Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Elöljáró, jó példával
Magát tette lapátra a polgármester

Menesztette magát egy Bács-Kiskun megyei falu, Harkakötöny polgármestere. Győri Endre jó példával akart elöl járni, ezért saját státusát is megszüntette a helyi általános iskolában. Miután a polgármesterséget társadalmi munkában látja el, ő lehet az ország első „munkanélküli” településvezetője.


Fotó: S. I.

„A bejárattal szemben lévő osztályteremben találja a polgármester urat, ott tanul a gyerekekkel” - igazít útba a takarítónő a harkakötönyi általános iskolában. Győri Endrével a polgármesteri hivatal helyett ide beszéltük meg a találkozót, mivel délutánonként napközis tanárként dolgozik. Egyelőre. Merthogy áprilisban az iskolai leépítések keretében három másik pedagógussal együtt a saját maga menesztését is előterjesztette az önkormányzati ülésen, amit a testület meg is szavazott. Jelenleg felmondási idejét tölti.

Ő vagy egy kétgyermekes családanya

„Egyrészt példát szeretnék mutatni, hogy a jövőnk érdekében igenis kell áldozatokat vállalni, másrészt, ha nem én állok fel, akkor egy kétgyermekes családanyát kellett volna elküldenünk. Ezt pedig nem akartam” - magyarázza szokatlan döntését a polgármester, miután az iskola ebédlőjében helyet foglalunk. Nem hatásvadász üres szólam, amit mond: Győri Endre ugyanis - bár jogilag megtehetné - nem „húz” háromszázezres havi nettót az alig ezerfős település vezetéséért. „Már a kampányban is megmondtam, hogy csak társadalmi munkában vállalom a polgármesteri tisztséget. Miután megválasztottak, kiderült, törvény írja elő: minimális tiszteletdíjat mindenképpen kapnom kell. Így jelenleg nettó 40 ezer forintot veszek fel havonta, plusz 18 ezer forint benzinpénzt” - mondja. A pedagógus végzettségű településvezető tehát - ha úgy nézzük - nem csinált bomba üzletet a polgármesterséggel. Ellenkezőleg. Korábban ő volt az iskola igazgatója, ám megválasztása után összeférhetetlenség miatt le kellett mondania. Most pedig az iskolából is „repül”.
„Az öt hónapos felmentési idő letöltését követően kapok további öthavi béremnek megfelelő végkielégítést, aztán pedig szükség esetén munkanélküli segélyért is folyamodhatok” - jegyzi meg nevetve. Ebben az esetben ő lenne az ország első „munkanélküli” polgármestere. Persze ezt nem feltétlenül akarja megvárni, egy vállalkozás beindítását tervezi.

Lépéskényszerben a falu

A vajdasági származású, har-mincnyolc éves Győri Endre 1995-ben tanári diplomával a zsebében került a dél-alföldi községbe: itt kapott állást. Két év elteltével igazgatóhelyettes, 2005-től megbízott igazgató lett. A fiatalember nem-csak munkahelyén, hanem a helyi közéletben is aktivizálta magát, igaz, eleinte csak civil vonalon, mert a politika - ahogy mondja - nem vonzotta. Halkan hozzáteszi: ez azóta sem változott. Polgármester is csak azért lett, mert egyrészt megkeresték, hogy miért nem vállal szerepet az önkormányzat munkájában, másrészt úgy gondolta, így többet tud segíteni.
„Annak idején nagy lendülettel kezdtünk dolgozni a faluért. Létrehoztunk egy alapítványt, nyári táborokat szerveztünk a gyerekeknek, kialakítottunk egy tanösvényt a tavunk körül. 2002-ben képviselőnek is megválasztottak, én kaptam a legtöbb szavazatot. Azonban néhány hónap múltán lemondtam a mandátumomról, mert az akkori vezetéssel nem tudtunk egy húron pendülni” - meséli. Úgy véli, a falu helyzete már akkor megkívánta volna a drasztikus megszorításokat, ám ennek érdekében a testületnek szakítania kellett volna a „mindenkivel legyünk jóban” mentalitással.
„Elismerem, hogy egy kistelepülésen nehéz úgy megváltoztatni a dolgok menetét, hogy abból ne legyenek sértődések, még akár rokonok vagy közeli jó barátok között is. Ezt az árat azonban meg kell fizetni” - vélekedik Győri Endre. Példaként említi, hogy az idősek otthona éveken keresztül két telephelyen működött, 10-10 ellátottal, akikhez - a törvényi előírásoknak megfelelően - 12 szociális munkást kellett alkalmazni. Mindez több mint 12 millió forintos veszteséget okozott évente, miközben egy telephelyen működve elég lett volna 6 főt alkalmazni. A napokban meghozott testületi döntés értelmében az egyik intézményrészt átadják a megyei önkormányzatnak, amely megszünteti azt, a másik épületet viszont kibővítik, és további nyolccal növelik a befogadóképességét.
Hasonló átszervezések és leépítések során idén összesen 16 fővel csökkentik az önkormányzati dolgozók számát. A bérterhek csökkentésére szükség is van, hiszen a falu 300 milliós költségvetésében 70 millió forintos a hiány.

Építkezés kalákában

Győri Endre reméli, hogy példája ragadós lesz, és sikerül összefogásra buzdítania a falut. „Mivel nincs pénz a szociális otthon épületének bővítésére, a munkát kalákában fogjuk elvégezni. Remélem, legalább a képviselők ott lesznek” - jegyzi meg. A polgármester nem-csak az önkormányzat gazdasági konszolidálását tartaná sikernek, hanem azt is, ha növekedne az érdeklődés a közügyek iránt. Szerinte egy helybeli - még ha a politika taszítja is - nem lehet közömbös a települése ügyeivel kapcsolatban, ő legalábbis „ezt hozta otthonról”. „Nálunk a testületi ülésen mindenki szót kap, aki kér, hiszen nem csak nekünk lehetnek jó ötleteink” - említ egy másik sajátos elemet településvezetési technikájából.
Ötletből ennek ellenére sincs sok. A polgármester azt mondja, a falusi turizmusban és vállalkozások betelepítésében gondolkoznak. Tegyük hozzá: mint a térségbeli települések csaknem mindegyike. Bár Harka-kötönyben négyen indultak ősszel a polgármesteri címért, nem biztos, hogy Győri Endre a legirigyeltebb ember a településen. „Ha előre látta volna az összes nehézséget, akkor is indult volna a polgármesterségért?” - kérdezem. „Hát persze, miért ne?” - jön az egyértelmű válasz.