiainak, hogy pihenjen. Az elmúlt másfél évtizedben visszaesett a belföldi, a szakszervezeti üdültetési rendszer, megszűntek az úttörő-, KISZ- és ifjúsági táborok. Százezrek nem tudtak hol pihenni. És újra ott tartottunk, mint 1919-ben, amikor több százezer magyar gyermek még soha nem látta a magyar tengert.

Az arculatváltásban mi a tudatos elem?
- Többszintű fejlesztések zajlanak. Egyrészt cél a magas színvonalú, de megfizethető turizmus fejlesztése. Emellett különleges akciókat szerveznek, ilyen a nyugdíjasok elő- és utószezonbeli üdültetése, mellyel a szezont lehet „tágítani”. Jelentősen fejlődött a négy- és ötcsillagos szolgáltatások köre, így eséllyel lehet magas színvonalú ellátásokkal a déli tengerektől visszahódítani Nyugat-Európát. Mivel gond volt, hogy eső esetén kevés alternatív program közül választhattak a vendégek, ezért ezen is változtatni kellett. Hihetetlen programokat lehet a Balaton mentén megszervezni akkor, ha költünk erre pénzt. Egyetlen példát mondok: 168 római villának a romja van a föld alatt Alsópáhoktól Balácapusztáig. Egy római túrát lehetne szervezni, és így nem kell ezért Olaszországba utazni. Kulturális fővárossá lehet tenni a Balatont.
A fejlesztési irányokat a kormányzat támogatja, uniós forrásokból el lehet kezdeni. És külön szerencse, hogy a környékbeli régiók és az önkormányzatok politikai hovatartozástól függetlenül össze tudnak fogni a tó érdekében a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal. Így újra van gazdája a Balatonnak, ezenkívül 110 milliárd forint fejlesztési támogatás is rendelkezésre áll. Ráadásul minden forintnyi támogatáshoz még egy vagy két forintot lehet szervezni, így jelentős hatása lesz ezeknek a projekteknek.
Konkrétan mit jelentenek ezek a programok?
- Természetesen a Balaton rendben tartása, a strandok, a tó vízminősége, a kikötők, a magas part fejlesztése és karbantartása tartozik ide. Emellett a vendéglátás feltételeinek javítása, a szállodák rekonstrukciója és újak építése a hozzájuk szükséges infrastruktúra megteremtésével, beleértve a közlekedést, továbbfejlesztve a repülő-, a busz- és vasúti közlekedést, illetve a hajózást.
Ha ez a feltételrendszer megvan, hogy jó a víz, szépek a strandok, kiváló a vendéglátás és a kereskedelem, akkor lehet elvárni, hogy a befektető azt mondja: ide érdemes befektetni. Nem az uniótól érkezett pénz elosztása a művészet, hanem a pénznek a jó felhasználása.
A célom az, hogy elérjük: az összes idegenforgalmi bevétel egyharmadát hozza a Balaton, ami majdnem megfelel a GDP három százalékának. Ha kellően jól, célzottan használjuk fel a lehetőségeinket, és meg tudjuk szerezni a befektetői pénzeket, csak itt a Balatonon egy százalékkal növelhető a GDP, ami óriási összeget jelent.
Ez így grandiózusnak tűnik, de számomra még nem biztos, hogy a Balaton sikersztori.
- A jó tendencia látható. Ha a vendégek azt látják, hogy a helyiek törekszenek arra, hogy az adott üdülőhelyet fejlesszék, egyre magasabb színvonalon szolgálják ki őket, akkor tartós úticéljuk marad a Balaton. Az „áttöréshez” ez kell.
Éppen ezért szakmai alapon szeretnénk megőrizni ezt a jó trendet. A Magyar Tudományos Akadémiához és más magas színvonalú szakmai műhelyekhez fordultunk, és öt kérdésben konferenciákat indítottunk el. Az első és legfontosabb a Balaton élővilágával foglalkozó eszmecsere, mert ha a Balaton „meghal”, akkor nem fejleszt itt senki. A második téma a Balaton vízminősége, ami ha nem jó, akkor nem jön senki. Harmadik a Balaton terhelhetősége, ami azért fontos, mert ha nem tudományosan megalapozott a fejlesztés, akkor „kipukkanhat” a Balaton-lufi. A Balaton építészeti vonatkozásai is hasonlóan fontosak, mert szépnek is kell lennie. A sorozatot egy tudományos konferenciával zárjuk januárban, mely a Balatonnal mint fejlesztési területtel foglakozik. Mikor ezekkel megleszünk, akkor az eredményeket egy kiadványban összegezzük, és elindulunk a világban.
Öt országban szeretnék nemzetközi befektetői fórumot szervezni: Amerikában, Londonban, Párizsban, Németország két városában és Bécsben. A roadshow-val a külföldi befektetőknek és befektetési alapoknak szeretnénk felkelteni az érdeklődését.