Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Mikor a miniszter Hollandiába utazott
Még veszteséges az a rendszer, amit az SZDSZ ajánl

Politikusok - köztük Horváth Ágnes szakminiszter - és újságírók alkották azt a delegációt, melyet az SZDSZ utaztatott ki Amszterdamba, hogy Hollandia egyik legjobb kórházában tanulmányozzák és reklámozzák az ország több-biztosítós egészségügyi rendszerét, melyet a liberálisok mintának tekintenek.


Fotó: MTI

A Benelux állam polgárainak üzleti biztosítókkal (37 ilyen van) kötelező szerződést kötniük az úgynevezett alapellátási csomagra. Az SZDSZ ezt a modellt adaptálná, azzal a különbséggel, hogy nálunk nem szűnne meg az állami biztosító (ma Országos Egészségbiztosítási Pénztár), hanem átalakított feladatkörrel egyik szereplője maradna a versengő egészségbiztosítási piacnak. A liberálisok ezt nevezik „vegyes modellnek”, mivel mind a magántőke, mind az állami tulajdon szerepelne benne.
Az előadások helyéül a szervezők a dél-amszterdami OLVG kórházat választották, amely az elmúlt négy évben háromszor nyerte el Az év legjobb kórháza címet. A high-tech intézmény, amely leginkább egy minőségi szálloda, egy nem hivalkodó bevásárlóközpont, illetve egy igényes konferenciaközpont keverékének tűnt, évente 220 millió euróból (mintegy 55 milliárd forintból) gazdálkodik. A költségvetésük 5 százalékát tudják fejlesztésre „félretenni”, amit az intézmény vezetői kevésnek tartanak. (Magyarországon a kórházak jelentős része tartozásokkal küszködik.) A tényszerűséghez az is hozzátartozik, hogy Hollandiában két éve vezették be a több-biztosítós rendszert, míg a kórház jóval korábban épült, a gyógyítás színvonala, a kórház felszereltsége tehát nem a modellváltástól magas.
A hollandok maguk döntik el, kivel szerződnek, de valamelyik magántulajdonú biztosítóval kötelező szerződést kötniük. A polgárok öszszetett biztosítási díjat fizetnek: egyrészt a munkáltató 5,8 százalékos járulékot, az állampolgárok pedig fix díjat (a kormány ezt évi 1100 euróban maximálta) utalnak a biztosítóknak. Hollandiában már a magánbiztosítók megjelenésének évében csökkent a betegek által fizetett egészségügyi járulék, a hollandok a verseny miatti árengedményeknek köszönhetően az 1100 euró helyett évente átlag 1025 eurót (körülbelül 250 ezer forint) fizetnek be egészségbiztosítási díjként. Egyébként a biztosítók csak az alapellátás finanszírozását vették át, a különleges beavatkozásokról, az idősekről és a fogyatékosokról egy állami alap gondoskodik.
A rendszer jutalmaz: ha valaki egészségesen él, és emiatt nem vesz igénybe szolgáltatást - magyarán: nem jelent költséget a biztosítónak -, akkor idén 250 eurót kap vissza. Ezen változtatnak, jövőre 150 eurónyi vizitdíjat írnak jóvá számukra. (A szakértők szerint a hollandok nem csak az 1000-1110 eurót fizetik. Ebbe nem tartoznak még bele a komoly betegségek /daganatok, transzplantáció/. Ha mindent összeadunk, akkor - egyes szakértők szerint - évi 5000 euró, mintegy 1,2 millió forint a hollandok egészségügyi költsége, szemben a magyar 1100 eurós, mintegy 270 ezer forint körüli összeggel.)
Paul von Rooij, a holland egészségbiztosítók szövetségének elnöke elmondta: hatvan évig halogatták az egészségügyük megreformálását, mivel minden kormány, amely belefogott a két évvel ezelőtti időpontig, belebukott az átalakításba. Jelenleg egyetlen biztosító sem nyereséges, és 2007-ben sem éri el a szerződési díj a kiadásokat. Nem szeretnék a biztosítók, de a veszteségek miatt felmerült, hogy az alapcsomagot szűkítenék, azaz kivennének bizonyos kezeléseket belőle, amiért vagy külön fizetni kell majd, vagy lehetőség lesz újabb összegért kiegészítő biztosítást kötni.
A hollandok 90-95 százaléka amúgy is kiegészítő biztosítási csomagot köt, amelyből például a fizioterápiás, a fogászati vagy a pszichiátriai ellátást fedezik. A legnagyobb gondnak azt tartják, hogy sokan - a rendszer kötelező jellege ellenére - nem kötöttek biztosítást, illetve kötöttek ugyan, de nem fizették ki a szolgáltatást.