Vissza a tartalomjegyzékhez

Pátkai Mihály
Zöldség az egész
Vegánok, levegőevők: életveszélyes vegetáriánus kultuszok

Képzeljük el egy pillanatra: milyen lenne, ha soha többé nem ehetnénk nemcsak sonkát, szalámit vagy rántott húst, de még fagylaltot, vajat, joghurtot, sajtot, tojást és cukrot sem. Nincs több torta, nincs több rántotta. Nem ihatnánk többé tejet. Ezt hirdeti ugyanis a vegetarianizmus egyik legszigorúbb ágát képviselő veganizmus. A vegánok azok, akik nem esznek semmi olyan élelmiszert, amely állati eredetű… A kultikus étkezési hóbort már számos ember - köztük gyerekek - életét követelte.

Az Angol Vegán Társaság (British Vegan Society) meghatározásában a „veganizmus” olyan filozófiai irányzat, amelynek követői minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy életük során ne támogassák az állatok „kihasználását” és az állatokkal szemben elkövetett erőszakot. Ezért nem fogyasztják el az állati eredetű élelmiszereket, és nem hordanak állati eredetű ruhákat. A vegánok többsége nem támogatja az olyan iparágakat sem, ahol az állatokat kihasználják - elutasítják a cirkuszokat és állatkerteket, de az olyan cégek termékeit is, amelyek állatokon végeznek kísérleteket.
A vegetarianizmus szószólói szerint a hús nélküli táplálkozás az egészséges, hosszú élet titka. Ugyanakkor egy százéves embereket vizsgáló felmérés megállapította, hogy az ezerkétszáz résztvevő közül csak négyen voltak vegetáriánusok! Az is közismert, hogy a hinduk már évezredek óta gyakorolják a vegetarianizmust - mégsem élnek hosszabb ideig, mint húsevő kortársaik…
Dr. William T. Jarvis professzor szerint a vegetáriánusok ideológiájuk alátámasztásához öt alapvető érvre szoktak támaszkodni: 1. Minden élet szent, és ezért minden élőlénynek jogában áll életben maradni. 2. Az emberi test anatómiája arra utal, hogy eredetileg nem húsevők vagyunk. 3. Az állatok levágása „lealacsonyító” tett. 4. Az állattartás nem gazdaságos tevékenység. 5. Az állatok húsa egészségtelen, mivel mérgező anyagokat tartalmaz.
Alaposabb vizsgálat után azonban kiderül, hogy a hangzatos állítások nem állják meg a helyüket. Ha abban hiszünk, hogy minden élet szent, akkor engednünk kellene a szúnyogokat, hogy terjesszék a maláriát. Engednünk kellene a kígyókat és más vadállatokat szabadon garázdálkodni. Az érvelés mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy minden élet egyenlő értékkel bír, az ember nem különb a tehénnél. A természetben azonban hierarchiarendszerek tapasztalhatók: egyes élőlények uralkodnak más élőlények fölött.
Az ősi kultúrákban megfigyelhető eltérő étkezési szokások meghazudtolják azt az érvet, hogy az emberek eredetileg vegetáriánusok voltak. Például az ausztrál őslakosok az ősidők óta rovarokat és hüllőket, az eszkimók pedig nyers húst fogyasztanak.
Hogy mit tartunk „lealacsonyító” tettnek, az pedig igencsak szubjektív. Némely hindu, aki nem fogyaszt húst, megissza viszont a saját vizeletét. Nem beszélve arról, hogy bár sokan „lealacsonyító” tettnek tartják a kisbabák tisztába rakását vagy a betegekről való gondoskodást, ezek mégsem helytelen és rossz tettek. Ráadásul a természetben a ragadozók zsákmányukat legtöbbször élve kezdik elfogyasztani, míg az emberek a vágóhidakon gyorsan és fájdalommentesen végeznek az állatokkal.
Az az állítás pedig, miszerint az állattartás nem gazdaságos tevékenység, egyszerűen nem igaz. Az állatok olyan földeken legelnek, amelyek alkalmatlanok a növénytermesztésre. Az állatok a növényeknek azokat a részeit fogyasztják el, amelyek az ember számára ehetetlenek (pl. kukoricacső).
Végül vizsgáljuk meg azt az érvet is, miszerint a méreganyagok miatt a hús nem egészséges táplálék. A növények is tartalmaznak mérgeket, amelyek közül számos sokkal mérgezőbb, mint amelyek a húsokban találhatók. Tény az is, hogy azokban a társadalmakban a legmagasabb a várható életkor, ahol a legtöbb állati eredetű élelmiszert fogyasztják. Nem beszélve arról, hogy az étrendünkön szereplő „mérgező” állatok jelentős része vegetáriánus - ennek ellenére ők is időnként megbetegszenek…
A vegetáriánusoknál szélsőségesebb álláspontot képviselnek a vegánok, akik nemcsak húst, de más állati eredetű ételt, például vajat vagy sajtot sem esznek. És bármennyire hihetetlen, létezik még a vegánoknál is szélsőségesebb táplálkozási irányzat: a prána-evők, vagy más néven levegőevők. Ezen irányzat tagjai szerint az emberi szervezetnek nincs szüksége ételre (és italra) ahhoz, hogy életben maradjon. Wiley Brooks, az Amerikai Levegőevő Társaság (Breatharian Institute of America) vezetője harminc éve büntetlenül hirdeti, hogy nekünk embereknek nincs szükségünk ételre, italra vagy alvásra. Arról azonban nem szól a fáma, hogy ő vajon éli-e, amit mond…
Rajta kívül ugyanis számos áldozatot szedett már a levegőevők mozgalma. Riasztó annak a harminchat éves egykori egyetemi professzornak az esete, aki először vegetáriánus lett, majd gyümölcsfogyasztó, ezután folyadékivó, végül levegőevő - és ez utóbbiba (mily meglepő) végül belehalt…
Bár vannak, akik Jézusról is szeretnék bebizonyítani, hogy vegetáriánus volt, és a húsvéti vacsorán csak jelképként terítettek báránysülttel. A kereszténység nem ellenzi a húsevést, sőt Pál apostol egyik levelében kifejezetten a hamis tanítások közé sorolja a világnézeti alapon álló vegetarianizmust: „A Szellem pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben. Akik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől [görög eredetiben a hústól (!)] való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot. Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal…” (Timótheus 1 levele 4:1-4).