Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Beduin tippek hőség ellen

A mérsékelt égövhöz szokott magyarok láthatóan nehezen állnak át a hazánkban jó ideje tomboló afrikai forróságra. A Velencei-tónál például mindennapos látvány délidőben a vízparton kóválygó kisgyerek - fedetlen fővel, ruhátlanul. A magyarok nyaralási szokásai, amelyek még egy-két évtizede is elmentek, ma már halálosak lehetnek: reggel irány a strand, aztán többórás himbálódzás a gumimatracon, fürdés, hűsítőnek lacikonyha, sör, lángos, kolbász, majd ájulás a napon, este irány a diszkó… A tőlünk délre és keletre lakó népek józanabbak a hőségben, szokásrendszerükből bőven lenne mit átvennünk.

„Életünkben először mentünk Görögországba a nyáron - meséli a huszonöt éves Zita. - Amikor megérkeztünk a tengerparti falucskába, első reggel fogtuk a holminkat, és kimentünk a strandra. Feltűnt, hogy nincs ott egy lélek se. Aztán egyre erősebb lett a forróság, a homok égetett, mi meg ott gubbasztottunk mind az öten az egy szem napernyő alatt a néptelen, izzó tengerparton. Egész nap vártuk, hogy mikor jönnek a strandolók. Valószínűleg messziről látszott, hogy magyarok lehetünk. Aztán úgy hat óra tájban hirtelen fékcsikorgás hallatszott: az est beálltával elkezdett benépesülni a strand.”
Nem véletlen, hogy az arab országok többségében délután megáll az élet: egy és négy óra között például illetlenség üzletfelet vagy ügyfelet telefonon felhívni, a boltok, hivatalok többsége ilyenkor bezár. Ez a szieszta, amelynek magyarországi bevezetéséről a napokban kezdeményeztek népszavazást. Az arabok köztudomásúlag nem munkamániások - aki megtapasztalja a 40-50 fokos nappali forróságot légkondi nélkül, az rájön arra, hogy miért. „Hogyan viselik a damaszkusziak a hőséget?” - kérdem egy kint élő ismerőstől. „Sehogy - hangzik a válasz. - Végigfőzik a napot, délután három óra körül teleeszik magukat, többnyire fűszeres, nehéz ételekkel, azután sziesztáznak. Estére magukhoz térnek, mivel éjszakára lehűl a levegő. A városok akkor élnek, benépesülnek az utcák és a kávéházak.”
„Az itt élő emberek generációk százain keresztül megszokták, hogy együtt éljenek a nagy hőséggel, és káros hatásait igyekezzenek csökkenteni - fogalmazott kérdésünkre dr. Méray Judit, aki három évig dolgozott az Egyesült Arab Emírségekben egy nagy kórház nemzetközi orvosgárdájának tagjaként. - Nyáron a hőmérséklet néha meghaladja az 50 Celsius-fokot, és még téli éjszakákon is ritkán hűl a levegő 12-13 fok alá. A tengerpart mellett a magas páratartalom miatt nyomasztóbb a hőség, beljebb, a sivatag közelében már szárazabb a levegő, és szinte mindig fújdogál egy kis enyhítő szellő is.”
Déltájban aki csak teheti, a hűvösebb épületekben marad. Egy ottani rendelkezés megtiltja a szabadtéri foglalkoztatást akkor, ha a hőmérséklet 50 Celsius-fok fölé emelkedik, csakhogy ezt sohasem mérik. Hőmérőt sem nagyon lehet kapni sehol. „Az egyik hazautazásomkor vásárolt itthoni hőmérő később a kocsim csomagtartójában magától felrobbant, egy magnókazetta pedig alaktalanra olvadt” - meséli az orvosnő.
Már az állattenyésztő beduinok sátrai is nyújtottak bizonyos védelmet a nap erős sugárzása ellen, ugyanakkor a vastag szőttes sátorlapok erre kialakított részének megemelése a szellőzést is lehetővé tette. A letelepedett arab népesség már a kezdetleges kunyhókban, majd később a palotákban is ún. „széltornyokat” alkalmazott, melyek merőlegesen elhelyezett lapjaik révén folyamatos légjárást, jó szellőzést biztosítottak. Az emirátusokban a széltornyokat ma már legfeljebb építészeti díszítőelemként alkalmazzák, hiszen minden helyiség (legyen az akár a legkisebb barakk vagy portásfülke) légkondicionált. A teljes körű klimatizáció bevezetése előtt a mai Egyesült Arab Emírségek területén élő emberek is inkább alvásra használták a nap legmelegebb óráit. A szabadtéri piacokon, a fedett vásárcsarnokokban (szuk) este kilenc óra tájban a legnagyobb a forgalom. A légkondicionált üzletek is késő estig nyitva tartanak.
„Az arab férfiak öltözete is célszerű - írja Méray Judit -, fehér, szellős (kiváló, nem átlátszó, de jól szellőző anyagból készült) ingszerű ruha (burnusz, dish-dash), mely visszaveri a sugarakat, és alatta jól szellőzik a test. Fejük eltakarását nem csupán a mohamedán vallási előírás, hanem az ésszerűség is diktálja: a karikával rögzített vagy lazán hátrakötött kendő a nyakat is árnyékolja, és kiváló védelmet biztosít a napszúrás ellen.”
„Ivóvíz-automata mindenütt található, és a legtöbb ember maga is folyamatosan hord magánál műanyag palackban vizet. A kis adagban fogyasztott, de erős, meleg teának is jelentős szerepe van a hőség hatásainak elviselésében - például beindítja a szervezet hűtő reakcióját. Az emirátusokban már hajnalban öntözőcsövek milliói ontják a vizet az ápolt utcai kertekre, ami hozzájárul a városok kellemesebbé tételéhez, a hőség elviselhetőbbé válásához” - fogalmaz a doktornő.