Vissza a tartalomjegyzékhez

Vígh Gábor
Irány a Balaton

EU-százmilliárdok, golfpályák és minden igényt kielégítő szállodák az ígéretekben, miközben paródiák születnek arról, hogy vizezik a sört a bódékban, romlott a fagyi, és ugyanennyi pénzért Horvátországban már tengerparti szállodában lehet nyaralni. Néhány ellentmondás a Balatonról, ahol a májusi szép idő miatt idén hamarabb indult meg
a szezon.


Fotó: Somorjai L.

A tó felkoszorúzása óta a 125. vitorlásszezon is megkezdődött Balatonfürednél. Most már csak jól fizető turisták kellenének, akik idén újra bizalmat szavaznak a magyar tengernek. Az ír Ryanair és a német Germanwings légitársaság is indít közvetlen járatokat Sármellékre, ez utóbbi június 18-ától heti két alkalommal utaztat, a repülőtéri illetékkel együtt is mindössze 49 euróért. A Fly Balaton nemzetközi repülőtérnek egyébként tavaly 70 ezer utasa volt, míg az idei év első hónapjában már több mint 24 ezren választották úti célul a balatoni repülőteret. A tavaly idelátogató 3,2 millió német turista száma idén akár növekedhet is, hiszen a Der Tagesspiegel című tekintélyes napilap külön mellékletben foglalkozik a Balatonnal és az RBB közszolgálati rádióállomás is műsort szán a magyar tenger bemutatásának.
Május hónap más események miatt is sorsforduló lehet a Balaton történelmében, ugyanis most rendezték azt a konferenciát, amelyen Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter és dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke bemutatták a 2007-2013 között megvalósítandó Balatoni Zászlóshajó Programot. A tervezet célja a térség színvonalának emelése mellett igényes, exkluzív üdülő-, lakó- és munkakörnyezet megteremtése, a gyógy- és termálvízhez kötődő turizmus fejlesztése, strandfejlesztések, valamint a vitorlázás infrastrukturális feltételeinek javítása. Mindez 240 milliárdot tesz ki. Ez az elkövetkezendő 6 évben reálisnak is tűnhet, feltéve hogy megérkezik hozzá a közel 100 milliárdos európai uniós pénz. Középtávú programban gondolkodva további 160 milliárdra van azonban még szükség. Az állam vállalja a legkisebb szerepet, az önkormányzatok és a magánszféra döntő hányaddal kell hogy részt vegyen ebben a tevékenységben - mondta el a Heteknek a programról Suchman Tamás. Az elnök hozzátette, hogy nemcsak a főszezonban szeretnék az idelátogatókat fogadni, hanem az is cél, hogy legyen tíz-tizenkét olyan nagyobb város, ahová egész évben érdemes utazni. A tó eddig a nemzeti jövedelem turizmusból származó 10 százalékának egyharmadát adta.
A víz minőségéért felelős szakemberek évtizedek óta vizsgálják a Balatonban a mikroszkopikus algák burjánzását. Ennek segítségével meg lehet állapítani a víz minőségét. Dr. Vörös Lajos, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója elmondta, hogy „a Balaton vízminősége évek óta kitűnő, még a legmelegebb időszakokban sincs a kritikus értékek közelében”. A szakember hozzátette, hogy sok milliárd forintot fordítottak az elmúlt másfél évtizedben a víz minőségének javítására, így ma harmadannyi alga található a magyar tengerben, mint tíz évvel ezelőtt. A kutató szerint a jövőben sem kell félni, legyen meleg vagy hideg, a tó vize tartósan kiváló állapotban marad. Ennek ellenére a szezon kezdetén nagy felháborodást okozott, hogy nincs elég hal a vízben, ennek köszönhetően le kell venni az étlapokról a turisták egyik kedvencét, a süllőt. Ez a probléma is megoldódni látszik azonban, ugyanis a Balatoni Halászati Zrt. szakemberei összesen több mint 900 ezer süllőivadékot telepítenek a tóba, a tavasszal telepített 250 ezer csuka mellé.
A balatoni ingatlanpiacról rendre ellentmondásos hírek látnak napvilágot. Annyi bizonyos, hogy a többmilliárdos infrastruktúra és ingatlanfejlesztésnek köszönhetően az elmúlt években egyre nagyobb kereslet van a balatoni ingatlanok iránt. A vásárlók többsége a fővárosból és vidéki nagyvárosokból érkező nyugdíj előtt álló vagy családos, akik hozzátartozóik nyaralási nehézségeit próbálják megoldani az ingatlanokkal. Bár a környéket erős túlkínálat jellemzi (a sok új építésű lakóház mellett egyre többen adják el családi házaikat, lakásaikat is), optimisták az ingatlanforgalmazók. Szerintük az egyre dráguló horvátországi ingatlanárak hatása és az autópálya révén hamarabb elérhető Balaton újra felkeltette a magyarok érdeklődését. Szerencsére a kontinens legnagyobb völgyhídját is átadják végre az M7-es autópályán, Zamárdi és Balatonszárszó között.
A 41,5 milliárd forintból épülő 88 méter magas viaduktot augusztusban vehetik birtokba az autósok.
Ha az utakon nem is lehet gond a forgalommal, könnyen megeshet mindez a vízen. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. ugyanis a napokban kínálta eladásra a Balatoni Hajózási Zrt.-t. A 48,99 százaléknyi részesedést nyilvános, egyfordulós pályázaton kívánják értékesíteni, 1,65 milliárd forint minimális áron, ami igencsak meglepte a többségi tulajdonost, a tópart 22 önkormányzatát.
A települések még 2001-ben, ingyen jutottak hozzá a pakettekhez, és azóta többször próbálták megvenni a maradék részvénycsomagot, de eddig nem sikerült tető alá hozni a megállapodást. Balázs Árpád, Siófok fideszes polgármestere elmondta, hogy még vételi ajánlatot sem kaptak, pedig a tulajdonostársakat jog szerint illeti meg a vásárlás lehetősége. „Így nem fogjuk tudni garantálni a hajózási tömegközlekedés fenntartását és az olyan közszolgáltatásokat, amelyek önkormányzati feladatkörbe tartoznak” - közölte a hírt Balázs Árpád.